Debreceni asszonyok és lányok elfeledett történetei – a Debreceni nőtörténet oldal
Jelen írásunkkal folytatjuk a helytörténeti fórumok bemutatását. Nőnap alkalmából mi sem lehet aktuálisabb a Debreceni nőtörténet oldalnál.
Aknafedelek – lefolyórácsok
Szerző: Korompai Balázs
Az úttestre viszonylag ritkán merészkedünk. Pedig az igazi érdekességek (egy része számomra) ott vannak. Ezeket a képeket, amiket most fogunk bemutatni, a számítógépem átvizsgálása során egy régi mappában találtam, ha nem is teljesen elfelejtve, de kissé elfeledve.
„Szív adja szívnek szívesen,/ Fogadja szíved szívesen!” – Szemelvények a Déri Múzeum egykori Mézeskalácsosság kiállítási egységéből
Szerző: P. Szászfalvi Márta
Jelen írással a debreceni mézeskalácsosság világát mutatjuk be egy korábbi kiállítás segítségével. A Déri Múzeum előző állandó helytörténeti kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be.
Körülményes tudósítás egy jelmezbálról
Szerző: Szabó Anna Viola
Blogunkban több alkalommal ejtettünk már szót – s talán ezúttal sem utoljára – a debreceni Nőegyletről és a báli bohóságokról éppúgy, mint a mindezekről leveleikben lelkesen tudósító Sárváry lányokról. A farsangi időszakra való tekintettel segítségüket most egy hajdani debreceni jelmezbál rekonstruálásához vesszük igénybe.
Néprajzkutató, kosárfonó, mentálhigiénés szakember és bútorfestő
Szerző: Ormosi Viktória
A Blogon volt már rá példa, hogy debreceni kötődésű népi iparművészeket és remekbe szabott alkotásaikat mutattuk be. Ezúttal Vincze Borbála értékteremtő és értékmentő munkáiból szemezgetünk.
Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor
Szerző: Nyul Imre
Több mint 80 éve annak, hogy Cserép Sándor klinikai látszerész 1939-ben benyújtotta negyedik világszabadalmát. Az akkori debreceni iparosok egyik mesterének különleges találmánya a közel- és távolbalátásra egyaránt alkalmas szemüveg volt. A feltalálót nagy tiszteletben tartották a városban precíz munkája, emberi magatartása és segítőkészsége miatt, de az egész Tiszántúlon is ismert volt a neve.
Zulejka néni bihari szűre
Szerző: Koticsné dr. Magyari Márta
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.
Téli köd
Szerző: Szoboszlai Lilla
Ki ne csodálkozna rá a természet lenyűgöző erejére, ki ne érezné a zabolátlan elemek mellett saját lényének törékeny kicsinységét? A debreceni születésű Nagy Gabriella korai munkáin a természet hatalmas energiája által gerjesztett, emelkedett érzést formálja festőivé – láthatóvá teszi a láthatatlant.
Fejedelmi emlék – A hajdúsági éremgyűjtők sorozata
Szerző: Novák Ádám
A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete jogelődjének az 1925-ben alakult, 1926-ban tagszervezetként is elismert Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportját tekinti.