Nagylelkű leszármazottak

2023. 11. 10. | Híres debreceniek, Kultúra | 0 hozzászólás

Szerző: Ormosi Viktória

Az alábbiakban érdekes és értékes találkozásokról esik szó.

Vissza 2020-ba:

2020 februárjában elektronikus levél formájában megkereste az iparművészeti gyűjteményt Dr. Drén Csabáné, miszerint műtárgyakat ajándékozna a Déri Múzeum számára. Nagy örömmel vettem, ám a beköszönő világjárvány miatt a találkozásra nyárig várnunk kellett. Addig levelezések és telefonbeszélgetések révén egyre többet tudtam meg a műtárgyakról és a kedves ajándékozóról. Kiderült az is, hogy édesapja, Dr. Radó András vadkacsa preparátumaival a természettudományi tár még az 1980-as években gyarapodott. Ornitológiai gyűjteményéről pedig Lovas Márton Levente írt egy tanulmányt a 2008/09-es Déri Múzeum Évkönyvébe.

Leánya a helytörténeti gyűjtemény számára egy debreceni, Orsós Ferenc patológus professzor által készített festményt ajándékozott. A gyűjtemény a katyn-i feltárás résztvevőjének egy balatoni tájképet ábrázoló alkotásával gazdagodott.

A korábban az iparművészeti osztályra került vállkendőnek szintén nagyon érdekes – helytörténeti tekintetben is számottevő – háttértörténete van.

Vissza az 1700-as évekbe:

Az 1700-as években Spah Sámuel Kassáról került Debrecenbe, kereskedelmi tanulmányok folytatása céljából. Első felesége Vanner Mátyás özvegye volt. Spahné öt év múlva elhunyt, így az üzlete az urára és az első házasságából származó leányára, Laki Juliannára szállt. Spah Sámuel 1776-ban újra nősült. Házassága révén három alapból összeolvadt nagy üzletben tevékenykedett. Két házasságából két fia született, aki szintén kereskedők voltak, ám sajnos korán elhunytak, így a nagy vagyon Laki Juliannára szállt. Spah Sámuel mostoha leányát nemes Molnár Sámuel debreceni kalmár vette el, aki szintén korán elhunyt. Julianna második férje Balogh Péter kalmár volt. 1806-ban egy leányuk született Balogh Terézia, Dr. Drén Csabáné szépanyja. Meglehetősen jó módban éltek, Terézia Bécsben is folytatott tanulmányokat. 1817-ben Sámuel halálával a vagyon Teréziára szállt. A kezét Pfannschmidt Károly debreceni szenátor nyerte el. Öt gyermekük született. Terézia, amikor a ruháját és a vállkendőt hordta, rendkívül fiatal lehetett és meglehetősen alacsony növésű.

Az ajándékozó és nővére az elegáns báli öltözetet kislánykorukban jelmezbálban viselték. A rózsaszín, bordó selyemruha 1985-ben került a múzeumba, Dr. Drén Csabáné édesanyja, Dr. Radó Andrásné révén. Éveken keresztül az állandó kiállításban is helyet kapott. A szép csipke empire vállkendő az ajándékozó nővérének halálát követően került újra elő. Nagy becsben, selyempapírba csomagolva volt tárolva.

Empire stílusú vállkendő,19. század eleje
Fotó: Lukács Tihamér

A múzeumi állománygyarapítás egyik legszebb példája alakult ki ez által, hogy évtizedek múlva egy összetartozó műtárgyegyüttes újra „egymásra talál” és tovább él, idővel akár kiállítás formájában.

Szintén a 2020-as esztendőben, csak ősszel, Dr. Cserháti Lászlóné Nagybákay Krisztina a könyvtárnak adott több értékes könyv mellett két főkötőt ajándékozott az iparművészeti osztálynak. Ezeknek kiemelt helye volt – a megye vidéki múzeumaiban is megrendezésre kerülő – Polgári sikk kiállításokon. Az egyik ajándék kuriózuma, hogy az apró gyöngyökkel dúsított fejfedő gyermeké volt. Ilyen díszes darab, ebből a korszakból nem volt található eddig a múzeumban. A másik ruhadarabot pedig Sesztina Lajosné Beőr Julianna viselte. Sesztina Lajos és Sesztina Jenő Debrecen nagyvárossá alakulásának hajtóerői voltak, mind anyagi, mind kulturális tekintetben.

Gyermek főkötő, 19. század eleje
Fotó: Lukács Tiharmér
Női főkötő, 19. század eleje
Fotó: Lukács Tihamér

Ismét a jelenben:

2023 tavaszán Nagybákay Krisztina e-mailben keresett, és ismét nagyszerű ajándékkal állt elő: egy szép városi férfi bundát ajándékozott a múzeumnak. Nem is akárki viselete! Nagybákay (Rickl ) Antalé volt – Szedlák és Vámos úriszabók műhelyében készült. Terveim alapján erről a remekbeszabott darabról külön kutatás után fogok szót ejteni.

Ezen adományok kapcsán is látszik, hogy leszármazottjaik hasonló szép támogató szellemiség szerint állnak a múzeumhoz, mint jeles elődeik. A találkozások pedig az ajándékokon túl is sokat adtak nekem.

A Pfannschmidtekkel – egyéb kitűnő debreceni kötődésű családokkal egyetemben – a megújult állandó helytörténeti kiállításunkban, a „Szép mesterségek” résznél festmények formájában találkozhatnak a Déri Múzeumot felkeresők.

0 hozzászólás

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A maximálisan feltölthető fájlméret: 64 MB. Feltölthető fájltípus: kép. Drop files here