Szerző: Szekeres Balázs
A 19–20. századi Debrecenben több olyan ötvös, ékszerész és vésnök is dolgozott, akik kitüntetéseket, jelvényeket és emlékérmeket is készítettek. Kutatásaim alapján 8 olyan személy ismert akik falerisztikai, numizmatikai vonatkozású tárgyakat készítettek vagy forgalmaztak.
József Attila gyémánttengelye
Szerző: könyvtáros
Hatvan éve, 1964-ben rendezték meg Magyarországon először hivatalosan is a költészet napját. Versünnepeket előtte is tartottak, de 1964 óta kapcsolódik ez József Attila születésnapjához.
Barka, tojás, csibe és nyuszi – húsvéti képeslapok a Déri Múzeum gyűjteményében
Szerző: Váradi Katalin
Húsvét alkalmából a Déri Múzeum gyűjteményében található ünnepi üdvözlőlapokkal szeretnénk kedveskedni olvasóinknak. A képeslapok Greiner Mihály – teljes nevén Greiner Károly Mihály – a debreceni négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola egykori igazgatójának hagyatékából származnak.
HISTORIA NATURALIS MUSEOLOGICA – UHU-PREPARÁTUM
Szerző: Mező Szilveszter
Jelen újraközléssel az erdők világnapjára (március 21.) emlékezünk meg. Ez alkalomból március 21-én délután Mező Szilveszter, főmuzeológus tárlatvezetést tart a Déri Múzeum állandó természettörténeti kiállításában, amelyre szeretetttel várjuk az érdeklődőket!
Bálok férfi szemszögből
Szerző: Ormosi Viktória
2023 késő őszén a Déri Múzeumban megterveztünk egy könnyedebb témájú programsorozatot „Dívaságok” címmel. Ennek első felvonása, a „Bálról-bálra álarc nélkül” program 2024. február 16-án sikerrel lezajlott. A programsorozat minden felvonásánál feltett szándékom még nem publikált vagy kiállításon nem interpretált tárgyak bemutatása is.
Debreceni asszonyok és lányok elfeledett történetei – a Debreceni nőtörténet oldal
Jelen írásunkkal folytatjuk a helytörténeti fórumok bemutatását. Nőnap alkalmából mi sem lehet aktuálisabb a Debreceni nőtörténet oldalnál.
Aknafedelek – lefolyórácsok
Szerző: Korompai Balázs
Az úttestre viszonylag ritkán merészkedünk. Pedig az igazi érdekességek (egy része számomra) ott vannak. Ezeket a képeket, amiket most fogunk bemutatni, a számítógépem átvizsgálása során egy régi mappában találtam, ha nem is teljesen elfelejtve, de kissé elfeledve.
„Szív adja szívnek szívesen,/ Fogadja szíved szívesen!” – Szemelvények a Déri Múzeum egykori Mézeskalácsosság kiállítási egységéből
Szerző: P. Szászfalvi Márta
Jelen írással a debreceni mézeskalácsosság világát mutatjuk be egy korábbi kiállítás segítségével. A Déri Múzeum előző állandó helytörténeti kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be.
Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor
Szerző: Nyul Imre
Több mint 80 éve annak, hogy Cserép Sándor klinikai látszerész 1939-ben benyújtotta negyedik világszabadalmát. Az akkori debreceni iparosok egyik mesterének különleges találmánya a közel- és távolbalátásra egyaránt alkalmas szemüveg volt. A feltalálót nagy tiszteletben tartották a városban precíz munkája, emberi magatartása és segítőkészsége miatt, de az egész Tiszántúlon is ismert volt a neve.
Zulejka néni bihari szűre
Szerző: Koticsné dr. Magyari Márta
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.