Szerző: könyvtáros

Hatvan éve, 1964-ben rendezték meg Magyarországon először hivatalosan is a költészet napját. Versünnepeket előtte is tartottak, de 1964 óta kapcsolódik ez József Attila születésnapjához. Az indulás után két évvel érdekes esemény történt: 1966-ban két költészetnapi eseményre is sor került. Tavasszal, a költő születésnapján országszerte tartottak rendezvényeket, ahol a versé volt a főszerep. Ősszel újra középpontba került a költészet: Budapesten volt a nemzetközi költői találkozó október 19-22. között. Ez egyfajta nemzetközi költészetnap volt.

Európa számos országából érkeztek vendégek, a költészet nemzetközileg is ismert képviselői: Nelly Schs, Rafael Alberti, Miguel Angel Asturias, Salvatore Quasimodo, Mihail Beniuc, Jean Rousselot, Konsztantyin Szimonov, Stephan Hermlin, Alexandr Tvardovszkij, Nevena Sztefanova, Ingeborg Bachmann, Vasco Popa, Günter Grass, hogy csak néhány résztvevőt említsünk. Hozzájuk csatlakoztak a hazaiak képviseletében: Illyés Gyula, Somlyó György, Devecseri Gábor, Simon István, Kassák Lajos, Vas István, Vihar Béla, Juhász Ferenc – a teljesség igénye nélkül.

A tanácskozáson a következő témák szerepeltek:

költészet és műfordítás – a társadalmi valóság tükröződése a jelenkori költészetben – modern és hagyományos formák – magyar költészet – európai költészet.

Az egyes témákat előadások vezették be, majd hozzászólások, vita következett. A résztvevők véleménye szerint az elhangzottaknál is hasznosabb volt az az eszmecsere, amit ezt követően a fogadásokon, folyosókon, egyéb helyeken folytattak.

A köszöntőben tájékoztatták a résztvevőket, hogy az elhangzottakat egy magyar nyelvű kiadványban megjelentetik, kiegészítve a résztvevők műveiből összeállított válogatással. Ez meg is történt. Már a következő évben, 1967-ben megjelent a könyv Gyémánttengely címmel. Ez akkoriban elismerésre méltóan gyors munka volt, hiszen a versekhez meg kellett szervezni a fordításokat is. Ebben a magyar költészet java vett részt: Vas István, Garai Gábor, Somlyó György, Rab Zsuzsa, Székely Magda, Jékely Zoltán, Tóth Eszter, Illyés Gyula, Bede Anna, Nemes-Nagy Ágnes, Weöres Sándor, Devecseri Gábor, Fodor András, Szemlér Ferenc, Képes Géza, Nagy László, Orbán Ottó, Rákos Sándor, Kalász Márton, Kálnoky László

Nem csak a költészet napja, a kötet címadása is József Attilához kapcsolódik. A költő egyik tanulmányában írja:

„Hát muszáj élni? Muszáj gondolkodni? Nyilvánvaló, hogy nekem nem és neked sem. De az életnek muszáj, az elmének muszáj, különben nem volna semmi az, ami. Nem szükséges, hogy én írjak verset, de úgy látszik, szükséges, hogy vers írassék, különben meggörbülne a világ gyémánttengelye.”

A világot összetartó Gyémánttengely lett a kötet címe, a fenti idézet szerepel is a kötet elején. Az első vers pedig a költő Ars poétika című költeménye.

Irodalom:

• Gyémánttengely – A Költészet Napjai Budapesten. 1966. (okt. 19-22.) / szerk. Somlyó György, Lengyel Péter.  Budapest, Szépirodalmi Kvk., 1967. 303p.
• József Attila összes művei – több kiadás