HISTORIA NATURALIS MUSEOLOGICA – UHU-PREPARÁTUM

Szerző: Mező Szilveszter
Jelen újraközléssel az erdők világnapjára (március 21.) emlékezünk meg. Ez alkalomból március 21-én délután Mező Szilveszter, főmuzeológus tárlatvezetést tart a Déri Múzeum állandó természettörténeti kiállításában, amelyre szeretetttel várjuk az érdeklődőket!

Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor

Szerző: Nyul Imre
Több mint 80 éve annak, hogy Cserép Sándor klinikai látszerész 1939-ben benyújtotta negyedik világszabadalmát. Az akkori debreceni iparosok egyik mesterének különleges találmánya a közel- és távolbalátásra egyaránt alkalmas szemüveg volt. A feltalálót nagy tiszteletben tartották a városban precíz munkája, emberi magatartása és segítőkészsége miatt, de az egész Tiszántúlon is ismert volt a neve.

Fejedelmi emlék – A hajdúsági éremgyűjtők sorozata 

Szerző: Novák Ádám
A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete jogelődjének az 1925-ben alakult, 1926-ban tagszervezetként is elismert Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportját tekinti.

„RÉGI EMLÉKEKKEL DÍSZLŐ NAGY HALOM”: A DOBOZI TEMETŐ MÉLIUSZ-DOMBJA

Szerző: Szabó Anna Viola
Az év vége az idén a Méliusz Juhász Péter halálának 450 éves évfordulójára való emlékezés alkalma is. Méliusz életének behatárolható helytörténeti-földrajzi vonatkozásait kellőképpen tisztázta a régi és legújabb kutatás; lakóhelyeiről és a hozzá fűződő legendákról a közelmúltban készült tanulmány illetve több előadás, életművét emlékülésen tárgyalják, írásait sajtó alá rendezik: tudásunk róla egyre pontosabb.

Nagylelkű leszármazottak

Szerző: Ormosi Viktória
Az írás a múzeumi gyűjteménygyarapodás kulisszatitkaiba nyújt betekintést, érdekes és értékes találkozások történeteit elmesélve.

Debrecen 1848–49-es emlékezete

Debrecen története szorosan összefonódott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel. Kossuth Lajos és az akkori kormány itt tartózkodása vagy az 1849. augusztus 2-i csata a városi emlékezet részévé vált, miként Nagysándor József alakja. A debreceni csata hadvezére az aradi vértanúk egyikeként is ismert.

Virágmotívumok a szegények ezüstjén

Szerző: Ormosi Viktória
A Déri Múzeum új helytörténeti kiállításában a „Megmaradás városa – A szabadság ára” egységnél az eddigieknél több ónkannát tekinthetnek meg a látogatók. Ezúttal az iparművészeti gyűjtemény virágdíszes ónkannáiról esik szó, melyekből június óta láthatnak kiállított példányokat a múzeum vendégei.

A Török császár Debrecenben/ The emperor of Turkey in Debrecen

A Déri Múzeum megújult helytörténeti kiállítása, a Cívisek világa új megközelítésben mutatja be Debrecen és lakóinak történetét, sajátos világát, az első régészeti leletektől és írásos forrásoktól kezdve a polgárosodás megjelenéséig, a 19–20. század fordulójáig. Viszont számos anyag és történet nem kaphatott helyt a tárlatban, így nagy örömünkre szolgál, hogy ennek egy kis szeletét egy rendhagyó, de autentikus, történelmi helyszínen bemutathatjuk.
A tablókiállítás az az egykor Piac utca 39. szám alatt álló Rickl-ház és kereskedés, a Török Császárhoz c. üzlet történetét mutatja be, amely csaknem 130 évig meghatározó pontja volt Debrecennek. Napjainkban helyén egy kedvelt hangulatos kávézó, a Wellington & Pie működik, mely berendezésével – és most már a kiállítással is – megidézi az egykori bolt szellemét.

NYILAS MISI SÉTÁJA HOLNEMVÁROSBAN

Szerző: Szabó Anna Viola
A Déri Múzeum és a MODEM Holnemváros című, debreceni városképeken alapuló közös kiállításához kapcsolódó, Erdei Nóra vezetésével zajló városemlékezeti sétáink egyikén, amely Mesterfalva cívisházai közé vezetett, a puszta sivataggá változtatott egykori Cserepes utca hűlt helyén állva szóba került az a két éve még ott állott, 18. századi öreg ház is, amely 1960-ban az egyik helyszíne volt a Móricz Zsigmond regénye alapján Debrecenben forgatott, Légy jó mindhalálig című filmnek.