A “Parasztbolt” újabb titkai
A “Parasztbolt” újabb titkai

Szerző: Szabó Anna Viola
A Parasztbolt bezárásának, az épület eladásának minap megjelent hírét blogunkon Nyul Imre helytörténetkutató írásával kommentáltuk az Aczél Géza főépítész által tervezett épület történetéről. Nem csak a hozzászólókban merült fel ugyanakkor, hogy a bolt veszélybe került berendezéséről is szólnunk kellene: ennek járunk a következőkben utána.

Halhatatlan szerelem
Halhatatlan szerelem

Szerző: Kovács József Dénes
A Déri Múzeum Szomolányi gyűjteményében található egy miniatűr festmény, mely Zichy Antóniát, a mártírhalált halt miniszterelnök, Battyhány Lajos forrón szeretett hitvesét ábrázolja.

A szecesszió világnapjára
A szecesszió világnapjára

Szerző: Ormosi Viktória
Magyar kezdeményezésre 15 éve ünnepeljük a szecesszió világnapját, amely a tizenkilencedik század utolsó éveiben, illetve a huszadik század elején jelent meg a művészetekben. Az új stílust egyes országokban különféle névvel illették, így Franciaországban art nouveau, Németországban Jugendstil, míg Magyarországon szecesszió néven emlegetjük.

„UTAZÁS A NAPSUGÁR FELÉ”
„UTAZÁS A NAPSUGÁR FELÉ”

Szerző: Mező Szilveszter
A kevés magyar nő egyike, aki a második világháború előtti időkben eljutott Egyiptomba, s nyomtatott formában is hírt adott a Nílus völgyében megtett utazásáról, egy saját korában népszerű újságíró, Megyery Ella (1889–1962) volt. A “repülő riporternő” egyiptomi útjáról olvashatnak most az írás második részében.

Rendhagyó húsvéti esetek
Rendhagyó húsvéti esetek

Szerző: Ormosi Viktória
Blogunkon és a Déri Múzeum facebook oldalán évről-évre bemutatunk hagyományos, a húsvéttal összefüggésbe hozható műtárgyakat, eseményeket. Idén ezek mellett korabeli, meghökkentőnek mondható városi történésekből is szemezgetek.

Az író, aki sok csínyt tett a pusztán
Az író, aki sok csínyt tett a pusztán

Szerző: Juhász Tibor
Az író, újságíró, szociográfus Mocsár Gábor egykor az Alföld folyóirat főszerkesztője volt. Nevéhez több, a debreceniséggel is foglalkozó fontos könyv fűződik, például az 1961-es Szellem és századok című történeti munka vagy az 1981-ben megjelent Délibábjaim városa, amely olvasható a cívisváros szociográfiájaként is.