150 éves lenne a debreceni csizmadiaszín

Szerző: Szalóki Gabriella
A hajdan európai hírű debreceni csizmadiaszín, amely számos irodalmi műben felbukkan, valamint a báljairól híres Korona vendéglő mára nyomtalanul eltűntek. Mindkettő a debreceni csizmadia céh tulajdonában volt a Csapó utca 17. alatt, a Vár utcával szemközt.

Hajdúdorogi görög katolikus húsvét – családi hagyomány három nemzedéken keresztül

Szerző: Vida Eszter
A hajdúdorogi görög katolikus közösség húsvéti szokásköre igen gazdag hagyományvilággal rendelkezik, melynek egyaránt megvannak a látványos közösségi megnyilvánulásai és a családi körben zajló eseményei. Az ünnepre hangolódás jegyében adjuk közre Vida Eszter dolgozatát, amely a Múzeumi Mentor Program keretében készült.

„Szív adja szívnek szívesen,/ Fogadja szíved szívesen!” – Szemelvények a Déri Múzeum egykori Mézeskalácsosság kiállítási egységéből

Szerző: P. Szászfalvi Márta
Jelen írással a debreceni mézeskalácsosság világát mutatjuk be egy korábbi kiállítás segítségével. A Déri Múzeum előző állandó helytörténeti kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be.

Zulejka néni bihari szűre

Szerző: Koticsné dr. Magyari Márta
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.

Mit rejt a céhláda?

Szerző: Váradi Katalin
A helytörténeti kiállítások során a látogató gyakran találkozhat céhládával, mint kiállítási tárggyal. Általában zárt állapotban látható, egy-egy mesterséget bemutatva, olykor a helyi bútorművészetet dicsérve.

Ismét úrihímzés a Déri Múzeum helytörténeti kiállításában

Szerző: Ormosi Viktória
A textíliák sokféle díszítési módja közül a legváltozatosabb a hímzés. A főúri és köznemesi hölgyek s a jómódú polgárasszonyok otthon készítették a maguk és családtagjaik legünnepibb ruháit is, azok hímzett díszítésével együtt.

Hamvaiból feltámadó főnix és oszlopdíszek

Szerző: Ormosi Viktória
Egy helytörténeti blog esetében kevés „debrecenibb” dologról eshet szó, mint a városcímerből kiragadott mindig meg- megújuló, hallhatatlan főnixmadár. Kerámián, mint anyagon nem szokványos, hogy találkozzunk vele.