Szerző: P. Szászfalvi Márta
Jelen írással a debreceni mézeskalácsosság világát mutatjuk be egy korábbi kiállítás segítségével. A Déri Múzeum előző állandó helytörténeti kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be.
Néprajzkutató, kosárfonó, mentálhigiénés szakember és bútorfestő
Szerző: Ormosi Viktória
A Blogon volt már rá példa, hogy debreceni kötődésű népi iparművészeket és remekbe szabott alkotásaikat mutattuk be. Ezúttal Vincze Borbála értékteremtő és értékmentő munkáiból szemezgetünk.
Zulejka néni bihari szűre
Szerző: Koticsné dr. Magyari Márta
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.
A Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének Múzeumtudományi és Néprajzi Archívuma hivatalosan megkezdte működését
Szerző: Juhász Eszer
Az Archívum átadóünnepségére 2023. október 18-án került sor a IV. tanári villa 1. lakásában.
Mit rejt a céhláda?
Szerző: Váradi Katalin
A helytörténeti kiállítások során a látogató gyakran találkozhat céhládával, mint kiállítási tárggyal. Általában zárt állapotban látható, egy-egy mesterséget bemutatva, olykor a helyi bútorművészetet dicsérve.
Ismét úrihímzés a Déri Múzeum helytörténeti kiállításában
Szerző: Ormosi Viktória
A textíliák sokféle díszítési módja közül a legváltozatosabb a hímzés. A főúri és köznemesi hölgyek s a jómódú polgárasszonyok otthon készítették a maguk és családtagjaik legünnepibb ruháit is, azok hímzett díszítésével együtt.
Hamvaiból feltámadó főnix és oszlopdíszek
Szerző: Ormosi Viktória
Egy helytörténeti blog esetében kevés „debrecenibb” dologról eshet szó, mint a városcímerből kiragadott mindig meg- megújuló, hallhatatlan főnixmadár. Kerámián, mint anyagon nem szokványos, hogy találkozzunk vele.