Szerző: Váradi Katalin
Fotó: Lukács Tihamér és Novák Ádám
(Eredeti megjelenés: 2022. december 16. Déri Múzeum Múzeumi Blog)
Jelen sorozatunkban olyan tárgyakat mutatunk be, amelyek segíthetnek az adventi várakozás örömteli pillanatainak megélésében. A mostani írás középpontjában a Debreczeni Ipartestület által megrendezett karácsonyi vásár áll.
A karácsonyi, másképp adventi vásárok története a középkorig nyúlik vissza. A források szerint Habsburg Albert engedte meg először a bécsi kereskedőknek, hogy a lakosság számára „decemberi piacot” tartsanak. Idővel a német nyelvterületeken a téli piacokon az alapvető élelmiszerek mellett kisebb játékokat, édességeket, sült gesztenyét és egyéb nyalánkságokat is lehetett venni. A karácsonyi vásár szokása szélesebb körben a 19. század második felében vált ismertté, párhuzamosan a többi karácsonyi szokással, mint például a faállítással. A Vasárnapi Újság 1881. évi utolsó számában több oldalon keresztül lehet olvasni ezekről, sőt számos jelenetet láthatunk is illusztrációként.
A Debreczeni Ipartestület 1900-ban megrendezett karácsonyi vására egyszerre volt iparművészeti kiállítás és vásár, mely december 16. és 24. között várta az érdeklődőket. Az Egyesület egy évvel korábban kezdte meg működését, a Simonffy utca új bérpalotáinak egyikében. Célkitűzése között szerepelt a helyi iparosok összefogása, érdekeinek képviselete, a megfelelő oktatás biztosítása, valamint gondoskodott tagjairól és családjukról.
Bár hivatalosan az 1901-ben tartott eseményt tekintik az Ipartestület első karácsonyi vásárának, a korabeli sajtóbeszámolók alapján igen népszerűnek bizonyult az 1900 decemberében megrendezett vásár is. A helyi lapok annál is inkább figyelemmel kísérték ennek sorsát, mert ezzel szerették volna buzdítani az olvasóikat arra, hogy magyar, illetve helyi termékeket vegyenek a karácsonyi ajándékok és menükellékek beszerzése során:
“És mikor megtekintjük a kiállítást, mikor elismeréssel adózunk iparosaink sikeréért, amikor a megérdemelt babért szívesen nyújtjuk feléjük, ne feledkezzünk meg az erkölcsi diadalosztás mellett az anyagi támogatásról sem. Ha belátjuk – és e kiállítás különösen alkalmas arra, hogy belássuk, – milyen fényes sikerrel állnak helyt magukért a debreczeni iparosok, akkor gondoljunk szükségeleteink ezen ágainál is reájuk.”
Debreczeni Ujság, 1900. december 16.
A vásár ünnepélyes megnyitóval vette a kezdetét. Az Iparos Otthon nagy dísztermében több mint 50 iparos termékei közül lehetett válogatni. Nemcsak a vásárlók, hanem zsűri is díjazta a szebbnél szebb tárgyakat: arany-, ezüst- és bronzdíjakat, valamint elismerő okleveleket osztottak ki. A bíráláskor figyelembe vették a célszerűséget, a jó munkát, a stílszerűséget és a versenyképességet az ár tekintetében. „Leginkább a vas, fa- és a könyvkötészet díszműipar dominálnak” olvashatjuk a Debreczeni Ellenőr újságírójától, azonban ennél szélesebb volt a kínálat: mézeskalácsosok, kötelesek, kőfaragók és sokan mások képviseltették magukat. A vásárt rengetegen tekintették meg. Az utolsó napon pedig csekély belépődíj ellenében a látogatók, vásárlók között értékes tárgyakat sorsoltak ki.
Jelen írás apropójaként Veréb István egykori lakatosmester ezen a karácsonyi vásáron elért ezüstérme és elismerő oklevele szolgált. Tárgyai felkeltették a közönség figyelmét, miként az alábbi sorok tanúsítják:
„Veréb István réz és vasmunkái az ezüst éremnél is többet érdemeltek. Nem csak jó mesterember, de rajzai után ítélve, tervelni is tud. Barokk képrámája, réz stilizált gyertyatartója igen szépek.”
Debreczeni Hírlap, 1900. december 20.
Mások a vas- és fadomborművekkel díszített kályhaellenzőjét emelték ki. Veréb István maga idejében elismert lakatos és „feltaláló” volt. Sugár nevű permetezőjével ugyancsak számos kitüntetésben részesült. Londonban, Párizsban és Bécsben folytatott tanulmányokat, s fáradhatatlanul fejlesztette permetezőkészülékét, melyet könnyen kezelhetősége, „elpusztíthatatlansága” miatt emelkedett ki a többi termék közül. Szorgalmát és tehetségét a Sesztina cég is felismerte, s támogatta a permetezőgyár létrehozásában és működtetésében.
Az ezüstérem egyik oldalán a KARÁCSONYI IPAR KIÁLLÍTÁS 1900 szöveg olvasható babérággal övezve. Másik oldalán DEBRECZENI IPARTESTÜLET alakult 1899 felirat látható, középen a város címerével. A kék nyomatú oklevélen szintén visszaköszönnek ezek az elemek, melyet Zelinger Ede, címer-, cégfestő tervezett. Figyelemreméltó az oklevélen szereplők magyaros ruházata, valamint a különböző iparosmesterségek eszközeinek, illetve szimbólumainak feltűnése. Mindez az Ipartestület szellemiségét jeleníti meg, mely pecsétjével hitelesítette a dokumentumot.
Irodalomjegyzék:
- Debreczen 1900. december 15–25.
- Debreczeni Ellenőr 1900. december 15–25.
- Debreczeni Hírlap 1900. december 15–25.
- Debreczeni Újság 1900. december 15–25.
- Wikipédia: Weihnachtsmarkt
- Lechner Lajos: Debrecen és vidéke ipartestület 40 éves története. Debrecen, 1941.
- Vasárnapi Újság 1881. 52. szám
- Veréb István hagyatéka
0 hozzászólás