Szerző: Mező Szilveszter
Jelen írás a 20. századi természettudományos muzeológia debreceni doyenjére, és a Nyírség földrajzi kutatásának egy alig ismert alakjára, Nagy Jenőre emlékezik.
Historia Naturalis Museologica sorozatból – Nyírfakéreg
Jelen újraközléssel Debrecen zöld tüdejét, a Nagyerdőt szeretnénk ünnepelni, ezzel is csatlakozva a nemrégiben megtartott Nagyerdő Hete rendezvénysorozathoz.
„MINDENKI EL VAN UTAZVA FÜRDŐBEN” – Mirkovszky Géza és Greguss Gizella fürdőlevelei
Szerző: Szabó Anna Viola
Mirkovszky Géza (1855–1899) festőművész neve ismerősen csenghet minden várostörténet iránt érdeklődő debreceninek, s nem véletlenül. Bár nem volt helyi illetőségű, épületdíszítő alkotásai révén sokkal inkább kötődik Debrecenhez, mint bármely más településhez. Rá való emlékezésül nyújtunk át egy válogatást a pár leveleiből, a kényszerűen külön töltött nyarak dokumentumaiból, amelyekből a múlt századforduló fürdőélete tárul elénk.
Löfkovits Artúr és a 19–20. századi debreceni ötvösök, aranyművesek és vésnökök élete, munkássága dióhéjban
Szerző: Szekeres Balázs
A 19–20. századi Debrecenben több olyan ötvös, ékszerész és vésnök is dolgozott, akik kitüntetéseket, jelvényeket és emlékérmeket is készítettek. Kutatásaim alapján 8 olyan személy ismert akik falerisztikai, numizmatikai vonatkozású tárgyakat készítettek vagy forgalmaztak.
HISTORIA NATURALIS MUSEOLOGICA – UHU-PREPARÁTUM
Szerző: Mező Szilveszter
Jelen újraközléssel az erdők világnapjára (március 21.) emlékezünk meg. Ez alkalomból március 21-én délután Mező Szilveszter, főmuzeológus tárlatvezetést tart a Déri Múzeum állandó természettörténeti kiállításában, amelyre szeretetttel várjuk az érdeklődőket!
Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor
Szerző: Nyul Imre
Több mint 80 éve annak, hogy Cserép Sándor klinikai látszerész 1939-ben benyújtotta negyedik világszabadalmát. Az akkori debreceni iparosok egyik mesterének különleges találmánya a közel- és távolbalátásra egyaránt alkalmas szemüveg volt. A feltalálót nagy tiszteletben tartották a városban precíz munkája, emberi magatartása és segítőkészsége miatt, de az egész Tiszántúlon is ismert volt a neve.
Fejedelmi emlék – A hajdúsági éremgyűjtők sorozata
Szerző: Novák Ádám
A Magyar Éremgyűjtők Egyesületének Hajdú-Bihar Megyei Szervezete jogelődjének az 1925-ben alakult, 1926-ban tagszervezetként is elismert Magyar Numizmatikai Társulat debreceni csoportját tekinti.
„RÉGI EMLÉKEKKEL DÍSZLŐ NAGY HALOM”: A DOBOZI TEMETŐ MÉLIUSZ-DOMBJA
Szerző: Szabó Anna Viola
Az év vége az idén a Méliusz Juhász Péter halálának 450 éves évfordulójára való emlékezés alkalma is. Méliusz életének behatárolható helytörténeti-földrajzi vonatkozásait kellőképpen tisztázta a régi és legújabb kutatás; lakóhelyeiről és a hozzá fűződő legendákról a közelmúltban készült tanulmány illetve több előadás, életművét emlékülésen tárgyalják, írásait sajtó alá rendezik: tudásunk róla egyre pontosabb.
Nagylelkű leszármazottak
Szerző: Ormosi Viktória
Az írás a múzeumi gyűjteménygyarapodás kulisszatitkaiba nyújt betekintést, érdekes és értékes találkozások történeteit elmesélve.
Debrecen 1848–49-es emlékezete
Debrecen története szorosan összefonódott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel. Kossuth Lajos és az akkori kormány itt tartózkodása vagy az 1849. augusztus 2-i csata a városi emlékezet részévé vált, miként Nagysándor József alakja. A debreceni csata hadvezére az aradi vértanúk egyikeként is ismert.