Szerző: Szekeres Balázs
Néhány éve olvastam az interneten Kovács Ferenc „Ferenc József debreceni látogatása 1890. szeptember 12-én” című cikkét, melyben azt írta, hogy Löfkovits Artúr debreceni órás és ékszerész „emlékérmet készített az uralkodó látogatása alkalmából.” A cikkben Löfkovits egyik, numizmatikai szakirodalom publikálatlan újsághirdetése is szerepel, mely arról tudósít, hogy a király debreceni látogatása alkalmából készített emlékérmek kaphatók Löfkovits Arthur és Társa óra és ékszerüzletében a főtéren és az elárusítóknál.
150 éves lenne a debreceni csizmadiaszín
Szerző: Szalóki Gabriella
A hajdan európai hírű debreceni csizmadiaszín, amely számos irodalmi műben felbukkan, valamint a báljairól híres Korona vendéglő mára nyomtalanul eltűntek. Mindkettő a debreceni csizmadia céh tulajdonában volt a Csapó utca 17. alatt, a Vár utcával szemközt.
Hajdúdorogi görög katolikus húsvét – családi hagyomány három nemzedéken keresztül
Szerző: Vida Eszter
A hajdúdorogi görög katolikus közösség húsvéti szokásköre igen gazdag hagyományvilággal rendelkezik, melynek egyaránt megvannak a látványos közösségi megnyilvánulásai és a családi körben zajló eseményei. Az ünnepre hangolódás jegyében adjuk közre Vida Eszter dolgozatát, amely a Múzeumi Mentor Program keretében készült.
145 év – 145 kép – 145 tény
Sorozatfelelős: Fodor Éva Irén
145 éve született Debrecenben a kétszeres Kossuth-díjas Medgyessy Ferenc szobrászművész. Ebben az évben a Déri Múzeum közösségi oldalán új sorozat indult útjára, 145 év, 145 kép, 145 tény címmel, amely heti rendszerességgel oszt meg képeket és érdekes tényeket a művész életéből.
A HÁZ ÉS GÉNIUSZA
Szerző: Kiss Tamás
A Magyar Kultúra napja alkalmából Kiss Tamás költőnek a lebontott Kölcsey-házról szóló írását közöljük újra, saját fényképeivel. Valamint ezennel is felhívjuk olvasóink figyelmét a 2026. január 27-én hasonló tárgyban tartandó rendezvényünkre.
Egy debreceni kötődésű énekegyüttes: a Kardosok
Szerző: Lakner Lajos
A Baden-Baden közelében élő Martina Wunsch néhány év óta foglalkozik a végnapjait élő Weimari Köztársaság szórakoztató zenéjével. Különösen foglalkoztatja a zsidó származású művészek élete, akik közül a 1920-as évek végén s az 1930-as évek elején sokan voltak énekesek, komponisták, színészek vagy szövegírók. A Kardosch-énekesekre a Comedian Harmonists énekegyüttes (1928–1934) révén figyelt fel: egy Harmonists-rajongó küldött neki egy CD-t ezekkel a szavakkal: „Ha szereted a CH-t, ezt feltétlenül meg kell hallgatnod.”
A költő a múzeumban – Nagy László 100
Szerző: Magyari Márta
Nagy László (1925–1978) költő századik születésnapjának évében, egy a Déri Múzeumban a részvételével zajlott műsoros estét felidéző, személyes hangú beszámolóval emlékezünk rá, Vencsellei István fényképeivel.
A drágakő-birodalom feje, akit Löfkovits elnáspángolt
Szerző: Ormosi Viktória
Bizonyára járt már más is úgy, hogy kutatásai során mellékszálként olyan érdekes és nem várt témákra bukkant, melyek felkeltették a figyelmét, megmosolyogtatták és esetlegesen újabb kutakodásokra sarkallták. Az alábbi történet is ilyen.
„ÜDV, HOZSANNA ÉS IMÁDAT” – RÉGI ÚRNAPI KÖRMENETEK
Szerző: Szabó Anna Viola
Az idén június 22-én megünnepelt Úrnapja alkalmából ismét elővettük a tavaly bemutatott Fidrus család fényképlemezeit, amelyek legkorábbi és legkésőbbi darabjai is debreceni körmeneteket örökítenek meg, s melléjük tettük a Fotótár néhány korábbi felvételét. A fényképek nem pusztán egyházi és liturgikus, de várostörténeti szempontból is érdekesek.
„Egy Tar Sándor-mondatot senki más nem írhatna meg”
Szerző: Pótor Barnabás
Szöllősy Judit műfordító Esterházy Péter, Lázár Ervin, Örkény István, Ady Endre, Csáth Géza és még számos nagyszerű magyar szerző mellett Tar Sándor több művét is lefordított angolra. A mi utcánk 2015-ben jelent meg Contra Mundum Press gondozásában, de Szöllősy Judit a ’90-es évek elejétől kezdődően számos Tar-szöveget ültetett át angolra, köztük a Szürke galamb egy részletét is.