Egy debreceni kötődésű énekegyüttes: a Kardosok

2025. 12. 12.

Szerző: Lakner Lajos

A Baden-Baden közelében élő Martina Wunsch néhány év óta foglalkozik a végnapjait élő Weimari Köztársaság szórakoztató zenéjével. Különösen foglalkoztatja a zsidó származású művészek élete, akik közül a 1920-as évek végén s az 1930-as évek elején sokan voltak énekesek, komponisták, színészek vagy szövegírók. A Kardosch-énekesekre a Comedian Harmonists énekegyüttes (1928–1934) révén figyelt fel: egy Harmonists-rajongó küldött neki egy CD-t ezekkel a szavakkal: „Ha szereted a CH-t, ezt feltétlenül meg kell hallgatnod.”

A költő a múzeumban – Nagy László 100

2025. 12. 01.

Szerző: Magyari Márta
Nagy László (1925–1978) költő századik születésnapjának évében, egy a Déri Múzeumban a részvételével zajlott műsoros estét felidéző, személyes hangú beszámolóval emlékezünk rá, Vencsellei István fényképeivel.

A drágakő-birodalom feje, akit Löfkovits elnáspángolt

2025. 08. 19.

Szerző: Ormosi Viktória
Bizonyára járt már más is úgy, hogy kutatásai során mellékszálként olyan érdekes és nem várt témákra bukkant, melyek felkeltették a figyelmét, megmosolyogtatták és esetlegesen újabb kutakodásokra sarkallták. Az alábbi történet is ilyen.

„ÜDV, HOZSANNA ÉS IMÁDAT” – RÉGI ÚRNAPI KÖRMENETEK

2025. 07. 25.

Szerző: Szabó Anna Viola
Az idén június 22-én megünnepelt Úrnapja alkalmából ismét elővettük a tavaly bemutatott Fidrus család fényképlemezeit, amelyek legkorábbi és legkésőbbi darabjai is debreceni körmeneteket örökítenek meg, s melléjük tettük a Fotótár néhány korábbi felvételét. A fényképek nem pusztán egyházi és liturgikus, de várostörténeti szempontból is érdekesek.

„Egy Tar Sándor-mondatot senki más nem írhatna meg”

2025. 07. 18.

Szerző: Pótor Barnabás
Szöllősy Judit műfordító Esterházy Péter, Lázár Ervin, Örkény István, Ady Endre, Csáth Géza és még számos nagyszerű magyar szerző mellett Tar Sándor több művét is lefordított angolra. A mi utcánk 2015-ben jelent meg Contra Mundum Press gondozásában, de Szöllősy Judit a ’90-es évek elejétől kezdődően számos Tar-szöveget ültetett át angolra, köztük a Szürke galamb egy részletét is.

A “Parasztbolt” újabb titkai

2025. 06. 26.

Szerző: Szabó Anna Viola
A Parasztbolt bezárásának, az épület eladásának minap megjelent hírét blogunkon Nyul Imre helytörténetkutató írásával kommentáltuk az Aczél Géza főépítész által tervezett épület történetéről. Nem csak a hozzászólókban merült fel ugyanakkor, hogy a bolt veszélybe került berendezéséről is szólnunk kellene: ennek járunk a következőkben utána.

„UTAZÁS A NAPSUGÁR FELÉ”

2025. 04. 28.

Szerző: Mező Szilveszter
A kevés magyar nő egyike, aki a második világháború előtti időkben eljutott Egyiptomba, s nyomtatott formában is hírt adott a Nílus völgyében megtett utazásáról, egy saját korában népszerű újságíró, Megyery Ella (1889–1962) volt. A “repülő riporternő” egyiptomi útjáról olvashatnak most az írás második részében.

Rendhagyó húsvéti esetek

2025. 04. 17.

Szerző: Ormosi Viktória
Blogunkon és a Déri Múzeum facebook oldalán évről-évre bemutatunk hagyományos, a húsvéttal összefüggésbe hozható műtárgyakat, eseményeket. Idén ezek mellett korabeli, meghökkentőnek mondható városi történésekből is szemezgetek.

Az író, aki sok csínyt tett a pusztán

2025. 04. 11.

Szerző: Juhász Tibor
Az író, újságíró, szociográfus Mocsár Gábor egykor az Alföld folyóirat főszerkesztője volt. Nevéhez több, a debreceniséggel is foglalkozó fontos könyv fűződik, például az 1961-es Szellem és századok című történeti munka vagy az 1981-ben megjelent Délibábjaim városa, amely olvasható a cívisváros szociográfiájaként is.

„UTAZÁS A NAPSUGÁR FELÉ”

2025. 03. 31.

Szerző: Mező Szilveszter
A kevés magyar nő egyike, aki a második világháború előtti időkben eljutott Egyiptomba, s nyomtatott formában is hírt adott a Nílus völgyében megtett utazásáról, egy saját korában népszerű újságíró, Megyery Ella (1889–1962) volt. A “repülő riporternő” fordulatos életútját olvashatják most az írás első részében.