A Török császár Debrecenben/ The emperor of Turkey in Debrecen

A Déri Múzeum megújult helytörténeti kiállítása, a Cívisek világa új megközelítésben mutatja be Debrecen és lakóinak történetét, sajátos világát, az első régészeti leletektől és írásos forrásoktól kezdve a polgárosodás megjelenéséig, a 19–20. század fordulójáig. Viszont számos anyag és történet nem kaphatott helyt a tárlatban, így nagy örömünkre szolgál, hogy ennek egy kis szeletét egy rendhagyó, de autentikus, történelmi helyszínen bemutathatjuk.
A tablókiállítás az az egykor Piac utca 39. szám alatt álló Rickl-ház és kereskedés, a Török Császárhoz c. üzlet történetét mutatja be, amely csaknem 130 évig meghatározó pontja volt Debrecennek. Napjainkban helyén egy kedvelt hangulatos kávézó, a Wellington & Pie működik, mely berendezésével – és most már a kiállítással is – megidézi az egykori bolt szellemét.

NYILAS MISI SÉTÁJA HOLNEMVÁROSBAN

Szerző: Szabó Anna Viola
A Déri Múzeum és a MODEM Holnemváros című, debreceni városképeken alapuló közös kiállításához kapcsolódó, Erdei Nóra vezetésével zajló városemlékezeti sétáink egyikén, amely Mesterfalva cívisházai közé vezetett, a puszta sivataggá változtatott egykori Cserepes utca hűlt helyén állva szóba került az a két éve még ott állott, 18. századi öreg ház is, amely 1960-ban az egyik helyszíne volt a Móricz Zsigmond regénye alapján Debrecenben forgatott, Légy jó mindhalálig című filmnek.

Úszási emlékek a Déri Múzeum gyűjteményeiben

Szerző: Váradi Katalin
Nyáron egymást érik a sportesemények, ahol a magyar sportolóknak drukkolhatunk, köztük több debreceni versenyzőnek is. Újabb írássorozatunkban Debrecen gazdag sportmúltjába nyújtunk betekintést a múzeum gyűjteményeiben található tárgyak segítségével.

EGY LAPPANGÓ JÓKAI

Szerző: Lakner Lajos
Jókai Mór Sárga rózsa című regénye először 1892-ben a Pesti Hírlapban jelent meg folytatásokban, majd 1893-ban a Révai kiadó gondozásában könyvként.

Szemelvények Debrecen trianoni emlékezetéből

Szerző: Váradi Katalin
A trianoni béke mély nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel. A két világháború között napirenden volt a revízió kérdése, az irredentizmus áthatotta a mindennapokat, a gondolkodást és a művészetet. Nem volt ez másképp Debrecenben sem. Jelen írás egy rövid áttekintést kíván adni Debrecen trianoni emlékezetéről, ennek kifejezési módjairól.

A TÓPARTI GYILKOSSÁG ELKÖVETŐJE

Szerző: Szabó Anna Viola
Az 1861. február 22-én Debrecenben, a vasúti indóház szolgálati lakásában született és 24-én, a katolikus plébánián megkeresztelt Ambrus csaknem négy éves koráig, apjának Biharkeresztesre való áthelyezéséig, majd, ott iskola nem lévén, 8–10 éves kora között, egy tanévig volt a város lakója.