Szerző: Novák Ádám

(Első megjelenés: 2019. szeptember 1. Déri Múzeum Blog)

Van, aki várja, s van, aki retteg Egyed és Egon napjától. Szeptember 1-je ugyanis az új tanév kezdete. Véget ér diák s tanár számára is a nyári szabadság, kezdődnek a munkás hétköznapok. A Déri Múzeum – a debreceni közművelődés egyik bástyájaként – a tanévre elsősorban olyan lehetőségként tekint, amellyel a tudás újabb generációk számára adható át. Tudjuk azonban, hogy az iskola nem csak a tanulásról szól. A diákélet emberi kapcsolatokról, kihívásokról, jellemformálódásról is szól: a felnőtté válás örömmel, s bánattal kövezett útjáról.

Talán ezért is választották Móricz Zsigmond Debrecenben játszódó, Légy jó mindhalálig című regényét annak idején kötelező olvasmánynak a 8. osztály számára. A regény főhőse, a Református Kollégium kisdiákja, Nyilas Misi ugyanis számos megpróbáltatáson megy keresztül, míg ráeszmél: az élet sokszor még a legbecsületesebb emberekkel is igazságtalan.

A mű az 1879-ben, Tiszacsécsén született szerző önvallomása. A tízgyerekes család az 1880-as évekre nyomorúságos körülmények közé sodródott, ám a szülők célul tűzték ki a gyermekek taníttatását. Zsigmond Istvándiban, majd Prügyön járt elemi iskolába 1886–1890 között. Ezután kezdte meg tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Nem véletlen tehát, hogy a regény az 1890-es években játszódik, és a negyvenes évei elején járó író – az első kiadás 1920-ban látott napvilágot – tűéles pontossággal írja le a várost, a kollégiumi életet és a körülményeket.

A 13–15 éves diákok így azon túl, hogy saját korosztályuk problémáit élhetik meg Nyilas Misivel, „pakkot kaphatnak” a századforduló cívis városának történetéből is.

Ezért nélkülözhetetlen a mű feldolgozását segítő értelmezés, vagy a regényre épült filmfeldolgozás megismerése. Igaz, az újabb film is – Ranódy László rendezésében – elmúlt hatvanéves, segítségével mégis mélyebben élhető át a történet.

Az alább bemutatott érem készítője Csúcs Ferenc (1905–1999) szobrász, éremművész, aki tanulmányait itthon és külföldön az 1930-as években végezte, majd az 1950-es évektől egyre több megbízást kapott. Munkássága során körülbelül 250 érmet készített, ezek többsége történelmi személyeket ábrázol. A Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével kitüntetett művész alkotásai könnyen azonosíthatók anyaghasználatuk, kialakításuk és köriratuk betűtípusa miatt.

Az érem adatai

Előlap: Móricz Zsigmond jobb profilja. Körirat: MÓRICZ·ZSIGMOND·

Hátlap: Meztelen ülő női alak, mellette az alkotó jele (cs) és egy szám: 46. Körirat: ·A·MAGYAR·SORS·S·LÉLEK·TÜKÖRE…

Alkotó: Csúcs Ferenc

Anyag: bronz

Technika: öntött

Méret: 6 cm (átmérő)

---

Itt van az ősz, itt van újra,
S szép, mint mindig, énnekem.
Tudja isten, hogy mi okból
Szeretem? de szeretem.
(Petőfi)

Kedves olvasóink!

A Helyi Értéken szeptemberben még nincs vége a nyárnak: bár az iskola elkezdődött s a családi nyaralásokról mindenki hazatért, a vakáció meghosszabbítható, az emlékek felidézhetők nyári írásaink olvasgatásával, amelyekre most egy egész hónapot biztosítunk. Oldalunk az elmúlt időszakban is frissült minden pénteken, de a valódi felfrissüléshez, az újabb, aktuális tartalmak szolgáltatásához a Helyi Értéknek is hosszabb pihenésre van szüksége.

Szeptemberben tehát elmegyünk egy kicsit, hogy októberben új erőben köszönthessük olvasóinkat ismét.

A viszontlátásig kellemes böngészést kíván

a Helyi Érték szerkesztősége