Örökségünk Debrecen II. – Helytörténeti konferencia és kerekasztal-beszélgetések a Déri Múzeumban

2023. 09. 22. | Kultúra, Településtörténet | 0 hozzászólás

Az utóbbi két-három évben a szeptember közepe Debrecen város kulturális életében igen aktív és élénk időszak – a Térey Könyvünnep és a Kulturális Örökség Napjai programsorozatoknak köszönhetően. Ez utóbbihoz kapcsolódva a Déri Múzeum az Örökségünk Debrecen II. rendezvény keretében számos érdekes programmal várta az érdeklődőket 2023. szeptember 18. és 20. között. A kezdeményezés a Cívisportától származik, amelyhez az idei évben – várhatóan hagyományteremtő jelleggel – a Déri Múzeum is csatlakozott befogadóként.

Szeptember 18.
Tudományos konferencia a cívisváros helytörténeti értékeiről

Az egész napos tanácskozás 9 órakor vette kezdetét. Az előadókat és az érdeklődőket dr. Puskás István Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere, valamint dr. Lakner Lajos a Déri Múzeum tudományos igazgatóhelyettes köszöntötte. A délelőtti szekciókban számos érdekes témában hangzottak el előadások, melyek megmutatták mennyire színes és széles témakörben folynak helytörténeti kutatások. Izgalmas és kevésbé ismertebb adalékok hangoztak el például Csokonai Vitéz Mihály költő debreceni éveiről, a helyi sörkészítésről, valamint a Zsuzsi kisvasút megszűnéséről, majd „feltámadásáról”. Mindegyik kutató bizonyította alaposságát a források megszólaltatásával.

A konferencia nagyobb részét az Építészet szekció tette ki: a prezentációk közös vonása a helyi építészeti értékek bemutatása, azok megőrzésére való felhívás, illetve értékvédelmi szempontokat figyelembevevő felújítások és újjáépítések voltak. A Csapó utca 27. – ahol jelenleg a Roncsbár működik –, a Dósa nádor tér 3. szám alatt álló ún. Zilahy-ház, az egykori császári és királyi Pavillon gyalogsági laktanya – a mai DE Kossuth Lajos Gyakorló Gimnázium – és a Novella csapszék nemcsupán történeti szempontból, hanem építészeti szempontból is jelentős, komoly múlttal rendelkező épületek.

Délután kerültek sorra a Debreceni kult-negyed szekcióinak előadói, akik közül többen a Déri Múzeum munkatársai voltak. A konferencia jó alkalmat adott arra, hogy a hallgatóság betekintést kapjon a múzeumi munkálatokba: a gyűjteményi anyagok tudományos feldolgozásába, a kiállítást megelőző és a műtárgyak történetére vonatkozó kutatásokba, valamint a legújabb helytörténeti újdonságokba – úgymint a megújult állandó kiállítás, a Cívisek világa és várostörténeti fórum, a Helyi Érték blog. Az előadásokat a kiállítás közös megtekintése követte.

Az esemény fényét emelte, hogy a konferencia kötelékében adták át az Év cívisháza díjat, amelyet Debrecen polgármestere, dr. Papp László és főépítésze, Gábor István adott át a nyertesnek. A díjátadó során nemcsak az első helyezést elérő, a Szepességi utca 51. alatt álló cívisházat méltatták, hanem bemutatták a többi pályázatot is. Mindegyik épület jól láthatóan megőrizte a cívisházakra jellemző főbb építészeti karaktereket. A hagyományteremtő szándékkal létrehozott elismerés célja, hogy ösztönözze az épített örökség megőrzését, a hagyományok tiszteletben tartását – mindezt a korszerű igényeknek megfelelően.

Szeptember 19.
Rejtett Debrecen – a jelenlegi régészeti feltárások eredményei
Kerekasztal-beszélgetés D. Szabó László régésszel, a Föld alatti Debrecen kiállítás megtekintése

Az érdeklődők a Déri Múzeum régész főmuzeológusa, D. Szabó László vezetése mellett fedezhették fel a megújult Föld alatti Debrecen kiállítást. Az újkőkortól kezdve az újkorral bezárólag csaknem minden jelentősebb korszakból kerültek elő olyan régészeti leletek az utóbbi egy-két évtized feltárásaiból, melyek módosították a korábbi feltevéseket, ismereteket Debrecen kezdeti történetéről. Ilyen például a két éve Barna utcában talált vaskori aranykincs, amely a szkíták jelenlétét mutatja Debrecen belvárosában. Többségében használati tárgyak, viseleti tárgyak kerültek elő az adott koroka jellemző díszítési motívummal, a bronzkorból kardot is feltártak, míg az első pénzek, érmék a római korból származnak. A tárlatvezetés egy rövid előadással és kötetlen beszélgetéssel folytatódott. A hallgatóság számos kérdést tett fel, melynek során olyan izgalmas témák is felvetődtek, mint például a hipotézisek és a régészeti ásatások eredményeinek viszonya vagy a magyar örökségvédelmi szabályok összevetése más európai ország jogszabályozásaival.

Szeptember 20.
A cívisváros modern építészete 1945–1975 között, valamint Debrecen paneles lakótelepei – Debrecen modern építészetéről szóló kiadványok bemutatása
Kerekasztal-beszélgetés Kovács Péterrel (DE Építészmérnöki Tanszék)

Ez alkalmon három kötet került bemutatásra Kovács Péter, a kiadványok szerkesztője jóvoltából, amelyek létrejöttében, elkészítésében aktívan kivették részüket a hallgatók. A gazdag fényképmelléklettel ellátott kötetek az 1970-es évek beton Debrecenéről alkotott sematikus képet igyekeznek árnyalni. Az 1945 utáni építkezések alapját a második világháborús bombázások jelentették, a megsérült és lerombolt ingatlanok, telkek helyén húzták fel az új épületeket. A kezdeti időszakban több egyedi megoldásokat tartalmazó létesítményt terveztek. Ezeket az első kötetben egy-egy építészhez kapcsolódón mutatják be a szerzők – közülük megemlítendő Mikolás Tibor „komponált modernizmus” szellemében készült Centrum áruház, a volt Alexandra könyvesbolt épülete –, míg a második kötetben a tervezőirodák alkotásait vették számba. A nagy panelépítkezési program az 1960-as évek végén, az 1970-es évek elején vette kezdetét az akkori gazdasági politika terveinek és előírásainak megfelelően. Kovács Péter hangsúlyozta a panelekhez való viszonyulás mai napig emocionális alapú, a kötet ennek objektív vizsgálatát, megértését tűzte ki célul. A könyvbemutató végén a közönségnek lehetősége nyílt kérdéseket feltenni, s a kötetekbe belelapozni.