„Szív adja szívnek szívesen,/ Fogadja szíved szívesen!” – Szemelvények a Déri Múzeum egykori Mézeskalácsosság kiállítási egységéből
„Szív adja szívnek szívesen,/ Fogadja szíved szívesen!” – Szemelvények a Déri Múzeum egykori Mézeskalácsosság kiállítási egységéből

Szerző: P. Szászfalvi Márta
Jelen írással a debreceni mézeskalácsosság világát mutatjuk be egy korábbi kiállítás segítségével. A Déri Múzeum előző állandó helytörténeti kiállításának mézeskalácsos egységét Kerékgyártó Sándor a 20. század második felében használt műhelyének és üzletének felszereléséből rendeztük be.

Körülményes tudósítás egy jelmezbálról
Körülményes tudósítás egy jelmezbálról

Szerző: Szabó Anna Viola
Blogunkban több alkalommal ejtettünk már szót – s talán ezúttal sem utoljára – a debreceni Nőegyletről és a báli bohóságokról éppúgy, mint a mindezekről leveleikben lelkesen tudósító Sárváry lányokról. A farsangi időszakra való tekintettel segítségüket most egy hajdani debreceni jelmezbál rekonstruálásához vesszük igénybe.

Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor
Egy elfeledett klinikai látszerész, feltaláló – Cserép Sándor

Szerző: Nyul Imre
Több mint 80 éve annak, hogy Cserép Sándor klinikai látszerész 1939-ben benyújtotta negyedik világszabadalmát. Az akkori debreceni iparosok egyik mesterének különleges találmánya a közel- és távolbalátásra egyaránt alkalmas szemüveg volt. A feltalálót nagy tiszteletben tartották a városban precíz munkája, emberi magatartása és segítőkészsége miatt, de az egész Tiszántúlon is ismert volt a neve.

Zulejka néni bihari szűre
Zulejka néni bihari szűre

Szerző: Koticsné dr. Magyari Márta
Az egyik legjellegzetesebb, s legmagyarabbnak tartott férfi ruhadarab, a cifraszűr számos táji variációban ismert. A Déri Múzeum gazdag népviseleti gyűjteménye közel félszáz cifraszűrt és szűrkabátot őriz.

Téli köd
Téli köd

Szerző: Szoboszlai Lilla
Ki ne csodálkozna rá a természet lenyűgöző erejére, ki ne érezné a zabolátlan elemek mellett saját lényének törékeny kicsinységét? A debreceni születésű Nagy Gabriella korai munkáin a természet hatalmas energiája által gerjesztett, emelkedett érzést formálja festőivé – láthatóvá teszi a láthatatlant.

AZ EGYETÉRTÉS KARÁCSONYFÁJA
AZ EGYETÉRTÉS KARÁCSONYFÁJA

Szerző: Szabó Anna Viola
Decemberben a Helyi Értéken olyan írásokat közlünk újra, amelyek segíthetnek az adventi várakozás örömteli pillanatainak megélésében. A mostani írásban szereplő fénykép egy első világháború utáni karácsonyi ünnepély történetét meséli el.

HURKA, PULYKA KARÁCSONYRA
HURKA, PULYKA KARÁCSONYRA

Szerző: Szabó Anna Viola
Mi került vajon ünnep alkalmával egy debreceni család asztalára a 19. században? A Cívisek világa című kiállításunkban hamarosan erre is választ kaphatunk – addig is felszolgálunk némi karácsonyi kóstolót.