Mit rejt a céhláda?
Szerző: Váradi Katalin
A helytörténeti kiállítások során a látogató gyakran találkozhat céhládával, mint kiállítási tárggyal. Általában zárt állapotban látható, egy-egy mesterséget bemutatva, olykor a helyi bútorművészetet dicsérve.
Debreceni Színház
Szerző: Kis Annamária Judit
A Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében őriz egy Szkalnitzky Antal (1836-1878) által jelzett akvarellképet, amelyen életképi jelenetekkel kiegészítve látható a Debreceni Színház és annak környezete.
Ismét úrihímzés a Déri Múzeum helytörténeti kiállításában
Szerző: Ormosi Viktória
A textíliák sokféle díszítési módja közül a legváltozatosabb a hímzés. A főúri és köznemesi hölgyek s a jómódú polgárasszonyok otthon készítették a maguk és családtagjaik legünnepibb ruháit is, azok hímzett díszítésével együtt.
DEBRECEN HŐSEI 2.
Szerző: Korompai Balázs
A debreceni Hősök temetőjével kapcsolatban három dokumentumot szeretnék bemutatni, amelyeknek több közös jellemzője is van.
Debrecen kiváló parkírozója: Pohl Ferenc
Szerző: Váradi Katalin
Napjaink egyik kedvelt közösségi tere a Déri Múzeum parkja. Kialakítása hasonlóan a múzeum épületéhez, gondos tervezéssel készült Borsos József, Pohl Ferenc és Medgyessy Ferenc elképzelései alapján. A tervezők közül talán Pohl Ferenc alakja kevésbé ismert, aki Debrecen főkertésze volt a két világháború között, sőt egészen az 1940-es évek végéig betöltötte ezt a tisztséget.
„KI ISMERI ŐT, AKI MESSZE NÉZ EL / AZ ÉLETÉBŐL…?” – AZ OLVASÓ NŐ FÉNYKÉPE
Szerző: Szabó Anna Viola
„Ki ismeri őt, aki messze néz el / az életéből…?” – Az olvasó nő fényképe
Emlékezésül dr. Sz. Máthé Márta, a Déri Múzeum régésze halálának 20. évfordulójára.
Szemelvények Debrecen trianoni emlékezetéből
Szerző: Váradi Katalin
A trianoni béke mély nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel. A két világháború között napirenden volt a revízió kérdése, az irredentizmus áthatotta a mindennapokat, a gondolkodást és a művészetet. Nem volt ez másképp Debrecenben sem. Jelen írás egy rövid áttekintést kíván adni Debrecen trianoni emlékezetéről, ennek kifejezési módjairól.
Debrecen 1944. június 2-i bombázása – egy szemtanú feljegyzései
Szerzők: Kovács József Dénes – Ősz Attila
Tanulmányunkban Debrecen újkori történetének egyik legtragikusabb eseményét, az 1944. június 2-i bombázást és következményeit mutatjuk be egy szemtanú, Sőregi János visszaemlékezései alapján.
„Felavatták az ország első Stadionját”
Szerző: Novák Ádám
Ezzel a címmel adott tudósítást a 8 Órai Ujság 1934. június 5-én arról, hogy a Debreceni Hét (1934. június 2–10.) keretében június 5-én 9 órától a Nemzetközi Tornásznappal adták át a létesítményt a sportolóknak.