Magyarország 2023 augusztusában története legnagyobb világversenyének ad otthont Budapesten. A sportok királynője, az atlétika bajnokai mérik össze tudásukat számos versenyszámban. Elmondhatjuk, hogy több debreceni vonatkozása is lesz ennek a megmérettetésnek, de talán kijelenthetjük, hogy a legnagyobb figyelem Kozák Lucát, a Debreceni Sportiskola atlétáját övezi majd. (Az előfutamokat augusztus 22-én, az elődöntőket 23-án, s a titkon vágyott döntőt 24-én rendezik 100 m női gátfutásban).

Debrecen város első sportegylete 1867 végén, a kiegyezést követően jött létre. A Debreceni Torna Egyletet 16 tornász alapította. 1901-ben a Debreceni Torna Egylet (DTE) összeolvadt a Debreceni Kerékpáros Egylettel (DKE), 1905-ig DTKE néven működött, majd ismét DTE néven folytatták tovább a munkát. A tagságban három társadalmi csoport van jelen: a református felekezetűek, a városi gazdasági és közigazgatási elit tagjai, valamint az asszimiláció iránt elkötelezett zsidóság. Természetesen minden tagban, alapítóban közös vonás volt, hogy valamilyen módon kötődött a modernizációhoz, a város polgárosodásához. A testgyakorlás szervezett keretek közötti művelése része annak a lassú városiasodási folyamatnak, mely Debrecenben a 19. században végbement. A jelenség kiválóan megismerhető azokból az apró cívis történetekből, melyek megtekinthetők a Cívisek világa c. új állandó kiállításban.

A DTE markáns református háttere nem csupán a város sajátos felekezeti összetételéből következett. A protestantizmustól egyébként sem áll távol a test ápolásának, edzésének gondolata, a Református Kollégiumban 1845-től rendelték el az alsóbb osztályokban a testnevelést.

A debreceni sportolók jól teljesítettek az országos, regionális bajnokságokon, kupákon. A versenyzők között találunk a későbbi évtizedekben meghatározó városvezetőt, vállalkozót is. Zöld József jómódú debreceni polgárcsaládban született, a középiskolát a Debreceni Református Kollégiumban végezte, jogi tanulmányokat folytatott, majd különböző tisztségeket töltött be Debrecen polgármesteri hivatalában. 1929-től főjegyző, 1935-től 1944-ig helyettes polgármester volt. Több emlékérem került hagyatékából a Déri Múzeumba, melynek létrehozásán is munkálkodott. Ennek a hagyatéknak volt része a Debreceni Nyári Egyetem 1937-es emlékérme, illetve az első fedett uszoda avatására kiadott plakett, s innen származik az augusztus Hónap Érmének választott „ezüst” emlékérme is.

Zöld József magasugrásban versenyzett, a Nemzeti Sport 1907-ben így számolt be Szigethy Elemérrel vívott nyíregyházi csatájáról:

“A magasugrásban a debreceni Zöld József, ki múlt vasárnap Nyíregyházán 170 cm-t ugrott, vívott Szigethyvel élet-halálharcot, melyből azonban az utóbbi került ki győztesen. Szigethynek kiváló stílusa van a magasság elérésére s arra, hogy testét a pálcán átvigye, de nagy hibája, hogy az ugrás után nem homorít vissza, s igy a pálcát rendesen fejével üti leesés közben. Zöld igen jó erő, de teknikja annyira egyéni, hogy nem is lehet megbírálni. A magasságot jól veszi, de az átdolgozás kissé különös. Még mindig harisnyában ugrik, pedig ha a szegest megszokná, lényegesen jobb eredményeket érne el. A szeges cipő legfeljebb 2–3 hétig veti vissza, de azután hatása nem marad el.” (Nemzeti Sport, 1907. június 16. 1907/24. szám, 8. oldal).

Zöld József jogásznak készült, fiatal tehetségünk, Kozák Luca pedig vegyészmérnök képesítést szerzett. Mindketten Debrecenben áldoztak a tanulás és a sport oltárán, s e két példa is jól mutatja: Ép testben ép lélek (Mens sana in corpore sano).

Előlap: DEBRECZENI TORNA EGYESÜLET

Hátlap: II. DÍJ 1909. IX/12.

Leltári szám: VIII.74.20.12.

Átmérő: 39 mm.