Szemelvények Debrecen trianoni emlékezetéből

Szerző: Váradi Katalin
A trianoni béke mély nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel. A két világháború között napirenden volt a revízió kérdése, az irredentizmus áthatotta a mindennapokat, a gondolkodást és a művészetet. Nem volt ez másképp Debrecenben sem. Jelen írás egy rövid áttekintést kíván adni Debrecen trianoni emlékezetéről, ennek kifejezési módjairól.

„Felavatták az ország első Stadionját”

Szerző: Novák Ádám
Ezzel a címmel adott tudósítást a 8 Órai Ujság 1934. június 5-én arról, hogy a Debreceni Hét (1934. június 2–10.) keretében június 5-én 9 órától a Nemzetközi Tornásznappal adták át a létesítményt a sportolóknak.

Hamvaiból feltámadó főnix és oszlopdíszek

Szerző: Ormosi Viktória
Egy helytörténeti blog esetében kevés „debrecenibb” dologról eshet szó, mint a városcímerből kiragadott mindig meg- megújuló, hallhatatlan főnixmadár. Kerámián, mint anyagon nem szokványos, hogy találkozzunk vele.

A TÓPARTI GYILKOSSÁG ELKÖVETŐJE

Szerző: Szabó Anna Viola
Az 1861. február 22-én Debrecenben, a vasúti indóház szolgálati lakásában született és 24-én, a katolikus plébánián megkeresztelt Ambrus csaknem négy éves koráig, apjának Biharkeresztesre való áthelyezéséig, majd, ott iskola nem lévén, 8–10 éves kora között, egy tanévig volt a város lakója.

Zöld strucctojás a Múzeumban

Szerző: Ormosi Viktória
Nem tűnne annyira meglepőnek, ha ez a tárgy a természetrajzi tárban lenne. Azonban eme impozáns alkotás az iparművészeti gyűjteményt ékesíti.

Az ezredes, a lövészek, és a freskó

Szerző: Novák Ádám
Ha sétálunk a Péterfia utcán, a 49. szám alatt a Hotel Óbester szembeötlő látványt nyújt 2010-es átadása óta.

A patikus könyvtára

Szerző: Korompai Balázs
Ha napjaink Debrecenében keressük az Arany Egyszarvú patikát, akkor már csak nyomait találhatjuk.

A PÜNKÖSDI KIRÁLYNŐ LEGYEZŐJE

Szerző: Szabó Anna Viola
A Déri Múzeum új Trianon-kiállításának nagy debreceni installációjában látható egy fénynyomatú képekkel díszített papírlegyező, amely szerepelt már a divatkiállításon is – akkor a női toalett kellékeként, most pedig a városkép alakulását demonstrálandó, az egyik oldalára nyomott, nevezetes debreceni helyszínek fényképei okán.

ETNO-JEGYZETEK – DANKÓ 100

Szerző: Magyari Márta
Pontosan száz évvel ezelőtt, 1922. január 22-én született Budapesten egy fiúgyermek, aki később, dr. Dankó Imre néven a magyar néprajztudomány és a múzeumügy jelentős alakjává vált.