RUZICSKA GYULA MISSZIÓJA

Szerző: Szabó Anna Viola
Az alábbi képtörténet a reformáció hónapjához, illetve a halottak emlékezetéhez kapcsolódik, egy debreceni fényképész talán kevesek által ismert küldetéses vállalkozása révén.

Hol laktak a cívisek? – Második rész

Szerző: Harangi Attila
Harangi Attila építész előadása a Cívisházak színeváltozása című kamarakiállítás megnyitója után a Déri Múzeumban, 2023. október 17-én.

Hol laktak a cívisek? – Első rész

Szerző: Harangi Attila
Harangi Attila építész előadása a Cívisházak színeváltozása című kamarakiállítás megnyitója után a Déri Múzeumban, 2023. október 17-én.

Gábor István főépítész megnyitóbeszéde a Cívisházak színeváltozása című fotókiállításon

2023. október 17. Déri Múzeum
Előadás és kamaratárlat sorozat indult a közelmúltban a Déri Múzeum “Cívisek világa” állandó helytörténeti kiállításához kapcsolódóan. A sorozat második eseményét, Harangi Attila építész, Szabó Anna Viola fotótörténész és Vígh Levente fotós Cívis házak színeváltozása című kiállítását Gábor István, a város főépítésze nyitotta meg. Ezt követően Harangi Attila tartott előadást a témában.

NYILAS MISI SÉTÁJA HOLNEMVÁROSBAN

Szerző: Szabó Anna Viola
A Déri Múzeum és a MODEM Holnemváros című, debreceni városképeken alapuló közös kiállításához kapcsolódó, Erdei Nóra vezetésével zajló városemlékezeti sétáink egyikén, amely Mesterfalva cívisházai közé vezetett, a puszta sivataggá változtatott egykori Cserepes utca hűlt helyén állva szóba került az a két éve még ott állott, 18. századi öreg ház is, amely 1960-ban az egyik helyszíne volt a Móricz Zsigmond regénye alapján Debrecenben forgatott, Légy jó mindhalálig című filmnek.

CHILF MÁRIA VONULÁSA A DÉRI MÚZEUMBAN

Szerző: Szabó Anna Viola
Jóllehet, Chilf Mária már 2012-ben készült AZ című munkájával bevonult a Déri Múzeum Képzőművészeti Gyűjteményébe, az idei évben NKA pályázati támogatásból megvásároltuk Debreceni vonulás című kollázsát is.

BETYÁROK A FÉNYKÉPÉSZNÉL

Szerző: Szabó Anna Viola
Az alábbi blogbejegyzés tárgyául szolgáló fénykép ezúttal sajnos nem a Fotótárból származik, hanem egy magángyűjtemény jeles darabja, miután azonban mégiscsak a közös, nagy Gondy és Egey-korpusz részét képezi, indokolt talán, hogy szóljak róla, mint az életműben páratlan darabról.