A ROMBUSZ ÉS A CSENDÉLET
A ROMBUSZ ÉS A CSENDÉLET

Szerző: Korompai Balázs
A Cívisek világa keretén belül megújult a Városi Múzeum megnyitása óta állandó kiállítási egységet képező Arany Egyszarvú patika bemutatása is. Az új kiállítótérben a tárgyak jobban szemügyre vehetők, miáltal számos, eddig rejtett érdekességük tárul fel. Jelen írás ezek közül kettőre hívja fel a figyelmet.

A „FÉNYES SZELEK“ NEMZEDÉKÉHEZ TARTOZTAM
A „FÉNYES SZELEK“ NEMZEDÉKÉHEZ TARTOZTAM

Szerző: Báthory Istvánné Ujlaky Katalin
A mostani írást egy lelkes múzeumbaráttól kaptuk, aki édesanyja visszaemlékezését osztotta meg a Helyi Értékkel. A hölgy Tégláson született, s nevelkedett, iskolai tanulmányai miatt került először hosszabb időre Debrecenbe. Az alábbi sorokban egy tizenöt éves lány rácsodálkozásai, kollégiumi és közösségi élményei ismerhetők meg.

Debrecen 1848–49-es emlékezete
Debrecen 1848–49-es emlékezete

Debrecen története szorosan összefonódott az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeivel. Kossuth Lajos és az akkori kormány itt tartózkodása vagy az 1849. augusztus 2-i csata a városi emlékezet részévé vált, miként Nagysándor József alakja. A debreceni csata hadvezére az aradi vértanúk egyikeként is ismert.

Sörfőzés a cívisvárosban
Sörfőzés a cívisvárosban

Szerző: Új Judit
A Helyi Érték fő célkitűzése közé tartozik, hogy teret adjon más helytörténeti műhelyeknek és kutatóknak eredményeik bemutatására. Elsőként egy izgalmas téma, Debrecen és sör viszonya kerül bemutatásra Új Judit helytörténeti kutató jóvoltából.

Virágmotívumok a szegények ezüstjén
Virágmotívumok a szegények ezüstjén

Szerző: Ormosi Viktória
A Déri Múzeum új helytörténeti kiállításában a „Megmaradás városa – A szabadság ára” egységnél az eddigieknél több ónkannát tekinthetnek meg a látogatók. Ezúttal az iparművészeti gyűjtemény virágdíszes ónkannáiról esik szó, melyekből június óta láthatnak kiállított példányokat a múzeum vendégei.

Száz éve helyezték el a Déri Múzeum alapkövét
Száz éve helyezték el a Déri Múzeum alapkövét

Szerző: Fodor Éva Irén
Debrecen kulturális életében különösen jelentős helyet foglal el az 1920. június 4-e és 1930. május 25-e közötti időszak. Amikor az ország a trianoni szerződés okozta veszteség bénultságában élte mindennapjait, Debrecenben a város arculatát évszázadokra meghatározó oktatási és művelődési intézmények kezdték meg működésüket: a Tisza István Egyetem és a Déri Múzeum.