Néprajzkutató, kosárfonó, mentálhigiénés szakember és bútorfestő

2024. 02. 08. | Hagyományőrzés, Néprajz | 0 hozzászólás

Szerző: Ormosi Viktória

A Blogon volt már rá példa, hogy debreceni kötődésű népi iparművészeket és remekbe szabott alkotásaikat mutattuk be. Ezúttal Vincze Borbála értékteremtő és értékmentő munkáiból szemezgetünk.

A napjainkban Mikepércsen, az Élő Forrás Kútja Református Idősek Otthonában dolgozó mentálhigiénés szakember az alkotás felszabadító, lélekgyógyító erejével segít a gondoskodásra szoruló lakókon.

A vesszőfonással először egy kézműves bemutatón találkozott, s rögtön érezte, hogy közelebbről is meg kell ismerkednie ezzel a mesterséggel. Forgács Sándort tartja mesterének, akivel az érettségije után került kapcsolatba. Ekkor végezte el az akkoriban a Hollós utcán működő Kézműves Szakiskola kosárfonó, fonott bútor készítő szakát. Ezt követően Szegeden, a Dél-Alföldi Népművészeti Egyesületnél már ő tanította a kosárfonást.

Debrecenben az elhivatott, tehetséges népművészek számára a Tímárház el- és megkerülhetetlen.

Vincze Borbála életében is így történt, egyetemi tanulmányai mellett dolgozott a Tímárház egyik hangulatos kis műhelyrészében és ontotta kezei közül a remekbe szabott, praktikus és szép, időtálló kosarakat. Nyári táborokon, különféle rendezvényeken, művészeti általános iskolában is tanított. A debreceni Kenézy Gyula Kórház Nappali pszichiátriájának terápiás programjához csatlakozva megtapasztalta az alkotómunka lehetőségeit és fontosságát az egészségmegőrzésben. A Más-Mozaik Kulturális Egyesület Kézműves Műhelyében a hátrányos helyzetű fiatalok számára nyújtott a kosárfonás mesterségének megtanításával társadalmi beilleszkedési lehetőséget.
Kosárfonó munkáiban arra törekszik, hogy a hagyományos formák mellett a vessző szinte korlátlan alakíthatóságát kihasználva olyan darabokat készítsen, amelyek korunkhoz is igazodnak. Alkotásaiban a Debreceni Egyetem kiváló etnográfusaitól szerzett alapos tudása nagyszerű ízléssel kombinálva köszön vissza. Munkái rendszeres zsűriztetését követően, 2011-ben a kosárfonó népi iparművész címet is megkapta.

Érdeklődése 2018-ban a népi bútorfestészet felé fordult. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjaként folyamatosan képezi magát, amihez a legnagyobb segítséget mentorától, Ament Éva népi iparművésztől kapja. Általa számos szép feladathoz jutott az alkotóközösség.

Kalotaszeg délnyugati részének legutolsó, hetven lelkes magyarlakta települése Magyarókereke. Vincze Borbála legkülönlegesebb munkájának Magyarókereke templomának mennyezetrekonstrukcióját tartja. Az egyesület tagjaival 2022-ben ötvenöt új mennyezetkazettát festettek a régiek helyett, a kis magyar közösség számára.

A kalotaszegi asztalos, Umling Lőrinc a 18. században élt és alkotott: munkásságából festett szószékek, szószékkoronák, kazettás mennyezetek, festett karzatok és padok maradtak fent, több helyen. A magyarókereki templomba általa készített eredeti kazettás mennyezetet 1904-ben a Nemzeti Múzeumba, majd a Néprajzi Múzeumba szállították, most azonban lehetőség nyílt a hiány pótlására. A helyiek rendkívül nagyra értékelik, hogy az eredeti kazetták ilyen nagyszerű, értő kezekkel alkotott másolata ékesíti újra a templomukat. A hasonló munkáknál rendkívül fontos az eredeti motívumok megtartása, ezáltal a hagyomány életben tartása és értő ápolása. A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjai e szempontokat a legnagyobb figyelemmel követik, az újraalkotás kritériumainak maximálisan megfelelnek.

Vincze Borbálának a Kárpát-medence hagyományos népi bútorfestészete, technikái és motívumkincse adják az ihletet önálló munkái megalkotásánál is.

0 hozzászólás

Szólj hozzá!

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

A maximálisan feltölthető fájlméret: 64 MB. Feltölthető fájltípus: kép. Drop files here