DEBRECEN HŐSEI 2.
Szerző: Korompai Balázs
A debreceni Hősök temetőjével kapcsolatban három dokumentumot szeretnék bemutatni, amelyeknek több közös jellemzője is van.
Debrecen kiváló parkírozója: Pohl Ferenc
Szerző: Váradi Katalin
Napjaink egyik kedvelt közösségi tere a Déri Múzeum parkja. Kialakítása hasonlóan a múzeum épületéhez, gondos tervezéssel készült Borsos József, Pohl Ferenc és Medgyessy Ferenc elképzelései alapján. A tervezők közül talán Pohl Ferenc alakja kevésbé ismert, aki Debrecen főkertésze volt a két világháború között, sőt egészen az 1940-es évek végéig betöltötte ezt a tisztséget.
„KI ISMERI ŐT, AKI MESSZE NÉZ EL / AZ ÉLETÉBŐL…?” – AZ OLVASÓ NŐ FÉNYKÉPE
Szerző: Szabó Anna Viola
„Ki ismeri őt, aki messze néz el / az életéből…?” – Az olvasó nő fényképe
Emlékezésül dr. Sz. Máthé Márta, a Déri Múzeum régésze halálának 20. évfordulójára.
Szemelvények Debrecen trianoni emlékezetéből
Szerző: Váradi Katalin
A trianoni béke mély nyomot hagyott a magyar társadalom életében, amely nem tudott megbékélni a veszteségekkel. A két világháború között napirenden volt a revízió kérdése, az irredentizmus áthatotta a mindennapokat, a gondolkodást és a művészetet. Nem volt ez másképp Debrecenben sem. Jelen írás egy rövid áttekintést kíván adni Debrecen trianoni emlékezetéről, ennek kifejezési módjairól.
Debrecen 1944. június 2-i bombázása – egy szemtanú feljegyzései
Szerzők: Kovács József Dénes – Ősz Attila
Tanulmányunkban Debrecen újkori történetének egyik legtragikusabb eseményét, az 1944. június 2-i bombázást és következményeit mutatjuk be egy szemtanú, Sőregi János visszaemlékezései alapján.
„Felavatták az ország első Stadionját”
Szerző: Novák Ádám
Ezzel a címmel adott tudósítást a 8 Órai Ujság 1934. június 5-én arról, hogy a Debreceni Hét (1934. június 2–10.) keretében június 5-én 9 órától a Nemzetközi Tornásznappal adták át a létesítményt a sportolóknak.
Hamvaiból feltámadó főnix és oszlopdíszek
Szerző: Ormosi Viktória
Egy helytörténeti blog esetében kevés „debrecenibb” dologról eshet szó, mint a városcímerből kiragadott mindig meg- megújuló, hallhatatlan főnixmadár. Kerámián, mint anyagon nem szokványos, hogy találkozzunk vele.
A TÓPARTI GYILKOSSÁG ELKÖVETŐJE
Szerző: Szabó Anna Viola
Az 1861. február 22-én Debrecenben, a vasúti indóház szolgálati lakásában született és 24-én, a katolikus plébánián megkeresztelt Ambrus csaknem négy éves koráig, apjának Biharkeresztesre való áthelyezéséig, majd, ott iskola nem lévén, 8–10 éves kora között, egy tanévig volt a város lakója.
Zöld strucctojás a Múzeumban
Szerző: Ormosi Viktória
Nem tűnne annyira meglepőnek, ha ez a tárgy a természetrajzi tárban lenne. Azonban eme impozáns alkotás az iparművészeti gyűjteményt ékesíti.