„ITTHON, A MACSON”, avagy DRAGOTA NATÁLIA SZÍVE – II. rész

Szerző: Szabó Anna Viola
Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy részben már publikált és elemzett iratok szorosabb olvasása és más forrásokkal való kiegészítése révén nyert új információk s némi történelmi empátia segítségével megrajzolja egy másik változatát a Dragota, a Boczkó és a Magoss családot összekötő Dragota Natália (1865–1942) eddig ismert arcképének.

„ITTHON, A MACSON”, avagy DRAGOTA NATÁLIA SZÍVE

Szerző: Szabó Anna Viola
Jelen írás arra tesz kísérletet, hogy részben már publikált és elemzett iratok szorosabb olvasása és más forrásokkal való kiegészítése révén nyert új információk s némi történelmi empátia segítségével megrajzolja egy másik változatát a Dragota, a Boczkó és a Magoss családot összekötő Dragota Natália (1865–1942) eddig ismert arcképének.

Körülményes tudósítás egy jelmezbálról

Szerző: Szabó Anna Viola
Blogunkban több alkalommal ejtettünk már szót – s talán ezúttal sem utoljára – a debreceni Nőegyletről és a báli bohóságokról éppúgy, mint a mindezekről leveleikben lelkesen tudósító Sárváry lányokról. A farsangi időszakra való tekintettel segítségüket most egy hajdani debreceni jelmezbál rekonstruálásához vesszük igénybe.

TIGRISGRÓFNŐ A DEBRECENI NŐEGYLET ÉLÉN

Szerző: Szabó Anna Viola
A Déri Múzeum Cívisek világa című, most nyíló állandó kiállításában a polgárosodó várost bemutató egységben sok szó esik a modern polgárság önszerveződésének jellegzetes formájáról, az egyesületekről, amelyek a 19. század második felétől Debrecenben is nagy számban alakultak, a legkorábbiak már 1860-ban.

Úszási emlékek a Déri Múzeum gyűjteményeiben

Szerző: Váradi Katalin
Nyáron egymást érik a sportesemények, ahol a magyar sportolóknak drukkolhatunk, köztük több debreceni versenyzőnek is. Újabb írássorozatunkban Debrecen gazdag sportmúltjába nyújtunk betekintést a múzeum gyűjteményeiben található tárgyak segítségével.

CSUPROK A KOFÁK KÁVÉHÁZÁBÓL

Szerző: Szabó Anna Viola
A cívisek világát bemutatókiállításunk Lassú városiasodás címet viselő egységében látható tárgyakat nem történeti jelentőségük vagy iparművészeti értékük miatt választottuk, ezúttal pusztán asszociatív szerepük van, amennyiben segítenek elmesélni az általuk megidézhető, a 19. századi Debrecen társadalmára jellemzőnek gondolt történeteket.