Szerző: Juhász Eszter

Az Archívum átadóünnepségére 2023. október 18-án került sor a IV. tanári villa 1. lakásában.

A Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum létrejötte nagy mérföldkő a DE Néprajzi Tanszékének életében. Évtizedeken át tartó hányatott sors után, az előző, kutatásra alkalmatlan helyiségből a Tanszék oktatóinak, hallgatóinak fáradtságos munkájával 2022-ben méltó helyre költözött az 1949 óta gyűjtött kutatási anyag.

Az immár 74 éves múltra tekintő dokumentumok az oktatók és hallgatók évtizedes munkáinak rendszerezéséből a Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének Archívuma, másnéven DENIA és a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének Gömöri Archívuma néven jöttek létre.

A Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének Archívuma a Néprajzi Tanszék alapításával azonos időben, dr. Gunda Béla professzor úr vezetése alatt jött létre, azzal a céllal, hogy méltó módon megőrizze a néprajztudomány művelőinek munkásságát. Az archívumi iratok megfelelő kezelésére, fenntartására már az 1950-es években kialakították azt az átgondolt módszert, amellyel a mai napig dolgoznak a Néprajzi Tanszék munkatársai.

Prof. Dr. Gunda Béla
Forrás: https://intezet.nori.gov.hu/nemzeti-sirkert/debrecen/nagyerdei-kozponti/gunda-bela/

A DENIA a Néprajzi Tanszék kutatási területein gyűjtött eredményeket tartalmazza, Északkelet-Magyarország (Borsod, Abaúj és Zemplén vármegyék), a történeti Szatmár vármegye, a történeti Hajdú és Bihar vármegye, Hortobágy, Gömör és Fekete-Körös völgyéből.

Az Archívum legnagyobb termében került elhelyezésre a több mint 4000 tétellel (többek között cédulák, dolgozatok, interjúk, térképek, cenzusok, OTDK írások, tanulmányok, szakdolgozatok, disszertációk, habilitációk, kandidátusi értekezések) rendelkező Debreceni Egyetem Néprajzi Intézetének Archívuma.

A DENIA folyamatosan bővül vallási és tárgyi néprajz, folklór, társadalomnéprajz, muzeológia, etnicitás témakörök mellett a Tanszékünkön egyedülállóan, 1998-ban elindult tanárképzéshez kötődő dokumentumokkal.

2016–2021 között a Nagy Háborúval kapcsolatos gyűjtéseket végezte a Tanszék. A munkafolyamat eredményeként közel 100 tétellel, többek között szemináriumi dolgozatokkal, OTDK pályaművekkel, szakdolgozatokkal és doktori értekezésekkel nőtt az archívumi állomány.

A Hungarian Research Network Debreceni Egyetem Néprajzi Kutatócsoport (HUN-REN-DE) munkatársai a Tisza felső vízgyűjtő vidékein, illetve nemzetközi együttműködési kapcsolatok vizsgálatával, így Szlovákia, Kárpátalja, Lengyelország, Csehország, Románia és Németország területein végzett gyűjtéseikkel bővítik a DENIA állományát. 

A Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum másik főbb gyűjteményrésze a DENIA-ból kiváló, több mint 1000 tételből álló Gömöri Archívum. A Gömöri Archívum más kutatásoktól elkülönítve, szigorúan a gömöri térséghez kapcsolódó kutatások anyagait őrzi, cédulaanyagok, kapcsolódó dolgozatok, diplomamunkák és doktori értekezés, illetve Gömörre vonatkozó egyéb dokumentumok, kéziratok, források formájában.

Az első bejegyzéseit 1952/1953-ból származó gyűjtések adják. Törzsanyaga az 1970-es években meginduló kollektív, intézeti Gömör-kutatás eredményeként jött létre. A tudatosan szervezett program célja helyszíni kutatómunkára alapozva a gömöri magyarság néprajzi monográfiájának elkészítése volt. Így Ujváry Zoltán professzor vezetésével született meg a 61 kötetből álló Gömör néprajza-sorozat, a négy kötetből álló, A gömöri magyarság néprajza című szintézis és a gömöri magyarság néprajzi monográfiái.

A Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum kialakításában az adattár őrzése mellett alapvető szempont volt a nyitottság és az elérhetőség biztosítása. Ennek megfelelően kialakításra került egy, az oktatói, kutatói tevékenységek, szakmai rendezvények, műhelykonferenciák, doktori védések, szimpóziumok lebonyolítására alkalmas terem, valamint még két kutatói helyiség.

Az egyik, a hagyatékőrző szoba, melyben dr. Ujváry Zoltán professzor és dr. Varga Gyula munkásságának megmaradt, dokumentált emlékei (levelezések, kutatási feljegyzések, kéziratok, fényképek) találhatók. Mindkét gyűjtemény jelenleg feldolgozás alatt áll.

A másik, a kutatói szoba, melyben napjaink igényének megfelelve internetes eléréssel rendelkező számítógép és egy professzionális dokumentum és fényképszkenner lett elhelyezve. A korszerűen felszerelt és elkülönített kutatói szoba a tanszéki oktatók, hallgatók mellett külsős kutatók előtt is nyitva áll.

A kutatói szobában található az Archívum részét képező, több tízezer fényképből álló Fotótár és Filmtár. A kutatások és terepmunkák során készített fényképek és felvételek tematikailag a Kárpát-medence népeinek anyagi kultúráját, mindennapi tevékenységeit, szokásait dokumentálják több mint 1400 gyűjtési körben. A kartonon őrzött fényképek összesen 5300 tételt jelentenek.

1950-es évektől jegyzett Fotótárban kiemelkedően nagyszámú fényképgyűjteményt helyezett el többek között Gunda Béla, Szabadfalvi József, Varga Gyula, Ujváry Zoltán, Dám László. A Fotótárat napjaink kutatási anyagaival folyamatosan növeljük. Ide tartoznak az oktatók, kutatók mellett a Néprajzi Tanszék képzéséhez kapcsolódó terepkutatások alkalmával gyűjtött hallgatói fényképek is. 2022-ben indult el a Hagyomány az én szememmel című fotópályázat, melynek keretében középiskolások számára is megnyílt a lehetőség az archívumi állomány bővítésére. A pályázat díjazottjainak fényképei nemcsak az Archívumban, hanem online kiállítás keretében is megtekinthetőek voltak.

A Filmtár 2020-tól az Élő néprajzi hagyományaink című dokumentumfilm-sorozattal bővült, azzal a céllal, hogy a tradicionális éves ünnepkör alkalmainak kortárs gyakorlatait vagy a népi folklóresemények napjainkban is rögzíthető jelenségeit bemutassa. A filmsorozat egyes részei elsősorban a Néprajzi Tanszék hosszú távra kijelölt terepkutatási helyszínén, a Szamoshát településein, valamint a Debreceni Egyetem tágabb vonzáskörzetét képező észak-magyarországi régió falvaiban készülnek.

A DE Néprajzi Tanszéke fontosnak tartja, hogy a jövő nemzedéke is megismerje és használhassa az itt őrzött kutatási anyagokat. Ennek érdekében elkezdődött a gyűjtemény és a leltárkönyvek digitális feldolgozása. A cél egy elektronikusan kezelhető, majd az online térben is elérhető leltári adatbázis létrehozása, mely segíteni tudja a kutatók, oktatók, hallgatók munkáját.

A Múzeumtudományi és Néprajzi Archívum létrehozásával 74 év munkája végre rendeződött és méltó módon őrzi a nemzeti közkincsnek számító néprajzi adattárat.