Szerző: Szekeres Balázs

Első megjelenés: Turul Somogy Megyei Éremgyűjtők Egyesülete Kaposvári Kiadványa, IV. évfolyam, 3.szám, (2025.), 15–22.

Néhány éve olvastam az interneten Kovács Ferenc „Ferenc József debreceni látogatása 1890. szeptember 12-én” című cikkét, melyben azt írta, hogy Löfkovits Artúr debreceni órás és ékszerész „emlékérmet készített az uralkodó látogatása alkalmából.” A cikkben Löfkovits egyik, a numizmatikai szakirodalomban publikálatlan újsághirdetése is szerepel, mely arról tudósít, hogy a király debreceni látogatása alkalmából készített emlékérmek kaphatók Löfkovits Arthur és Társa óra és ékszerüzletében a főtéren és az elárusítóknál.

A cikk nem közli a hirdetés pontos helyét, ezért felvettem a kapcsolatot a szerzővel, akitől azt a választ kaptam, hogy sajnos már nem emlékszik, hogy melyik napilapból származik a hirdetés. Több éve kutatom azoknak az ékszerészeknek, arany -és ezüstműveseknek az élettörténetét, akik érmeket, jelvényeket is készítettek vagy forgalmaztak, ezért elkezdtem utánanézni, hogy pontosan melyik hirdetésről és éremről is van szó.

De ki is volt Löfkovits Artúr?

Lövkovits Artúr 1863-ban[1] született Nagyváradon, Roth Fanni (*?–†1893, 57 évesen) és Löfkovits József (*?–†1896, 76 évesen) fiaként. Az elemi iskolát Nagyváradon, a felső kereskedelmi iskolát Debrecenben végezte. Szaktudását Budapesten szerezte, az ország egyik első rangú ékszerész üzletében.[2] 1883-ban nyitotta meg saját ékszer üzletét Debrecen főutcáján, a Piac utca 34. szám alatt. Kiváló üzleti érzékkel rendelkezett. 1892-ben feleségül vette Latzko Margitot (*?–†1931, 58 évesen), Latzko Adolf (*?–†1911, 79 évesen) budapesti ékszerész lányát. Saját érem- és régiséggyűjteményét Debrecen városának ajándékozta és nagy szerepe volt az 1902-ben létrejött debreceni Városi Múzeum létrejöttében. Tagja volt a Magyar Numizmatikai Társulatnak 1905–1910 között. 1911-ben I. Ferenc József Löfkovitsnak a „kulturális téren tanusított áldozatkészsége elismeréséül a Ferenc József-rend lovagkeresztjét adományozta”. Kezdeményezésére alakult meg a Debreceni Múzeumbarátok köre 1927-ben, melynek ügyvezető alelnöke lett. Debrecenben hunyt el 1935-ben.

I. Ferenc József 1890. szeptemberi debreceni látogatásáról több korabeli napilap is beszámolt (Pesti Napló, Debreczen-Nagyváradi Értesítő stb.). Talán a legrészletesebben a Debreczen-Nagyváradi Értesítő című hetilapban olvashatunk az eseményről. Az első hír a látogatással kapcsolatban, 1890 júliusából való, amely „A király Debrecenben” címet viseli. Löfkovitsék (Löfkovits társa ebben az időszakban apja, Löfkovits József volt.) első hirdetése a szeptember 11-ei lapszámban olvasható, mely megtalálható ezen kívül még az 1890. szeptember 21-ei lapszámban is.  Az éremről képet a korabeli sajtóban nem találtam, viszont könnyen beazonosítható, mert annak előlapján az uralkodó mellképe alatt olvasható a Löfkovitsra utaló felirat (Löfkovits A.).

Az érem leírása:

Előlap: Kevéssé mélyített kerek mezőben a király balra néző mellképe, teljes arcélben, az aranygyapjas rend jelvényével, szalaggal. A mellkép alatt apró betűkkel: LÖFKOVITS A.. A mező körüli széles szegélyen: I. FERENCZ JÓZSEF CSÁSZÁR APOSTOLI KIRÁLY LÁTOGATÁSA EMLÉKÉRE * Kettős vonalszegély.

Hátlap: Kerek mezőben Debreczen címere díszes címerpajzszsal, fél nappal; az emelkedett széles szegélyen felírás: DEBRECZEN 1890 SZEPTEMBER 12. Lenn * Kettős vonalszegély.

Ennek egy példányát Ferenc József is megkapta. Anyag változatot nem említenek a Debreczen-Nagyváradi Értesítő szeptemberi 14-ei cikkében, viszont a Pesti Napló már arról ír, hogy aranyból készült az uralkodónak átadott érem. Sajnos nem bukkantam az említett darab lelőhelyére, vélelmezhető, hogy Bécsen, a Kunsthistorisches Múzeumban található.[3] A király elismerése jeléül gyémánt melltűt küldött Löfkovitsnak.

„A melltű arany foglalatú gyémántékszer a közepén I. F.J. monogrammal felül arany koronával- s apró gyémántokkal s brilliántokkal van díszítve.” [4]

Ez a melltű Löfkovits 1935-ben bekövetkezett halála után is a családja birtokában volt, bár jelenlegi lelőhelye nem ismert.

A következőkben összefoglalom, mit lehet tudni az éremről a szakirodalom alapján.

Az éremművész:

Sajnos azt, hogy ki tervezte az érmet, nem sikerült kikutatnom.

A gyártó:

A korabeli újságcikkekben Löfkovitsot mint készíttetőt és mint készítőt (tévesen) is megemlítik.

Dr. Sőregi János[5] szerint Löfkovits az érmet a budapesti Scheid céggel készíttette, melyből 1 db arany 50 db ezüst és 200 db bronz készült. Arról, hogy ezek fülezett, vagy fül nélküli érmek voltak, nem ír Sőregi. Ezt az információt több szerző is átvette (pl.: Kovács, Novák, Török). Téves a gyártóra vonatkozó közlés, mert a budapesti Scheid G. A. gyár csak 1891. márciusára épült fel, a király látogatása pedig 1890. szeptemberében történt. Ezért nem a Scheid névjele (gyártójele) szerepel a nemesfém érmekben. A darabszámokról szóló információ forrását Sőregi nem közölte, más szakirodalomban sincs nyoma. Ugyanakkor alumínium példányokról nem tesz említést, pedig ez több hirdetésben is szerepel.

A századfordulón Magyarországon működött órások, ékszerészek közül egyedül Schönwald Imrével kapcsolatban találtam olyan újságcikket a Pécsi Figyelőben, amiben írják, hogy éremgyártó géppel rendelkezett. Azokat az érmeket, amelyeken Löfkovits A. jelzés látható, mint a látogatási érmeken is, Löfkovits Artúr forgalmazta, de nem maga gyártotta. Az általam ismert érmek egy részén megtalálható a gyártóra utaló jelzés, egy bécsi vésnök névjele és az osztrák ezüst fémjel. A névjel alapján az érem gyártója Joseph Christian Christelbauer (1820–1897) bécsi vésnök és éremművész. Névjele megtalálható több ezüst látogatási érem peremében, bécsi 900 ‰-es nagy ezüst fémjellel együtt.

Az érem előfordulása forrásokban és a szakirodalomban:

anyag	méret stb.	irodalom/lelőhely
ezüst, bronz, alumínium	nem írnak	Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1890.szeptember 11. és szeptember 21.
arany	nem írnak	Pesti Napló, 1890. október 17.
sárgás bronz	32 mm, füllel	Nagy József: Debrecen érmei, lelőhely: Magyar Nemzeti Múzeum, Debrecen Városi Múzeum
bronz	32 mm, 11,5gr füllel, piros-fehér-zöld háromszög szalagon	Déri Múzeum. Leltári szám: VIII. 87.17.2.[6]
bronz	32 mm fül nélkül hátlapi szöveg nélkül	Tátra Galéria Érembolt 10. Numizmatika aukció 2005. november 22. [7] Tévesen Löfkovits művének írják.
bronz	32mm, fülezett, 11,1gr	Magángyűjtemény
bronz	32 mm 10,7gr, hátlapi szöveg nélkül	Magángyűjtemény
sárgaréz	32 mm, fülezett	Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Leltári szám: MNM.ET.C.Delhaes.1.617.
ezüstözött bronz	32,3mm 12,69 gr fül nélkül, hátlapon verőtő repedés	Nudelman 16. Münz-Auktion 2018. június 9. Tévesen Löfkovits művének írják. A darab szerepelt Gerhard Hirsch aukcióján (2011. május 4.)
ezüstözött réz	32 mm, 12,28 gr fülezett	Valient Kft. 98. Gyorsárverés 2018. november 11.
ezüst	füllel, 14gr	Nagy József: Debrecen érmei, lelőhely: Magyar Nemzeti Múzeum
ezüst	32 mm, 14,35gr utólagosan fülezett fémjel nélkül	Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Leltári szám: MNM.ET.C.Delhaes.1.616.
ezüst	32,3mm, 14,4gr az éremre merőleges füllel jelzés nélkül	Magángyűjtemény
ezüst	fül nélkül	Nagy József: Debrecen érmei, lelőhely: Magyar Nemzeti Múzeum
ezüst	32 mm, 12,33gr fül nélkül, fémjellel, névjellel	Magyar Nemzeti Múzeum Éremtár. Leltári szám: MNM.ET.C.1891.21.1.
ezüst	32,4mm 12,2gr fül nélkül	Pannonia Terra V. Kamaraárverés 2004.augusztus 28.
ezüst	32,5mm 13,9gr fül nyomos	Tátra Galéria Érembolt 10. Numizmatika aukció 2005. november 22. Tévesen Löfkovits művének írják.
ezüst	méret nélkül,12,30 gr fül nélkül	Numis Art Kft. 20. Numizmatikai Aukció 2006. november 25-26. Tévesen Löfkovits művének tartják.
ezüst	32,3 mm, 12,3gr fül nélkül, fémjellel, névjellel	Magángyűjtemény
arany, ezüst, bronz	méret és tömeg nélkül	Dr. Sőregi János: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935.
ezüst, aranyozott bronz, bronz	32,5mm	Dr. Török Pál: Magyarországi érem-és plakettművészet.

A táblázatból látható, hogy bronzból és ezüstből készült, fülezett és fül nélküli példányok ismertek, átlagosan 32 mm-es átmérővel. A fül nélküli érmek egy része névjelzett, fémjelzett ezüst, melyek a beütött fémjel és névjel alapján Bécsben készültek Joseph Christian Christelbauer műhelyében. A fül nélküli bronzéremnek ismert olyan változata is, ahol a hátlapon csak Debrecen címere látható peremirat nélkül, mely a Tátra Galéria aukciós katalógusa szerint próbaveretnek tekinthető.

A hirdetésekben szereplő, alumíniumból készült érem ezidáig nem került elő.

Az érem doboza, szalagja:

A korabeli napilapok nem számolnak be arról, hogy az érmet milyen dobozban és milyen szalaggal árusították. Egy 2023-as internetes aukción szerepelt a következő képen látható éremdoboz, melynek belsejében a következő felirat olvasható: LÖFKOVITS ARTHUR ÉKSZERÉSZ DEBRECZEN. Ennek a doboznak a fészekátmérője 32 mm. A Löfkovitshoz köthető érmek (I. Ferenc József debreceni látogatása 1890, Debreczeni Kereskedelmi és Ipakamara 1904, Csokonai Vitéz Mihály 1905) közül az 1890-es látogatási érem átmérője egyezik meg az éremdoboz fészekátmérőjével, ezért feltételezem, hogy ehhez az éremhez tartozik.

Szalagos érmet egy darabot ismerünk, mely a Déri Múzeumban található. Háromszög alakú szalag, piros-fehér-zöld, nemzeti színű csíkozással.

Szükségesnek tartok megemlíteni egy tévesen Löfkovitshoz kötött 1890-es emlékérmet.

2020 októberében jelent meg Novák Ádám publikációja, melyben a bemutatott érmet tévesen Löfkovitsnak tulajdonította. A szerzőt talán az téveszthette meg, hogy ez az érem is Ferenc József debreceni látogatásának állít emléket, bár nem olvasható rajta Löfkovitsra utaló jelzés. A numizmatikai szakirodalomban Nagy József cikkében találhatunk róla leírást, de ő sem közli az éremművészt és a gyártót.

Az érem leírása:

Előlap: kerek mezőben a király mellképe balra néző, teljes arcélben, huszártábornoki ruhában, az aranygyapjas rend jelvényével. A mellkép alatt két babérágacska. Körben e felirat: EMLÉK Ö FELSÉGE LÁTOGATÁSÁRA SZABAD KIRÁLYI DEBRECZEN VÁROSÁBAN. Kettős vonalszegély.

Hátlap: Kerek mezőben Debrecen címere, egyszerű pajzzsal, teljes nappal. Lenn félkörben: 1890 SZEPTEMBER 12.-ÉN. Kettős vonalszegély.

 Anyaga: bronz, átmérője 34 mm.

Ezúton szeretném megköszönni Ari Melindának, Dr. Báder Mátyásnak, Bulátkó Jánosnak, Elek Miklósnak, Nagy Évának, Pallag Mártának, Dr. Sallay Gergelynek és Véber Zoltánnak a cikk megírásában nyújtott segítségüket.

---

[1] A cikkben szereplő életrajzi adatok a www.familysearch.org internetes oldalról és Leonard Forrer könyvéből származnak.
[2] A szakirodalmak sehol sem nevesítik pontoson, hogy melyik volt ez az ékszerüzlet.
[3] E-mailben megkerestem a múzeum több alkalmazottját is, hogy kiderítsem, náluk van-e az aranyból készült példány, de választ a megkeresésemre nem kaptam. 
[4] A briliáns kifejezés nem egy ásványt, hanem csiszolási formát jelent. Pl. briliáns csiszolású gyémánt.
[5] Dr. Sőregi János (1892–1982) muzeológus, régész, 1936–1950 között a Déri Múzeum igazgatója.
[6] Mérete alapján ez a darab azonos a Nagy József cikkében szereplő példánnyal.
[7] Az árverési katalógusban próbaveretnek írják a példányt. Az érem hátlapján csak Debrecen város címere látható körirat nélkül, mint a XX. képen. 

---

Felhasznált irodalom:

• Bereg. 1890. október 19.
• Budapesti Hírlap. 1911. július 12.
• Debreczen-Nagyváradi Értesítő. 48. évfolyam 28–41. lapszámok (1890. július 13.–1890.október 5.)
• Jan Divis: Markenzeichen auf Silber. Praha, 1978.
• Kovács Ferenc: Ferenc József debreceni látogatása 1890. szeptember 12-én. (letöltve: 2023. szeptember 14-én)
• Központi Értesítő. 1891. április 12. XVI. évfolyam 30. szám
• Leonard Forrer: Biographical Dictionary of Medallists.Volume I. London, 1904.
• Mező Szilveszter: Löfkovits Arthur „harmadik gyermeke”. Debreczen Szabad Királyi Város Múzeuma egykor volt természeti tárgyai. A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2022. Debrecen, 2023.
• Nagy József: Debrecen érmei. Numizmatikai Közlöny. Budapest, 1914.
• Neuwirth Walthraud: Lexikon Wiener Gold- und Silberschmiede und ihre Punzen 1867–1922. Wien, 1976.
• Novák Ádám: A hónap érme 2020 október. (letöltve: 2023. szeptember 14-én)
• Nyírvidék. 1890. október 19.
• Pécsi Figyelő. 1898.augusztus 25.
• Pesti Napló. 1890. augusztus 29.
• Pesti Napló. 1890. október 17.
• Soós Ferenc: Magyar Numizmatikusok Pantheonja. Budapest, 2010.
• Dr. Sőregi János: A debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1935. Debrecen, 1936.
• Szerző nélkül: Löfkovits Arthur. Magyar Ékszeripar, 1911. július 15. (2.) 1.
• Szerző nélkül: Fémjelzési előírásaink. Budapest, 1979.