Szerző: Váradi Katalin
Húsvét alkalmából a Déri Múzeum gyűjteményében található ünnepi üdvözlőlapokkal szeretnénk kedveskedni olvasóinknak. A képeslapok Greiner Mihály – teljes nevén Greiner Károly Mihály –, a debreceni négyévfolyamú fiú felső kereskedelmi iskola egykori igazgatójának hagyatékából származnak. Korábbi írásunkban a neki címzett karácsonyi képes levelezőlapokból tettünk közzé egy válogatást.
A hagyaték nemcsak a családjával, pályafutásával kapcsolatos dokumentumokat foglalja magába, hanem több mint száz, üdvözlő sorokat tartalmazó képeslapot is, amelyek többségét családjától, barátaitól, illetve volt tanítványaitól kapta. Debrecenbe kerülése előtt szülővárosában, Pozsonyban helyezkedett el tanulmányai végeztével, az ottani felső kereskedelmi iskolában. Az első világháború kitörése előtt került a cívisvárosba. A Nagy Háború idején frontszolgálatot teljesített, valószínűleg a 3. népfelkelő ezred kötelékében. A hagyatékban jelentős részt tesznek ki az ez idő alatt postára adott levelezőlapok.
Greiner Mihály a két világháború között a város kulturális, művelődési életének egyik meghatározó személye volt, számos csoport, egyesület – olykor fontos pozíciót betöltő – tagja. Szerepet játszott többek között a helyi numizmatikai társulat életében és a Hármas hősi emlékműnek is nevezett szobor megvalósulásában. Művészeti érdeklődését jelzik a személyi iratanyagban található katalógusok és különböző tárgyakról készült feljegyzések, valamint a gyűjteménye, amely 1951-ben került be a Déri Múzeumba. 1955-ben hunyt el, sírja megtalálható a Köztemetőben.
Magyarországon először osztrák, német és olasz húsvéti képeslapok jelentek meg, miként a hátoldalon lévő kiadói adatok és feliratok bizonyítják. Sőt, eleinte az üdvözlő sorok is többnyire német nyelvűek voltak (bár akadtak francia nyelvű változatok is); később tűntek fel, illetve nyomták rájuk utólag a magyar üdvözleteket.
A húsvéti képeslapok között több figyelemreméltó darabot találhatunk. A húsvéti lapok eredetét illetően két feltevés is van, az egyik szerint egy angol illető az üdvözlő szavak mellett nyulat rajzolt ünnepi kívánság gyanánt. Mások az osztrák eredetet emelik ki, mivel 1869-ben dr. Emanuel Herrmann „találta fel” a levelező kártyát, melyet nem sokkal később képekkel kezdtek díszíteni. A húsvéti képeslapok elterjedése azonban a századfordulóra tehető. Bár a húsvét elsősorban vallási ünnep sokak számára, a lapok illusztrációinál leginkább a tavasz ünnepe, a tavaszi megújulás és azok szimbólumai jelennek meg.
A többnyire ma is népszerűnek számító barka, tojás, csibe és nyuszi motívum tűnik fel a lapokon – melyek a húsvéti jelképi mivoltuk mellett a tavaszi ébredés, a termékenység ismert szimbólumai. A barka vallási tartalommal is bír, hiszen a szentelt barka Jézus Jeruzsálembe vonulására, azaz a virágvasárnapi eseményekre emlékeztet.
A húsvéti üdvözlőlapokon ezért a barka önmagában is erre az ünnepre utal, de a tavaszi virágcsokroknak is mindig alkotóeleme. Az illusztrált képeslapok mellett a fényképezés elterjedésével és a nyomtatástechnika fejlődésével hamar népszerűekké váltak a fényképes levelezőlapok, melyek többsége műtermi felvétel. Ezeken általában gyerekeket láthatunk húsvéti kellékekkel.
Készültek természeti felvételek is. A rajzolt, metszett és egyéb illusztrációs technikával készült példányoknál úgyszintén kedveltek voltak a természeti jelenetek erdei állatokkal vagy az istállói környezet megjelenítése bárányokkal.
A tojás, a festett vagyis a hímes tojás – önmagában vagy más elemekkel – ugyancsak kezdetektől fogva megjelent a lapokon. Szintén a termékenység, az új élet jelképeként tartják számon; sőt a vallási szimbolikában a tojás jelképezi Krisztus feltámadását. A tojás mellett gyakori szereplő a csibe vagy a nyuszi. A nyúl egy félrehallásnak köszönhetően vált húsvéti jelképpé. Bár a termékenység szimbólumának is tekinthető, Magyarországon a 20. század elején vált csak ismertté és elterjedtté, nyugat-európai mintára. Német területeken korábban szokás volt, hogy húsvét alkalmával gyöngytyúkot és tojásokat ajándékoztak egymásnak az emberek. A gyöngytyúk német nevét (Haselhuhn) gyakran rövidítették, ami a nyúl német megfelelőjére hasonlít (Hasel – Hase). Más feltevések szerint egyes vidékeken nyulat adtak ez alkalommal, ami szintén félreértésre, összekeveredésre adhatott alapot.
A századfordulós és a két világháború közötti képeslapok többsége a boldog békebeli, idilli hangulatot idézik meg. Ezt az érzést a biedermeier típusú betűk, illetve kézírást utánzó sorok is erősítették. Az illusztrátorok sokszor játékosan jelenítették meg a húsvéti elemeket, igen gyakoriak a tojásból, csizmából, kosárkákból vagy más edényből kikukucskáló állatkák tojás- és virágkoszorúval övezve. Esetenként szinte morbidnak ható kompozíciók születtek. Tojásból kibújó nők és gyerekek, emberarcú nyulak vagy nyúljelmezes emberek, kisnyúl gyerekruhában, antropomorf állatok emberi tevékenységek közepette vagy emberekkel együtt; tojás, mint szállítóeszköz, mint ház, mint labda – mind előfordulhattak.
A fentebb említettek mindvégig jellemzők voltak a 20. század első felének húsvéti képeslapjaira.
Olykor éreztetik hatásukat az adott korszak történelmi eseményei vagy stílusjegyei. Az első világháború éveiben a húsvéti csendéletnek is beillő kompozíciókban – igen kedvelt volt a szalaggal átkötött tojás, melyhez virágokat, többnyire barkát erősítettek – rejtették el a háborús felek vagy a háború erőviszonyainak szimbolikáját.
Ilyen például a hóvirág motívumú húsvéti tojás, melyet magyar, osztrák és német nemzeti színű szalagokkal tekertek körbe: a Kettős Szövetség megjelenítéseként. (Megjegyzendő, hogy az első német zászló színei a fekete, fehér és a vörös voltak – utalva Poroszország fekete–fehér és a Hanza Szövetség vörös–fehér színeire. A ma ismert fekete–vörös–arany/sárga német trikolórt 1949 óta használják, de már az 1848-as események folyamán felmerült használatának lehetősége, illetve az első világháború után a weimari köztársaságban is hivatalos volt egy ideig.) Egy másik hasonló képeslapon tavaszi csokor közé elrejtett osztrák és magyar zászlók, valamint a csengettyűkön feltűnő osztrák és magyar koronák utalnak a háborús hangulatra.
Valószínűleg az 1930-as évek végén, az 1940-es években készülhetett az a magyaros és népies motívumokat használó üdvözlőlap, melyen egy népviseletbe öltözött párt láthatunk egy nagy piros hímes tojás körül. Külön figyelemreméltó a színek használata, a kék dominanciája a közölt képeslapon. Az olasz kiadásban megjelent,1954-ben feladott és kézbesített színes képeslap, magyar felirata ellenére, a képen látható lakberendezési tárgyak ábrázolásával nem a szocialista korszakot, hanem az 1950-es évek olasz miliőjét idézi meg.
Irodalomjegyzék:
- Egy életünkből kiszoruló hagyomány, a húsvéti képeslap küldése
- Greiner Mihály hagyatéka, Déri Múzeum, Történeti Tár
- Kiss Nóra: A húsvét szimbólumai képeslapokon és szentképeken. Göcseji Múzeum
- Petercsák Tivadar: A magyar képeslap története. Látóképek, csókküldemények, ünnepi üdvözletek. Budapest, Kossuth Kiadó, 2020.
Végezetül szeretnénk figyelmükbe ajánlani a Déri Múzeum különleges hímes tojásairól szóló korábbi írásokat, az iparművészeti gyűjtemény egy impozáns darabját, a zöld hímes strucctojást és a Déri György gyűjtemény különleges hímes tojásait.
Ezúton szeretnénk kedves olvasóinknak Áldott, Kellemes Húsvéti Ünnepeket kívánni!
0 hozzászólás