Szerző: Ormosi Viktória

Nem tűnne annyira meglepőnek, ha ez a tárgy a természetrajzi tárban lenne. Azonban eme impozáns alkotás az iparművészeti gyűjteményt ékesíti. Ám nem strucctojás serlegről beszélünk, ami adott esetben látványos ötvösremekeknél kehelyként is szolgál. Nem is strucctoll legyezőről esik szó ezúttal. A hímes tojásnak ráadásul helyi vonatkozása is van. Az alkotója Nagy Csaba iparművész debreceni származású. 1978 óta foglalkozik a tojások művészi megmunkálásával. A hosszú évek folyamán egyedi technikát alakított ki. Ez gravírozásból, szalmaintarzia rátétből és szalma égetéséből áll. A rátétes tojásoknak ugyan nincsen több száz éves hagyománya, ám mégis rendkívül népszerűvé vált ez a díszítési forma. A szalmaintarziához remekül illik a karcolt minta. Érdekesség, hogy Nagy Csaba egy fogorvosi fúrószárat szokott beletenni egy töltőceruzába, azzal precízebb vonalakat lehet húzni, mint mondjuk egy snitzer hegyével. A hagyományos tojásfestészet új variációját hozta létre ezáltal. A Debrecenből származó alkotó sikerrel vett részt Ausztria, Svájc, Németország, Kanada tojásfestészettel foglalkozó kiállításain. A zengővárkonyi Míves Tojás Múzeumban ki vannak állítva munkái. A struccnál kisebb madarak tojásaival is dolgozik. A 2022-es esztendőben tyúktojásból készült alkotásaiból is ajándékozott öt darabot a Déri Múzeumnak.

Grafikai és akvarell munkái is vannak. Művészi hajlama már gyerekkorában kibontakozóban volt. A Ceglédi utcai kis házukban a család tartalékolt végvásznára is festett. Általános iskolájában a Pacsirta utcára járt, középiskoláját a Tóth Árpád Gimnáziumban végezte. Itt szerzett barátságai még most is, 76. életévében időről–időre hazaszólítják látogatóba. Ám művészete kiteljesedése leginkább a tojásfestészetben nyilvánult meg. A mandala motívumok szép kibontakozása figyelhető meg több munkáján, mint ahogy ezen a remekbeszabott strucctojáson is. A mandala festés legfontosabb alapszabálya, hogy minden középről árad. A mandalát tehát középről kezdve kellett jelen esetekben is megfesteni. A mandala egy koncentrikus azonos közepű kör, melybe a középpont felé tartó motívumokat fest a művész. Érdekesség, hogy a mandala az élet ősképe, a tojásból pedig élet keletkezik. A mandala a ciklikusság és az egység nagy szimbóluma. A tojás pedig mindig valamilyen egyensúly létrejöttére utal. A Kalevalából idézve:

„Tört tojásnak alsó fele

Válik alsó földfenékké,

Tört tojásnak felső fele

A felettünk való éggé,

Sárgájának felső fele

fényes nappá fenn az égen

Fehérjének felső fele

A halovány holddá lészen:

Tojáson mi tarka rész volt,

Égen csillag lesz belőle

Tojáson mi feketés volt,

Lesz belőle ég felhője.”

Nagy Csaba szerint a tojás formája a természet által megalkotott egyik legtökéletesebb és legegyszerűbb forma. A különböző madarak tojásai nagyságra, alakra, felületi simaságra és megmunkálásukra vonatkozóan határtalan lehetőségeket feltételeznek. Az alkotásain az ornamentika fegyelmezettsége, szoros geometriai határok között tartása és az alkalmazott szalmaintarziás technika teszi különlegessé ezeket a tojásokat.