Jelen írásunkkal folytatjuk a helytörténeti fórumok bemutatását. Nőnap alkalmából mi sem lehet aktuálisabb a Debreceni nőtörténet oldalnál.

Debrecen életében és történetében is meghatározó szerepet töltöttek be a nők. Gondoljunk csak a céhmesterek és a kereskedők özvegyeire, akik férjük halála után továbbvitték s így biztosították az adott mesterség vagy bolt fennmaradását és gyarapodását. Az egykori szállásadók és vendéglátók között is jó néhány hölgy akadt. Sok esetben a nőknek, pontosabban a házasságoknak köszönhetően maradt fenn több emberöltőn át egy-egy családi vagyon és telek.

Mégis, csak a 19. század végére következik el az a korszak, amikor a nők már individuumként, saját jogukon vonulhattak be a történeti emlékezetbe. Debrecenben is számosan hozzájárultak a helyi közösségi élet formálódásához, nyomot hagytak a kulturális, a tudományos, a művészeti és a sportéletben.

Ezen hölgyek életének és sorsának feltárására, valamint bemutatására vállalkozik a Debreceni nőtörténet projekt, amely 2023. január 1-jén kezdte meg működését Facebook-oldal formájában, 2023. április 1-jétől a blog is elindult. Az oldal elindítása Árvai Tünde nevéhez fűződik. Árvai Tünde, a Debreceni Egyetem Történeti Intézetének oktatója 2023 tavaszán a Debrecen Kultúrájáért Alapítvány egyik alkotói ösztöndíját vehette át, hogy megkezdett kutatásait tovább folytassa. Nem ismeretlen számára a helytörténet, korábban Debrecen kávézási szokásaiba, kávéházainak történetébe nyújtott betekintést, valamint a Néhány korty Debrecen című kötet egyik szerzője és szerkesztője. Debrecenbe kerülése előtt szülővárosa, Pécs nőtörténetét dolgozta fel Városanyák. Mozaikok a pécsi nők 19-20. századi történetéből című könyvében. A Debreceni nőtörténet projektben több hónapon keresztül Tímár Csenge, a Debreceni Egyetem hatodéves magyar–történelem osztatlan tanárszakos hallgatója segítette, aki Jagelló-kori diplomáciával foglalkozik, s azon belül a velencei–magyar kapcsolatok alakulását vizsgálja.

A Debreceni nőtörténet Facebook-oldalon sok jegyzetet találhatunk a cívisváros egykori hölgyeiről – itt születtek, éltek vagy dolgoztak –, akik közül sokan elsők voltak a maguk területén, nemcsak városi, hanem hazai viszonylatban is.

Ilyen például a Debreceni Egyetem első professzornője, Vendl Mária, aki minerológusként szerzett hírnevet a tudományos életben, s elsőként mutathatta be kutatását nőként a Magyar Tudományos Akadémián. A sportolók közül meg lehet említeni Gyarmati Olga atléta, olimpiai bajnok távolugró nevét, aki a magyar futónők között elsőként futotta le a 100 métert 12 másodpercen belül. Hasonlóan izgalmas azon hölgyek sora és sorsa, akik a helyi közösségi, művészeti és kulturális életben töltöttek be kiemelkedő szerepet, többek között a Debreceni Jótékony Nőegylet elnökeiként, a Csokonai Színház színésznőiként vagy a leánynevelő intézetek tanáraiként, igazgatónőiként. Néhányuk neve a mai napig jól ismert, míg másokat az utókor kevésbé tart számon.

A rövid terjedelmű, de érdekes és tényszerű összefoglalók nemcsak a hölgyek életét mutatják be, hanem a városi krónika fejezeteibe is bepillantást engednek. Korabeli bálok, jótékonysági események, a hétköznapok és a hétvégi programok világa elevenedik meg 19. és 20. századi sajtóbejegyzések segítségével. A Debreceni nőtörténet Facebook-oldal mindemellett ajánlóként is szolgál olvasói számára: több alkalommal hívták fel a figyelmet a szerkesztők helytörténeti eseményekre, köztük a Déri Múzeum programjaira is.

A színes, informatív Facebook-bejegyzéseket egészítik ki a Debreceni nőtörténet blogoldalon közzétett írások. Többek között olvashatunk az 1930-ban Miss Hungary címet elnyerő Szaplonczay Éváról, aki még a Dóczy gimnázium tanulója volt, amikor elbűvölte a versenybírákat. Az egykori szépségkirálynő élete nem csupán csillogásból állt, tragikus történetét olvasva felmerül az olvasóban, hogy bizony a szépség olykor átok is lehetett. Ugyancsak számos érdekességet megtudhatunk Engelhardt Annáról, az egykori tragikáról, akinek portréja helyett kapott a Csokonai Színház színpadnyílása feletti képek között – mégpedig egyedüli nőként. A korszak számos tragikus címszerepét eljátszó színésznő a kőszínház megépülése előtti időkben lépett fel több alkalommal a cívisvárosban. A pesti Nemzeti Színházban betegségek és félreértések miatt már nem tudott játszani – holott az építéséből aktívan kivette részét: téglahordóként.

A női sorsok mellett források segítségével egy-egy, a nők életét meghatározó eseményről és intézményről is olvashatunk. A Debreceni Magyar Állami Bábaképezdét bemutató sorok hatására az olvasóban a Semmelweis Ignácról készült mozifilm jelenetei sejlenek fel, miközben az intézet példás működéséről és nőorvosáról, igazgató-főorvosáról, dr. Kenézy Gyuláról olvas.

A Debreceni nőtörténet Facebook-oldalt és blogot egyaránt ajánljuk a nőtörténet és a helytörténet iránt érdeklődőknek, mert számos érdekes adalékkal járul hozzá a cívisváros történetéhez a 19. század második fele és a második világháború közötti időszakban. A kép- és forrásmellékletek sokasága valóban megidézi a polgárság korának szellemét. Olvasása nemcsak kedvcsináló a helytörténeti rendezvényekhez, de programajánlóként is szolgál.

---

Ezúton ajánljuk a Nőnapra meghirdetett, március 8-án, péntek délután 4 órakor induló helytörténeti sétát, amely az Explore Debrecennel együttműködésében valósul meg.