Ezzel a címmel adott tudósítást a 8 Órai Ujság 1934. június 5-én arról, hogy a Debreceni Hét (1934. június 2–10.) keretében június 5-én 9 órától számos szónoklat, köztük Vásáry István polgármester beszéde után – bár az első sporteseményekre már június 3-án sor került – a Nemzetközi Tornásznappal adták át a létesítményt a sportolóknak. Ripka Ferenc volt budapesti főpolgármester az újság szerint így nyilatkozott a Nagyerdőben épített új Stadionról: „Budapest is örülhetne, ha ilyen pompás sportteleppel dicsekedhetne, mint ez a debreceni stadion, amelyet ma adtak át rendeltetésének. Debrecen valóban erején felüli áldozatot hozott, amikor megvetette alapját a magyar jövő eme legújabb küzdőterének.”

Vásáry Istvánt idézve a Stadion „Nem nagy, mindössze 20.000 ember befogadására alkalmas, de szívvel készült”. Utóbbi megállapítás arra utalhatott, hogy a nagy gazdasági világválságból való kilábalás jegyében közmunkával, a szó korabeli megfelelője szerint „ínségmunkával” készült, minthogy a munkanélküliek minél nagyobb tömegének foglalkoztatására legalkalmasabb a földmunka. Az első évben elkészült a körsánc, a másodikban a körlépcsők betonból és egy fedett tribünnek kiképzett öltözőépület. Az építési és felszerelési költség nem haladta meg a 280.000 pengőt. Ahogy a Városok Lapja 1934. június 15-én írt tudósítása fogalmaz: „A hatalmas elipszis alakú gyepmezőt egy vörös és egy fekete pálya veszi körül, melyet a stadion lépcsőzetes építménye keretez, megszakítva két bástyaszerű kapu és a tribün által. Az egészet a Nagyerdő zöldelő tölgyei koszorúzzák, lenyűgöző látványt nyújtva.”

Vásáry szlogenje a “dolgozni és dolgoztatni” volt, vagyis a gazdasági nehézségek leküzdésének receptje a szorgalmas munkavégzés mellett a foglalkoztatás, a folyamatos megbízások, célok kitűzéséből áll. Ez az elv és a szlogen jól összecseng Franklin D. Roosevelt amerikai elnök New Deal politikájával. A stadion egyébként Zöld József főjegyző elgondolása mentén, Sajó István műépítész tervei után épült.

A stadiont a trianoni békeszerződés aláírásának 14. évfordulóját követő napon avatták fel. Talán ezért is visszatérő motívum az eseményről szóló tudósításokban az elszenvedett veszteségek ellenére a nemzet erejének hangsúlyozása. Több helyen olvashatjuk azt is, hogy a Stadion a Klebelsberg-féle „kultúrfölény” részeként értelmezhető „sportfölény” ékes bizonyítéka is. A Stadionban az első labdarúgó mérkőzést, 1934. június 24-én játszották, a hazai Bocskai FC az olasz AGC Bologna együttesét fogadta a Közép-európai Kupa keretében. A hazaiak 2:1-es győzelmet arattak.

Ma a Nagyerdei Stadionra elsősorban labdarúgó létesítményként, a DVSC otthonaként gondolunk. A 2010-es évek nagy stadionfelújítási programjának egyik első fecskéjeként, 2014. május 1-jén adták át a 20340 férőhelyes, az UEFA 4-es kategóriájába sorolt új stadiont. 2014. május 10-én játszották itt az első hivatalos labdarúgó mérkőzést. A házigazda Debrecen az Újpest FC ellen aratott 3:1-es győzelmet. Kilenc évvel később, az OTP Bank liga 2022/23-as kiírásában a 33. utolsó fordulóban a DVSC szintén az Újpestet fogadta, ami 2:0-ás végeredménnyel a Loki bronzérméről döntött.

Írásunk már az új Helyi Érték helytörténeti portálon olvasható, ezért bátorkodunk egy linken elérhetővé tenni a 8 Órai Újság mellékleteiből összeállított PDF-et, melyek 1934. június 2–10. között számoltak be rendszeresen a Debreceni Hétről. Rendkívül tartalmas, a korszak politika, társadalom-, művelődés-, médiatörténetének tanulmányozásához forrásértékű sajtóanyag. Az első mellékletben olvashatjuk, milyen programokkal várták az érdeklődőket. Eszerint a Déri Múzeum is kínált kulturális programot a debrecenieknek, és a fesztivál alkalmából a cívisvárosba látogatóknak. Június 3-án képzőművészek kiállítása nyílt meg, június 7-én pedig irodalmi estet szerveztek, este 8 órai kezdettel (!). Emellett természetesen a budapesti olvasóközönségnek ajánlották a múzeum gyűjteményeinek állandó kiállításait is.

Feltehetően ezen tárlatok sikerének elismeréséül kapta Ecsedi István múzeumigazgató Vásáry István polgármestertől azt az emlékérmet, melyet a hónap érméjéül választottunk. A IV.1935.41-es leltári számon nyilvántartásba vett bronz érem 57 mm átmérőjű. Előlapján a tölgyfák közé épült stadion képe látható, az ikonikussá vált, két torony közrefogásával épült maratoni-kapuval. Keretbe foglalt felirata: STADIONAVATÁS / 1934 VI. 2–10. / DEBRECEN. Hátlapján Debrecen város címere látható: Pajzsban pálmafa előtt jobbra lépő Isten Báránya feje körül arany dicskoszorú, három lábával két nyitott könyvön, felemelt és kissé behajlított jobb első lábával a kereszt rúdját tartja, a kereszten lecsüngő és szétterjesztett, kereszttel hímzett lobogó. A pajzs tetején nyílt sisak felett a koronán kiterjesztett szárnyú, felemelt fejű és kitátott szájú főnix madár, mely a koronából felcsapó lángoknál magát perzseli. A sisak felső részéről címerrojtok futnak le szorosan a sisakhoz, illetve a pajzshoz simulva. A főnix madár feje felett tündöklő nap.