{"id":4217,"date":"2025-07-14T13:25:25","date_gmt":"2025-07-14T11:25:25","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4217"},"modified":"2025-07-14T13:25:27","modified_gmt":"2025-07-14T11:25:27","slug":"a-batrak-sportja-vadkanvadaszat-landzsaval","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4217","title":{"rendered":"A b\u00e1trak sportja \u2013 vadkanvad\u00e1szat l\u00e1ndzs\u00e1val"},"content":{"rendered":"\n

Szerz\u0151: Kov\u00e1cs J\u00f3zsef D\u00e9nes<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1n nincs m\u00e9g egy \u00e1llat, melyet annyi kett\u0151ss\u00e9g jellemez<\/mark>ne, mint a vaddiszn\u00f3<\/mark>t. Egyszerre jelk\u00e9pezi a h\u0151sies harcost \u00e9s az er\u0151szakot, a kitart\u00e1st \u00e9s a kegyetlens\u00e9get, a mer\u00e9szs\u00e9get \u00e9s a vads\u00e1got, a term\u00e9kenys\u00e9get \u00e9s a bujas\u00e1got.<\/em> Vajon honnan ered a vaddiszn\u00f3k ennyire er\u0151sen ambivalens meg\u00edt\u00e9l\u00e9se?<\/p>\n\n\n\n

Ha szeretn\u00e9nk felt\u00e1rni az emberis\u00e9g \u00e9s a vaddiszn\u00f3k kapcsolat\u00e1nak m\u00faltj\u00e1t, r\u00f6vid kutat\u00e1s ut\u00e1n hamar r\u00e1d\u00f6bbenhet\u00fcnk, hogy a t\u00f6rt\u00e9net gy\u00f6kere a r\u00e9gm\u00falt id\u0151k hom\u00e1ly\u00e1ba v\u00e9sz. Mondhatjuk \u00fagy is, hogy az ember ezer sz\u00e1llal kapcsol\u00f3dik ezekhez az \u00e1llatokhoz, hiszen id\u0151tlen id\u0151k \u00f3ta jelen van \u00e9let\u00fcnkben, mint zs\u00e1km\u00e1ny, mint totem\u00e1llat, \u00e9s mint a metafizikai l\u00e9tez\u00e9s egyik legfontosabb szimb\u00f3luma<\/mark>.<\/p>\n\n\n\n

A r\u00e9g\u00e9szeti \u00e1sat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en tudjuk, hogy az \u0151skori k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek m\u00e1r vad\u00e1sztak r\u00e1juk<\/mark>. A vaddiszn\u00f3 fontos t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kk\u00e9nt szolg\u00e1lt, csontjaib\u00f3l szersz\u00e1mokat, agyar\u00e1b\u00f3l \u00e9kszereket k\u00e9sz\u00edtettek<\/em>. Felt\u00e9telezhet\u0151, hogy m\u00e1r ekkor megjelentek az \u00e1llatot misztikus attrib\u00fatumokkal felruh\u00e1z\u00f3 hiedelmek. Mindennek v\u00e9lhet\u0151en szakr\u00e1lis funkci\u00f3ja <\/mark>volt, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a totem\u00e1llaton kereszt\u00fcl kerest\u00e9k a kapcsolatot a l\u00e1that\u00f3 \u00e9s a l\u00e1that\u00f3n t\u00fali vil\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Erre utal, hogy a vadkanagyarb\u00f3l k\u00e9sz\u00fclt \u00e9kszereknek fontos szerep jutott a temetkez\u00e9si r\u00edtusokban, illetve a vaddiszn\u00f3 \u00e1br\u00e1zol\u00e1sa is hangs\u00falyos volt az \u0151skori m\u0171v\u00e9szetben (l\u00e1sd Altamira-barlang).<\/p>\n\n\n\n

Az \u00f3korban szinte az \u00f6sszes kult\u00fark\u00f6rben megjelenik a vadkan, mint szimb\u00f3lum. Egyes helyeken negat\u00edv, m\u00e1shol pozit\u00edv jelent\u00e9startalmat kapcsoltak alakj\u00e1hoz.<\/p>\n\n\n\n

\n

Az <\/em>egyiptomi \u00e9s zsid\u00f3 hitvil\u00e1gban egy\u00e9rtelm\u0171en tiszt\u00e1talan \u00e1llatnak sz\u00e1m\u00edtott. K\u00edn\u00e1ban az er\u0151szak jelk\u00e9pe, Perzsi\u00e1ban d\u00e9moni alakban jelent meg. A buddhizmusban a tudatlans\u00e1g, a lustas\u00e1g \u00e9s a fal\u00e1nks\u00e1g szimb\u00f3luma. Ezzel szemben Jap\u00e1nban a b\u00e1tors\u00e1g \u00e9s a h\u0151siess\u00e9g megtestes\u00edt\u0151je. Indi\u00e1ban Visnu<\/em> inkarn\u00e1ci\u00f3ja, aki egy feh\u00e9r vadkan alakj\u00e1ban gy\u0151zte le a gonosz d\u00e1nav\u00e1kat<\/em>. Nem v\u00e9letlen, hogy a hindu t\u00e1rsadalomban a vaddiszn\u00f3 a harcos kaszt, a ksatrija<\/em> jele.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

A korszak Eur\u00f3p\u00e1j\u00e1ban els\u0151sorban a g\u00f6r\u00f6g<\/mark> \u00e9s kelta mitol\u00f3gi\u00e1ban<\/mark> bukkan fel. El\u0151bbi kult\u00fark\u00f6r m\u00edtoszaiban gyakran az embereket \u00e9s v\u00e1rosokat fenyeget\u0151, isteni eredet\u0171 sz\u00f6rny<\/mark>k\u00e9nt jelenik meg, amit a h\u0151s\u00f6knek (pl. Meleagrosz, Th\u00e9szeusz, H\u00e9rakl\u00e9sz) kell legy\u0151zni\u00fck. Ezt t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 Hom\u00e9roszi k\u00f6ltem\u00e9nyeinek sorai<\/em>, melyek a vadkanvad\u00e1szatot az arisztokr\u00e1cia privil\u00e9giumak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/p>\n\n\n\n

A kelta hagyom\u00e1nyok<\/mark> a g\u00f6r\u00f6ggel ellent\u00e9tben a szellemi l\u00e9tez\u00e9s egyik legfontosabb szimb\u00f3lum\u00e1nak<\/mark> tekintett\u00e9k a vadkant. \u00cdgy nem meglep\u0151, hogy a szent t\u00f6lgy term\u00e9s\u00e9vel t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00f3 vaddiszn\u00f3 a druid\u00e1k<\/em> jelk\u00e9pe volt. A t\u00e9ma legkiemelked\u0151bb kutat\u00f3i (pl. Anne Ross, James MacKillop) a vadkant egyenesen a kelt\u00e1k \u201epar excellence kultusz\u00e1llat\u00e1nak\u201d<\/em> tartj\u00e1k.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00e9pkori Eur\u00f3p\u00e1ban jelent\u0151sen megv\u00e1ltozott az \u00e1llat meg\u00edt\u00e9l\u00e9se.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eKereszt\u00e9ny \u00e9rtelmez\u00e9sben az \u00f6rd\u00f6g szimb\u00f3luma, amely az Egyh\u00e1zat t\u00e1madja meg. A k\u00f6z\u00e9pkori templomok szobord\u00edszein a vadkanvad\u00e1szat a gonosz \u00fcld\u00f6z\u00e9s\u00e9t \u00e9s legy\u0151z\u00e9s\u00e9t jelk\u00e9pezi.\u201d<\/em><\/p>\nP\u00e1l J\u00f3zsef: Szimb\u00f3lumt\u00e1r – Jelk\u00e9pek, mot\u00edvumok, t\u00e9m\u00e1k az egyetemes \u00e9s a magyar kult\u00far\u00e1b\u00f3l<\/em> (Balassi Kiad\u00f3, 2001.)<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Ennek megfelel\u0151en a vaddiszn\u00f3hoz a legmegvetend\u0151bb tulajdons\u00e1gokat <\/mark>kapcsolt\u00e1k (pl. par\u00e1znas\u00e1got, k\u00e9jv\u00e1gyat, fal\u00e1nks\u00e1got), aminek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a \u201eGonosz k\u00eds\u00e9rt\u0151 erej\u00e9nek\u201d* <\/em>jelk\u00e9p\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

A vaddiszn\u00f3kkal (\u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban a diszn\u00f3kkal) szembeni, k\u00f6z\u00e9pkori babon\u00e1kban gy\u00f6kerez\u0151 el\u0151\u00edt\u00e9letek az \u00fajkorban is jelen voltak\/vannak, gondoljunk csak p\u00e9ld\u00e1ul George Orwell \u00c1llatfarmj\u00e1ra<\/a><\/em>, Ady Endre \u201ediszn\u00f3fej\u0171 Nagy\u00farj\u00e1ra<\/a><\/em>\u201d, vagy J\u00f3zsef Attila Eszm\u00e9let<\/a><\/em> c. vers\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A 20. sz\u00e1zad azonban n\u00e9mi v\u00e1ltoz\u00e1st is hozott a vadkan meg\u00edt\u00e9l\u00e9sben. A tradicionalist\u00e1k \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben ugyanis \u2013 a hindu \u00e9s kelta hagyom\u00e1nyokhoz hasonl\u00f3an \u2013 a vadkan a legtiszt\u00e1bb \u00e9s leg\u0151sibb szellemi-metafizikai l\u00e9tez\u00e9s egyik kiemelked\u0151 szimb\u00f3luma (l\u00e1sd Ren\u00e9 Gu\u00e9non: Vadkan \u00e9s medve<\/a><\/em>; Hamvas B\u00e9la: A vadkan<\/a><\/em>).<\/p>\n\n\n\n

Mindesetre ak\u00e1r d\u00favadnak, ak\u00e1r szakr\u00e1lis totem\u00e1llatnak tekintj\u00fck a vaddiszn\u00f3t, egy dolog biztos: a szemt\u0151l szembeni vad\u00e1szatuk nem kev\u00e9s b\u00e1tors\u00e1got ig\u00e9nyel<\/mark>. Elejt\u00e9s\u00fck sz\u00e1mos vad\u00e1szbalesethez, hal\u00e1lhoz vezetett (l\u00e1sd Imre herceg \u00e9s Zr\u00ednyi Mikl\u00f3s t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t).<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e1llat elejt\u00e9s\u00e9nek leg\u0151sibb eszk\u00f6ze a l\u00e1ndzsa<\/mark>. Az antik mitol\u00f3gia szerint Meleagrosz is ilyen vad\u00e1szfegyverrel \u00f6lte meg a kal\u00fcd\u00f3n-<\/em>i vadkant.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00e9pkorban is hasonl\u00f3 m\u00f3dszert alkalmaztak: a vad\u00e1szkuty\u00e1kt\u00f3l k\u00f6r\u00fclfogott, sebes\u00fclt \u00e1llatot gyalogosan, d\u00e1rd\u00e1val vagy l\u00e1ndzs\u00e1val ter\u00edtett\u00e9k le. Ehhez rendk\u00edv\u00fcli \u00fcgyess\u00e9g \u00e9s b\u00e1tors\u00e1g kellett, hiszen a sebzett vadkan vesz\u00e9lyess\u00e9ge k\u00f6zismert. Nem meglep\u0151, hogy ezeket a vad\u00e1szjeleneteket t\u00f6bb korabeli c\u00edmeren is \u00e1br\u00e1zolt\u00e1k, ezzel utalva a c\u00edm birtokos\u00e1nak rettenthetetlen mer\u00e9szs\u00e9g\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A l\u00e1ndzs\u00e1s vad\u00e1szatot m\u00e9g a 19\u201320. sz\u00e1zadban is ismert\u00e9k Magyarorsz\u00e1gon \u2013 b\u00e1r m\u00e1r nem haszn\u00e1lt\u00e1k. H\u0151nig Istv\u00e1n 1889-ben \u00edgy \u00edrt a fegyverr\u0151l:<\/p>\n\n\n\n

\u201eD\u00e1kos (Saufeder) 1 \u00bd m. hossz\u00fa k\u00e9t\u00e9l\u0171 p\u00f6ng\u00e9vel \u00e9s keresztvassal ell\u00e1tott d\u00e1rda v. gerely, melynek a v\u00e9g\u00e9re a karhoz k\u00f6tend\u0151, hossz\u00fa sz\u00edj van er\u0151s\u00edtve\u2026\u201d** <\/em>A vad elejt\u00e9s\u00e9nek m\u00f3dszer\u00e9r\u0151l K\u00e9kessy L\u00e1szl\u00f3 1925-\u00f6s k\u00f6nyv\u00e9ben olvashatunk: \u201eR\u00e9gi j\u00f3 virtusos vad\u00e1szaink kan\u00e1sz\u00f3 ebekkel hajszoltatt\u00e1k, tereltett\u00e9k s ha ezek kimozd\u00edtott\u00e1k, a vad\u00e1sz t\u00e9rden\u00e1llva fogadta s a d\u00e1rd\u00e1t, gerelyt nekiszegezve \u2013 felfogta, r\u00e1szalajtotta \u00e9s felny\u00e1rsalta a d\u00e1rd\u00e1ba belerohant agyarast.\u201d<\/em><\/p>H\u0151nig Istv\u00e1n: Vad\u00e1szati m\u0171sz\u00f3t\u00e1r<\/em> (Bp., Orsz\u00e1gos Magyar Vad\u00e1szati V\u00e9degylet, 1889.)<\/cite><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A D\u00e9ri M\u00fazeum vad\u00e1szati fegyvert\u00e1r\u00e1ban t\u00f6bb vaddiszn\u00f3ny\u00e1rs<\/em> (un. Saufeder<\/mark>) tal\u00e1lhat\u00f3.  Ezek<\/mark> a fegyverek a 16\u201317. sz\u00e1zadban<\/mark>, feltehet\u0151en n\u00e9met ter\u00fcleten<\/mark> k\u00e9sz\u00fcltek. K\u00f6z\u00f6s jellemz\u0151j\u00fck a t\u00f6bb centim\u00e9ter sz\u00e9les, lev\u00e9l alak\u00fa, bord\u00e1val ell\u00e1tott, k\u00e9t\u00e9l\u0171 l\u00e1ndzsahegy <\/em>\u00e9s a massz\u00edv, szegecsekkel \u00e9s sz\u00edjakkal meger\u0151s\u00edtett l\u00e1ndzsany\u00e9l<\/em>. A H\u00f6nig Istv\u00e1n \u00e1ltal le\u00edrt keresztvas t\u00f6bb darabon megfigyelhet\u0151.<\/p>\n\n\n\n

A m\u0171t\u00e1rgyak jelenleg a D\u00e9ri M\u00fazeum \u201eNagyerd\u0151\u201d<\/em><\/a> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n, illetve a Hatvani Vad\u00e1szati M\u00fazeumban tekinthet\u0151k meg.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/p>\n\n\n\n