{"id":4036,"date":"2025-04-11T10:32:58","date_gmt":"2025-04-11T08:32:58","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4036"},"modified":"2025-04-11T10:32:59","modified_gmt":"2025-04-11T08:32:59","slug":"az-iro-aki-sok-csinyt-tett-a-pusztan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4036","title":{"rendered":"Az \u00edr\u00f3, aki sok cs\u00ednyt tett a puszt\u00e1n"},"content":{"rendered":"\n

Interj\u00fa Debrecen szerelmes\u00e9r\u0151l, Mocs\u00e1r G\u00e1borr\u00f3l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Juh\u00e1sz Tibor<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, szociogr\u00e1fus Mocs\u00e1r G\u00e1bor egykor az Alf\u00f6ld<\/em> foly\u00f3irat f\u0151szerkeszt\u0151je volt. Nev\u00e9hez t\u00f6bb, a debrecenis\u00e9ggel is foglalkoz\u00f3 fontos k\u00f6nyv f\u0171z\u0151dik, p\u00e9ld\u00e1ul az 1961-es Szellem \u00e9s sz\u00e1zadok <\/a><\/em>c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti munka vagy az 1981-ben megjelent D\u00e9lib\u00e1bjaim v\u00e1rosa<\/a><\/em>, amely olvashat\u00f3 a c\u00edvisv\u00e1ros szociogr\u00e1fi\u00e1jak\u00e9nt is. Irodalmi hagyat\u00e9ka 1998-ban v\u00e1lt D\u00e9ri M\u00fazeum Irodalmi Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9nek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9. A meg\u0151rz\u00f6tt k\u00e9ziratok k\u00f6zt tal\u00e1lhat\u00f3 az utols\u00f3 befejezett, nagyobb l\u00e9legzetv\u00e9tel\u0171 sz\u00f6vege, az \u00e9letm\u0171vet lez\u00e1r\u00f3 \u00f6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gia m\u00e1ig kiadatlan, harmadik k\u00f6tete, amely a Magamban b\u00edzva<\/em> c\u00edmet viseli. Ez v\u00e1rhat\u00f3an j\u00f6v\u0151re jelenik meg a m\u00fazeum k\u00f6nyvsorozat\u00e1ban, a Leletment\u00e9s<\/em>ben. A sajt\u00f3 al\u00e1 rendez\u00e9s feladatait Juh\u00e1sz Tibor seg\u00e9dmuzeol\u00f3gus l\u00e1tja el, aki az al\u00e1bbi interj\u00fat is k\u00e9sz\u00edtette. Bak\u00f3 Endre irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sszel, Mocs\u00e1r G\u00e1bor egykori kritikus\u00e1val \u00e9s ismer\u0151s\u00e9vel besz\u00e9lgetett a Debreceni Irodalom H\u00e1z\u00e1ban az alkot\u00f3 tekint\u00e9lyes p\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l, illetve azokr\u00f3l a korszakokr\u00f3l, amelyekben ez a p\u00e1lya kibontakozott.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Mocs\u00e1r G\u00e1bor a Hortob\u00e1gyon
Vencsellei Istv\u00e1n felv\u00e9tele, 1977 j\u00faniusa
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum Fot\u00f3t\u00e1ra<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Mik\u00f6zben bekapcsoltam a diktafont, rengeteg jegyzetet k\u00e9sz\u00edtett\u00e9l el\u0151.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az az igazs\u00e1g, hogy amikor megk\u00e9rdezted, lenne-e kedvem interj\u00fat adni Mocs\u00e1r G\u00e1borr\u00f3l \u00e9s a munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, k\u00f6nnyelm\u0171en mondtam neked igent. K\u00e9s\u0151bb v\u00e1lt vil\u00e1goss\u00e1, hogy a felk\u00e9sz\u00fclt v\u00e1laszokhoz mennyi mindennek ut\u00e1na kell n\u00e9znem, hiszen az 1988-ban elhunyt Mocs\u00e1r G\u00e1bor t\u00f6bb mint h\u00fasz k\u00f6nyvet \u00edrt, \u00e9n pedig \u00e9vek \u00f3ta nem vettem k\u00e9zbe egyik k\u00f6tet\u00e9t sem. Noha olvas\u00f3ja voltam, nagyra tartottam \u0151t, s\u0151t \u00e9lete utols\u00f3 h\u00f3napjaiban viszonylag k\u00f6zeli kapcsolatba ker\u00fcltem vele, de a hal\u00e1la \u00f3ta sok id\u0151 eltelt, a mindennapok forgatag\u00e1ban, a v\u00e1llal\u00e1saim teljes\u00edt\u00e9se k\u00f6zben ritk\u00e1n ad\u00f3dott lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy ism\u00e9t el\u0151vegyem a munk\u00e1it.<\/p>\n\n\n\n

A besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnkre k\u00e9sz\u00fclve mely k\u00f6teteit forgattad?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az 1980-ban megjelent A v\u00e1ros \u00e9s a fejedelem<\/a><\/em>, illetve az 1986-os \u2026eleit\u0151l fogva<\/em> c\u00edm\u0171 k\u00f6teteket n\u00e9ztem \u00e1t t\u00fczetesebben. Ut\u00f3bbi egy\u00e9bk\u00e9nt az \u00f6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gi\u00e1ja els\u0151 r\u00e9sze. A m\u00e1sodik, a Minden id\u0151ben<\/em> 1989-ben jelent meg, a harmadik pedig, a Magamban b\u00edzva<\/em>, amelyb\u0151l a Hajd\u00fa-bihari Napl\u00f3<\/em> egykori f\u0151szerkeszt\u0151jek\u00e9nt a \u201990-es \u00e9vek elej\u00e9n magam is k\u00f6z\u00f6ltem r\u00e9szleteket, egyel\u0151re kiadatlan. Eml\u00edtetted, hogy \u00e9pp most rendezed sajt\u00f3 al\u00e1, ez\u00e9rt a h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n nemcsak G\u00e1bor p\u00e1ly\u00e1j\u00e1r\u00f3l, hanem az \u00f6n\u00e9letrajzi munk\u00e1ir\u00f3l is gondolkodtam. Tal\u00e1ltam egy kis \u00e9rdekess\u00e9get, gondoltam, megmutatom, tal\u00e1n j\u00f3 kiindul\u00f3pontja lehet a besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnknek. Ez itt a Nyitott teny\u00e9r<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny egy dedik\u00e1lt p\u00e9ld\u00e1nya<\/mark>.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Az \u00f6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gia els\u0151 k\u00e9t megjelent k\u00f6tete
Forr\u00e1s: https:\/\/moly.hu\/<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n


Mikor dedik\u00e1lta a k\u00f6tetet?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A megjelen\u00e9s \u00e9v\u00e9ben, eg\u00e9szen pontosan 1963. november 5-\u00e9n. Aznap ismertem meg \u0151t<\/mark>, egy\u00fctt utaztunk \u00edr\u00f3-olvas\u00f3 tal\u00e1lkoz\u00f3ra, T\u00e9p\u00e9re. Akkoriban az volt a szok\u00e1s, hogy a rendezv\u00e9nyekre mindig elk\u00eds\u00e9rte valaki a szerz\u0151t, a k\u00eds\u00e9r\u0151t pedig a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Tan\u00e1csad\u00f3 v\u00e1lasztotta ki, \u00e1ltal\u00e1ban a tan\u00e1cs alkalmazottjai vagy a Napl\u00f3<\/em> munkat\u00e1rsai k\u00f6z\u00fcl. T\u00e9p\u00e9re \u00e9n mentem G\u00e1borral, a besz\u00e9lget\u00e9st is \u00e9n vezettem, amely m\u00e1s k\u00f6nyvbemutat\u00f3khoz hasonl\u00f3an a korszak \u201eszok\u00e1srendj\u00e9nek\u201d megfelel\u0151en hamar italoz\u00e1sba fulladt. G\u00e1bor gyorsan fel\u00f6nt\u00f6tt a garatra, \u00e9s \u00fagy dedik\u00e1lta nekem a k\u00f6nyvet, hogy Szeretettel Bak\u00f3 S\u00e1ndornak, \u00fatit\u00e1rsamnak<\/em>. A n\u00e9vt\u00e9veszt\u00e9s ellen\u00e9re egy\u00e9bk\u00e9nt a tal\u00e1lkoz\u00f3 sz\u00ednvonalasra siker\u00fclt, G\u00e1bor <\/mark>j\u00f3l tudott b\u00e1nni a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ggel, volt besz\u00e9l\u0151k\u00e9je, de nem vitte t\u00falz\u00e1sba se az anekdot\u00e1z\u00e1st, se a politiz\u00e1l\u00e1st. Term\u00e9szetesen tiszt\u00e1ban voltam vele, hogy az Alf\u00f6ld<\/em> f\u0151szerkeszt\u0151jek\u00e9nt, neves \u00edr\u00f3k\u00e9nt \u0151 akkor a v\u00e1ros egyik meghat\u00e1roz\u00f3 kultur\u00e1lis szem\u00e9lyis\u00e9ge volt<\/mark>, de azt nyilv\u00e1n nem sejthettem, hogy kult\u00farpolitikai t\u00e1mad\u00e1sok<\/mark> k\u00e9sz\u00fclnek a h\u00e1tt\u00e9rben, amelyek k\u00f6vetkezt\u00e9ben 1964-ben el kellett hagynia a szerkeszt\u0151s\u00e9get<\/mark>. Egy\u00e9bk\u00e9nt sokan, ide\u00e9rtve magamat is, \u00fagy eml\u00e9keznek vissza erre az id\u0151szakra, mintha G\u00e1bornak t\u00f6bb \u00e9ves f\u0151szerkeszt\u0151i m\u0171k\u00f6d\u00e9se lett volna, holott \u201963 janu\u00e1rj\u00e1t\u00f3l \u201964 elej\u00e9ig volt a foly\u00f3irat \u00e9l\u00e9n, teh\u00e1t, ha j\u00f3l sz\u00e1molom, \u00f6sszesen tizenh\u00e1rom lapsz\u00e1mot szerkeszett. Mindenesetre azt tal\u00e1n e gyakori t\u00e9ved\u00e9s\u00fcnk is jelzi, hogy nagy hordereje volt a t\u00e9nyked\u00e9s\u00e9nek, hiszen az Alf\u00f6ld<\/em> neki k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt k\u00e9thavib\u00f3l havi megjelen\u00e9s\u0171 foly\u00f3iratt\u00e1<\/mark>, s\u0151t az \u0151 munk\u00e1j\u00e1t dics\u00e9ri az is, hogy a lap az \u201950-es\/\u201960-as \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1hoz k\u00e9pest egy orsz\u00e1gosan is meghat\u00e1roz\u00f3, m\u00e9rvad\u00f3 org\u00e1numm\u00e1 fejl\u0151d\u00f6tt<\/mark>. De miut\u00e1n 1963. december 8-\u00e1n megjelent a N\u00e9pszabads\u00e1g<\/em>ban egy eg\u00e9szoldalas t\u00e1mad\u00f3 cikk, a T\u00e9ved\u00e9sek \u00e9s torz\u00edt\u00e1sok<\/em>, amely ugyan n\u00e9vtelen\u00fcl l\u00e1tott napvil\u00e1got, de k\u00e9s\u0151bb bebizonyosodott, hogy Szabolcsi Mikl\u00f3s volt a szerz\u0151, hamar vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lt, hogy G\u00e1bornak a sikerek ellen\u00e9re el\u0151bb-ut\u00f3bb mennie kell. A cikk egy\u00e9bk\u00e9nt nemcsak az Alf\u00f6ld<\/em>et, hanem a Jelenkor<\/em>t is t\u00e1madta, hiszen Szabolcsi szerint a k\u00e9t lap egy gy\u00f6k\u00e9rb\u0151l fakadt, ami az \u0151 \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9ben az egym\u00e1ssal szoros kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 polg\u00e1ri csoportok felbukkan\u00e1s\u00e1t p\u00e9ld\u00e1zta. Az Alf\u00f6ld<\/em>del konkr\u00e9tan az volt a probl\u00e9m\u00e1ja, hogy t\u00fal nagy teret engedett a n\u00e9pi \u00edr\u00f3knak<\/a>, akiknek a k\u00f6zlem\u00e9nyeiben \u00e1ll\u00edt\u00e1sa szerint nem k\u00edv\u00e1natos n\u00e9zetek nyertek hangot. A kaput, ha szabad \u00edgy mondanom, tulajdonk\u00e9ppen Barsi D\u00e9nes cikke tette be, a Szab\u00f3 P\u00e1l 70 \u00e9ves<\/em> c\u00edm\u0171 \u00edr\u00e1sa, Szabolcsi erre hivatkozva t\u00e1madta t\u00falzott nacionalizmussal az Alf\u00f6ld<\/em>et, \u00f6sszhangban a k\u00f6zponti bizotts\u00e1g 1958-as \u00e1ll\u00e1sfoglal\u00e1s\u00e1val<\/a>, amely kollekt\u00edven r\u00e1olvasta a n\u00e9pi \u00edr\u00f3kra a nacionalizmus v\u00e1dj\u00e1t.  <\/p>\n\n\n\n

Szabolcsi ideol\u00f3giai \u00e9rvel\u00e9se nyilv\u00e1nval\u00f3an hatalmi \u00e9rdekeket szolg\u00e1lt. Ugyanakkor az sem hagyhat\u00f3 figyelmen k\u00edv\u00fcl, hogy Mocs\u00e1r G\u00e1bor irodalomfelfog\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban a n\u00e9pi \u00edr\u00f3k m\u0171vei \u00e9s politikai szerepv\u00e1llal\u00e1sai hat\u00e1rozt\u00e1k meg. Mit gondolsz, ami a n\u00e9piek jelenl\u00e9t\u00e9t illeti, volt alapja annak a kritik\u00e1nak, miszerint az Alf\u00f6ld<\/em> t\u00fal nagy teret adott nekik \u00e9s a szeml\u00e9letm\u00f3djuknak?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az Alf\u00f6ld<\/em> G\u00e1bor szerkeszt\u00e9se idej\u00e9n val\u00f3ban Veres P\u00e9ter \u00e9s Szab\u00f3 P\u00e1l, illetve az \u0151ket k\u00f6vet\u0151k f\u00f3ruma lett. Egy\u00e9bk\u00e9nt Barsi, aki nem mellesleg a Kelet N\u00e9pe<\/em> foly\u00f3irat egyik alap\u00edt\u00f3 szerkeszt\u0151je volt, ebben a cikkben mai szemmel n\u00e9zve sem mutat fel t\u00f6bbet, mint mer\u0151 k\u00e9pzelg\u00e9seket, <\/p>\n\n\n\n

\n

hiszen nyilv\u00e1nval\u00f3an nehezen tarthat\u00f3 az a n\u00e9zet, miszerint Biharban a parasztok \u00e9s az arisztokrat\u00e1k, a f\u0151urak k\u00f6z\u00f6tt Szab\u00f3 P\u00e1l sz\u00fclet\u00e9se \u00e9s fiatalkora idej\u00e9n semmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g nem volt. Az a kijelent\u00e9se meg egyenesen nevets\u00e9gesnek t\u0171nik, hogy itt nem lehetett tudni, ki kinek a gyereke, mert az oszt\u00e1lyok a dolgos h\u00e9tk\u00f6znapokban keveredtek egym\u00e1ssal.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Barsi a korszak egyik k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figur\u00e1ja, \u00e9s b\u00e1r v\u00e1lasztott t\u00e9m\u00e1nk miatt hosszabban most nem besz\u00e9lgethet\u00fcnk r\u00f3la, annyit mindenk\u00e9ppen el kell mondani vele \u00e9s a cikk\u00e9vel kapcsolatban, hogy G\u00e1bor akkoriban \u00fagy gondolta, \u0151t tulajdonk\u00e9ppen nem a debreceni p\u00e1rt\u00e9rdekek miatt v\u00e1ltott\u00e1k le. \u00dagy v\u00e9lte, Barsi \u00edr\u00e1s\u00e1nak k\u00f6vetkezt\u00e9ben menesztett\u00e9k. \u00c9n ebben nem tudok igazs\u00e1got tenni, nem is szeretn\u00e9k, ink\u00e1bb egy \u00fajabb szem\u00e9lyes eml\u00e9ket<\/mark> osztan\u00e9k meg veled \u00e9s az olvas\u00f3kkal, m\u00e9gpedig azt, amelyik 1964 elej\u00e9re<\/mark> vezet vissza benn\u00fcnket. Akkoriban \u00e9n m\u00e9g a N\u00e9pm\u0171vel\u00e9si Tan\u00e1csad\u00f3 dolgoz\u00f3ja voltam, \u00e9s Sz\u00f6ll\u0151si Gyul\u00e1val, a Megyei Tan\u00e1cs M\u0171vel\u0151d\u00e9s\u00fcgyi Oszt\u00e1ly\u00e1nak helyettes vezet\u0151j\u00e9vel egy janu\u00e1ri vagy febru\u00e1ri \u00e9jszak\u00e1n bet\u00e9vedt\u00fcnk a Hung\u00e1ria \u00e9tterembe<\/mark> (ennek hely\u00e9n ma a Piac utcai McDonald\u2019s tal\u00e1lhat\u00f3), ahol \u00e9ppen Jani J\u00f3ska \u00e9s zenekara muzsik\u00e1lt<\/mark>, \u00e9s minden m\u00e1sodik vagy harmadik n\u00f3ta ut\u00e1n azt h\u00fazt\u00e1k, amit G\u00e1bor \u00fajra \u00e9s \u00fajra el akart \u00e9nekelni<\/mark>:<\/p>\n\n\n\n

Engem a v\u00e1rmegye nem sz\u00e1n,<\/em>
mert sok cs\u00ednyt tettem a puszt\u00e1n.<\/em>
Megvertem a Bacs\u00f3t is,<\/em>
elloptam a juh\u00e1t is,<\/em>
a Bacs\u00f3 mell\u0151l a Bacs\u00f3n\u00e9t is!<\/em><\/p>\n\n\n\n

Sz\u00f6ll\u0151si Gyula lehet, hogy sejtette, amit \u00e9n csak aznap este tudtam meg (b\u00e1r nem hiszem, mert err\u0151l fels\u0151bb szinteken d\u00f6nt\u00f6ttek), hogy G\u00e1bort lev\u00e1ltott\u00e1k. A t\u00f6rt\u00e9ntek ut\u00e1n G\u00e1bor jobbnak l\u00e1tta, ha elk\u00f6lt\u00f6zik Debrecenb\u0151l, \u00fagyhogy a nyolcvanas \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ig Szeged v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9lt \u00e9s alkotott.<\/mark><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Mocs\u00e1r G\u00e1bor az \u00dajkert bont\u00e1sakor
Vencsellei Istv\u00e1n felv\u00e9tele, 1977 k\u00f6r\u00fcl
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum Fot\u00f3t\u00e1ra<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u00d6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak els\u0151 k\u00f6tet\u00e9ben az 1956-ban megjelent Forr\u00f3 napok<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9hez k\u00f6ti az \u00edr\u00f3i p\u00e1lyakezd\u00e9s\u00e9t. Viszont ezel\u0151tt m\u00e1r k\u00e9t k\u00f6tete is megjelent, 1952-ben az Arat\u00e1skor a Kub\u00e1ny vid\u00e9k\u00e9n<\/em> c\u00edm\u0171 \u00fatirajz, valamint 1956-ban az Egy p\u00e1rttitk\u00e1r feljegyz\u00e9sei <\/em>c\u00edm\u0171 kisreg\u00e9ny, amelyek a szocialista realizmus szeml\u00e9let\u00e9vel \u00edr\u00f3dtak. Ezekr\u0151l nem \u00edr a tril\u00f3gi\u00e1ban, \u00e9s \u00e9rdekes az is, hogy az \u201950-es \u00e9vek els\u0151 fel\u00e9ben a Szabad N\u00e9p<\/em> \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3jak\u00e9nt, szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gi tagjak\u00e9nt dolgoz\u00f3 Mocs\u00e1r G\u00e1bor a k\u00e9s\u0151bbiekben fel\u00fclvizsg\u00e1lja politikai \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t. B\u00e1r \u00e9lete v\u00e9g\u00e9ig \u2013 n\u00e9mi ir\u00f3ni\u00e1val, de \u2013 \u00f6reg kommunistak\u00e9nt jellemzi \u00f6nmag\u00e1t, az \u201950-es \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben a gondolkod\u00e1s\u00e1ban fordulat k\u00f6vetkezik be. Innent\u0151l szinte folyamatos konfliktusban \u00e1ll a p\u00e1rttal.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

G\u00e1bor f\u00e9mipari szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t v\u00e9gzett Debrecenben<\/mark>, ahol g\u00e9plakatosi szakm\u00e1t<\/mark> szerzett. Ezt k\u00f6vet\u0151n Di\u00f3sgy\u0151rben v\u00e1llalt munk\u00e1t, majd Pesten a Fegyver- \u00e9s G\u00e9pgy\u00e1rban, k\u00e9s\u0151bb Csepelen dolgozgatott, ahonnan v\u00e9g\u00fcl visszat\u00e9rt Debrecenbe \u00e9s a villanygy\u00e1rban kapott \u00e1ll\u00e1st<\/mark>. B\u00e1r nagyon intelligens fi\u00fa volt, csak a v\u00e9letlennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151, hogy a fels\u0151bb vezet\u00e9s a h\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151en \u00e9ppen \u0151t emelte ki. El\u0151sz\u00f6r a debreceni N\u00e9plap<\/em>hoz h\u00edvt\u00e1k<\/mark>, majd egy r\u00f6vid salg\u00f3tarj\u00e1ni \u00e9s egy hosszabb gy\u0151ri kit\u00e9r\u0151t k\u00f6vet\u0151en p\u00e1rtf\u0151iskol\u00e1ra k\u00fcldt\u00e9k, a Szabad N\u00e9p<\/em>n\u00e9l, \u201956 ut\u00e1n pedig a debreceni Napl\u00f3<\/em>n\u00e1l helyezt\u00e9k el<\/mark>. Teh\u00e1t egy olyan id\u0151szakban indult a p\u00e1ly\u00e1ja, amikor \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt vagy azt \u00edrtad, amit kellett, amit megk\u00f6vetelt a szerkeszt\u0151, a szerkeszt\u0151t\u0151l pedig a p\u00e1rt, vagy nem \u00edrt\u00e1l semmit, mert nem lehett\u00e9l \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. \u00c9rdekes, hogy G\u00e1bor a p\u00e1ly\u00e1ja sor\u00e1n t\u00f6bbsz\u00f6r is feltette mag\u00e1nak a k\u00e9rd\u00e9st, hogy van-e oka a sz\u00e9gyenre amiatt, amit ezekben az \u00e9vekben \u00edrt, \u00e9s mindig arra jutott, hogy nem, hogy \u0151 nem sz\u00e9gyenkezik. Egyr\u00e9szt az\u00e9rt, mert akkoriban \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt nem tehetett m\u00e1st, csakis azt mondhatta ki a nyilv\u00e1noss\u00e1gban, amit lehetett. <\/p>\n\n\n\n

\n

M\u00e1sr\u00e9szt pedig gondoljunk bele, G\u00e1bor a guthi erd\u0151ben sz\u00fcletett, a perif\u00e9ri\u00e1n, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3i kiemel\u00e9s\u00e9vel \u0151, el\u0151sz\u00f6r a csal\u00e1dj\u00e1b\u00f3l, oszt\u00e1lyt l\u00e9phetett, vagyis az a b\u0171n\u00f6s rendszer \u0151t kezdetben a mobilit\u00e1s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9ben r\u00e9szes\u00edtette, nem meglep\u0151 teh\u00e1t, hogy a p\u00e1rtf\u0151iskol\u00e1ban is a t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s, a tud\u00e1sszerz\u00e9s es\u00e9ly\u00e9t l\u00e1tta. Ne felejts\u00fck el azt se, hogy a f\u00e9mipari szakk\u00f6z\u00e9piskol\u00e1t v\u00e9gzett G\u00e1bor sz\u00e9p\u00edr\u00f3k\u00e9nt, szociogr\u00e1fusk\u00e9nt autodidakta volt. Sok rosszat lehet mondani a p\u00e1rf\u0151iskol\u00e1ra, s\u0151t kell is, de ez az int\u00e9zm\u00e9ny neki els\u0151sorban lehet\u0151s\u00e9get jelentett, eszk\u00f6zt, hogy elkezdje fel\u00e9p\u00edteni mag\u00e1t \u00e9s elinduljon azon az \u00faton, amelyen \u00e9vek kem\u00e9ny munk\u00e1j\u00e1val t\u00e1j\u00e9kozott, olvasott, m\u0171velt emberr\u00e9 v\u00e1lt.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

N\u00e9pi \u00edr\u00f3 Mocs\u00e1r G\u00e1bor?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Kimondottan az volt. Ami megl\u00e1tszik azon a h\u00e1rom t\u00e9m\u00e1n is, amely tulajdonk\u00e9ppen az eg\u00e9sz munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t szervezi. Egyik f\u0151 t\u00e9m\u00e1ja a nemzet \u00e9s a n\u00e9p<\/mark>. G\u00e1bor n\u00e9pben \u00e9s nemzetben gondolkodott, ahogy az egyik legfontosabb \u00edr\u00f3ja \u00e9s bar\u00e1tja, Veres P\u00e9ter ezt \u00edrta \u00e9s k\u00edv\u00e1nta. M\u00e1sik nagy t\u00e9m\u00e1ja a paraszts\u00e1g<\/mark>.<\/p>\n\n\n\n

\n

Debreceni, alf\u00f6ldi emberk\u00e9nt er\u0151sen \u00e9rdekl\u0151d\u00f6tt a paraszts\u00e1g m\u00faltja, jelene \u00e9s j\u00f6v\u0151je ir\u00e1nt, amib\u0151l esetenk\u00e9nt komolyabb probl\u00e9m\u00e1i is ad\u00f3dtak.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

A Szabad N\u00e9p<\/em>n\u00e9l dolgozott, amikor a szerkeszt\u0151bizotts\u00e1gb\u00f3l t\u00f6bben is a szem\u00e9re vetett\u00e9k, hogy f\u00e9mipari szakiskol\u00e1t v\u00e9gzett \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt, aki a munk\u00e1sok \u00fczemi \u00e9let\u00e9t \u00e9lte, hiszen g\u00e9plakatosk\u00e9nt dolgozott, mi\u00e9rt mindig a parasztokr\u00f3l \u00edr. De G\u00e1bort ez nem \u00e9rdekelte, kitartott a paraszts\u00e1g sorsk\u00e9rd\u00e9sei mellett \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3k\u00e9nt, \u00edr\u00f3k\u00e9nt egyar\u00e1nt. A \u201960-as \u00e9vekben Taar Ferenccel k\u00f6z\u00f6sen kezdtek el vizsg\u00e1l\u00f3dni a tanyak\u00e9rd\u00e9st illet\u0151en.<\/mark> G\u00e1bor gyermekkor\u00e1n\u00e1l fogva a Hal\u00e1phoz, az \u00fagynevezett fekete f\u00f6ld\u00f6n sz\u00fcletett Taar meg Macshoz k\u00f6t\u0151d\u00f6tt<\/em>, \u00e9s h\u00e1t borzaszt\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutottak az ott \u00e9l\u0151k egzisztenci\u00e1lis lehet\u0151s\u00e9geivel kapcsolatban, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1llapotokat illet\u0151en \u00e9s a kult\u00far\u00e1hoz t\u00f6rt\u00e9n\u0151 hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s tekintet\u00e9ben is. \u0150k ketten \u00e9lharcosai lettek az \u00fcgynek, hogy a tanyavil\u00e1got f\u00f6l kell sz\u00e1molni, \u00e9s ez a k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r nyilv\u00e1nval\u00f3an \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a t\u00e9eszes\u00edt\u00e9ssel is, amelyr\u0151l G\u00e1bor gyakran \u00edrt.<\/p>\n\n\n\n

Mi volt a harmadik nagy t\u00e9m\u00e1ja?<\/strong>
Debrecen. G\u00e1bor szerelmes volt Debrecenbe, rendk\u00edv\u00fcl m\u00e9lyre \u00e1sott a v\u00e1ros t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, s\u0151t \u00fajra \u00e9s \u00fajra visszat\u00e9rt hozz\u00e1, \u00e1lland\u00f3an azon munk\u00e1lkodott, hogy gyarap\u00edtsa, m\u00e9ly\u00edtse a tud\u00e1s\u00e1t. Mikor meg\u00edrta a kiv\u00e1l\u00f3 Szellem \u00e9s sz\u00e1zadok <\/em>c\u00edm\u0171 k\u00f6nyv\u00e9t, ezt a sok tekintetben ma is relev\u00e1ns, aktu\u00e1lis k\u00f6tetet, amelyet a Napl\u00f3<\/em> k\u00f6z\u00f6lt folytat\u00e1sokban, tudom\u00e1nyos ig\u00e9nnyel fordult Debrecen eml\u00e9kezet\u00e9hez. Ami az\u00e9rt is nagy teljes\u00edtm\u00e9ny, mert, mint eml\u00edtettem, G\u00e1bor autodidakta volt. Ebben a m\u0171ben olyan sz\u00e1mottev\u0151 k\u00f6vetkeztet\u00e9sekre jutott, amelyeket olvasm\u00e1nyosabb, k\u00f6z\u00e9rthet\u0151bb m\u00f3don egy k\u00e9s\u0151bbi munk\u00e1j\u00e1ban, a szint\u00e9n izgalmas \u00e9s fontos, b\u00e1r kiss\u00e9 t\u00fal\u00edrt, ugyanakkor viharos fogadtat\u00e1sban r\u00e9szes\u00fcl\u0151 D\u00e9lib\u00e1bjaim v\u00e1rosa<\/em> c\u00edm\u0171 szociogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1ban is megism\u00e9telt, felhaszn\u00e1lt.<\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Hogyan v\u00e1ltozott a v\u00e1roshoz f\u0171z\u0151d\u0151 viszonya akkor, amikor a \u201960-as \u00e9vekben azt kellett tapasztalnia, hogy Debrecen elfordul t\u0151le?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u201950-as\/\u201960-as \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n, amikor egy k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi t\u00e9rk\u00e9nt is haszn\u00e1lhat\u00f3 m\u0171v\u00e9szklub megnyit\u00e1s\u00e1n f\u00e1radozott, illetve \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb irodalmi rendezv\u00e9nyeket szervezett, eg\u00e9szen meghat\u00e1roz\u00f3 volt a jelenl\u00e9te. Miut\u00e1n Szegedre ment, egy-k\u00e9t \u00e9vig Debrecen fel\u00e9 se n\u00e9zett, azut\u00e1n viszont \u0151 is megjelent a v\u00e1ros nagym\u00falt\u00fa esem\u00e9nysorozat\u00e1n, a Debreceni Irodalmi Napokon. Vissza-visszaj\u00e1rt, \u00e9s \u00e1ltal\u00e1ban hozz\u00e1 is sz\u00f3lt a t\u00e9m\u00e1khoz. \u0150 az a t\u00edpus\u00fa ember volt, az az \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 vagy \u00edr\u00f3, aki vitatkozni akart, mert volt mondanival\u00f3ja a vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9s ezt nem szerette volna v\u00e9ka al\u00e1 rejteni. <\/mark>E tulajdons\u00e1ga miatt egy\u00e9bk\u00e9nt nem igaz\u00e1n hi\u00e1nyolt\u00e1k \u0151t a \u201960-as\/\u201970-es \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1nak Debrecenj\u00e9b\u0151l, de ez v\u00e9g\u00fcl megv\u00e1ltozott, tizenvalah\u00e1ny \u00e9v eltelt\u00e9vel maga a p\u00e1rtbizotts\u00e1g fogadta, \u00e9s \u00f6r\u00f6mmel \u00e1lltak a rendelkez\u00e9s\u00e9re. Az m\u00e1r m\u00e1s k\u00e9rd\u00e9s, hogy amikor a \u201980-as \u00e9vek m\u00e1sodik fel\u00e9ben, \u00e9lete alkony\u00e1n visszak\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt, nagy mag\u00e1nyban t\u00f6lt\u00f6tte napjait. Sokat \u00edr az \u00f6n\u00e9letrajzi reg\u00e9nyeiben arr\u00f3l, hogy teljesen egyed\u00fcl maradt, \u00e9s ezt el\u00e9g nehezen viselte m\u00e9g annak ellen\u00e9re is, hogy \u00fajra szeretett v\u00e1ros\u00e1ban \u00e9lhetett.<\/em> Az elszigetelts\u00e9g\u00e9t egy\u00e9bk\u00e9nt \u00e9n is meger\u0151s\u00edthetem, ugyanis t\u00f6bbsz\u00f6r megl\u00e1togattam \u0151t ekkoriban a Csap\u00f3 utcai lak\u00e1s\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Mocs\u00e1r G\u00e1bor portr\u00e9ja
Vencsellei Istv\u00e1n felv\u00e9tele, 1978
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum Fot\u00f3t\u00e1ra<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei is akad\u00e1lyozt\u00e1k abban, hogy r\u00e9szt vegyen a v\u00e1ros kultur\u00e1lis \u00e9let\u00e9ben?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ezt nem tudom megmondani. Arr\u00f3l nincs tudom\u00e1som, hogy az \u00e9rsz\u0171k\u00fcleten k\u00edv\u00fcl, amelyr\u0151l \u00f6n\u00e9letrajz\u00e1ban is \u00edr, k\u00fczd\u00f6tt-e m\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9m\u00e1val, de az biztos, hogy m\u00e1r bottal k\u00f6zlekedett \u00e9s nehezen mozdult ki otthonr\u00f3l. Megkock\u00e1ztatom, ekkorra m\u00e1r az \u00e9letm\u00f3dj\u00e1ban is komoly v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek. Nem hallgathatom el, hiszen m\u00e9g a neves debreceni k\u00f6lt\u0151, Kiss Tam\u00e1s b\u00e1csi <\/a>is, aki n\u00e1lam szorosabb bar\u00e1ts\u00e1got \u00e1polt vele, fontosnak \u00e9rezte kihangs\u00falyozni egy G\u00e1borral kapcsolatos megeml\u00e9kez\u0151 interj\u00faban, hogy G\u00e1bor kem\u00e9nyen ivott. <\/p>\n\n\n\n

\n

S\u00falyos alkoholista volt, ami t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az\u00e9rt is hihetetlen, mert ha v\u00e9gigtekintesz az \u00e9letm\u0171v\u00e9n, akkor hatalmas l\u00e9pt\u00e9kekkel szembes\u00fclhetsz. Felvet\u0151dik a k\u00e9rd\u00e9s, hogy mikor volt neki ereje \u00e9s ideje az \u00edr\u00e1sra? \u00c9s m\u00e9g nem is ejtett\u00fcnk sz\u00f3t a levelez\u00e9s\u00e9r\u0151l, az \u00fajs\u00e1gcikkeir\u0151l vagy az egy\u00e9b \u00edr\u00f3i munk\u00e1ir\u00f3l, p\u00e9ld\u00e1ul a hangj\u00e1t\u00e9kair\u00f3l!<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Egy alkalommal, amikor n\u00e1la voltam, \u00e9s \u0151 a hever\u0151n fek\u00fcdt, megk\u00e9rt, adjam m\u00e1r oda a gy\u00f3gyszer\u00e9t, amelyet arr\u00e9bb t\u00e1rolt egy kis helyis\u00e9gben. Odavittem hozz\u00e1, mire megragadta az \u00e9jjeliszekr\u00e9nyen \u00e1ll\u00f3 boros\u00fcveget, hogy v\u00f6r\u00f6sborral vegye be a gy\u00f3gyszert. Val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edtem, hogy az elszigetel\u0151d\u00e9sben az \u00e9letm\u00f3dja, a f\u00fcgg\u0151s\u00e9ge is k\u00f6zrej\u00e1tszhatott.<\/p>\n\n\n\n

Melyek Mocs\u00e1r G\u00e1bor legfontosabb m\u0171vei?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Mindenk\u00e9ppen a Debrecennel, a debrecenis\u00e9ggel foglalkoz\u00f3, m\u00e1r eml\u00edtett Szellem \u00e9s sz\u00e1zadok<\/em>at emeln\u00e9m ki el\u0151sz\u00f6r,<\/mark> valamint a \u201948-as szabads\u00e1gharc reg\u00e9nyek\u00e9nt is olvashat\u00f3 1972-es Gy\u00e9m\u00e1ntper<\/em>t<\/mark>, amely szerintem egy j\u00f3l meg\u00edrt, pazarul szerkesztett munka. El\u0151bbir\u0151l m\u00e1r besz\u00e9ltem, az ut\u00f3bbihoz pedig m\u00e1r csak a J\u00f3kai-eml\u00e9k\u00e9v miatt is annyit szeretn\u00e9k hozz\u00e1tenni, hogy G\u00e1bor saj\u00e1t megr\u00f6gz\u00f6tt Kossuth-p\u00e1rtis\u00e1ga<\/mark> miatt rossz v\u00e9lem\u00e9nnyel volt J\u00f3kair\u00f3l, Ny\u00e1ry P\u00e1lr\u00f3l, \u00e9s mindazokr\u00f3l, akik a magyar korm\u00e1ny debreceni m\u0171k\u00f6d\u00e9se idej\u00e9n a b\u00e9k\u00e9t pedzegett\u00e9k. \u00c9s ne feledkezz\u00fcnk el arr\u00f3l, amir\u0151l itt most k\u00f6zt\u00fcnk eddig kev\u00e9s sz\u00f3 esett, hogy G\u00e1bor kiv\u00e1l\u00f3 szociogr\u00e1fus volt<\/mark>! Ezt nemcsak a D\u00e9lib\u00e1bjaim v\u00e1rosa<\/em> bizony\u00edtja, <\/p>\n\n\n\n

\n

hanem az a munk\u00e1ja is, amellyel 1970-ben \u00fajraindult a Magyarorsz\u00e1g felfedez\u00e9se sorozat, \u00e9s amelyben G\u00e1bor a hazai olajb\u00e1ny\u00e1szat t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t \u00edrta meg \u2013 az \u00c9g\u0151 arany <\/em>az egyik legn\u00edv\u00f3sabb \u00e9s legmer\u00e9szebb Mocs\u00e1r G\u00e1bor-k\u00f6tet, nem csoda, hogy olyan nagy felh\u00e1borod\u00e1s k\u00eds\u00e9rte.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Szem\u00e9ly szerint \u00e9n nem tartom j\u00f3nak A v\u00e1ros \u00e9s a fejedelem<\/em> c\u00edm\u0171 reg\u00e9ny\u00e9t, amelyet megjelen\u00e9se idej\u00e9n sokan emlegettek, szerintem nagyon t\u00fal\u00edrt munka, amit abban megcsin\u00e1l, ahhoz val\u00f3j\u00e1ban egy terjedelmesebb novella kerete is elegend\u0151 lenne. \u00c9lete v\u00e9ge fel\u00e9 egy\u00e9bk\u00e9nt a t\u00fal\u00edr\u00e1s egyre jellemz\u0151bb volt a m\u0171veire,<\/mark> \u00e9s ez szerintem utols\u00f3 k\u00f6tetein, az \u00f6n\u00e9letrajzi tril\u00f3gia eddig kiadott r\u00e9szein is megl\u00e1tszik.<\/p>\n\n\n\n

Ezt a megl\u00e1t\u00e1sodat, felt\u00e9telezem, az is motiv\u00e1lja, hogy Mocs\u00e1r G\u00e1bor rengeteg vend\u00e9gsz\u00f6veggel dolgozik az \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6teteiben. Nemcsak a saj\u00e1t kor\u00e1bbi \u00fajs\u00e1gcikkeit emeli be, de azokat az \u00edr\u00e1sokat is felhaszn\u00e1lja, amelyek az \u00e1ltala fontosnak gondolt k\u00f6z\u00e9leti, kult\u00farpolitikai vit\u00e1kkal vagy t\u00f6rt\u00e9nelmi k\u00e9rd\u00e9ssel foglalkoznak. Munk\u00e1ja ekk\u00e9ppen monument\u00e1lis sajt\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti szemlek\u00e9nt is olvashat\u00f3, amellyel mintha az lett volna a sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy betekint\u00e9st ny\u00fajtson a R\u00e1kosi- \u00e9s a K\u00e1d\u00e1r-korszak \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00e1s\u00e1ba.<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Ez k\u00e9ts\u00e9gk\u00edv\u00fcl \u00edgy van, mindazon\u00e1ltal \u00e9n fenntartom a v\u00e9lem\u00e9nyemet amellett, hogy ezek a k\u00f6tetek nem a legkiemelked\u0151bb m\u0171vei. Alig van sz\u00f3 benn\u00fck a mag\u00e1n\u00e9let\u00e9r\u0151l, p\u00e9ld\u00e1ul az els\u0151 \u00e9s a m\u00e1sodik feles\u00e9g\u00e9r\u0151l, az \u00edr\u00f3i m\u0171helytitkokr\u00f3l is csak mell\u00e9kesen besz\u00e9l. <\/p>\n\n\n\n

\n

Emiatt neh\u00e9z eld\u00f6nteni, \u00e9s ez szerintem egy \u00e9letrajzn\u00e1l nagy probl\u00e9ma, hogy pontosan milyen m\u0171fajis\u00e1g\u00fa sz\u00f6veget is olvasunk. Reg\u00e9nyt? Memo\u00e1rt? Sajt\u00f3szeml\u00e9t? T\u00f6rt\u00e9neti munk\u00e1t? Ami egy\u00e9rtelm\u0171, az az, hogy az \u00e9letrajz\u00e1t, vagyis tulajdon \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t nagyon k\u00f6vetkezetesen t\u00f6rt\u00e9nelmi esem\u00e9nyekhez k\u00f6ti, szemtan\u00fak\u00e9nt l\u00e1ttatja mag\u00e1t, \u00e9s ebben tulajdonk\u00e9ppen igaza van, azt nem is lehet elvitatni t\u0151le, hogy egy igen saj\u00e1tos perspekt\u00edv\u00e1t nyit meg ezekben a k\u00f6tetekben.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

A kritikai \u00e9szrev\u00e9teleim ut\u00e1n, \u00e9s mivel a rendszerv\u00e1lt\u00e1s \u00f3ta t\u00f6bben is hangoztatt\u00e1k, k\u00f6zt\u00fck a nemr\u00e9giben elhunyt \u00edr\u00f3-szerkeszt\u0151, Onagy Zolt\u00e1n, hogy Mocs\u00e1r G\u00e1bor h\u00edj\u00e1n volt a tehets\u00e9gnek, \u00e9n fontosnak \u00e9rzem kihangs\u00falyozni, hogy G\u00e1bor j\u00f3 \u00edr\u00f3 volt. Nem tartozik a legnagyobbak k\u00f6z\u00e9, ez t\u00e9ny, de karakteres tehets\u00e9ggel \u00e1ldotta meg a sors, amit mi sem bizony\u00edt jobban, minthogy a legt\u00fal\u00edrtabb k\u00f6teteiben is tal\u00e1lni eml\u00e9kezetes fejezeteket. Hatalmas \u00e9letm\u0171vet hagyott r\u00e1nk,<\/mark> nem csoda, hogy a mai olvas\u00f3, aki tal\u00e1n most, ebben az interj\u00faban olvas el\u0151sz\u00f6r Mocs\u00e1r G\u00e1borr\u00f3l, nem tudja, hogyan \u00e9rdemes nekikezdeni az ismerked\u00e9snek.<\/p>\n\n\n\n

Egy kor\u00e1bbi besz\u00e9lget\u00e9s\u00fcnk sor\u00e1n eml\u00edtetted, hogy a \u201980-as\/\u201990-es \u00e9vek fordul\u00f3j\u00e1n alakult, m\u00e1ra megsz\u0171nt debreceni Csokonai Kiad\u00f3 igazgat\u00f3jak\u00e9nt ki akartad adni az \u00f6n\u00e9letrajz harmadik k\u00f6tet\u00e9t. V\u00e9g\u00fcl mi\u00e9rt nem ker\u00fclt sor a Magamban b\u00edzva<\/em> megjelen\u00e9s\u00e9re?<\/strong><\/p>\n\n\n\n

1988-ban alap\u00edtottam meg a Csokonai Kiad\u00f3t<\/mark>, amire nagyon b\u00fcszke vagyok. Manaps\u00e1g keveset emlegetik ezt az int\u00e9zm\u00e9nyt, pedig a maga kor\u00e1ban fontos szerepe volt, hiszen olyan sz\u00f6vegeket jelentett\u00fcnk meg, amelyek addig tabunak sz\u00e1m\u00edtottak,<\/mark> kiadtuk p\u00e9ld\u00e1ul Szab\u00f3 Dezs\u0151 m\u0171veit, \u00e9s fontosnak tartottuk a debreceni k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00fcnket is<\/mark>, ebben a szellemis\u00e9gben gondoskodtunk Stetka \u00c9va vagy Niklai \u00c1d\u00e1m egyes m\u0171veir\u0151l. G\u00e1bornak ugyan volt kiad\u00f3ja, a tril\u00f3gia els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tete a Magvet\u0151 gondoz\u00e1s\u00e1ban jelent meg, \u00e9n azonban felaj\u00e1nlottam neki, hogy \u00e1tveszem a harmadikat, mert jelent\u0151s debreceni szerz\u0151nek tartottam \u0151t. Az aj\u00e1nlatomra azt v\u00e1laszolta, hogy egyr\u00e9szt m\u00e9g nincs k\u00e9sz a sz\u00f6veggel, m\u00e1sr\u00e9szt viszont ott akarja lez\u00e1rni a tril\u00f3gi\u00e1t, ahol elind\u00edtotta, teh\u00e1t nem sz\u00e1nd\u00e9kozik kiad\u00f3t v\u00e1ltani. K\u00f6zben G\u00e1bor sajnos meghalt, j\u00f6tt a rendszerv\u00e1lt\u00e1s, a Magvet\u0151 pedig el\u00e1llt a kiad\u00e1st\u00f3l, vagy el se jutott hozz\u00e1juk a k\u00e9zirat, ezt nem tudom. <\/p>\n\n\n\n

\n

Az viszont bizonyos, hogy a \u201990-es \u00e9vek elej\u00e9re szinte mindenki megfeledkezett G\u00e1borr\u00f3l. \u00c9s ami m\u00e9g f\u00e1j\u00f3bb, hogy a debreceni irodalmi \u00e9let is ejtette \u0151t. Nincs jele annak, hogy itt \u00e9lt \u00e9s alkotott az \u00edr\u00f3, Mocs\u00e1r G\u00e1bor, aki rengeteget tett Debrecen\u00e9rt,<\/mark><\/em> s\u0151t tudom\u00e1som szerint a v\u00e1ros soha, egyetlen egyszer sem \u00fcnnepelte a sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t, nem \u00e1polja, nem \u0151rzi az eml\u00e9kezet\u00e9t. Pedig sok \u00e9rdekes dolog van G\u00e1bor sz\u00f6vegeiben!<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Csak az \u00f6n\u00e9letrajzn\u00e1l maradva \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen izgalmasan \u00edr arr\u00f3l, hogy az \u201956-os esem\u00e9nyek forgatag\u00e1ban a Szabad N\u00e9p<\/em> n\u00e9h\u00e1ny \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3ja, szerkeszt\u0151je, k\u00f6zt\u00fck \u0151, bej\u00e1r dolgozni, vitatkozik \u00e9s megk\u00eds\u00e9rli \u00fajj\u00e1alak\u00edtani a lap arculat\u00e1t.<\/mark> Ne felejts\u00fck el, hogy G\u00e1bor baloldali, plebejus gondolkod\u00e1s\u00fa \u00e9s p\u00e1rtszer\u0171 \u00edr\u00f3 volt, akit kiz\u00e1rtak \u00e9s nem is akartak visszavenni a p\u00e1rtba. Tal\u00e1n az\u00e9rt, mert r\u00e9szt vett a Pet\u0151fi-k\u00f6r vit\u00e1in, vagy mert \u00f6nfej\u0171 \u00e9s nyughatatlan jellem volt. Vagy mert a riportjaiban, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a nevezetes zs\u00e1kai riportj\u00e1ban, nem azt a val\u00f3s\u00e1got \u00edrta meg, amit a p\u00e1rt l\u00e1tni \u00e9s l\u00e1ttatni szeretett volna, hanem azt, s\u0151t egyre ink\u00e1bb azt, amelyet \u0151 maga, Mocs\u00e1r G\u00e1bor szem\u00e9lyesen megtapasztalt.<\/strong> \u00c9s ezt a kijelent\u00e9semet, nem sz\u00e1m\u00edtva az els\u0151 k\u00e9t k\u00f6tet\u00e9t, a p\u00e1lya eg\u00e9sz\u00e9re n\u00e9zve \u00e9rv\u00e9nyesnek gondolom.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Bak\u00f3 Endre <\/strong>1938-ban sz\u00fcletett Derecsk\u00e9n, Debrecenben \u00e9l. Irodalomt\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz, kritikus, szerkeszt\u0151, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3. A\u00a0KLTE magyar-t\u00f6rt\u00e9nelem szak\u00e1n szerzett oklevelet 1961-ben. Hajd\u00fan\u00e1n\u00e1son tan\u00edtott, Debrecenben n\u00e9pm\u0171vel\u0151 lett, majd 1964-t\u0151l a Hajd\u00fa-bihari Napl\u00f3 munkat\u00e1rsa volt. A kultur\u00e1lis rovat vezet\u0151je, f\u0151munkat\u00e1rs, 1990-t\u0151l 1998-ig, nyugd\u00edjaz\u00e1s\u00e1ig f\u0151szerkeszt\u0151. K\u00f6zben 1969\u201372-ben a debreceni egyetemek lapj\u00e1nak f\u0151szerkeszt\u0151je, 1979\u201391-ben az Alf\u00f6ld c. foly\u00f3irat rovatvezet\u0151je, 1988-t\u00f3l a Bihari Irodalmi T\u00e1rsas\u00e1g eln\u00f6ke. 1988\u201390-ben az \u00fajonnan alakult Csokonai K\u00f6nyvkiad\u00f3 igazgat\u00f3ja. A debreceni \u00e9s Hajd\u00fa- Bihar megyei irodalom m\u00faltj\u00e1nak egyik legjobb ismer\u0151je \u00e9s kutat\u00f3ja.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Juh\u00e1sz Tibor<\/strong> 1992-ben sz\u00fcletett Salg\u00f3tarj\u00e1nban. K\u00f6lt\u0151, \u00edr\u00f3, az Irodalmi Szemle \u00e9s a Pannon T\u00fck\u00f6r szerkeszt\u0151je, a D\u00e9ri M\u00fazeum seg\u00e9dmuzeol\u00f3gusa, a FISZ K\u00f6nyvek egyik sorozatszerkeszt\u0151je. K\u00f6tetei: Ez nem az a k\u00f6rny\u00e9k (versek, FISZ-Apokrif, 2015), Salg\u00f3 blues (pr\u00f3z\u00e1k, Scolar, 2018), Amire telik (versek, Scolar, 2021). D\u00edjai: Bezer\u00e9dj-d\u00edj (2017), M\u00f3ricz Zsigmond irodalmi \u00f6szt\u00f6nd\u00edj (2018), Sziveri-d\u00edj (2023), Alf\u00f6ld-d\u00edj (2024).<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n


<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: Juh\u00e1sz Tibor
\nAz \u00edr\u00f3, \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, szociogr\u00e1fus Mocs\u00e1r G\u00e1bor egykor az Alf\u00f6ld foly\u00f3irat f\u0151szerkeszt\u0151je volt. Nev\u00e9hez t\u00f6bb, a debrecenis\u00e9ggel is foglalkoz\u00f3 fontos k\u00f6nyv f\u0171z\u0151dik, p\u00e9ld\u00e1ul az 1961-es Szellem \u00e9s sz\u00e1zadok c\u00edm\u0171 t\u00f6rt\u00e9neti munka vagy az 1981-ben megjelent D\u00e9lib\u00e1bjaim v\u00e1rosa, amely olvashat\u00f3 a c\u00edvisv\u00e1ros szociogr\u00e1fi\u00e1jak\u00e9nt is.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":4045,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[41,33],"tags":[280,285,95,100,64,281,120],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4036"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4036"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4036\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4049,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4036\/revisions\/4049"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4045"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4036"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4036"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4036"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}