{"id":4016,"date":"2025-03-31T10:26:51","date_gmt":"2025-03-31T08:26:51","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4016"},"modified":"2025-03-31T10:37:51","modified_gmt":"2025-03-31T08:37:51","slug":"utazas-a-napsugar-fele","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=4016","title":{"rendered":"\u201eUTAZ\u00c1S A NAPSUG\u00c1R FEL\u00c9\u201d"},"content":{"rendered":"\n

Megyery Ella (1889\u20131962) h\u00edrlap\u00edr\u00f3n\u0151 \u00e9s egyiptomi utaz\u00e1sa 1933-ban<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Els\u0151 r\u00e9sz<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Mez\u0151 Szilveszter<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Balassa-Gyarmatt\u00f3l Bad Aiblingig \u2013 egy \u00e9let\u00fat \u00e1llom\u00e1sai<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az Egyiptomr\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 \u00fatirajz-irodalomnak gazdag \u00e9s sz\u00e9p hagyom\u00e1nyai vannak haz\u00e1nkban. A f\u00e1ra\u00f3k titokzatos \u00e9s \u0151si orsz\u00e1ga ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 m\u0171velt magyar olvas\u00f3 kalandos \u00fatirajzok \u00e9s szem\u00e9lyes \u00e9lm\u00e9nybesz\u00e1mol\u00f3k hossz\u00fa sor\u00e1b\u00f3l v\u00e1logathat \u2013 ki-ki az \u00edzl\u00e9se szerint. A t\u00f6bb k\u00f6nyvt\u00e1ri polcot megt\u00f6lt\u0151 m\u0171vek szerz\u0151i k\u00f6z\u00f6tt r\u00e9gi diplom\u00e1ciai utaz\u00f3k, hajdani k\u00f6vetj\u00e1r\u00f3k, hit\u00fckh\u00f6z h\u0171 szentf\u00f6ldi zar\u00e1ndokok, d\u00fasgazdag arisztokrat\u00e1k, k\u00fcl\u00f6nc r\u00e9gis\u00e9ggy\u0171jt\u0151k, elh\u00edvatott archeol\u00f3gusok, k\u00e9pzett term\u00e9szettud\u00f3sok, egzotikus tr\u00f3fe\u00e1kra v\u00e1gy\u00f3 vad\u00e1szok \u00e9s egyszer\u0171, szimpla kalandorok is sz\u00e9p sz\u00e1mmal tal\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n\n\n\n

Az els\u0151 magyar nyelv\u0171 egyiptomi \u00fatirajz szerz\u0151je<\/mark> \u2013 jelenlegi ismereteim szerint \u2013 het\u00e9nyi Kov\u00e1cs J\u00e1nos<\/a><\/mark> (1816\u20131906) term\u00e9szetrajztan\u00e1r, a debreceni Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium hajdani oktat\u00f3ja volt<\/mark>, aki 1855\u201356-ban \u2013 a s\u00falyos t\u00fcd\u0151beteg Tisza Domokos (1837\u20131856) k\u00eds\u00e9r\u0151jek\u00e9nt \u2013 utazott Egyiptomba. M\u0171ve (\u201eJelent\u00e9s \u00c1frikai utamr\u00f3l\u201c<\/em>) 1857-ben jelent meg Debrecenben. R\u00f3la \u00e9s egyiptomi \u00fatj\u00e1r\u00f3l 2012-ben id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st k\u00e9sz\u00edtettem a D\u00e9ri M\u00fazeumban (\u201eHomokba temetett m\u00falt\u201c<\/em>). \u0150ut\u00e1na jutott el Egyiptomba<\/mark> (s \u00edrt k\u00f6nyvet az orsz\u00e1gr\u00f3l) t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt<\/mark> Benedikty J\u00f3zsef (1829\u20131897) f\u00f6ldbirtokos, Hell Lajos (?\u2013?) f\u00f6ldrajzi szerz\u0151, Er\u0151di B\u00e9la (1846\u20131936) nyelv\u00e9sz \u00e9s Ecsedi Istv\u00e1n<\/mark> (1885\u20131936) etnogr\u00e1fus, geogr\u00e1fus, a D\u00e9ri M\u00fazeum els\u0151 igazgat\u00f3ja<\/mark>.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Megyery Ella (1889\u20131962)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

E r\u00f6vid felsorol\u00e1sb\u00f3l is kit\u0171nik, hogy az Egyiptomot magyar nyelven bemutat\u00f3 \u00edr\u00f3k, szerz\u0151k t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9ge a f\u00e9rfiak k\u00f6z\u00fcl ker\u00fclt ki. A kev\u00e9s magyar n\u0151 egyike, aki a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151kben eljutott Egyiptomba<\/mark>, s nyomtatott form\u00e1ban is h\u00edrt adott a N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9ben megtett utaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, egy saj\u00e1t kor\u00e1ban n\u00e9pszer\u0171 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Megyery Ella (1889\u20131962)<\/mark> volt<\/mark>. \u00cdr\u00e1sunk f\u0151szerepl\u0151je egyszerre volt sz\u00e9p\u00edr\u00f3, zsurnaliszta, haditud\u00f3s\u00edt\u00f3, lapszerkeszt\u0151, b\u00e9dekker-szerz\u0151, idegenvezet\u0151 \u00e9s r\u00e1di\u00f3s szem\u00e9lyis\u00e9g. Egyik korai \u00fatirajz\u00e1nak j\u00f3nev\u0171 kiad\u00f3ja [Lantos Rt.; vezet\u0151je: Lantos Adolf (1875\u20131942) antikv\u00e1rius volt] 1928-ban \u00edgy jellemezte \u0151t a \u201eVil\u00e1gv\u00e1ndora hercegn\u0151\u201c<\/em> c. k\u00f6nyv h\u00e1tlapi aj\u00e1nl\u00f3j\u00e1ban:<\/p>\n\n\n\n

\u201eMegyery Ella a modern magyar ujs\u00e1g\u00edr\u00e1snak egyik legragyog\u00f3bb tehets\u00e9ge. Mestere annak a nagyriport\u00e1zsnak, amelyet napjainkban Luigi Barzini alap\u00edtott meg \u00e9s amely voltak\u00e9pen a fest\u0151i impresszionizmus st\u00edlus\u00e1t vet\u00edtette \u00e1t irodalmi t\u00e9rre. Megyery Ella \u00edr\u00f3i m\u0171v\u00e9szete ugyancsak az impresszionizmus hat\u00e1rait horzsolja: r\u00f6gz\u00edt\u0151 szeme pillanat alatt megragadja a dolgok l\u00e9nyeg\u00e9t, az esem\u00e9nyek m\u00e9ly\u00e9n z\u00fag\u00f3 v\u00e9gokokat, behatol az emberek sz\u00edv\u00e9ig, \u00e9s ami \u00e9rt\u00e9keket \u00edgy divinatorikusan tollhegyre t\u0171z, azokat friss impresszi\u00f3k m\u00f3dj\u00e1ra, diab\u00f3likusan soksz\u00edn\u0171 palett\u00e1val veti pap\u00edrra.<\/em><\/p>

B\u00e1rhova k\u00f6vesse is az olvas\u00f3 Megyery Ell\u00e1t l\u00e9lekzetelfojt\u00f3 rohan\u00e1s\u00e1ban Eur\u00f3p\u00e1n v\u00e9gig: a napsugaras Rivi\u00e9r\u00e1ra, a montecarl\u00f3i Moloch gyomr\u00e1ba, P\u00e1rizs kavarg\u00f3 \u00e9let\u00e9be, vagy a holland gy\u00e9m\u00e1ntk\u00f6sz\u00f6r\u0171s\u00f6k rembrandtvil\u00e1g\u00edt\u00e1s\u00fa m\u0171helyeibe, az angol di\u00e1kok etoni kavalk\u00e1djai k\u00f6z\u00e9, vagy megint a r\u0151taranyf\u00e9ny\u0171 R\u00f3m\u00e1ba, a Campagna kis z\u00f6ldlugasos oszteri\u00e1iba, a h\u00f3feh\u00e9r Engadinba, vagy a csudak\u00e9k Lac Leman partjaira, a b\u00e9csi Praterbe, vagy a megk\u00f3tyagosodott berlini Westendbe, \u2013 minden\u00fctt ki\u00e9rezz\u00fck az \u00e9letet, a zakatol\u00f3 idegein kereszt\u00fcl sz\u00f6rp\u00f6l\u0151, forr\u00f3fej\u0171 ujs\u00e1g\u00edr\u00f3-asszony tombol\u00f3 temperamentum\u00e1t.\u201c<\/em><\/p> <\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

A \u201erep\u00fcl\u0151 riportern\u0151\u201c<\/em>, vagyis Megyery Ella 1933-ban j\u00e1rt Egyiptomban<\/mark>, ahol \u2013 egy nemzetk\u00f6zi kongresszus r\u00e9sztvev\u0151jek\u00e9nt \u2013 Alexandri\u00e1t\u00f3l Asszu\u00e1nig siker\u00fclt beutaznia<\/mark> az egzotikus \u00e9szak-afrikai orsz\u00e1got. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy ebben az id\u0151ben<\/em> (az 1920\u201330-as \u00e9vekben) tette h\u00edres felfedez\u0151 utaz\u00e1sait a Michael Ondaatje (1943\u2013) ceyloni sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa kanadai \u00edr\u00f3 reg\u00e9nye nyom\u00e1n \u201eangol betegk\u00e9nt<\/em>\u201c elh\u00edres\u00fclt Alm\u00e1sy L\u00e1szl\u00f3 (1895\u20131951) sivatagkutat\u00f3, valamint a debreceni KLTE hajdani f\u00f6ldrajzprofesszora, K\u00e1d\u00e1r L\u00e1szl\u00f3 (1908\u20131989) is<\/em>. Ut\u00f3bbi szem\u00e9ly k\u00e9s\u0151bb (az 1960-as \u00e9vekben) is j\u00e1rt Egyiptomban.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella \u201eIstenek, f\u00e1ra\u00f3k, emberek\u201c<\/em> c\u00edmen 1935-ben k\u00f6nyvet \u00edrt Egyiptomr\u00f3l<\/mark>, amiben a viszonylag kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa fekete-feh\u00e9r fotogr\u00e1fia (Megyery E. \u00e9s M. Knapp felv\u00e9telei) mellett legink\u00e1bb plasztikus t\u00e1jle\u00edr\u00e1sai \u0151rizt\u00e9k meg az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra a mumifik\u00e1lt istenkir\u00e1lyok f\u00f6ldj\u00e9n megtett utaz\u00e1sa eml\u00e9kk\u00e9peit.<\/p>\n\n\n\n

Egy szem\u00e9ly \u00e9let\u00e9nek mindig meghat\u00e1roz\u00f3ja a csal\u00e1d, a csal\u00e1di h\u00e1tt\u00e9r. Azok a famili\u00e1ris gy\u00f6kerek, amelyek legt\u00f6bbsz\u00f6r m\u00e1r a kezdetek kezdet\u00e9n determin\u00e1lj\u00e1k az egy\u00e9n indul\u00e1s\u00e1t \u00e9s megszabj\u00e1k az \u00e9letp\u00e1lya ir\u00e1ny\u00e1t.  A geneal\u00f3giai kutat\u00e1sok szerint az apai Megyery csal\u00e1d \u0151si magyar nemesi fam\u00edlia volt. A csal\u00e1di legend\u00e1rium a familia eredet\u00e9t eg\u00e9szen a honfoglal\u00e1sig vezeti vissza<\/mark> \u00e9s a v\u00e9rvonalat a honfoglal\u00f3 Megyer t\u00f6rzsb\u0151l eredeztet<\/mark>i. A csal\u00e1d tagjai kezdetben egyszer\u0171 v\u00e1rjobb\u00e1gyok voltak, k\u00e9s\u0151bb innen emelkedtek fel magasabb t\u00e1rsadalmi oszt\u00e1lyokba. A Megyeryek els\u0151 okleveles eml\u00edt\u00e9se 1294-b\u0151l val\u00f3. Tudom\u00e1som szerint a Megyery csal\u00e1dnak 3 \u00e1ga volt: szabolcsi, ugocsai \u00e9s egy dun\u00e1nt\u00fali. A csal\u00e1d c\u00edmer\u00e9t Bocskai Istv\u00e1n (1557\u20131606) fejedelemt\u0151l kapta 1606-ban. A csal\u00e1di birtok k\u00f6zpontja: Vasmegyer volt, k\u00e9s\u0151bb pedig a szomsz\u00e9dos Kemecse. Az anyai Korniss vonal szint\u00e9n nemesi sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa volt. Ismereteim szerint mindk\u00e9t csal\u00e1d \u2013 Megyery \u00e9s Korniss \u2013 r\u00f3mai katolikus hagyom\u00e1nyokkal rendelkezett.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella \u00e9desapja vas-megyeri Megyery Istv\u00e1n (1859\u20131931) jog\u00e1sz, jogi szak\u00edr\u00f3<\/em>, cs. \u00e9s kir. kamar\u00e1s, kir\u00e1lyi al\u00fcgy\u00e9sz, majd kir\u00e1lyi f\u0151\u00fcgy\u00e9sz-helyettes, korona\u00fcgy\u00e9sz-helyettes volt. Az apa k\u00f6z\u00e9piskolai tanulm\u00e1nyait Ny\u00edregyh\u00e1z\u00e1n \u00e9s r\u00e9szben Debrecenben, a Reform\u00e1tus Koll\u00e9giumban v\u00e9gezte. Megyery Istv\u00e1n az egyetemet v\u00e9g\u00fcl Budapesten fejezte be. Vil\u00e1got l\u00e1tott, m\u0171velt, t\u00f6bb nyelven besz\u00e9l\u0151 ember volt, aki j\u00e1rt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Franciaorsz\u00e1gban \u00e9s Angli\u00e1ban is. Fontos szerepet j\u00e1tszott a magyar b\u00fcntet\u0151jog \u00e9s b\u00f6rt\u00f6n\u00fcgy hazai szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. Jelent\u0151s publik\u00e1ci\u00f3s tev\u00e9kenys\u00e9get fejtett ki. \u00cdr\u00e1si egyebek mellett a \u201eDebreczen\u201d \u00e9s a \u201eDebreczeni Ellen\u0151r\u201d c. lapokban jelentek meg<\/em>. \u00cdrt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Lord Byronr\u00f3l, a Versaillesi kertekr\u0151l \u00e9s a hazai b\u00f6rt\u00f6n\u00fcgyr\u0151l is. Egyszerre volt sz\u00e9pirodalmi \u00e9s jogtudom\u00e1nyi \u00edr\u00f3. Versei, k\u00f6ltem\u00e9nyei is megjelentek 1893-ban Balassa-Gyarmaton.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella \u00e9desanyja t\u00f3thv\u00e1radgyai Korniss Sarolta (Nagysz\u0151l\u0151s, 1869\u2013?) volt, akinek az \u00e9desapja Korniss Ferenc (1835\u20131922), a tiszaesz\u00e1ri v\u00e9rv\u00e1d t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki eln\u00f6ke volt.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Istv\u00e1n \u00e9s Korniss Sarolta 1887. okt\u00f3ber 29-\u00e9n B\u00fcdszentmih\u00e1lyon (Szabolcs v\u00e1rmegy\u00e9ben) k\u00f6t\u00f6tt h\u00e1zass\u00e1got. A csal\u00e1d eleinte Balassagyarmaton \u00e9lt, k\u00e9s\u0151bb felk\u00f6lt\u00f6ztek a f\u0151v\u00e1rosba, ahol az \u00dcll\u0151i \u00fat 21. sz. h\u00e1z harmadik emelet\u00e9n laktak. A h\u00e1zasp\u00e1rnak 3 le\u00e1nygyermeke sz\u00fcletett: Ella, Irma \u00e9s Sarolta.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella id\u0151sebb h\u00faga: Megyery Irma (1890\u20131937) volt, akit otthon csak n\u00e1dsz\u00e1lnak, ill. Irminek bec\u00e9ztek. R\u00f3la kev\u00e9s inform\u00e1ci\u00f3 maradt fenn. \u00dagy tudni, \u0151 is szeretett volna sz\u00edn\u00e9szn\u0151 lenni, mint a legkisebb le\u00e1ny, Sarolta, de nem nagyon volt hozz\u00e1 tehets\u00e9ge. Els\u0151sorban a muzikalit\u00e1s\u00e1val, sz\u00e9p hangj\u00e1val, gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 szopr\u00e1nj\u00e1val t\u0171nt ki. J\u00f3 \u00e9rz\u00e9ke volt a zen\u00e9l\u00e9shez, s gyakran sz\u00f3rakoztatta a csal\u00e1d t\u00f6bbi tagj\u00e1t kifinomult zongoraj\u00e1t\u00e9k\u00e1val, klasszikusokat (t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Beethovent \u00e9s Lisztet) adva el\u0151 otthon. Irma \u2013 tudom\u00e1som szerint \u2013 semmilyen szakmai p\u00e1ly\u00e1t ne futott be. Szem\u00e9lyes trag\u00e9di\u00e1t sem n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u0151 \u00e9lete 1937-ben \u00e9rt v\u00e9get.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella fiatalabb h\u00faga: Megyery Sarolta <\/mark>(1897\u20131983) volt, akit m\u0171v\u00e9szberkekben Megyeri S\u00e1ri, ill. Sacy von Blondel n\u00e9ven<\/mark> ismertek. Otthoni beceneve \u201ekis Matyi\u201d<\/em>, ill. \u201ekis M\u00f3kus\u201d<\/em> volt, amit n\u00e9ha el\u00e9gg\u00e9 dehoneszt\u00e1l\u00f3nak tartott, mert n\u0151v\u00e9r\u00e9t, Ell\u00e1t \u201ekedves kis Georges Sand\u201d<\/em> n\u00e9ven bec\u00e9zte az irodalomkedvel\u0151 \u00e9desapa. Sarolta kezdetben az Erzs\u00e9bet N\u0151iskola n\u00f6vend\u00e9ke volt. N\u00e9vjegy\u00e9t el\u0151sz\u00f6r a filmes szakm\u00e1ban tette le. Fiatal kor\u00e1ban hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi n\u00e9mafilmszt\u00e1r<\/em> volt. \u00dcnnepelt sz\u00edn\u00e9szn\u0151k\u00e9nt dolgozott Budapesten \u00e9s Berlinben, majd \u00fajra Budapesten. K\u00f6zel 50 filmalkot\u00e1sban szerepelt. A sz\u00edn\u00e9szetet R\u00f3zsahegyi K\u00e1lm\u00e1n (1873\u20131961) mag\u00e1n sz\u00ednitanod\u00e1j\u00e1ban tanulta. Ekkoriban vette fel a Sacy von Blondel (Sz\u0151ke Saci) m\u0171v\u00e9sznevet. A filmez\u00e9st\u0151l 1932-ben v\u00e9gleg visszavonult. Ett\u0151l kezdve \u2013 kiz\u00e1r\u00f3lag mint \u00edr\u00f3n\u0151 \u2013 m\u0171k\u00f6d\u00f6tt.<\/em> Megyery S\u00e1rinak t\u00f6bb \u00f6n\u00e1ll\u00f3 versesk\u00f6tete, reg\u00e9nye is megjelent. Rajongott Milton\u00e9rt \u00e9s Shakespeare-\u00e9rt, f\u00e9rfi\u00fai eszm\u00e9nyk\u00e9pe pedig Charles de Gaulle (1890\u20131970) francia t\u00e1bornok volt. Mint \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, S\u00e1ri az al\u00e1bbi foly\u00f3iratokba, lapokba \u00edrt: \u201eAz \u00dajs\u00e1g\u201d<\/em>, \u201ePesti Napl\u00f3\u201d<\/em>, \u201e\u00dcnnep\u201d<\/em> \u00e9s \u201ePester Lloyd\u201d<\/em>. Mint \u00edr\u00f3n\u0151, Szab\u00f3 L\u0151rinc p\u00e1rtfogoltja volt<\/mark>. Emellett j\u00f3 emberi \u00e9s szakmai viszonyt \u00e1polt Kosztol\u00e1nyi Dezs\u0151vel, Karinthy Frigyessel, M\u00e1rai S\u00e1ndorral \u00e9s J\u00f3zsef Attil\u00e1val<\/em> is. Leg\u00e1d\u00e1zabb kritikusa, Babits Mih\u00e1ly feles\u00e9ge, Tanner Ilona (\u00edr\u00f3i nev\u00e9n T\u00f6r\u00f6k Sophie) volt, aki sokszor mar\u00f3 kritik\u00e1val illette Sacy von Blondel k\u00f6lt\u00e9szet\u00e9t a Nyugat has\u00e1bjain. Verseit \u201ek\u00f6zhelyesnek\u201d<\/em> \u00e9s \u201elok\u00e1lhangulat\u00fanak\u201d<\/em> nevezte. Sacy von Blondel els\u0151 versesk\u00f6tete: \u201eCsak a f\u00e9nyre vigy\u00e1zz\u201d<\/em> 1932-ben jelent meg. A k\u00f6nyvet Moln\u00e1r C. P\u00e1l (1894\u20131981) grafikus, fest\u0151m\u0171v\u00e9sz \u00e9s plak\u00e1ttervez\u0151, a \u201er\u00f3mai iskola\u201d egyik reprezent\u00e1nsa illusztr\u00e1lta. Megyery S\u00e1ri els\u0151sorban n\u0151k\u00f6zpont\u00fa, jellegzetesen n\u0151i m\u0171veket \u00edrt \u2013 f\u0151leg n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra. K\u00f6nyvei \u2013 ahogy egy helyen megjegyezt\u00e9k \u2013 a lelki probl\u00e9m\u00e1kkal k\u00fcszk\u00f6d\u0151 n\u0151k \u201enyomtatott tan\u00e1csad\u00f3i\u201d<\/em> voltak. Irodalmi alkot\u00e1sa \u2013 ahogy egy francia kritikus tal\u00e1l\u00f3an megfogalmazta \u2013 \u201ekis cipz\u00e1ras pszichoanal\u00edzis a k\u00e9zit\u00e1sk\u00e1ban a p\u00fader \u00e9s a sz\u00e1jr\u00fazs mellett.\u201d<\/em> Sacy von Blondel \u2013 a sz\u00e9ls\u0151jobboldali eszm\u00e9k itthoni t\u00e9rnyer\u00e9se miatt \u2013 1938-ban P\u00e1rizsba emigr\u00e1lt. Ott f\u00e9rjhez ment egy francia \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3hoz, Andr\u00e9 Langhoz, aki a h\u00e1bor\u00fa alatt k\u00e9s\u0151bb n\u00e9met hadifogs\u00e1gba ker\u00fclt. Megyery S\u00e1ri sokszor \u2013 sz\u00f3 szerint \u2013 hajl\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl, rendk\u00edv\u00fcl neh\u00e9z k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt \u00e9lt P\u00e1rizsban. Volt, hogy minden\u00e9t el kellett adnia, m\u00e9g a selyem feh\u00e9rnem\u0171it is, hogy talpon maradhasson. Sok\u00e1ig m\u00e1s nev\u00e9ben \u00edrta lekt\u0171r jelleg\u0171 m\u0171veit, hogy k\u00e9pes legyen meg\u00e9lni, s meg\u00e1llni a saj\u00e1t l\u00e1bain. K\u00e9s\u0151bb megkapta a francia \u00e1llampolg\u00e1rs\u00e1got, \u00edgy pap\u00edron francia lett, de az \u00e1lmaiban \u2013 ahogy \u0151 \u00edrta, az \u201e\u00e9jszaka filmjeiben\u201d<\/em> \u2013 \u00f6r\u00f6kre magyar maradt. R\u00e9gi v\u00e1gya volt, hogy egyetemi diplom\u00e1t szerezzen. Ez 1955-ben (Cambridge-ben) siker\u00fclt neki. 1983-ban \u2013 85 \u00e9ves kor\u00e1ban \u2013 P\u00e1rizsban hunyt el.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Megyery Ella h\u00faga, Megyery Sarolta (Sacy von Blondel) k\u00e9t korai k\u00f6nyve<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ella (eredetileg Megyery Gizella) 1889. m\u00e1rcius 18-\u00e1n sz\u00fcletett N\u00f3gr\u00e1d v\u00e1rmegy\u00e9ben, Balassagyarmaton. Teljes anyak\u00f6nyvi neve: Megyery Gizella M\u00e1ria R\u00f3zsa Norbertina volt. F\u00e9rj\u00e9t cs\u00edkcsat\u00f3szegi \u00e9s szentimrei Gy\u00f6rffy Alad\u00e1rnak (Piliny, 1882\u2014Bad Aibling, 1960) h\u00edvt\u00e1k, aki rend\u0151rezredes \u00e9s \u00e1llamrend\u0151rs\u00e9gi tan\u00e1csos volt. R\u00f3la eddig nagyon kev\u00e9s \u00e9rdemi inform\u00e1ci\u00f3t tal\u00e1ltam.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Megyery Ella sz\u00fcl\u0151v\u00e1rosa, Balassagyarmat egy r\u00e9gi k\u00e9peslapon<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Ella (\u00e9s a m\u00e1sik k\u00e9t Megyery l\u00e1ny) az olvas\u00e1s \u00e9s a k\u00f6nyvek szeretet\u00e9t az \u00e9desap\u00e1t\u00f3l \u00f6r\u00f6k\u00f6lt\u00e9k<\/em>. Megyery Istv\u00e1nnak gazdag \u00e9s min\u0151s\u00e9gi mag\u00e1nk\u00f6nyvt\u00e1ra<\/mark> volt, \u00edgy a nevel\u00e9s sor\u00e1n mindig \u00e9rt\u00e9kes irodalmat, klasszikusokat adhatott le\u00e1nyai kez\u00e9be. Voltak olyan m\u0171vek is az otthoni k\u00f6nyvek k\u00f6z\u00f6tt, amelyek olvas\u00e1s\u00e1t a fiatal l\u00e1nyok fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re akkoriban vesz\u00e9lyesnek tartott\u00e1k (pl. Oscar Wilde: \u201eDorian Gray arck\u00e9pe\u201d<\/em> c. m\u0171v\u00e9t), ezeket kulccsal elz\u00e1rt szekr\u00e9nyben tartott\u00e1k a Megyery csal\u00e1d otthon\u00e1ban. Az \u00e9desapa legink\u00e1bb Andersen mes\u00e9ket, g\u00f6r\u00f6g \u00e9s latin m\u0171veket, az antikvit\u00e1s \u00f6r\u00f6kbecs\u0171 remekeit \u00e9s Shakespeare m\u0171veit olvastatta a l\u00e1nyokkal, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen Ell\u00e1val \u00e9s S\u00e1rival, mert \u0151k sokkal fog\u00e9konyabbak voltak az irodalomra, mint a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 le\u00e1ny, Irma. A k\u00e9t \u201eirodalm\u00e1r\u201d l\u00e1ny (Ella \u00e9s S\u00e1ri) egym\u00e1ssal versengve tanulta a k\u00f6ltem\u00e9nyeket \u00e9s csal\u00e1di szaval\u00f3versenyeket rendeztek egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt. Az irodalmat j\u00f3l ismer\u0151 \u00e9s \u00e9rt\u0151 atya Ell\u00e1t kedvesen \u201eGeorges Sandnak\u201d<\/em> bec\u00e9zte, m\u00edg S\u00e1rit csak \u201ekis Matyinak\u201d<\/em> vagy \u201ekis M\u00f3kusnak\u201d<\/em>, amit az ut\u00f3bbi gyermek \u2013 \u00e9rthet\u0151 m\u00f3don \u2013 kicsit s\u00e9relmezett.<\/p>\n\n\n\n

Megyery Ell\u00e1t a kezdeti id\u0151kben a neves zsid\u00f3 k\u00f6lt\u0151, Kis J\u00f3zsef (1843\u20131921)<\/mark>, a Pet\u0151fi T\u00e1rsas\u00e1g tagja, a debreceni Reform\u00e1tus Koll\u00e9gium egykori di\u00e1kja p\u00e1rtfogolta<\/mark>. Testv\u00e9re, Megyery S\u00e1ri \u00edrta memo\u00e1rj\u00e1ban (\u201e\u00c9n is voltam j\u00e1vorf\u00e1cska\u2026\u201d<\/em>), hogy \u00f3ri\u00e1si szerencse az, hogy az 1921-ben elhal\u00e1lozott Kis J\u00f3zsef nem \u00e9lte meg egykori p\u00e1rtfogoltja (Megyery Ella) szellemi p\u00e1lfordul\u00e1s\u00e1t, s az el\u0151ret\u00f6r\u0151 sz\u00e9ls\u0151jobboldal fel\u00e9 val\u00f3 orient\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Megyery Ella ifj\u00fakor\u00e1ban, f\u0151v\u00e1rosi otthon\u00e1ban<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Megyery Ella els\u0151 verse a Kis J\u00f3zsef \u00e1ltal szerkesztett politikai \u00e9s irodalmi szemle: \u201eA H\u00e9t\u201d<\/em> lapjain jelent meg. Kedvenc \u00edr\u00f3: Gyulai P\u00e1l (1826\u20131909), Herczeg Ferenc (1863\u20131954) \u00e9s Endr\u0151di S\u00e1ndor (1850\u20131920) voltak. \u00cdr\u00e1sait a kezdeti id\u0151kben \u201eA H\u00e9t\u201d<\/em> \u00e9s az \u201e\u00daj id\u0151k\u201d<\/em> c. lapok k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k. \u00d6n\u00e1ll\u00f3 versesk\u00f6tete: \u201eKonfesszi\u00f3\u201d<\/em> c\u00edmen jelent meg 1917-ben.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Megyery Ella versesk\u00f6tete, a \u201eKonfesszi\u00f3\u201d<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Egyik ismertebb verse<\/mark>, amit az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa sz\u00f6rny\u0171s\u00e9gei \u00e9s egy szem\u00e9lyes vesztes\u00e9g ihletett, al\u00e1bb olvashat\u00f3:<\/p>\n\n\n\n

Ma a sz\u00edvemben meghalt valaki\u2026<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

Ma a sz\u00edvemben meghalt valaki,
Fiatal, er\u0151s, diadalmas \u00c9let;
Meleg, vir\u00e1gz\u00f3 val\u00f3s\u00e1g, aki
Egy sz\u00edvver\u00e9ssel \u00f6r\u00f6k semmiv\u00e9 lett.
\u00dagy t\u0171nt el t\u0151lem egy k\u00f6d\u00f6s \u00f3r\u00e1n,
Mint b\u00fas illata fonnyadt vir\u00e1gsz\u00e1lnak,
Ha kelyh\u00e9b\u0151l halk hervad\u00e1st sz\u00f3rv\u00e1n,
Foszl\u00e1nyai a ny\u00e1ri estbe sz\u00e1llnak\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

S t\u00fal az \u00f6r\u00f6k, b\u00facs\u00fatlan Hal\u00e1lon,
Csak \u00fagy verg\u0151dik most \u00fattalan \u00fatlan,
\u00c1lomnak val\u00f3 s val\u00f3nak \u00e1lom,
Fak\u00f3 \u00e1rny\u00e9k, k\u00f3sza \u00e9s koszor\u00fatlan.
F\u00e9l\u00e9nk nesszel a cs\u00f6ndet megk\u00eds\u00e9rti
S a h\u0171lt v\u00e1gyat \u00faj f\u00e9nnyel rakja ki,
De r\u00e9gi szav\u00e1t m\u00e1r senki sem \u00e9rti,
_ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _
Ma a sz\u00edvemben meghalt valaki\u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti id\u0151ben l\u00e9nyeges v\u00e1ltoz\u00e1s \u00e1llt be a sz\u00e9p\u00edr\u00f3nak indul\u00f3 n\u0151 <\/mark>\u00e9let\u00e9ben. Megyery Ella politikai be\u00e1ll\u00edtotts\u00e1ga \u00e9s szellemi orient\u00e1ci\u00f3ja er\u0151sen jobboldali lett<\/em>. A forr\u00e1sok szerint rokonszenvezett az olasz fasiszta, a n\u00e9met nemzetiszocialista, ill. a spanyol \u00e9s magyar sz\u00e9ls\u0151jobboldal korai eszmevil\u00e1g\u00e1val. Elmondhat\u00f3 r\u00f3la, hogy alapvet\u0151en olasz \u00e9s n\u00e9metbar\u00e1t gondolkod\u00e1s <\/mark>jellemezte \u0151t. Err\u0151l a n\u00e9zetrendszerr\u0151l tan\u00faskodnak ekkoriban megjelent k\u00f6nyvei, melyek miatt k\u00e9s\u0151bb \u2013 1945 ut\u00e1n \u2013 bajba is ker\u00fclt.<\/p>\n\n\n\n

A m\u0171vek, melyek miatt k\u00e9s\u0151bb meghurcolt\u00e1k:<\/p>\n\n\n\n

    \n
  • 1. \u201eRabszolg\u00e1k \u00e9s rabszolgatart\u00f3k\u201d<\/em>. \u201e3 ember 5 napja, mely alatt nem t\u00f6rt\u00e9nik semmi\u201d<\/em> (Budapest, Magyars\u00e1g, 1928)<\/li>\n\n\n\n
  • 2. \u201eFranco Spanyolorsz\u00e1g\u00e1ban\u201d<\/em> (Budapest, Dante, 1938)<\/li>\n\n\n\n
  • 3. \u201eEls\u0151 vill\u00e1mh\u00e1bor\u00fa\u201d<\/em> (Budapest, 1939)<\/li>\n\n\n\n
  • 4. \u201eEjt\u0151erny\u0151s vill\u00e1mh\u00e1bor\u00fa\u201d<\/em> (Budapest, St\u00e1dium Sajt\u00f3v\u00e1llalat Rt., 1940)<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

    K\u00e9s\u0151bb azt is felr\u00f3tt\u00e1k neki, hogy interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett B. Mussolinivel <\/mark>\u00e9s m\u00e1s sz\u00e9ls\u0151jobboldali n\u00e9zeteket vall\u00f3 politikai vezet\u0151vel. \u00cdrt cikket L\u00edbi\u00e1r\u00f3l \u201eMussolinivel L\u00edbi\u00e1ban\u201d<\/em> c\u00edmen, amiben a Duce \u00e9szak-afrikai \u00fatj\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edtott. Szerz\u0151je volt sz\u00e9ls\u0151jobboldalinak titul\u00e1lt lapoknak. 1925 \u00e1prilis\u00e1ban cikket k\u00f6z\u00f6lt az \u201eEsti Ujs\u00e1g\u201d<\/em> oldalain a fasizmus bolognai sz\u00e9kh\u00e1z\u00e1r\u00f3l, amit meg is l\u00e1togatott. \u00cdrt az \u201eEllen\u0151r\u201d<\/em> \u00e9s a \u201eF\u00fcggetlens\u00e9g\u201d<\/em> c. lapokba is. Ut\u00f3bbi egy fajelm\u00e9letet is n\u00e9pszer\u0171s\u00edt\u0151 hazai lap volt. Ismert az a t\u00e9ny is, hogy a Szt\u00f3jay-korm\u00e1ny id\u0151szak\u00e1ban Megyery Ella 2 el\u0151ad\u00e1st tartott a Magyar R\u00e1di\u00f3ban, amit a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n v\u00e1dk\u00e9nt hoztak fel ellene.<\/p>\n\n\n\n

    Az 1945 el\u0151tti mark\u00e1ns kultur\u00e1lis szerepv\u00e1llal\u00e1sa, valamint megjelent k\u00f6nyvei \u00e9s cikkei miatt a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa alatt (1944-ben) elmenek\u00fclt Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l.<\/mark> Emigr\u00e1ci\u00f3ba k\u00e9nyszer\u00fclt.<\/em> El\u0151bb Ant\u00f3nio de Oliveira de Salazar (1889\u20131970) Portug\u00e1li\u00e1j\u00e1ba utazott, ahol Horthy Mikl\u00f3s is \u00e9lt emigr\u00e1ci\u00f3ja v\u00e9g\u00e9n, majd N\u00e9metorsz\u00e1gba, Bajororsz\u00e1gba k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt. 1947-ben \u2013 mint h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6st \u2013 <\/mark>Magyarorsz\u00e1g kik\u00e9rte N\u00e9metorsz\u00e1gt\u00f3l Megyery Ell\u00e1t, de ez nem val\u00f3sult meg. Olyan szem\u00e9lyekkel egy\u00fctt nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k h\u00e1bor\u00fas b\u0171n\u00f6snek, mint Szeleczky Zita, Bosny\u00e1k Zolt\u00e1n, Werth Henrik, Marsallk\u00f3 Lajos, Dohn\u00e1nyi Ern\u0151, Ors\u00f3s Ferenc, P\u00e1ger Antal \u00e9s Ny\u00edr\u0151 J\u00f3zsef.<\/em><\/p>\n\n\n\n

    <\/p>\n\n\n\n

    Megyery Ella \u2013 mint \u201erep\u00fcl\u0151 riportern\u0151\u201d<\/em> (\u201eflying reporter\u201d<\/em>):<\/strong><\/p>\n\n\n\n

    Megyery Ella az 1930-as \u00e9vekben egy \u00faj n\u0151t\u00edpus, az \u201eutaz\u00f3 riportern\u0151\u201d<\/em> megszem\u00e9lyes\u00edt\u0151je volt<\/mark>, akit extravag\u00e1ns, nem mindennapi \u00e9letform\u00e1ja miatt sokan irigyeltek. Az \u00fan. \u00fatirajz-irodalom m\u0171faj\u00e1nak magyar \u00fatt\u00f6r\u0151je volt. R\u00e1ad\u00e1sul n\u0151i \u00fatt\u00f6r\u0151je.<\/p>\n\n\n\n

    Az \u201eutaz\u00f3 riporter\u201d<\/em> els\u0151 h\u00edres k\u00e9pvisel\u0151je egy f\u00e9rfi, Egon Erwin Kisch (1885\u20131948) cseh \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 volt, aki t\u00f6bb \u00e9rdekes m\u0171vet is \u00edrt, pl. K\u00edn\u00e1r\u00f3l, Mexik\u00f3r\u00f3l, Ausztr\u00e1li\u00e1r\u00f3l \u00e9s az USA-r\u00f3l. \u0150t \u201esz\u00e1guld\u00f3 riporternek\u201d<\/em> h\u00edvt\u00e1k. E. E. Kisch n\u00e9h\u00e1ny ismertebb m\u0171ve:<\/p>\n\n\n\n

      \n
    • \u201eE. E. Kisch tisztelettel bemutatja az amerikai mennyorsz\u00e1got\u201d<\/em> (USA)<\/li>\n\n\n\n
    • \u201e\u00cdme Ausztr\u00e1lia\u201d<\/em><\/li>\n\n\n\n
    • \u201eK\u00edna titkai\u201d<\/em><\/li>\n\n\n\n
    • \u201eChicago, az ellent\u00e9tek v\u00e1rosa\u201d<\/em><\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

      Mik\u00e9nt Kisch, \u00fagy Megyery Ella sz\u00e1m\u00e1ra is a h\u00edrnevet a k\u00fclf\u00f6ldi tud\u00f3s\u00edt\u00e1sai \u00e9s az utaz\u00e1sair\u00f3l \u00edrt cikkek, k\u00f6nyvek, n\u00e9pszer\u0171 el\u0151ad\u00e1sok hozt\u00e1k meg. Megyery Ella els\u0151 utaz\u00e1sai m\u00e9g csal\u00e1di kir\u00e1ndul\u00e1sok voltak.<\/em> Megyery S\u00e1ri jegyezte le az \u201e\u00c9n is voltam j\u00e1vorf\u00e1cska\u2026\u201d<\/em> c. \u00f6n\u00e9letrajzi k\u00f6nyv\u00e9ben, hogy a Megyery csal\u00e1d t\u00f6bbsz\u00f6r is elutazott a Magas-T\u00e1tr\u00e1ba, illetve Tirolba, Ausztri\u00e1ba. Az utaz\u00e1sra mindig 2 sz\u00fcl\u0151, 3 le\u00e1nygyermek, 1 nevel\u0151n\u0151 \u00e9s 1 komorna t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban ker\u00fclt sor. K\u00e9s\u0151bb \u2013 m\u00e1r feln\u0151tt fejjel \u2013 beutazta eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t. Ez az \u0151 kor\u00e1ban nagyon ritka volt, ami miatt az olvas\u00f3 n\u0151k ezrei b\u00e1lv\u00e1nyozt\u00e1k, s szerettek volna \u00fagy \u00e9lni, mint ahogy \u0151.<\/p>\n\n\n\n

      \n
      \"\"<\/figure>\n\n\n\n
      \"\"<\/figure>\n
      Megyery Ella \u00fati b\u0151r\u00f6ndjeivel, valamint egyik cikke, amit az utaz\u00e1sokr\u00f3l \u00edrt<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

      <\/p>\n\n\n\n

      Megyery Ella t\u00f6bb eur\u00f3pai nyelven is j\u00f3l besz\u00e9lt.<\/mark> Interj\u00fait a legt\u00f6bb k\u00fclf\u00f6ldi h\u00edress\u00e9ggel mindig a saj\u00e1t anyanyelv\u00fck\u00f6n k\u00e9sz\u00edtette. <\/em>F\u0151leg vonattal, ill. k\u00e9s\u0151bb rep\u00fcl\u0151vel utazott,<\/mark> ez\u00e9rt is nevezt\u00e9k \u0151t \u201erep\u00fcl\u0151 riportern\u0151nek\u201d<\/em>. Egy helyen le\u00edrta, hogy a rep\u00fcl\u00e9s h\u0151skor\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 20. sz. els\u0151 harmad\u00e1ban m\u00e9g hidropl\u00e1nnal utazott \u00c9szak-Afrik\u00e1ba<\/mark>. Mint megjegyezte, a g\u00e9pre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 besz\u00e1ll\u00e1s \u00fagy t\u00f6rt\u00e9nt, hogy a v\u00edzen sikl\u00f3 rep\u00fcl\u0151re egy mozg\u00e1sban l\u00e9v\u0151 haj\u00f3r\u00f3l kellett \u00e1tugrania.<\/p>\n\n\n\n

      \u00dajs\u00e1g\u00edr\u00f3i, tud\u00f3s\u00edt\u00f3i munk\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n bej\u00e1rta Eur\u00f3pa csaknem valamennyi orsz\u00e1g\u00e1t<\/mark>: a Mediterr\u00e1neumt\u00f3l a Skandin\u00e1v-f\u00e9lszigetig, Portug\u00e1li\u00e1t\u00f3l N\u00e9metorsz\u00e1gig. J\u00e1rt \u00c9szak-Afrika t\u00f6bb orsz\u00e1g\u00e1ban<\/mark>: Marokk\u00f3ban, Tun\u00e9zi\u00e1ban (Karthago romjain\u00e1l), L\u00edbi\u00e1ban, Egyiptomban. Eljutott a Szentf\u00f6ldre is, az akkori Palesztina ter\u00fclet\u00e9re. Volt Sz\u00edri\u00e1ban \u00e9s T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1gban is.<\/p>\n\n\n\n

      \u00datjair\u00f3l el\u0151ad\u00e1sokat, felolvas\u00f3esteket tartott. F\u0151leg a n\u0151i hallgat\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt volt rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171, hiszen csod\u00e1lt\u00e1k \u0151t \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1\u00e9rt, nyelvtud\u00e1s\u00e1\u00e9rt, t\u00e1rsadalmi kapcsolatai\u00e9rt<\/em>. Sz\u00e1mtalan cikk, tud\u00f3s\u00edt\u00e1s jelent meg a toll\u00e1b\u00f3l ezekr\u0151l az utaz\u00e1sokr\u00f3l. Term\u00e9szetesen \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyvszerz\u0151k\u00e9nt is bemutatkozott.<\/p>\n\n\n\n

      Ismertebb m\u0171vei:<\/p>\n\n\n\n

        \n
      • 1. \u201eEgy tavasz Marokk\u00f3ban\u201d<\/em> (Budapest, Utaz\u00e1si k\u00f6nyvek, 1933)<\/li>\n\n\n\n
      • 2. \u00dan. notesz-sorozat \/ b\u00e9dekkerek, \u00fatik\u00f6nyvek, amelyeket nagyon sokan forgattak, haszn\u00e1ltak\/<\/li>\n\n\n\n
      • 2. a. \u201eR\u00f3mai notesz\u201d<\/em> (Budapest, Pfeiffer, 1929)<\/li>\n\n\n\n
      • 2. b. \u201eVelencei notesz\u201d<\/em> (Budapest, Dante, 1937)<\/li>\n\n\n\n
      • 2. c. \u201eBudapesti notesz\u201d<\/em> (Budapest, Dante, 1937)<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

        \u00cdrt \u201eMadridi noteszt\u201d<\/em> is, de az csak foly\u00f3iratban jelent meg.<\/p>\n\n\n\n

        Els\u0151 \u00fatirajzai a \u201eVil\u00e1gv\u00e1ndora hercegn\u0151\u201d<\/em> c. m\u0171v\u00e9ben jelentek meg 1928-ban. <\/mark>Ez volt az els\u0151 ilyen jelleg\u0171 \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00f6nyve. \u00dati besz\u00e1mol\u00f3i eleven k\u00e9pekben, szinte filmszer\u0171en jelen\u00edtett\u00e9k meg a bemutatott t\u00e1jakat, v\u00e1rosokat, embereket.<\/p>\n\n\n\n

        \"\"
        Megyery Ella els\u0151 \u00fatirajz-k\u00f6tete, a \u201eVil\u00e1gv\u00e1ndora hercegn\u0151\u201d<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

        Eml\u00edt\u00e9sre \u00e9rdemes, hogy szakmai berkekben is elismert\u00e9k \u0151t<\/mark>. Egyes \u00edr\u00e1sai, pl. az Alb\u00e1ni\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 cikke a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1g ismeretterjeszt\u0151 foly\u00f3irat\u00e1ban: \u201eA F\u00f6ldg\u00f6mb\u201d<\/em> has\u00e1bjain jelent meg. Tudjuk, hogy tagja volt a Magyar F\u00f6ldrajzi T\u00e1rsas\u00e1gnak, melynek keret\u00e9ben el\u0151ad\u00e1sokat tartott. Volt, hogy a vil\u00e1gh\u00edr\u0171 f\u00f6ldrajzprofesszor, Cholnoky Jen\u0151 (1870\u20131950) konfer\u00e1lta \u0151t fel egy-egy el\u0151ad\u00e1s el\u0151tt.<\/em><\/p>\n\n\n\n

        Sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00fatj\u00e1n tal\u00e1lkozott Sven Hedin (1865\u20131952) vil\u00e1gh\u00edr\u0171 sv\u00e9d f\u00f6ldrajztud\u00f3ssal, felfedez\u0151vel \u00e9s sinol\u00f3gussal, aki jelent\u0151s utaz\u00e1sokat tett t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Perzsi\u00e1ban, K\u00f6z\u00e9p-\u00c1zsi\u00e1ban \u00e9s Tibetben. Ugyancsak sv\u00e9dorsz\u00e1gi \u00fatj\u00e1n j\u00e1rt Selma Lagerl\u00f6f (1858\u20131940) Nobel-d\u00edjas \u00edr\u00f3n\u0151n\u00e9l. K\u00e9t napot t\u00f6lt\u00f6tt Lagerl\u00f6f otthon\u00e1ban, az \u00edr\u00f3n\u0151 egyik magyar ford\u00edt\u00f3j\u00e1nak t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban. N\u00e9met nyelven t\u00e1rsalogtak. Lagerl\u00f6f igencsak elcsod\u00e1lkozott azon, hogy Megyery Ella utaz\u00e1s k\u00f6zben is tud \u00edrni, mert az \u00edr\u00e1s neki \u2013 saj\u00e1t elmond\u00e1sa szerint \u2013 sohasem ment utaz\u00e1s alatt. Lagerl\u00f6f megh\u00edvta Megyeryt a legintimebb k\u00f6rnyezet\u00e9be, a dolgoz\u00f3szob\u00e1j\u00e1ba is, s besz\u00e9lt neki szem\u00e9lyes munkam\u00f3dszer\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

        Megyery Ella \u2013 eur\u00f3pai utaz\u00e1sain \u2013 tal\u00e1lkozott kora jelent\u0151s politikusaival, prominens szem\u00e9lyeivel, akikkel rendre interj\u00fat k\u00e9sz\u00edtett. <\/mark>H\u00edrnevet \u00e9s ismerts\u00e9get szerzett mag\u00e1nak az 1920-as genfi n\u00e9psz\u00f6vets\u00e9gi tud\u00f3s\u00edt\u00e1sokkal.<\/mark> Sz\u00e1mtalan cikk, interj\u00fa, karcolat \u00e9s t\u00e1rca f\u0171z\u0151dik a nev\u00e9hez. L\u00e9nyeg\u00e9ben besz\u00e1molt a k\u00e9t vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tti Eur\u00f3pa csaknem valamennyi jelent\u0151sebb esem\u00e9ny\u00e9r\u0151l. N\u0151iesen, k\u00f6nnyed\u00e9n, szinte csevegve t\u00e1rsalkodott az olvas\u00f3val.<\/em><\/p>\n\n\n\n

        Megyery Ella els\u0151sorban h\u00edrlap\u00edr\u00f3, zsurnaliszta volt. <\/mark>Fontosabb munkahelyei: az \u201e\u00dcnnep\u201d<\/em> c. k\u00e9pes lap (1936\u20131939) \u00e9s a \u201ePesti H\u00edrlap\u201d<\/em> (bels\u0151 munkat\u00e1rs 1941-ig) voltak. \u00c9rdekelte \u0151t Thalia vil\u00e1ga is. Kev\u00e9sb\u00e9 ismert vele kapcsolatban, hogy \u00edrt sz\u00ednikritik\u00e1kat, sz\u00ednh\u00e1zi t\u00e9m\u00e1j\u00fa cikkeket is<\/em>. K\u00e9s\u0151bb \u2013 \u201eUtols\u00f3 riport\u201d<\/em> c\u00edmen \u2013 sz\u00edndarabot is \u00edrt. Rengeteg el\u0151ad\u00e1st \u00e9s nyilv\u00e1nos estet tartott a legv\u00e1ltozatosabb t\u00e9m\u00e1kban. N\u00e9h\u00e1ny el\u0151ad\u00e1st\u00e9ma:<\/p>\n\n\n\n

          \n
        • \u201eAz olasz m\u0171v\u00e9szetr\u0151l\u201d<\/em> (1927);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eAz \u00faj Eur\u00f3pa modora\u201d<\/em> (1929);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eAz egy\u00e9nis\u00e9g v\u00e1ls\u00e1ga\u201d<\/em> (1930);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eTelehold Istambul f\u00f6l\u00f6tt\u201d<\/em> (1930);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eSven Hedin haz\u00e1ja\u201d<\/em> (1931);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eA magyar n\u00e9pm\u0171v\u00e9szet\u201d<\/em> (1932);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eAz elfelejtett sziget \u2013 Szard\u00ednia\u201d<\/em> (1934);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eCarthago romjain\u201d<\/em> (1934);<\/li>\n\n\n\n
        • \u201eA n\u00e9metek Hollandi\u00e1ban\u201d<\/em> (1940);<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

          de \u00e9rtekezett a teaiv\u00e1sr\u00f3l, a makar\u00f3niev\u00e9sr\u0151l, a h\u00e1zasod\u00e1si szok\u00e1sokr\u00f3l \u00e9s sok-sok m\u00e1s \u00e9rdekes t\u00e9m\u00e1r\u00f3l. Kutat\u00f3 legyen a talp\u00e1n az, aki v\u00e1llalkozik arra, hogy megpr\u00f3b\u00e1lja hi\u00e1ny n\u00e9lk\u00fcl \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtani Megyery Ella \u00edr\u00e1sait \u00e9s el\u0151ad\u00e1sait.<\/p>\n\n\n\n

          <\/p>\n\n\n\n

          Emigr\u00e1ci\u00f3s esztend\u0151k:<\/strong><\/p>\n\n\n\n

          Mint kor\u00e1bban m\u00e1r eml\u00edtettem, Megyery Ella 1944-ben Nyugat-Eur\u00f3p\u00e1ba emigr\u00e1lt (Portug\u00e1lia, NSZK). \u00c9lete utols\u00f3 szakasz\u00e1n a nyugatn\u00e9met emigr\u00e1ci\u00f3 jobboldali k\u00f6reihez tartozott.<\/mark> Egy csendes bajor telep\u00fcl\u00e9sen, Bad Aiblingban \u00e9lt <\/mark>szeg\u00e9nyen, szer\u00e9nyen, k\u00fczdelmesen. Megyery S\u00e1ri \u00edrta n\u0151v\u00e9r\u00e9r\u0151l az \u201e\u00c9n is voltam j\u00e1vorf\u00e1cska\u2026\u201d<\/em> c. k\u00f6tet\u00e9ben, hogy a kis bajor faluban mag\u00e1nyosan \u00e9s n\u00e9lk\u00fcl\u00f6z\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt teng\u0151d\u0151 Megyery Ella \u00fagy \u00e9lt a helyiek k\u00f6z\u00f6tt, mint egy r\u00e9gi magyar gr\u00f3fn\u0151:  \u201e\u2026 nem k\u00edv\u00e1nt m\u00e1st, mint azt a pillanatnyi f\u00e9nyk\u00f6rt, mit a gr\u00f3fi c\u00edm var\u00e1zs\u00e1val vet\u00edtett mag\u00e1ra.\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

          \"\"
          Megyery Ella n\u00e9metorsz\u00e1gi emigr\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s hal\u00e1l\u00e1nak helysz\u00edne: Bad Aibling<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

          \u0150 maga is nagyon szeg\u00e9ny volt, de a saj\u00e1t kev\u00e9sk\u00e9j\u00e9t (a j\u00f3t\u00e9konys\u00e1gi int\u00e9zetek \u00e9s a nemzetk\u00f6zi seg\u00e9lyalapok ruha- \u00e9s \u00e9lelmiszercsomagjait) is sz\u00e9tosztotta a n\u00e1l\u00e1n\u00e1l m\u00e9g szeg\u00e9nyebb helyiek k\u00f6z\u00f6tt.<\/em>  Szint\u00e9n Megyery S\u00e1ri jegyezte le, hogy Megyery Ella eg\u00e9sz \u00e9vben arra kuporgatott, hogy Kar\u00e1csonykor egy napig (24 \u00f3r\u00e1ig) igazi \u201egr\u00f3fn\u0151k\u00e9nt\u201d<\/em> mutatkozhasson M\u00fcnchen legel\u0151kel\u0151bb sz\u00e1llod\u00e1j\u00e1ban<\/mark>. Egy teljes \u00e9vig k\u00e9sz\u00fclt erre az \u00fcnnepre, f\u00e9lret\u00e9ve az USA-b\u00f3l kapott adom\u00e1nyok szebb darabjait:<\/p>\n\n\n\n

          \u201e\u2026 a filmszt\u00e1rokt\u00f3l levetett, der\u00e9kig kiv\u00e1gott, usz\u00e1lyos, aranylam\u00e9 cs\u00e1b\u00f6lt\u00f6z\u00e9kben, a csillog\u00f3 \u00fcveg- \u00e9s pakfon\u00e9kszerek, csin\u00e1lt vir\u00e1gok, muszlinf\u00e1tylak d\u00edszeit mag\u00e1ra aggatva, a t\u00fck\u00f6rben r\u00e9gi \u00e9nj\u00e9t v\u00e9lte l\u00e1tni. A vacsor\u00e1t jelz\u0151 gong\u00fct\u00e9sre illatfelh\u0151be burkolva, er\u0151sen kifestve, bodrozott frizur\u00e1ban, hol sz\u0171k, hol t\u00fal nagy est\u00e9lyi cip\u0151ben \u2013 aj\u00e1nd\u00e9k l\u00e1bbelinek ne n\u00e9zd a sz\u00e1m\u00e1t \u2013 levonult az \u00e9tterembe. Eln\u00e9zve a jelenlev\u0151k feje felett \u2013 szem\u00fcveg n\u00e9lk\u00fcl am\u00fagy se sokat l\u00e1tott \u2013, nem vette \u00e9szre az elk\u00e9ped\u0151 tekinteteket, s hogy m\u00e1r nemigen hallott, a g\u00fanyos suttog\u00e1s sem \u00e9rt a f\u00fcl\u00e9hez. \u00d6ntudatos f\u00f6l\u00e9nnyel \u00e9lvezte gazdags\u00e1ga ill\u00fazi\u00f3j\u00e1t. M\u00e1snap d\u00e9lben rangsor szerint, egyenk\u00e9nt csengette be a szem\u00e9lyzet tagjait, hanyag mozdulattal kez\u00fckbe cs\u00fasztatva a sz\u00e1mla kifizet\u00e9se ut\u00e1n maradt vagyon\u00e1t. Borraval\u00f3nak sz\u00f3rva sz\u00e9t azt az \u00f6sszeget, amib\u0151l legal\u00e1bb egy h\u00f3napig \u201egr\u00f3fosan\u201d nyomoroghatott volna.\u201d<\/em><\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

          Azt is feljegyezt\u00e9k r\u00f3la (Juh\u00e1sz J\u00f3zsef), hogy az emigr\u00e1ci\u00f3s magyarok k\u00f6nyvt\u00e1raiban a laphi\u00e1nyos k\u00f6nyvek p\u00f3tl\u00e1s\u00e1t, a hi\u00e1nyz\u00f3 lapok meg\u00edr\u00e1s\u00e1t sokszor \u0151 v\u00e9gezte el \u2013 eml\u00e9kezetb\u0151l<\/mark>. Az emigr\u00e1ci\u00f3 tagjai maguk k\u00f6z\u00f6tt a \u201emagyar bet\u0171 Nagyasszony\u00e1nak\u201d<\/em> nevezt\u00e9k \u0151t. \u00cdr\u00e1sai ekkoriban a landshuti \u201eHungaria\u201d<\/em> (1947 \u00e9s 1949 k\u00f6z\u00f6tt), ill. a m\u00fcncheni \u201e\u00daj Hungaria\u201d<\/em> (1953 \u00e9s 1954 k\u00f6z\u00f6tt) c. lapokban jelentek meg.<\/p>\n\n\n\n

          1959 \u00e9s 1961 k\u00f6z\u00f6tt szerkeszt\u0151je volt a k\u00f6lni \u201eMagyar K\u00f6nyvbar\u00e1tok\u201d<\/em> c. irodalmi t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3nak \u00e9s szeml\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

          A besz\u00e1mol\u00f3k szerint nagyon er\u0151s, intenz\u00edv honv\u00e1gyat \u00e9rzett a t\u00e1voli haza ir\u00e1nt. Egy helyen le\u00edrta, hogy \u0151 igaz\u00e1b\u00f3l nem is honv\u00e1gyat, hanem ink\u00e1bb honf\u00e1jdalmat \u00e9rez<\/em>, mert \u2013 szerinte \u2013 a v\u00e1gy nem t\u00fckr\u00f6zi h\u0171en azt a k\u00ednz\u00f3 \u00e9rz\u00e9st, ami benne \u00e9l Magyarorsz\u00e1g ir\u00e1nt.<\/p>\n\n\n\n

          Megyery Ella hossz\u00fa szenved\u00e9s ut\u00e1n \u2013 Bad Aiblingban (Bajororsz\u00e1g, NSZK) halt meg 1962. m\u00e1rcius 9-\u00e9n. <\/mark>72 \u00e9ves volt ekkor. Hal\u00e1los \u00e1gy\u00e1n Arany Toldij\u00e1t tal\u00e1lt\u00e1k kinyitva\u2026<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

          Szerz\u0151: Mez\u0151 Szilveszter
          \nA kev\u00e9s magyar n\u0151 egyike, aki a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tti id\u0151kben eljutott Egyiptomba, s nyomtatott form\u00e1ban is h\u00edrt adott a N\u00edlus v\u00f6lgy\u00e9ben megtett utaz\u00e1s\u00e1r\u00f3l, egy saj\u00e1t kor\u00e1ban n\u00e9pszer\u0171 \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3, Megyery Ella (1889\u20131962) volt. A “rep\u00fcl\u0151 riportern\u0151” fordulatos \u00e9let\u00fatj\u00e1t olvashatj\u00e1k most az \u00edr\u00e1s els\u0151 r\u00e9sz\u00e9ben.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":4027,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[35,33],"tags":[95,108,59,120,80,251],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4016"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=4016"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4016\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4033,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/4016\/revisions\/4033"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/4027"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=4016"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=4016"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=4016"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}