{"id":3936,"date":"2025-03-03T09:24:50","date_gmt":"2025-03-03T08:24:50","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3936"},"modified":"2025-04-27T04:17:18","modified_gmt":"2025-04-27T02:17:18","slug":"diszpolgarsag-diszidentitas","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3936","title":{"rendered":"D\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g-d\u00edszidentit\u00e1s"},"content":{"rendered":"\n

AVAGY DEBRECEN \u00c9S A T\u00d6RT\u00c9NELEM TERHE<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Lakner Lajos<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

(Els\u0151 megjelen\u00e9s: Debreceni Disputa, 2004\/1. 23-27.) <\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
J\u00f3kai M\u00f3r portr\u00e9ja, dedik\u00e1lva, Ellinger Ede \u00e9s Testv\u00e9re m\u0171term\u00e9nek felv\u00e9tele, Budapest, 1882.
A portr\u00e9t J\u00f3kai Rottler J\u00f3zsefnek, a pallagi gazdas\u00e1gi tanint\u00e9zet igazgat\u00f3j\u00e1nak k\u00fcldte \u201ebar\u00e1ti eml\u00e9k\u00fcl\u201d \u00e9s k\u00f6sz\u00f6net\u00fcl, 1882. szeptember 18-\u00e1n, miut\u00e1n megkapta annak a r\u00f3la elnevezett, nemes\u00edtett b\u00faz\u00e1nak a term\u00e9s\u00e9t, amelyet a Pet\u0151fi T\u00e1rsas\u00e1ggal tett m\u00e1jusi, debreceni l\u00e1togat\u00e1sa sor\u00e1n \u0151 maga kap\u00e1lt meg a pallagi tangazdas\u00e1gban. K\u00f6sz\u00f6n\u0151level\u00e9ben azt \u00edrja, \u201emost m\u00e1r teh\u00e1t \u00e9n is exegi monumentum aere perennius<\/em> [\u00e9rcn\u00e9l maradand\u00f3bb m\u0171vet alkottam],
mert a b\u00faza tov\u00e1bb \u00e9l, mint az \u00e9rc\u201d<\/em>.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A debrecenis\u00e9g<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00c1rk\u00e1dia-p\u00f6r<\/a><\/mark> idej\u00e9n m\u00e9g senki sem sejthette igaz\u00e1n, hogy milyen jelent\u0151s e vita Debrecen sz\u00e1m\u00e1ra. Csokonai s\u00edrk\u00f6ve k\u00f6r\u00fcl<\/mark> b\u00e1r l\u00e1tsz\u00f3lag elt\u00e9r\u0151 \u00edzl\u00e9sir\u00e1nyok \u00fctk\u00f6ztek meg egym\u00e1ssal, de mindenki sz\u00e1m\u00e1ra vil\u00e1gos volt, hogy t\u00f6bbr\u0151l van itt sz\u00f3. Kazinczy<\/mark> ugyanis a debrecenis\u00e9get k\u00e1rhoztatva nem kevesebbet \u00e1ll\u00edtott, mint hogy a debreceni identit\u00e1s radik\u00e1lis \u00e1talak\u00edt\u00e1sra szorul. Szerinte a probl\u00e9ma f\u0151leg abb\u00f3l fakad, hogy a debreceniek t\u00falzottan nagy szerepet tulajdon\u00edtanak a hagyom\u00e1nyoknak, mintha az identit\u00e1s r\u00f6gz\u00edtett, vagy legal\u00e1bbis a hagyom\u00e1nyokt\u00f3l er\u0151sen szab\u00e1lyozott lenne, nem pedig olyan \u00f6nk\u00e9p \u00e9s \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s, amely folytonosan hozz\u00e1szabja mag\u00e1t a jelen eszm\u00e9nyeihez. S val\u00f3ban, Kis Imre<\/mark> \u00e9s Fazekas Mih\u00e1ly<\/mark> mindenekel\u0151tt a hagyom\u00e1nyokhoz \u00e9s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi elv\u00e1r\u00e1sokhoz val\u00f3 igazod\u00e1s mellett \u00e9rveltek, a helyi saj\u00e1toss\u00e1gokhoz, a t\u00f6rt\u00e9nelmi tapasztalatokhoz \u00e9s a szok\u00e1sokhoz val\u00f3 igazod\u00e1s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t \u00e9s elker\u00fclhetetlens\u00e9g\u00e9t hangs\u00falyozt\u00e1k. S ez\u00e9rt szerint\u00fck Csokonai s\u00edreml\u00e9k\u00e9nek olyannak kell lennie, ami \u00fagy jelzi a k\u00f6lt\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy beilleszkedik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szok\u00e1srendbe. Vagyis a s\u00edrk\u0151nek nemcsak a kevesek, hanem mindenki sz\u00e1m\u00e1ra \u00e9rthet\u0151v\u00e9 kell tennie, hogy alatta egy po\u00e9ta fekszik. Kazinczy viszont kivonta a m\u0171v\u00e9szetet az ilyen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi meghat\u00e1rozotts\u00e1g al\u00f3l, amellett \u00e9rvelt, hogy az irodalomnak megvannak a maga saj\u00e1tos, bels\u0151, \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyei, s a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get mint eszt\u00e9tikai norm\u00e1k szerint meghat\u00e1rozott alakulatot kell \u00e9rteni. Er\u0151sen korl\u00e1tozta teh\u00e1t az irodalomban \u00e9rv\u00e9nyes hagyom\u00e1nyok k\u00f6r\u00e9t. Szerinte Csokonai s\u00edreml\u00e9k\u00e9t els\u0151sorban az irodalomban (\u00e1ltala) \u00e9rv\u00e9nyes(nek gondolt klasszicista) \u00edzl\u00e9snek megfelel\u0151en kell elk\u00e9sz\u00edttetni. <\/p>\n\n\n\n

\n

Az elt\u00e9r\u0151 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g- \u00e9s kult\u00fara-\u00e9rtelmez\u00e9sek a vita folyam\u00e1n term\u00e9szetesen nem k\u00f6zeledtek egym\u00e1shoz, s nem \u00e1ll\u00edthat\u00f3 az sem, hogy az egyik f\u00e9ln\u00e9l volt az igazs\u00e1g. Az azonban bizonyos, hogy nagyobb nyilv\u00e1noss\u00e1g el\u0151tt el\u0151sz\u00f6r tematiz\u00e1l\u00f3dott a debrecenis\u00e9g, el\u0151sz\u00f6r k\u00e9rdeztek r\u00e1, mit is jelent Debrecen k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00e9hez tartozni, milyen az a hallgat\u00f3lagos tud\u00e1sk\u00e9szlet, mely a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g tagjai szoci\u00e1lis identit\u00e1s\u00e1nak alapj\u00e1t k\u00e9pezi.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

A vitahelyzet azonban nem tette lehet\u0151v\u00e9, hogy megfontolt v\u00e1laszok sz\u00fclessenek, hisz a s\u00e9rtetts\u00e9g \u00e9s a v\u00e9dekez\u00e9s hat\u00e1rozta meg Fazekas\u00e9k gondolkod\u00e1s\u00e1t. Ami az\u00e9rt is nagy baj, mert ett\u0151l kezdve Kazinczy hatalmi helyzet\u00e9b\u0151l k\u00f6vetkez\u0151en a debrecenis\u00e9g a sz\u00e9lesebb nyilv\u00e1noss\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra mindenek el\u0151tt valami negat\u00edv magatart\u00e1st jelentett<\/em>. Noha semmi k\u00e9ts\u00e9g nem f\u00e9rhet Fazekas\u00e9k \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1nak hiteless\u00e9g\u00e9hez \u00e9s t\u00e1rsadalmi relevanci\u00e1j\u00e1hoz, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g- \u00e9s hagyom\u00e1nyfelfog\u00e1suk \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9hez, annak ellen\u00e9re sem, hogy \u0151k maguk is \u00e9rezt\u00e9k: valami eg\u00e9szen rendk\u00edv\u00fcli v\u00e1ltoz\u00e1s elszenved\u0151i \u00e9s tudatlan szemtan\u00fai.<\/p>\n\n\n\n

A debreceni identit\u00e1s probl\u00e9m\u00e1i csak a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9vekben v\u00e1ltak egyre ink\u00e1bb l\u00e1that\u00f3kk\u00e1. Az id\u0151 mintha Kazinczyt igazolta volna. Balogh Istv\u00e1n \u00e9s Julow Viktor kutat\u00e1saib\u00f3l<\/mark> tudjuk, hogy a v\u00e1ros egyre ink\u00e1bb bez\u00e1rk\u00f3zott, s egyre ink\u00e1bb \u00e9rz\u0151dtek a besz\u0171k\u00fcl\u00e9s jelei. Julow Fazekast id\u00e9zi, aki rezign\u00e1ltan tapasztalta a polg\u00e1ri k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g sz\u00e9tboml\u00e1s\u00e1t, t\u00e1rsadalmi differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1t, a k\u00f6zj\u00f3\u00e9rt val\u00f3 f\u00e1radoz\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1t, s aki m\u00e1r az 1802-es t\u0171zv\u00e9szben int\u0151 jelet l\u00e1tott. Balogh Istv\u00e1n pedig Debrecen k\u00fcls\u0151 k\u00e9p\u00e9nek szeg\u00e9nyess\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s az egyre korszer\u0171tlenebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 c\u00edvis t\u00e1rsadalomr\u00f3l \u00edr. Val\u00f3ban csak a ’40-es \u00e9vekt\u0151l indult meg valami mozg\u00e1s: s megint a Csokonai-s\u00edr k\u00f6r\u00fcl. Mint ismeretes, 1836-ban P\u00e9czely J\u00f3zsef kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re <\/mark>a szenior a di\u00e1kok k\u00f6z\u00f6tt is gy\u0171jt\u00e9st v\u00e9gzett a Csokonai-s\u00edreml\u00e9k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, de a professzori kar, illetve az akkori rektor, S\u00e1rv\u00e1ri P\u00e1l le\u00e1ll\u00edtotta. P\u00e9czelynek arra sem adtak lehet\u0151s\u00e9get, hogy tiszt\u00e1zza cselekedetei ind\u00edt\u00e9kait, aki erre elhat\u00e1rozta, hogy saj\u00e1t maga \u00e1ll\u00edtja mag\u00e1t vissza eredeti jogaiba \u00e9s \u00fajabb \u00e9rtes\u00edt\u00e9st bocs\u00e1tott ki az ifj\u00fas\u00e1ghoz. A professzori kar d\u00f6nt\u00e9s\u00e9t\u0151l val\u00f3 f\u00fcggetlened\u00e9s\u00e9t azzal magyar\u00e1zta, hogy nem lehet m\u00e1r mindenkire egyar\u00e1nt \u00e9rv\u00e9nyes egys\u00e9ges m\u0171velts\u00e9gr\u0151l, kult\u00far\u00e1r\u00f3l \u00e9s mor\u00e1lr\u00f3l besz\u00e9lni, ezek ugyanis a t\u00e1rsadalomhoz hasonl\u00f3an differenci\u00e1l\u00f3dtak. Vagyis mindenki arra van k\u00e9nyszer\u00edtve, hogy v\u00e1lasszon. Ez egyben azt is jelentette, hogy P\u00e9czely felfog\u00e1s\u00e1ban a hagyom\u00e1ny sem egy\u00e9rtelm\u0171en adott, hanem csak folytonos \u00fajra\u00edr\u00e1s r\u00e9v\u00e9n l\u00e9tezik<\/em>. P\u00e9czely az 1840-es Kisfaludy-\u00fcnnepen mondott besz\u00e9d\u00e9ben arra figyelmeztette a tan\u00e1ri kart, hogy egyr\u00e9szt az \u00faj sohasem valamely steril t\u00e9rben sz\u00fcletik meg, hanem a hagyom\u00e1nyok talaj\u00e1n, m\u00e1sr\u00e9szt arra, hogy nem l\u00e9tezik \u00e9rintetlen, v\u00e1ltozatlan, egyszer s mindenkorra adott hagyom\u00e1ny. A vele szemben \u00e1ll\u00f3 professzori kar viszont P\u00e9czely cselekedeteiben a hagyom\u00e1nyos vil\u00e1grend elleni t\u00e1mad\u00e1st \u00e9s az egyetemesen \u00e9rv\u00e9nyes k\u00f6z\u00f6s tud\u00e1s rombol\u00e1s\u00e1t l\u00e1tt\u00e1k. Ez\u00e9rt k\u00e1rhoztatt\u00e1k m\u00e1r Csokonait is, aki els\u0151k\u00e9nt vonta ki mag\u00e1t e k\u00f6z\u00f6s rend al\u00f3l \u00e9s saj\u00e1t vil\u00e1got alkotott mag\u00e1nak, \u00e9s ez\u00e9rt \u00edt\u00e9lt\u00e9k el a di\u00e1ks\u00e1g \u00f6n\u00e1ll\u00f3sod\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seit is, melyek e rend fenntart\u00e1s\u00e1n \u0151rk\u00f6d\u0151 tan\u00e1ri tekint\u00e9lyt kezdt\u00e9k ki.<\/p>\n\n\n\n

Sok tekintetben teh\u00e1t az el\u0151bbi vita ism\u00e9tl\u0151d\u00f6tt meg, amennyiben \u00fajra a hagyom\u00e1nyhoz val\u00f3 viszony v\u00e1lt k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9, noha a kor\u00e1bbiakt\u00f3l l\u00e9nyegesen elt\u00e9r\u0151 szociokultur\u00e1lis k\u00f6rnyezetben. A korfordul\u00f3, melyet Fazekas\u00e9k m\u00e9g csak sejthettek, ekkorra m\u00e1r \u00e9rthet\u0151bb jeleket adott mag\u00e1r\u00f3l. A t\u00e1rsadalom \u00e9s az egyetemesen \u00e9rv\u00e9nyesnek hitt \u00e9rtelmi vil\u00e1gok differenci\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak tapasztalata azonban m\u00e9g ekkor is ellen\u00e1ll\u00e1sra k\u00e9sztette a tan\u00e1ri kart. Term\u00e9szetesen \u0151k nem fedik le teljesen a v\u00e1ros eg\u00e9sz\u00e9t meghat\u00e1roz\u00f3 r\u00e9teg gondolkod\u00e1s\u00e1t, de m\u00e9g ekkor is jelent\u0151snek mondhat\u00f3 az egyh\u00e1zi szolg\u00e1latban \u00e1ll\u00f3 \u00e9rtelmis\u00e9gi-tan\u00e1ri kar befoly\u00e1sa \u00e9s hat\u00e1sa<\/em>. Ahogy Julow Viktor is hangs\u00falyozza, “a mentalit\u00e1s vil\u00e1gias, de egyh\u00e1zhoz k\u00f6t\u00f6tt”. Minden ellentmond\u00e1soss\u00e1ga ellen\u00e9re a P\u00e9czely k\u00f6r\u00fcl t\u00f6rt\u00e9ntek, ahogyan err\u0151l K\u00f6lcsey levele is tan\u00faskodik, rem\u00e9nys\u00e9ggel t\u00f6lt\u00f6tte el a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151ket: az \u00faj eszm\u00e9k (nemzeti irodalom, a romantika \u00e9s reformkor politikai-t\u00e1rsadalmi eszm\u00e9i) m\u00e9giscsak talajra tal\u00e1lnak Debrecenben, vagyis a v\u00e1ros m\u00e9giscsak k\u00e9pes arra, hogy \u00e1tform\u00e1lja a debrecenis\u00e9g tartalm\u00e1t, \u00fajradefini\u00e1lja identit\u00e1s\u00e1t. Noha a t\u00f6rt\u00e9netnek lehet olyan olvasata is, mely szerint a szemben\u00e9z\u00e9s az orsz\u00e1gos v\u00e1ltoz\u00e1sokt\u00f3l val\u00f3 lemarad\u00e1ssal m\u00e1r elker\u00fclhetetlen volt. A legf\u0151bb probl\u00e9m\u00e1t azonban az jelentette, hogy e t\u00f6rt\u00e9net nem lett valaminek a kezdete, a v\u00e1rva v\u00e1rt folyamatok \u00e9s az \u00f6n\u00e9rtelmez\u00e9s meg\u00faj\u00edt\u00e1sa nem k\u00f6vetkezett be.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e1llapotai egyre siralmasabbak voltak. A felvil\u00e1gosod\u00e1s eszm\u00e9i meghat\u00e1roz\u00f3ak voltak eg\u00e9szen a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9ig<\/em>. A 19. sz\u00e1zadban nincs egyetlen olyan debreceni \u00edr\u00f3 vagy k\u00f6lt\u0151, akinek neve fennmaradt volna a magyar irodalom rost\u00e1j\u00e1n. Az \u00e1ltal\u00e1nos (vid\u00e9ki) m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e1llapotokat j\u00f3l jellemzi, hogy a K\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti T\u00e1rsulat 1871. \u00e9vi v\u00e1ndorki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1n \u00f6sszesen k\u00e9t k\u00e9pet tudtak eladni. Az irodalmi \u00e9s m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let az \u00f6nk\u00e9pz\u0151k\u00f6r\u00f6kbe szorult vissza<\/em>. Balogh Istv\u00e1n sorai szeml\u00e9letesen jellemzik a 40-es \u00e9vekbeli v\u00e1ros m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9s ment\u00e1lis \u00e1llapotait: <\/p>\n\n\n\n

\n

“Debrecen k\u00fcls\u0151 k\u00e9pe […] meglehet\u0151sen szeg\u00e9nyes, s ezt m\u00e9g jobban kihangs\u00falyozza a v\u00e1ros n\u00e9p\u00e9nek els\u0151 pillant\u00e1sra felt\u0171n\u0151 z\u00e1rk\u00f3zotts\u00e1ga \u00e9s szinte t\u00fcntet\u0151 puritanizmusa, a k\u00fcls\u0151 f\u00e9ny\u0171z\u00e9s \u00e9s a pompa teljes hi\u00e1nya s valami rideg c\u00e9lszer\u0171s\u00e9ghez \u00e9s gyakorlatiass\u00e1ghoz val\u00f3 igazod\u00e1s.”<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

S ez m\u00e9g hossz\u00fa ideig \u00edgy maradt. Hi\u00e1ba alakult meg 1890-ben a Csokonai K\u00f6r<\/mark>, m\u0171k\u00f6d\u00e9se alapvet\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1st nem hozott a v\u00e1ros m\u0171vel\u0151d\u00e9si \u00e9let\u00e9ben: a provincializmus \u00e9s az egyre korszer\u0171tlenebb\u00e9 v\u00e1l\u00f3 Kisfaludy \u00e9s Pet\u0151fi T\u00e1rsas\u00e1gt\u00f3l val\u00f3 f\u00fcgg\u0151s\u00e9g szabta meg l\u00e1t\u00f3hat\u00e1rukat.<\/p>\n\n\n\n

Az adal\u00e9kok tov\u00e1bbi sorol\u00e1sa helyett tal\u00e1n l\u00e9nyegesebb annak r\u00f6gz\u00edt\u00e9se, hogy a jelen kicsinys\u00e9g\u00e9vel egy hallatlanul gazdag \u00e9s jelent\u0151s m\u00falt \u00e1llt szemben<\/em>. Ez\u00e9rt amikor Debrecenr\u0151l vagy a debrecenis\u00e9gr\u0151l volt sz\u00f3, nem volt m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9g a korabeli emberek sz\u00e1m\u00e1ra, mint e m\u00faltra val\u00f3 hivatkoz\u00e1s. A m\u00falt pedig mindenre magyar\u00e1zattal szolg\u00e1lt<\/em>, mindent \u00e9rthet\u0151v\u00e9 tett \u00e9s mindent helyben hagyott: a v\u00e1ros v\u00e9dtelens\u00e9ge, k\u00e1lvinizmusa a katolikus tengerben<\/mark>, melyek j\u00f3zan megfontol\u00e1sra \u00e9s bizalmatlans\u00e1gra nevelt\u00e9k a polg\u00e1rokat, a magyar m\u0171vel\u0151d\u00e9s kiemelked\u0151 helye<\/mark>, mely er\u0151s \u00f6ntudatot adott a sz\u00e1mukra, a sok szeg\u00e9ny di\u00e1kot is felnevel\u0151 Koll\u00e9gium,<\/mark> mely a t\u00e1rsadalmi \u00e9s a m\u0171vel\u0151d\u00e9si egys\u00e9gben val\u00f3 hit\u00fcket is jelzi, \u00e9s persze nem utols\u00f3 sorban Habsburg-elleness\u00e9g\u00fck<\/mark>, mely a nemzeti \u00e9rdekek \u00e9s \u00e9rz\u00fclet f\u0151 k\u00e9pvisel\u0151j\u00e9v\u00e9 tette Debrecent<\/mark>. A m\u00falt e t\u00fals\u00falya megfigyelhet\u0151 a m\u0171vel\u0151d\u00e9s minden ter\u00fclet\u00e9n. E sz\u00e1zad legfontosabb irodalmi t\u00e9m\u00e1it m\u00e9g mindig a fenti t\u00f6rt\u00e9nelmi adotts\u00e1gok \u00e9s \u00e9rdemek jelentik. Az 1860-ban megjelent Csokonai Album<\/mark> szerz\u0151i tov\u00e1bbra is a m\u00falt irodalm\u00e1t m\u0171velt\u00e9k, mintha az irodalom olyan m\u00fazeum lenne, melyben a ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak, m\u0171alkot\u00e1sok egyszer \u00e9s mindenkorra megszabn\u00e1k az alkot\u00e1s t\u00f6rv\u00e9nyeit<\/em>. S ha a 20. sz\u00e1zad elej\u00e9re ugrunk, akkor Ol\u00e1h G\u00e1bor Szeg\u00e9ny magyarok<\/em>-j\u00e1r\u00f3l \u00edrt kritik\u00e1j\u00e1ban Ady is \u00e9pp e m\u00falthoz val\u00f3 merev ragaszkod\u00e1st, Debrecen kult\u00far\u00e1j\u00e1nak \u00f3dons\u00e1g\u00e1t tette sz\u00f3v\u00e1, mintegy megism\u00e9telve a Kazinczy sz\u00e1j\u00e1b\u00f3l sz\u00e1z \u00e9vvel kor\u00e1bban elhangzottakat. A m\u00falt e t\u00fals\u00falya k\u00f6zvetve is jelzi, hogy e sz\u00e1zadban nincsenek meg\u00edr\u00e1sra \u00e9rdemes t\u00f6rt\u00e9netek. Ezek hi\u00e1nya pedig azt is jelenti, hogy az identit\u00e1s \u00fajrafogalmaz\u00e1s\u00e1nak nem volt meg sem a lehet\u0151s\u00e9ge, sem pedig az ig\u00e9nye. S \u00edgy tal\u00e1n azt is jelzi, hogy a debrecenis\u00e9g meghalt, vagy legal\u00e1bbis tetszhalott \u00e1llapotba ker\u00fclt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt Ricoeurt\u0151l is j\u00f3l tudhatjuk, hogy t\u00f6rt\u00e9netek n\u00e9lk\u00fcl nincs identit\u00e1s, \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9netek n\u00e9lk\u00fcl pedig nincs lehet\u0151s\u00e9g annak \u00fajrafogalmaz\u00e1s\u00e1ra, vagyis nincs lehet\u0151s\u00e9g arra, hogy \u00e9letet lehelj\u00fcnk bel\u00e9, s \u00e9rv\u00e9nyesk\u00e9nt ismertess\u00fck el. Debrecen ugyan sz\u00e1zszor kijelenthette mag\u00e1r\u00f3l, hogy kult\u00farcentrum, a legmagyarabb v\u00e1ros stb., ha senki sem igazolta vissza. Az identit\u00e1s ugyanis nem puszt\u00e1n az a k\u00e9p, amit magunkr\u00f3l kialak\u00edtottunk \u00e9s amellyel azonosulunk, ez ugyanis mindig m\u00e1sok elismer\u00e9s\u00e9re \u00e9s visszaigazol\u00e1s\u00e1ra szorul.<\/em> M\u00e1sok reakci\u00f3i teszik csak lehet\u0151v\u00e9 a sz\u00e1munkra, hogy r\u00e1l\u00e1ssunk \u00f6nmagunkra, felismerj\u00fck \u00f6nmagunkat, ak\u00e1r a szem\u00e9lyes, ak\u00e1r a szoci\u00e1lis identit\u00e1sr\u00f3l van sz\u00f3. A debreceni identit\u00e1s azonban m\u00e9g mindig a r\u00e9gi t\u00f6rt\u00e9netekben szeml\u00e9lte \u00f6nmag\u00e1t, s ek\u00f6zben sz\u00e9p lassan ill\u00fazi\u00f3v\u00e1 v\u00e1lt. A t\u00f6rt\u00e9nelem egyre nehezebb tehernek t\u0171nt, s nem lehetett tudni, van-e t\u0151le szabadul\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros szerencs\u00e9j\u00e9re vagy szerencs\u00e9tlens\u00e9g\u00e9re azonban lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlott az \u00fajabb t\u00f6rt\u00e9netek hi\u00e1ny\u00e1nak elfed\u00e9s\u00e9re. Az 1849-es t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sekr\u0151l \u00e9s a korm\u00e1ny Debrecenbe menek\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3.<\/mark> Pontosabban ezek m\u00edtoszair\u00f3l, amit a szabads\u00e1g \u0151rv\u00e1rosa toposszal <\/mark>foglalhatunk \u00f6ssze. Az persze j\u00f3 ideig senkit nem \u00e9rdekelt, hogy ha ezekhez k\u00f6zel hajolunk, bizony hamarosan sz\u00e9tfoszlanak. Az e t\u00f6rt\u00e9netekben megform\u00e1lt \u00f6nk\u00e9p \u00e9s a val\u00f3s\u00e1g ugyanis elhajolnak egym\u00e1st\u00f3l. \u00c1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 az a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s, amit Balogh Istv\u00e1n tett Kossuth \u00e9s Debrecen viszonya kapcs\u00e1n, ti. hogy a Kossuth-m\u00edtosznak semmi t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nye nincs, hisz Debrecenben ugyancsak tart\u00f3zkod\u00f3an viszonyultak a polg\u00e1ri jogokhoz, s a p\u00e1r h\u00f3napos f\u0151v\u00e1ros-szerepk\u00f6r semmi v\u00e1ltoz\u00e1st sem id\u00e9zett el\u0151 a t\u00e1rsadalmi szerkezetben.<\/p>\n\n\n\n

\n

E m\u00edtoszok azonban arra k\u00e9ts\u00e9gtelen\u00fcl j\u00f3k voltak, hogy hidat verjenek a m\u00falt \u00e9s a jelen k\u00f6z\u00e9, m\u00e9gpedig \u00fagy, hogy mindk\u00e9t part a magyar nemzet t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben jelent\u0151s szerepet j\u00e1tsz\u00f3 v\u00e1ros k\u00e9p\u00e9t mutassa, a h\u00edd alatti szakad\u00e9k pedig id\u0151legesnek \u00e9s a sors \u00e9rdemekre nem figyel\u0151, kegyetlen j\u00e1t\u00e9k\u00e1nak l\u00e1tsz\u00f3djon.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

D\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g \u00e9s identit\u00e1s<\/strong><\/p>\n\n\n\n

A d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g e folyamatba helyezve egy\u00e9rtelm\u0171en a szoci\u00e1lis identit\u00e1s meger\u0151s\u00edt\u00e9se \u00e9s fenntart\u00e1sa eszk\u00f6z\u00e9nek t\u0171nik<\/em>. V\u00e1lasz a t\u00f6rt\u00e9nelem terhe okozta g\u00f6rcsre \u00e9s megmereved\u00e9sre. A d\u00edszpolg\u00e1r az a t\u00fck\u00f6r, amiben a v\u00e1ros felismerhette mag\u00e1t, ami r\u00e9v\u00e9n a r\u00e9gm\u00falt t\u00f6rt\u00e9netei belesz\u00f6v\u0151dhettek a jelenbe, vagyis aminek a seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a jelen a m\u00falt folytat\u00e1sak\u00e9nt volt \u00e9rtelmezhet\u0151. A d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g int\u00e9zm\u00e9nye k\u00e9t ir\u00e1nyba is elv\u00e9gzi e legitim\u00e1ci\u00f3s m\u0171veletet<\/em>. Egyr\u00e9szt a polg\u00e1rok fel\u00e9, akik mindenek el\u0151tt az \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s\u00fckben er\u0151s\u00f6dhetnek meg, hisz mindig a d\u00edszpolg\u00e1r az, aki m\u00e9lt\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9ghez val\u00f3 odatartoz\u00e1sra, m\u00e1sr\u00e9szt a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra igyekszik bizony\u00edtani, hogy az \u00f6nk\u00e9p igaz \u00e9s visszaigazol\u00e1sra m\u00e9lt\u00f3. Mivel olyan emberek mutatnak saj\u00e1tosan debreceni jegyeket, akik az eg\u00e9sz magyar kult\u00far\u00e1nak a reprezent\u00e1nsai, az \u00f6nk\u00e9p \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge szinte \u00f6nmag\u00e1t\u00f3l ad\u00f3dik. A d\u00edszpolg\u00e1rokban teh\u00e1t a v\u00e1ros \u00f6nmag\u00e1t \u00fcnnepli.<\/mark> V\u00e1s\u00e1ry Istv\u00e1n polg\u00e1rmester vil\u00e1gosan meg is fogalmazta ezt Herczeg Ferenc k\u00f6sz\u00f6nt\u00e9sekor: egyszerre \u00fcnnepelj\u00fck a nagy \u00edr\u00f3t \u00e9s egyszerre a v\u00e1rost, egyszerre mutatkozik meg e d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1gban az \u00edr\u00f3 \u00e9s a v\u00e1ros lelke. Nincs is mit ezen csod\u00e1lkozni, az ilyen kultikus aktusokhoz mindig dramaturgiai besz\u00e9d kapcsol\u00f3dik, vagyis az \u00f6n\u00e1br\u00e1zol\u00e1s olyan m\u00f3dja, mellyel azt szeretn\u00e9k el\u00e9rni, hogy m\u00e1sok olyannak l\u00e1ss\u00e1k \u0151ket, amilyennek \u0151k szeretn\u00e9k. A d\u00edszpolg\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1s teh\u00e1t az egyik legfontosabb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s-teremt\u0151 aktus.<\/em><\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros els\u0151 d\u00edszpolg\u00e1rain\u00e1l m\u00e9g k\u00f6zvetlen\u00fcl tetten \u00e9rhet\u0151 a kapcsol\u00f3d\u00e1s: h\u00e1zuk volt Debrecenben \u00e9s lehetett azt is tudni, hogy mit k\u00f6sz\u00f6nhetett nekik a v\u00e1ros. K\u00e9s\u0151bb azonban egyre ink\u00e1bb szimbolikus, \u00e9rtelmez\u00e9st ig\u00e9nyl\u0151 a kapcsolat: az igazi debrecenis\u00e9g felmutat\u00e1sa olyan \u00e9rtelmez\u00e9si keretet biztos\u00edt a v\u00e1ros polg\u00e1rai sz\u00e1m\u00e1ra, amely r\u00e9v\u00e9n meg tudj\u00e1k hat\u00e1rozni hovatartoz\u00e1sukat, el tudj\u00e1k rendezni m\u00e1sok e hovatartoz\u00e1shoz val\u00f3 viszony\u00e1t: \u00e9rvelni tudnak egyes \u00edt\u00e9letek mellett \u00e9s vissza tudnak utas\u00edtani m\u00e1sokat. A szimbolikus, \u00e9rtelmez\u0151 jelleg ann\u00e1l is ink\u00e1bb fontos volt, mert arra kellett t\u00f6rekedni, hogy a v\u00e1ros valamennyi polg\u00e1ra egym\u00e1st\u00f3l elt\u00e9r\u0151 politikai meggy\u0151z\u0151d\u00e9sek ellen\u00e9re is \u00e9rv\u00e9nyesnek \u00e9rezhesse mag\u00e1ra. Ebben a tekintetben bizony\u00e1ra j\u00f3l v\u00e1lasztottak a v\u00e1ros vezet\u0151i, amikor J\u00f3kait vagy Herczeg Ferencet emelt\u00e9k be a d\u00edszpolg\u00e1rok sor\u00e1ba. J\u00f3kai \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9t egyetlen vit\u00e1z\u00f3-k\u00e9telked\u0151 hang sem zavarta meg, mint ahogy Herczeg Ferenc el\u0151tt olyanok is meghajtott\u00e1k a fej\u00fcket, akik radik\u00e1lisan m\u00e1st gondoltak a vil\u00e1gr\u00f3l \u00e9s az irodalomr\u00f3l. \u00c9pp ez\u00e9rt a d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g alkalmas arra is, hogy j\u00f3l elfedje az aktu\u00e1lis politikai mot\u00edvumokat, egy-egy pillanatra elhallgattassa az ellent\u00e9teket.<\/em> \u00c9pp ebben van az ereje, de \u00e9ppen ebben rejlik annak az oka, ami\u00e9rt alkalmank\u00e9nt gyan\u00fa t\u00e1mad benn\u00fcnk: val\u00f3di k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9lm\u00e9ny vagy csak politikai j\u00e1t\u00e9k r\u00e9szesei voltak-e a r\u00e9szvev\u0151k. A kett\u0151 sz\u00e9tv\u00e1laszt\u00e1sa szinte lehetetlen, de tal\u00e1n f\u00f6l\u00f6sleges is. Mindezek ut\u00e1n nem v\u00e9letlen, hogy csak az 1850-es \u00e9vekben megv\u00e1lasztottakkal kapcsolatban mer\u00fclt fel, hogy t\u00f6r\u00f6lj\u00e9k \u0151ket a d\u00edszpolg\u00e1rok sor\u00e1b\u00f3l, hisz eset\u00fckben annyira nyilv\u00e1nval\u00f3ak voltak a k\u00f6zvetlen politikai \u00e9rdekek. De m\u00e9g ebben az esetben is elhangozhatott olyan \u00e9rv, mely szerint itt sem puszt\u00e1n egy\u00e9ni vagy csoport-, hanem v\u00e1rospolitikai \u00e9rdekekr\u0151l volt sz\u00f3, teh\u00e1t d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1gukat nem lehet megsz\u00fcntetni.<\/p>\n\n\n\n

A d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g <\/em>nemcsak er\u0151sen befoly\u00e1solja, hanem alak\u00edtja is a k\u00f6zbesz\u00e9det<\/em>. Mivel \u00f6n\u00e1br\u00e1zol\u00e1si aktusr\u00f3l<\/mark> van sz\u00f3, fel sem mer\u00fclhet, hogy az igaz-hamis kateg\u00f3riap\u00e1r r\u00e9v\u00e9n \u00edt\u00e9lj\u00e9k meg, vagy hogy egyes r\u00e9szleteit elutas\u00edts\u00e1k, m\u00e1sokat pedig elfogadjanak.<\/p>\n\n\n\n

\n

Csak eg\u00e9sz\u00e9ben lehet elutas\u00edtani vagy elfogadni. De m\u00e9g ez is csak a k\u00edv\u00fcl\u00e1ll\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra adott lehet\u0151s\u00e9g, mert a polg\u00e1rok sz\u00e1m\u00e1ra nincs m\u00e1s v\u00e1laszt\u00e1s, mint az elfogad\u00e1s<\/em>. Ki az, aki ellenv\u00e9lem\u00e9ny\u00e9t fel mern\u00e9 v\u00e1llalni, hisz ez \u00e1rul\u00e1ssal, adott esetben politikai \u00f6ngyilkoss\u00e1ggal \u00e9rne fel. Ki az, aki hangot tudna adni politikai j\u00f3zans\u00e1g\u00e1nak vagy esetleges ellen\u00e9rz\u00e9seinek, mikor v\u00e1rosa megdics\u0151\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l van sz\u00f3. Ez ut\u00f3bbi ugyanis sohasem lehet k\u00e9rd\u00e9ses, hisz a k\u00f6sz\u00f6nt\u0151 a d\u00edszpolg\u00e1r sz\u00e1m\u00e1ra is er\u0151sen megszabja, mit is mondhat v\u00e1lasz\u00e1ban. Nem ker\u00fclhet\u0151 el, hogy ne vallja mag\u00e1t a v\u00e1ros polg\u00e1r\u00e1nak \u00e9s az \u0151t illet\u0151 megbecs\u00fcl\u00e9s ne sz\u00e1rmazzon \u00e1t a v\u00e1rosra.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

J\u00f3kai \u00e9s a m\u00falt \u00fajj\u00e1\u00e9led\u00e9se<\/strong><\/p>\n\n\n\n

\"\"
J\u00f3kai M\u00f3r portr\u00e9ja, dedik\u00e1lva, Ellinger Ede felv\u00e9tele, Budapest, 1893.
A portr\u00e9t J\u00f3kai jubil\u00e1ris \u00e9letm\u0171sorozata megrendel\u0151inek k\u00fcldte sz\u00e9t, illetve tisztel\u0151inek osztogatta, egys\u00e9ges formul\u00e1val dedik\u00e1lva: Eml\u00e9k\u00fcl J\u00f3ka<\/em>i M\u00f3<\/em>r.<\/em> Jelen p\u00e9ld\u00e1nyt a debreceni k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g tagjak\u00e9nt K\u00f6nyves T\u00f3th Mih\u00e1ly kapta az 1894. janu\u00e1r 6-i \u00fcnneps\u00e9gen.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1893-ban J\u00f3kai M\u00f3r d\u00edszpolg\u00e1rr\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1sa <\/mark>is igazi szimbolikus aktus volt, m\u00e9g ha esetleg fel is fejthet\u0151k azok a k\u00f6zvetlen politikai \u00e9rdekek, melyek szerepet j\u00e1tszottak ebben. Hisz bizony\u00e1ra j\u00f3l j\u00f6tt ez a hatalmon l\u00e9v\u0151 korm\u00e1nyp\u00e1rti vezet\u00e9snek, akik ett\u0151l meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00fck \u00e9s t\u00e1mogatotts\u00e1guk javul\u00e1s\u00e1t is rem\u00e9lhett\u00e9k. A Szabadelv\u0171 P\u00e1rt ugyanis a sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9re egyre ink\u00e1bb sz\u00e9tes\u0151 \u00e9s a hatalomhoz g\u00e1tl\u00e1stalanul ragaszkod\u00f3 p\u00e1rtt\u00e1 v\u00e1lt. M\u00e9lt\u00e1n hihett\u00e9k, hogy tekint\u00e9lyveszt\u00e9s\u00fck tal\u00e1n nemcsak meg\u00e1ll, hanem esetleg meg is fordul az\u00e1ltal, hogy ilyen jelent\u0151s, mindenki \u00e1ltal egyar\u00e1nt elfogadott \u00edr\u00f3 fogadja el h\u00edv\u00e1sukat. Ezt m\u00e9g akkor is sz\u00e1m\u00edt\u00e1sba lehetett venni, ha mindenki tiszt\u00e1ban volt J\u00f3kai politikai hovatartoz\u00e1s\u00e1val. Az esetleges politikai mot\u00edvumok ir\u00e1nti gyanakod\u00e1sunkat er\u0151s\u00edtheti az a parlamentben \u00e9pp ekkor foly\u00f3 vita, hogy a k\u00e9pvisel\u0151h\u00e1zban el\u0151terjessz\u00e9k-e Miksz\u00e1th ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1t, mely szerint a k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9sben 20.000 Ft-ot ir\u00e1nyozzanak el\u0151 J\u00f3kai d\u00edszkiad\u00e1s\u00fa m\u0171vei beszerz\u00e9s\u00e9re. A F\u00fcggetlens\u00e9gi \u00e9s 48-as p\u00e1rt ugyanis csak akkor szavazta volna meg az ind\u00edtv\u00e1nyt, ha Kossuth m\u0171vei beszerz\u00e9s\u00e9re is ugyanennyit ford\u00edtan\u00e1nak. E politikai felhangok ellen\u00e9re tudom\u00e1som szerint nem tal\u00e1lt ellenz\u0151kre a v\u00e1rosvezet\u0151k javaslata. Bizony\u00e1ra szerepe volt ebben annak is, hogy J\u00f3kai megv\u00e1laszt\u00e1sa \u00f6sszhangban \u00e1llt a v\u00e1ros vezet\u0151 \u00e9rtelmis\u00e9ge \u00e1ltal egyre gyakrabban hangoztatott t\u00f6rekv\u00e9ssel, hogy \u00fajra k\u00f6zponti szerep\u0171v\u00e9 tegy\u00e9k Debrecent. A regionalizmus, amelynek egyik megnyilv\u00e1nul\u00e1sa volt a Csokonai K\u00f6r megalakul\u00e1sa is, e t\u00f6rekv\u00e9sek \u00e9rv\u00e9nyes\u00edt\u00e9s\u00e9nek aktus\u00e1t l\u00e1thatta – joggal – J\u00f3kai d\u00edszpolg\u00e1rr\u00e1 v\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Mindezek mellett jelent\u0151s volt e v\u00e1laszt\u00e1s a debreceni identit\u00e1s \u00fajrafogalmaz\u00e1sa, \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9g\u00e9nek elismertet\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l is. Hisz Debrecen alapvet\u0151en J\u00f3kainak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy a m\u00falt m\u00edtoszaiban megk\u00e9pzett imagin\u00e1rius Debrecen-k\u00e9p nemcsak egyszer\u0171en fennmaradt, hanem meg is \u00fajult: belesz\u00f6v\u0151dhetett a jelenkori v\u00e1ros k\u00e9pe. A m\u00falt terhe \u00e9pp J\u00f3kai \u00edr\u00e1sai r\u00e9v\u00e9n ker\u00fclt le a debreceniek v\u00e1ll\u00e1r\u00f3l, s t\u0171nhetett \u00fagy, hogy Debrecen jelent\u0151s\u00e9gveszt\u00e9se az ill\u00fazi\u00f3. Gondoljunk csak az egyik, e szempontb\u00f3l rendk\u00edv\u00fcl fontos J\u00f3kai-reg\u00e9nyre, a M\u00e9gis mozog a f\u00f6ld<\/em>re. E reg\u00e9nyben a v\u00e1ros \u00fagy jelenik meg, mintha a reformkori mozgalmak valamik\u00e9pp ide k\u00f6t\u0151dtek, itt eredtek volna. Mintha ez a v\u00e1ros \u0151rizte volna meg, mentette volna \u00e1t ezekre az id\u0151kre a nemzeti szabads\u00e1g eszm\u00e9j\u00e9t.<\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

Pedig a t\u00f6rt\u00e9neti t\u00e9nyek arr\u00f3l tan\u00faskodnak, hogy \u00e9pp ebben a v\u00e1rosban vertek legnehezebben gy\u00f6keret a nemzeti romantika eszm\u00e9i \u00e9s t\u00f6rekv\u00e9sei. El\u00e9g tal\u00e1n csak arra gondolnunk, hogy a debreceni Koll\u00e9giumban vezett\u00e9k be legk\u00e9s\u0151bb a magyar nyelv\u0171 oktat\u00e1st<\/em>. J\u00f3kai<\/mark> teh\u00e1t az\u00e9rt volt hallatlanul fontos Debrecen sz\u00e1m\u00e1ra, mert p\u00f3tolta a hi\u00e1nyz\u00f3 t\u00f6rt\u00e9neteket, folytonosnak mutatta Debrecen jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t<\/mark>, hamisnak mutatta azokat a v\u00e9lem\u00e9nyeket, melyek lejt\u0151re ker\u00fclt, provinci\u00e1lis v\u00e1rosr\u00f3l besz\u00e9ltek. S ami ugyanilyen fontos, h\u00edveket szerezhetett Debrecennek, melyet a m\u0171vein kereszt\u00fcl az eg\u00e9sz nemzet tanulhatott meg becs\u00fclni<\/em>. \u00d6nbecs\u00fcl\u00e9s, a debrecenis\u00e9g \u00f6ntudatos v\u00e1llal\u00e1sa \u00e9s ennek elismer\u00e9se, visszaigazol\u00e1sa elv\u00e1laszthatatlanul fon\u00f3dtak \u00f6ssze a j\u00f3kais Debrecen-k\u00e9p\u00e9ben\/kultusz\u00e1ban. J\u00f3kai, ahogy 1884-ben az Arany Bik\u00e1ban elmondott besz\u00e9d\u00e9b\u0151l is kit\u0171nik, nemcsak teljesen azonosult a hagyom\u00e1nyoz\u00f3dott, mitikus Debrecen-k\u00e9ppel, hanem \u00fajra\u00edrta \u00e9s legitim\u00e1lta azt:<\/p>\n\n\n\n

\n

“\u00c9s Debrecen v\u00e1ros\u00e1nak senki sem seg\u00edtett az emelked\u00e9sben, \u0151t nem tett\u00e9k nagy foly\u00f3vizek orsz\u00e1g emporium\u00e1v\u00e1, neki nem adott az orsz\u00e1g milli\u00f3kat a sz\u00e9p\u00edt\u00e9sre, a k\u00fclf\u00f6ld nem j\u00e1rult \u00fajj\u00e1alak\u00edt\u00e1s\u00e1hoz, m\u00e9g idegen n\u00e9pfaj sem k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6zte neki esz\u00e9t, iparkod\u00e1s\u00e1t; e v\u00e1ros nagys\u00e1g\u00e1t, emelked\u00e9s\u00e9t saj\u00e1t n\u00e9p\u00e9nek, a t\u0151sgy\u00f6keres magyar faj esz\u00e9nek, munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nheti.”<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Besz\u00e9de v\u00e9g\u00e9n a “magyarok v\u00e1ros\u00e1ra”<\/em> emelte pohar\u00e1t. Ezekben a sorokban mindenki r\u00e1ismerhetett arra v\u00e1rosk\u00e9pre, mely a debreceniek sz\u00e1m\u00e1ra oly kedves volt.<\/p>\n\n\n\n

J\u00f3kait \u00edr\u00f3i jubileuma 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n a Csokonai K\u00f6r javaslat\u00e1ra v\u00e1lasztotta a v\u00e1rosi k\u00f6zgy\u0171l\u00e9s a d\u00edszpolg\u00e1rok sor\u00e1ba. Az oklev\u00e9l 1894. janu\u00e1r 6-i, J\u00f3kai orsz\u00e1gos \u00fcnnep\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tad\u00e1s\u00e1ig<\/mark> t\u00f6bb \u00fajs\u00e1gcikk foglalkozott az \u00edr\u00f3 d\u00edszpolg\u00e1rs\u00e1g\u00e1val. Az hivatalos magyar\u00e1zat \u00e9s az \u00edr\u00e1sok J\u00f3kai egyetlen jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t emelt\u00e9k ki: fenntartotta a nemzeti szellemet \u00e9s a nemzeti l\u00e9lek eml\u00e9kezet\u00e9t a neh\u00e9z id\u0151kben is, munk\u00e1iban “a nemzeti G\u00e9niusz hallatja szav\u00e1t”<\/em>. S term\u00e9szetesen ennek legf\u0151bb meghall\u00f3ja mindig Debrecen volt. A d\u00edszpolg\u00e1rv\u00e1laszt\u00e1s \u00fczenete teh\u00e1t el\u00e9g egy\u00e9rtelm\u0171: Debrecen az a v\u00e1ros, amely legink\u00e1bb ragaszkodott a nemzeti saj\u00e1toss\u00e1gokhoz \u00e9s a nemzeti \u00e9rt\u00e9kekhez.<\/mark> Ez persze egyben saj\u00e1tos \u00e9s k\u00e9s\u0151i v\u00e1lasz is az \u00c1rk\u00e1dia-p\u00f6rben elhangzottakra: m\u00e9giscsak \u00e9rtelme volt a hagyom\u00e1nyokhoz val\u00f3 ragaszkod\u00e1snak, m\u00e9g ha k\u00e9s\u0151n is kapta meg \u00e9rte a v\u00e1ros az elismer\u00e9st.<\/p>\n\n\n\n

\"\"

J\u00f3kai M\u00f3r levele G\u00e9resi K\u00e1lm\u00e1nhoz mint a Csokonai K\u00f6r eln\u00f6k\u00e9hez, 1902
Tisztelt Eln\u00f6k ur
Fogadja legh\u00e1l\u00e1sabb k\u00f6sz\u00f6netemet a Csokonai K\u00f6r \u00e1ltal hozz\u00e1m int\u00e9zett l\u00e9lekemel\u0151 nyilatkozat\u00e1\u00e9rt. Nekem el\u00e9gt\u00e9tel\u00fcl szolg\u00e1l az \u00e9s buzd\u00edt\u00e1sul, hogy h\u00e1tralev\u0151 napjaimat is, mik\u00e9nt az eddigieket nemzetemnek, az erk\u00f6lcsi id\u00e1loknak s az igaz szabadelv\u0171s\u00e9gnek szolg\u00e1lat\u00e1ban t\u00f6ltsem el. Adja \u00e1t k\u00e9rem h\u00e1l\u00e1s \u00fcdv\u00f6zletemet a Csokonai K\u00f6rnek \u00e9s Debrecen k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g\u00e9nek, melynek kora ifj\u00fas\u00e1gom \u00f3ta igaz tisztel\u0151je vagyok. Kiv\u00e1l\u00f3 tiszteletem mellett maradok
igaz tisztel\u0151je Dr. J\u00f3kai M\u00f3r
Budapesten 1902 April 25\u00e9n<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Megfigyelhet\u0151, hogy a debreceniek \u00fagy besz\u00e9lnek J\u00f3kair\u00f3l, mintha mindenekel\u0151tt Debrecen\u00e9 lenne. A debreceni k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g akart els\u0151nek megjelenni a 1894-es jubileumi \u00fcnneps\u00e9gen, az \u00fajs\u00e1gok arr\u00f3l \u00edrtak, hogy J\u00f3kai k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kit\u00fcntette a debrecenieket, s \u00e9pp ez\u00e9rt h\u00e1borodhattak fel azon, hogy rossz, azaz nem m\u00e9lt\u00f3 helyet jel\u00f6ltek ki a v\u00e1ros k\u00fcld\u00f6tts\u00e9g\u00e9nek, mert szinte alig hallhattak valamit. A Csokonai K\u00f6r hangs\u00falyozta, hogy b\u00e1r anyagilag nagy terhet jelent a sz\u00e1mukra, de m\u00e9gis el\u0151fizetnek a J\u00f3kai-d\u00edszkiad\u00e1sra, r\u00e9szt k\u00e9rnek a nemzet h\u00e1l\u00e1j\u00e1t kifejez\u0151 gesztusb\u00f3l, hogy az \u00edr\u00f3nak \u00f6sszegy\u0171lj\u00f6n 100.000 Ft tiszteletd\u00edj. A Debreceni Ellen\u0151r<\/em>ben k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k J\u00f3kai T\u00f3th J\u00f3zsef koll\u00e9giumi tan\u00e1rnak 1878-ban \u00edrt, minden bizonnyal nyilv\u00e1noss\u00e1gnak sz\u00e1nt level\u00e9t, mely szerint Debrecen volt az elm\u00falt 300 \u00e9vben “mened\u00e9ke a magyar nemzeti m\u0171velts\u00e9gnek, szellemi halad\u00e1snak, anyagi gyarapod\u00e1snak”<\/em>. A dolognak mind\u00f6ssze az a sz\u00e9ps\u00e9ghib\u00e1ja, hogy a k\u00f6vetkez\u0151 passzusokban a korm\u00e1nyp\u00e1rtra val\u00f3 szavaz\u00e1sra buzd\u00edtja a debrecenieket.<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros megdics\u0151\u00fcl\u00e9s\u00e9hez nem f\u00e9rhet k\u00e9ts\u00e9g. K\u00e9rd\u00e9s persze, milyen hat\u00e1sa volt mindennek. Hogy volt, azt bizony\u00edtja az a t\u00e1mad\u00e1s, amely a b\u00e9csi Fremdenblatt<\/em> \u00e9s a Budapesti H\u00edrlap<\/em> has\u00e1bjain ekkor \u00e9rte a v\u00e1rost. A k\u00e9t \u00fajs\u00e1g ugyanis Debrecen egyetem ut\u00e1ni v\u00e1gyakoz\u00e1s\u00e1n ironiz\u00e1lt<\/mark>. S amikor azt k\u00e9rdezt\u00e9k: de “… hol van … maga a v\u00e1ros?”,<\/em> nem tettek m\u00e1st, mint \u00fajra megk\u00e9rd\u0151jelezt\u00e9k azt a \u00f6nk\u00e9pet, melyet a J\u00f3kai-kultusz seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel igyekezetek a v\u00e1ros vezet\u0151i \u00fajra meger\u0151s\u00edteni a debreceniekben \u00e9s elhitetni az idegenekkel. Mindez azonban m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net, annak jelz\u00e9s\u00e9re azonban tal\u00e1n \u00edgy is elegend\u0151, hogy \u00fajabb d\u00edszpolg\u00e1rokra m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ge lesz Debrecennek. Nehezebb annak megragad\u00e1sa, hogy milyen hat\u00e1st v\u00e1ltott ki a debreceniekben, vagyis az \u00fcnneps\u00e9gek elm\u00falt\u00e1val mi maradt meg ebb\u0151l a mindennapokra. Ha abb\u00f3l induln\u00e1nk ki, hogy J\u00f3kai hal\u00e1lakor, 1904-ben sok m\u00e1s v\u00e1rossal ellent\u00e9tben csak a k\u00f6z\u00e9p\u00fcleteken volt gy\u00e1szszalag, a mag\u00e1nh\u00e1zakon nem, tal\u00e1n k\u00f6nnyen arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutn\u00e1nk, hogy nem sok minden. Ez azonban t\u00e9ved\u00e9s lenne. Egyr\u00e9szt az \u00fcnnepi besz\u00e9dekben \u00e9s a k\u00f6z\u00f6s \u00fcnnepek alkalm\u00e1val felismert k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi azonoss\u00e1gtudat nem k\u00f6zvetlen\u00fcl v\u00e1lthat\u00f3 \u00e1t a mindennapokra. Ezeknek az alkalmaknak a feladata ugyanis nem m\u00e1s, mint a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi odatartoz\u00e1s-\u00e9lm\u00e9ny be\u00e9p\u00edt\u00e9se abba a hallgat\u00f3lagos tud\u00e1sba, amely megszabja az egy\u00e9n vil\u00e1g\u00e9rt\u00e9s\u00e9nek kereteit, term\u00e9szetess\u00e9 \u00e9s mag\u00e1t\u00f3l \u00e9rtet\u0151d\u0151v\u00e9 teszi a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi hovatartoz\u00e1st. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n J\u00f3kai kultusza halv\u00e1nyodhatott ugyan, de ez m\u00e1r nem \u00e9rintette a debreceni identit\u00e1st. Bizonys\u00e1g r\u00e1, hogy m\u00e9g a h\u00faszas \u00e9vekben is aktu\u00e1lis k\u00e9rd\u00e9s maradt J\u00f3kai \u00e9s Debrecen viszonya.<\/em> Ann\u00e1l is kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rinthette, mert J\u00f3kai Debrecen-kultusza \u00e9s Debrecen J\u00f3kai-kultusza \u00e9pp csak megkarcolt\u00e1k a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi identit\u00e1s felsz\u00edn\u00e9t. T\u00fckr\u00f6k voltak ugyan, de ink\u00e1bb olyanok, mint amelyeket a vid\u00e1mparkokban l\u00e1thatunk.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

A k\u00e9peket v\u00e1logatta \u00e9s a hozz\u00e1juk tartoz\u00f3 jegyzeteket k\u00e9sz\u00edtette: Szab\u00f3 Anna Viola<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: Lakner Lajos
\nJelen \u00edr\u00e1sunkat J\u00f3kai M\u00f3r 200. sz\u00fclet\u00e9si \u00e9vfordul\u00f3ja alkalm\u00e1b\u00f3l aj\u00e1nljuk. A 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n Debrecen alapvet\u0151en J\u00f3kainak k\u00f6sz\u00f6nhette, hogy a m\u00falt m\u00edtoszaiban megk\u00e9pzett imagin\u00e1rius Debrecen-k\u00e9p nemcsak egyszer\u0171en fennmaradt, hanem meg is \u00fajult: belesz\u00f6v\u0151dhetett a jelenkori v\u00e1ros k\u00e9pe. <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":3949,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[33,32],"tags":[280,122,95,64,281,80],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3936"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3936"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3936\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":4079,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3936\/revisions\/4079"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3949"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3936"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3936"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3936"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}