{"id":3822,"date":"2024-12-09T09:51:17","date_gmt":"2024-12-09T08:51:17","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3822"},"modified":"2025-01-09T17:43:50","modified_gmt":"2025-01-09T16:43:50","slug":"teli-talalka-niklai-adam-verseivel","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3822","title":{"rendered":"T\u00e9li tal\u00e1lka Niklai \u00c1d\u00e1m verseivel"},"content":{"rendered":"\n

T\u00e1rgy-sz\u00f6veg II<\/strong><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: B\u00e9lteki-Dolhai R\u00e9ka<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u201e(a) t\u00e9li utca csendje zeng\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A T\u00e1rgy-sz\u00f6veg<\/em> \u00edr\u00e1ssorozat<\/a> folytat\u00e1sak\u00e9nt, az adventi id\u0151szak v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1ban \u00fajabb verseket aj\u00e1nlunk Niklai \u00c1d\u00e1m debreceni k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 k\u00f6lt\u0151t\u0151l<\/strong> olvas\u00e1sra. A m\u00e1r megismert \u00e9letrajzi mozzanatok mell\u00e9 ez\u00fattal egy arcot is kapcsolunk, amiben Maghy Zolt\u00e1n rajzai<\/mark> seg\u00edtenek. Mindk\u00e9t alkot\u00e1s al\u00e1\u00edr\u00e1ssal, \u00fczenettel eg\u00e9sz\u00fcl ki az 1962-es \u00e9s 1978-as \u00e9vekb\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

Mindk\u00e9t ceruzarajz hasonl\u00f3 poz\u00edci\u00f3ban l\u00e1ttatja a k\u00f6lt\u0151t. A bal profil jelenik meg, olyan hat\u00e1st keltve, mintha a m\u0171 k\u00e9sz\u00edt\u0151je megleste volna az elm\u00e9l\u00e1z\u00f3 alakot. A kor\u00e1bban keletkezett arck\u00e9pen m\u00e1r-m\u00e1r megmozdulnak a vonalak \u00e9s ak\u00e1r egy csendes, meg\u00e9rt\u0151 pillant\u00e1s is vizion\u00e1lhat\u00f3. Az 1978-as rajz pedig egy-egy hossz\u00fa vonalvezet\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9nt form\u00e1lja meg az elmosolyod\u00f3, de tekintet\u00e9t elrejt\u0151 figur\u00e1t. <\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\u201eEml\u00e9keinkb\u0151l vagy \u00bba gyerek\u00ab kifest\u0151k\u00f6nyveib\u0151l mindny\u00e1junknak ismer\u0151s egyfajta rajzos fejt\u00f6r\u0151: keretben pontok, szanasz\u00e9t, egym\u00e1shoz itt t\u00e1volabb \u2013 amott k\u00f6zelebb, valamennyi mellett egy-egy sz\u00e1m. \u00bbK\u00f6sd \u00f6ssze a pontokat egyenes vonallal!\u00ab \u2013 \u00fagymond az \u00edr\u00e1s; nekiveselkedt\u00fcnk h\u00e1t, tudv\u00e1n, hogy valami majd kij\u00f6n \u2013 husz\u00e1r vagy \u0171rhaj\u00f3s, Sicc-fej vagy moncsicsi-baba, f\u00fcgg\u0151en a kor\u00edzl\u00e9st\u0151l meg a szerkeszt\u0151 didaktikai amb\u00edci\u00f3j\u00e1t\u00f3l.<\/em>
Val\u00f3ban rajz volt-e, amit \u00edgy kaptunk? Igaz\u00e1n k\u00e9p lett-\u00e9, ami sikeredett? Ma \u00fagy eml\u00e9kszem: n\u00e9h\u00e1ny csal\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n felhagytam e pont\u00f6sszek\u00f6t\u0151sdik sz\u00e1mol\u00f3k\u00e9szs\u00e9g-fejleszt\u0151 megfejt\u00e9s\u00e9vel. R\u00e1j\u00f6ttem, hogy ha t\u00fcrelmesen r\u00e1meredek a feket\u00e9ll\u0151 vagy k\u00e9kl\u0151 pontokra<\/mark>, s mit sem t\u00f6r\u0151dve a k\u00e9pbe nem ill\u0151 sorsz\u00e1mokkal meg a megk\u00edv\u00e1nt egyenes szakaszok megszabott ir\u00e1ny\u00e1val \u00e9s hossz\u00e1val, megpr\u00f3b\u00e1lom elk\u00e9pzelni t\u00f6bb lehets\u00e9ges k\u00e9p valamelyik\u00e9t \u2013 ez jobb j\u00e1t\u00e9k, s a gondolatban el\u0151t\u0171n\u0151 rajz, ha ill\u00e9kony is, ink\u00e1bb az, <\/mark>ami \u2013 mint a feladv\u00e1ny szerint el\u0151\u00e1ll\u00edtott se nem szabadk\u00e9zi, se nem m\u00e9rtani. (\u2026)\u201d<\/em><\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

\u2013 Maga Niklai \u00c1d\u00e1m vallott \u00edgy \u00e9letrajza hangs\u00falyainak megh\u00faz\u00e1s\u00e1val kapcsolatban. Gondolatait felhaszn\u00e1lva, vajon a fenti vonalak igaz\u00e1n k\u00e9pp\u00e9 sikeredtek-e? A \u201et\u00f6bb lehets\u00e9ges k\u00e9p\u201d melyik\u00e9t siker\u00fclt elk\u00e9pzeln\u00fcnk?<\/p>\n\n\n\n

Ahogyan egy k\u00e9pz\u0151m\u0171v\u00e9szeti alkot\u00e1s l\u00e9trej\u00f6tte valamelyest k\u00f6vethet\u0151 pontok \u00e9s vonalak ment\u00e9n, \u00fagy a Niklai \u00c1d\u00e1m-k\u00e9p is \u201eegyfajta rajzos fejt\u00f6r\u0151\u201d lehetne, ahol pontt\u00e1 \u00e9s vonall\u00e1 az \u00e9letrajz, a fot\u00f3k, a rajzok, t\u00e1rgyak, az \u00e9letm\u0171 sz\u00f6vegkorpuszai v\u00e1lnak. A vonalvezet\u00e9s egyes Niklai versek alakul\u00e1st\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben p\u00e9ld\u00e1ul szerte\u00e1gaz\u00f3 lehet\u0151s\u00e9get <\/mark>teremt arra, hogy elk\u00e9pzelj\u00fck a \u201et\u00f6bb lehets\u00e9ges k\u00e9p valamelyik\u00e9t\u201d. Az els\u0151, itt id\u00e9zett k\u00f6ltem\u00e9ny k\u00e9t publik\u00e1ci\u00f3t \u00e9lt meg, 1962-ben az Alf\u00f6ld<\/em> lapjain jelent meg Z\u00fazmara<\/em> c\u00edmmel, majd 1964-ben az \u00c9szakmagyarorsz\u00e1g<\/em>ban T\u00e9l<\/em> c\u00edmad\u00e1ssal. V\u00e9gleges v\u00e1ltozatot neh\u00e9z kijel\u00f6lni, hiszen a k\u00e9ziratos anyagban m\u00e9g k\u00e9t, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 c\u00edmen is szerepel, s k\u00f6tetbe nem ker\u00fclt egyik verzi\u00f3 sem.<\/p>\n\n\n\n

Z\u00fazmara<\/em><\/p>\n\n\n\n

Micsoda pompa vesz k\u00f6r\u00fcl,
\u00e9n Kedvesem, ki j\u00f6ssz fel\u00e9m!
A t\u00e9li utca csendje zeng,
a d\u00e9rrel-\u00e9kes f\u00e1k el\u00e9d
j\u00e1rulnak \u2013 mondd, ilyen vir\u00e1g
hol, hol terem, ilyen feh\u00e9r \u2013
ki verne csipk\u00e9b\u0151l k\u00f6r\u00e9d
f\u00e1tyolt, ilyet L\u00e1bad el\u00e9
ki sz\u0151ne ilyen sz\u0151nyeget;
ki emelhetne kupol\u00e1t
ily \u00e9gig\u00e9r\u0151t, mondd, f\u00f6l\u00e9d \u2013
ha most e t\u00e9li \u00faton \u00e1t
megj\u00f6nn\u00e9l: \u00edgy k\u00f6sz\u00f6nten\u00e9m
j\u00f6tt\u00f6d s mutatn\u00e1m: r\u00e1d ragyog
a t\u00e9l gy\u00e9m\u00e1ntja mind \u2013 s nem j\u00f6ssz\u2026
\u2026Mondom: hideg van \u00e1m, nagyon.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A fenti sz\u00f6vegv\u00e1ltozat k\u00e9zirata k\u00e9t helyen maradt fent<\/mark> a hagyat\u00e9kban. A g\u00e9ppel \u00edrt p\u00e9ld\u00e1ny a keletkez\u00e9si id\u0151t \u2013 1962. janu\u00e1r 6.<\/em> \u2013 emeli c\u00edmm\u00e9, az Amim van II.<\/em> c\u00edm\u0171 spir\u00e1lf\u00fczetbe tollal feljegyzett verssz\u00f6veg pedig az itt k\u00f6z\u00f6lt c\u00edmet viseli. A f\u00fczetbeli k\u00e9zirat melletti megjegyz\u00e9s r\u00f6gz\u00edti a megjelen\u00e9s hely\u00e9t \u00e9s a c\u00edmv\u00e1ltozatot is (l\u00e1sd a k\u00e9pen).<\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9t azonos tartalm\u00fa k\u00e9zirat mellett van egy harmadik p\u00e9ld\u00e1ny<\/mark>, amely apr\u00f3bb v\u00e1ltoz\u00e1sokkal, ceruz\u00e1val \u00edr\u00f3dott. C\u00edme a T\u00e9li tal\u00e1lka<\/em> lett. A vers k\u00e9t v\u00e1ltozata azonos keltez\u00e9s\u0171 (Hajd\u00fab\u00f6sz\u00f6rm\u00e9ny, 1962. janu\u00e1r 6.).<\/p>\n\n\n\n

T\u00e9l<\/em><\/p>\n\n\n\n

Micsoda pompa vesz k\u00f6r\u00fcl,
\u00e9n Kedvesem, ki j\u00f6ssz fel\u00e9m!
A t\u00e9li utca csendje zeng,
a d\u00e9rrel-\u00e9kes f\u00e1k el\u00e9d
j\u00e1rulnak \u2013 mondd, ilyen vir\u00e1g
hol, hol terem, ilyen feh\u00e9r \u2013
ki verne csipk\u00e9b\u0151l k\u00f6r\u00e9d
f\u00e1tyolt, ilyet? L\u00e1bad el\u00e9
ki sz\u0151ne ilyen sz\u0151nyeget,
ki emelhetne kupol\u00e1t
ily \u00e9gig\u00e9r\u0151t, mondd, f\u00f6l\u00e9d \u2013
ha most a dermedt \u00faton \u00e1t
megj\u00f6nn\u00e9l: \u00edgy k\u00f6sz\u00f6nten\u00e9m
j\u00f6tt\u00f6d, s mutatn\u00e1m: r\u00e1d ragyog
a t\u00e9l gy\u00e9m\u00e1ntja mind \u2013, s nem j\u00f6ssz\u2026
\u2026\u00cdgy h\u00e1t hideg van csak. Nagyon.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A versnyit\u00f3 mondat <\/mark>k\u00fcl\u00f6n\u00f6s szerkeszt\u00e9s\u0171, k\u00f6zbe\u00e9kel\u00e9ssel a m\u00e1sodik sor kezd\u0151, hangs\u00falyos poz\u00edci\u00f3j\u00e1ba ker\u00fcl az \u201e\u00e9n Kedvesem\u201d <\/em>megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s. Az ebb\u0151l ered\u0151 \u00e9n-te viszony v\u00e9gigvonul a teljes alkot\u00e1sban. A kedvest \u201epompa\u201d \u00f6vezi, tulajdonk\u00e9ppen az els\u0151 versszak a megsz\u00f3l\u00edt\u00e1s gesztus\u00e1t k\u00f6vet\u0151en ezt a k\u00e9pet festi le. A pompa r\u00e9sze lesz, ahogy a \u201et\u00e9li utca csendje zeng\u201d<\/em>, a \u201ed\u00e9rrel-\u00e9kes f\u00e1k\u201d<\/em>, a feh\u00e9r vir\u00e1g, a f\u00e1tyolcsipke, a sz\u0151nyeg \u00e9s a kupola.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Tipogr\u00e1fiai jelz\u00e9se is van a t\u00f6r\u00e9snek<\/mark>, azaz a gondolatjel verssort \u00e9s r\u00e1ad\u00e1sul versszakot megszak\u00edt\u00f3 erej\u00e9nek, hiszen a m\u00e1sodik versszak mutat r\u00e1 arra, hogy e fenti pompa csup\u00e1n k\u00e9pzet<\/mark>, amelyre sor ker\u00fclne \u201eha most e t\u00e9li \u00faton \u00e1t \/ megj\u00f6nn\u00e9l\u201d<\/em>. A v\u00edzi\u00f3 szerint \u00edgy k\u00f6sz\u00f6nten\u00e9 a l\u00edrai \u00e9n a megsz\u00f3l\u00edtottj\u00e1t. Nem er\u0151teljes a szemben\u00e1ll\u00e1s, hiszen az ellent\u00e9t alakzata sem jelenik meg, m\u00e9gis \u00e9rezhet\u0151 az egym\u00e1snak fesz\u00fcl\u0151 \u00e9s egym\u00e1ssal nem tal\u00e1lkoz\u00f3 k\u00e9pzelet \u00e9s val\u00f3s\u00e1g kett\u0151ss\u00e9ge. M\u00edg az el\u0151bbi pomp\u00e1s, t\u00e1rsas \u00e9s teljes, hiszen a szineszt\u00e9zia eszk\u00f6ze is<\/mark> hangs\u00falyozza, mennyi mindenre lenne k\u00e9pes a l\u00edrai \u00e9n a tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9rdek\u00e9ben, addig a val\u00f3s\u00e1g vonalait a hideg \u00e9s a mag\u00e1ny jel\u00f6li ki<\/em>, mert \u201enem j\u00f6ssz\u2026 \/ \u2026(m)ondom: hideg van \u00e1m, nagyon.\u201d <\/em>M\u00e9g er\u0151sebben a hi\u00e1ny\u00e9rzetet t\u00e1rs\u00edtja a T\u00e9l<\/em> verzi\u00f3 ehhez a verssorhoz a \u201ecsak\u201d sz\u00f3 hozz\u00e1told\u00e1s\u00e1val \u00e9s a \u201enagyon\u201d k\u00fcl\u00f6n t\u0151mondatt\u00e1 alak\u00edt\u00e1s\u00e1val. A tal\u00e1lkoz\u00e1s \u00e1br\u00e1ndja, a tipikusan udvarl\u00f3 k\u00f6lt\u00e9szetre jellemz\u0151 nagy gesztusok k\u00e9psora v\u00e9get \u00e9r, a k\u00e9pzelet szintj\u00e9n maradnak \u00e9s lehetetlennek hatnak, elt\u0171nnek. Erre a kett\u0151ss\u00e9gre j\u00e1tszhat r\u00e1 a r\u00edmel\u00e9s is,<\/mark> hiszen keresztr\u00edmek lend\u00edtik tov\u00e1bb a sort\u00f6r\u00e9seket, de mellett\u00fck r\u00edmtelen sorok bizonytalan\u00edtj\u00e1k el a kialakul\u00f3 harm\u00f3ni\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

A vers pozit\u00edv k\u00e9psorokat t\u00e1rs\u00edt az \u00e1h\u00edtott kedves alakj\u00e1hoz \u2013 m\u00e9gis \u00e1rny\u00e9kot vet a m\u00e1sf\u00e9l sornyi val\u00f3s\u00e1g.<\/p>\n\n\n\n

A f\u00e9ny-\u00e1rny\u00e9k ment\u00e9n is elk\u00e9pzelt kett\u0151ss\u00e9g nem marad el a k\u00f6vetkez\u0151 alkot\u00e1sb\u00f3l sem, amely 1970-ben Niklai Szeret\u0151k<\/em> c\u00edm\u0171 versesk\u00f6tet\u00e9be rendezve Kar\u00e1csony<\/em> c\u00edmmel jelent meg, 1967-ben azonban m\u00e9g Kar\u00e1csonyesti eml\u00e9k<\/em>k\u00e9nt k\u00f6z\u00f6lte a Hajd\u00fa-Bihari Napl\u00f3<\/em>ban.<\/p>\n\n\n\n

Kar\u00e1csony<\/em><\/p>\n\n\n\n

Mennyi f\u00e9ny, mennyi d\u00edsz,
mennyi sz\u00edn, mennyi \u00edz,
mennyi cs\u00edn, mennyi \u00e9k \u2013
idebenn csupa b\u00e9ke ez \u00f3ra.
Odakinn jegeny\u00e9k
feket\u00e9n lobog\u00f3
vad, nagy l\u00e1ngja vet \u00e1rnyat a h\u00f3ra!<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

T\u00fals\u00falyba ar\u00e1nyai miatt az els\u0151 versszak ker\u00fcl, amely halmozza tulajdonk\u00e9ppen a kar\u00e1csonyhoz k\u00f6thet\u0151, mindenf\u00e9le \u00e9rz\u00e9kszerve hat\u00f3 k\u00e9peit<\/mark>. A \u201emennyi\u201d sz\u00f3 t\u00falzott ism\u00e9tl\u00e9se <\/em>a p\u00e1rhuzamos mondatszerkeszt\u00e9si elvet is megteremti, ugyanakkor az egy sz\u00f3tag\u00fa, hanghat\u00e1sokkal, l\u00e1tv\u00e1nyelemekkel vagy illatokkal felruh\u00e1zott, egy\u00e9bk\u00e9nt egyszer\u0171 kifejez\u00e9sek mellett j\u00e1t\u00e9koss\u00e1got, a bels\u0151 r\u00edmek r\u00e9v\u00e9n melegs\u00e9get ny\u00fajtanak<\/mark> az olvas\u00e1s sor\u00e1n. Manaps\u00e1g egyre nehezebb megtal\u00e1lni, kimondani, le\u00edrni az \u00fcnnep var\u00e1zs\u00e1t, \u00e9ppen a versben is jel\u00f6lt sz\u00e1mos inger \u00f6sszt\u00fcz\u00e9ben. Ez\u00e9rt lesz nagyszer\u0171 a Kar\u00e1csony<\/em> egyszer\u0171s\u00e9ge, ami a csod\u00e1t a \u201ef\u00e9ny\u201d, a \u201ed\u00edsz\u201d, a \u201esz\u00edn\u201d, az \u201e\u00edz\u201d, a \u201ecs\u00edn\u201d, az \u201e\u00e9k\u201d szavak sorol\u00e1s\u00e1val \u00e9s azok fokoz\u00e1s\u00e1val <\/mark><\/em>\u00e9ri tetten. Egy kor\u00e1bbi sz\u00f6vegv\u00e1ltozatban mindez m\u00e9g a g\u00f6mbbel eg\u00e9sz\u00fclt ki. A str\u00f3fa utols\u00f3 sor\u00e1ig a helysz\u00edn lehetne egy kar\u00e1csonyi forgatag is, de a bentl\u00e9t az \u00fcnnepi hangulatba burkol\u00f3zott h\u00e1zba, a ter\u00edtett asztal szomsz\u00e9ds\u00e1g\u00e1ba, a feld\u00edsz\u00edtett kar\u00e1csonyfa mell\u00e9 helyez(het)i el a l\u00edrai \u00e9nt. Nem lehet egyed\u00fcl<\/mark>, hiszen a szeretet, a rem\u00e9ny \u00fcnnep\u00e9nek t\u00e1rgyai veszik k\u00f6r\u00fcl \u00e9s var\u00e1zslatot, b\u00e9kess\u00e9get ny\u00fajtanak sz\u00e1m\u00e1ra. Ez m\u00e9g ink\u00e1bb \u00e9rz\u00e9kelhet\u0151 az utols\u00f3 sorban, amely m\u00e1r egy konkr\u00e9t id\u0151pontot is megjel\u00f6l.<\/p>\n\n\n\n

Mindehhez k\u00e9pest tud a m\u00e1sodik versszak els\u0151, \u00edgy hangs\u00falyos szava azonnal ellent\u00e9tet k\u00e9pezni a t\u00e9r- \u00e9s id\u0151kezel\u00e9sben, ennek r\u00e9v\u00e9n pedig az \u00fczenet \u00e1rnyal\u00e1s\u00e1ban. M\u00edg \u201eidebenn csupa b\u00e9ke ez \u00f3ra\u201d<\/em>, addig \u201eodakinn\u201d<\/em> valami balj\u00f3s t\u00f6rt\u00e9n\u00e9s <\/em>zajlik. Hasonl\u00f3an az eddigiekhez, a jelen id\u0151s\u00edkj\u00e1hoz kapcsol\u00f3dik, de m\u00e1r nincs biztos kapaszkod\u00f3, kiss\u00e9 az id\u0151tlens\u00e9g \u00e9rzet\u00e9t keltve. A sort\u00f6r\u00e9sek \u00e9s a s\u00f6t\u00e9t, v\u00e9szj\u00f3sl\u00f3 k\u00e9pek (az els\u0151 versszakban megl\u00e9v\u0151kh\u00f6z hasonl\u00f3) halmoz\u00e1sa (\u201efeket\u00e9n lobog\u00f3\u201d<\/em>, \u201evad, nagy l\u00e1ngja\u201d<\/em>, \u201e\u00e1rnyat\u201d<\/em>) megt\u00f6ri a k\u00e9t versszak k\u00f6z\u00f6tti lehets\u00e9ges egys\u00e9get, egym\u00e1ssal teljes m\u00e9rt\u00e9kben szembe\u00e1ll\u00edtja azokat. A benti b\u00e9kess\u00e9g mell\u00e9 a kinti vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g ker\u00fcl, amely ellent\u00e9t ki\u00e9lezett marad, nem old\u00f3dik fel egy \u00fajabb versszakkal vagy k\u00e9psorral.<\/p>\n\n\n\n

A hagyat\u00e9kban egyetlen p\u00e9ld\u00e1nyban maradt a vers, \u00edgy a publik\u00e1lt darabokkal \u00f6sszevetve lehet az \u00e1tdolgoz\u00e1s t\u00e9ny\u00e9re egy-egy ponton r\u00e1mutatni.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Igaz\u00e1n nagy m\u00f3dos\u00edt\u00e1s az els\u0151 versszak utols\u00f3 sor\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9nt a megjelen\u00e9s(ek)ig, ugyanis az ott kijelentett b\u00e9kess\u00e9g a tal\u00e1lt k\u00e9ziratban hi\u00e1nyzik, s\u0151t, \u00e9ppen a hi\u00e1nyb\u00f3l fakad\u00f3 bizonytalans\u00e1g pontjait rajzolja meg a l\u00edrai \u00e9n a halmoz\u00e1st k\u00f6vet\u0151 \u201e\u2013 s mire j\u00f3 ez az \u00f3ra?\u201d<\/em> k\u00e9rd\u00e9ssel. Apr\u00f3bb, de formailag jelent\u0151s v\u00e1ltoz\u00e1s az els\u0151 versszak halmozott k\u00e9peinek cser\u00e9je, amelyek \u00edgy szerkeszt\u0151i tudatoss\u00e1got sejtve m\u00f6g\u00f6tte r\u00edmelnek egym\u00e1sra (\u201ef\u00e9ny\u201d\u2013\u201e\u00e9k\u201d<\/em> keretk\u00e9nt fogja k\u00f6zre a \u201ed\u00edsz\u201d\u2013\u201esz\u00edn\u201d\u2013\u201e\u00edz\u201d\u2013\u201ecs\u00edn\u201d<\/em> bels\u0151 r\u00edmeit).<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n

Tegy\u00fcnk h\u00e1t a l\u00edrai \u00e9nhez hasonl\u00f3an: az \u00fcnnep k\u00f6zeledt\u00e9vel, a vers meleg\u00e9vel \u00e9lj\u00fck meg, ahogyan \u201eidebenn csupa b\u00e9ke ez \u00f3ra\u201d. Legyen tele f\u00e9nnyel, \u00e9kkel, d\u00edsszel, sz\u00ednnel, \u00edzzel, cs\u00ednnel a kar\u00e1csonyunk!<\/strong><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Irodalom:<\/mark><\/p>\n\n\n\n

    \n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, Hull\u00e1mt\u00f6r\u0151<\/em>, Magvet\u0151, Bp., 1965.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, Szeret\u0151k<\/em>, Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bp., 1970.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, El\u0151jelek<\/em>, V\u00e1logatott \u00e9s \u00faj versek<\/em>, Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bp., 1984.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, \u00cdrott k\u0151<\/em>, Sz\u00e9pirodalmi K\u00f6nyvkiad\u00f3, Bp., 1988.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, Redivivus<\/em>, \u00d6sszegy\u0171jt\u00f6tt versek<\/em>, Csokonai Kiad\u00f3, Debrecen, 2004.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, Z\u00fazmara, Alf\u00f6ld<\/em>, 1962\/1, 67.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, T\u00e9l, \u00c9szakmagyarorsz\u00e1g<\/em>, 1964\/15, 6.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m, Kar\u00e1csony, Hajd\u00fa-Bihari Napl\u00f3<\/em>, 1967\/25, 7.<\/li>\n\n\n\n
  • Niklai \u00c1d\u00e1m mellk\u00e9pe, pamutingben, fekete h\u00e1tt\u00e9rrel, ismeretlen f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz, Debrecen, 1980-as \u00e9vek<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Szerz\u0151: B\u00e9lteki-Dolhai R\u00e9ka
    \nAz adventi id\u0151szakban az \u00fcnnepk\u00f6rh\u00f6z, valamint a t\u00e9lhez k\u00f6t\u0151d\u0151 \u00edr\u00e1sokkal szeretn\u00e9nk kedveskedni az olvas\u00f3inknak, melyeket az adventi gyertyagy\u00fajt\u00e1sok m\u00e1snapj\u00e1n olvashatnak. Ez\u00fattal a T\u00e1rgy-sz\u00f6veg \u00edr\u00e1ssorozat folytat\u00e1sak\u00e9nt, az adventi id\u0151szak v\u00e1rakoz\u00e1s\u00e1ban \u00fajabb verseket aj\u00e1nlunk Niklai \u00c1d\u00e1m debreceni k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u0171 k\u00f6lt\u0151t\u0151l olvas\u00e1sra.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":3826,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[36,33],"tags":[271,100,64,231,273,169,272],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3822"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3822"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3822\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3903,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3822\/revisions\/3903"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3826"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3822"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3822"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3822"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}