{"id":3509,"date":"2024-10-18T10:18:12","date_gmt":"2024-10-18T08:18:12","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3509"},"modified":"2024-10-18T10:19:52","modified_gmt":"2024-10-18T08:19:52","slug":"historia-naturalis-museologica-sorozatbol-nyirfakereg","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3509","title":{"rendered":"Historia Naturalis Museologica sorozatb\u00f3l \u2013 Ny\u00edrfak\u00e9reg"},"content":{"rendered":"\n

Szerz\u0151: Mez\u0151 Szilveszter<\/p>\n\n\n\n

(Els\u0151 megjelen\u00e9s 2021. m\u00e1jus 31. – D\u00e9ri M\u00fazeum Blog<\/a>)<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Jelen \u00fajrak\u00f6zl\u00e9ssel Debrecen z\u00f6ld t\u00fcdej\u00e9t, a Nagyerd\u0151t szeretn\u00e9nk \u00fcnnepelni, ezzel is csatlakozva a nemr\u00e9giben megtartott Nagyerd\u0151 Hete rendezv\u00e9nysorozathoz. <\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A VI. 2015. 63. lelt\u00e1ri sz\u00e1mon nyilv\u00e1ntartott term\u00e9szeti t\u00e1rgy \u2013 egy kis darab ny\u00edrfak\u00e9reg<\/strong> \u2013 a D\u00e9ri M\u00fazeum \u201eNagyerd\u0151\u201d c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g\u00e9ben l\u00e1that\u00f3<\/mark>. Az alig 10 centim\u00e9ter hossz\u00fa k\u00e9regdarab egy Debrecen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n honos bibircses ny\u00edr t\u00f6rzs\u00e9nek als\u00f3 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmazik. Az \u00e1lland\u00f3 t\u00e1rlaton csup\u00e1n egyszer\u0171 demonstr\u00e1ci\u00f3s szerep<\/mark> jut ennek a nem t\u00fal l\u00e1tv\u00e1nyos, szakmai berkekben cortex betulae (lat.) n\u00e9ven ismert natur\u00e1lia-k\u00e9pz\u0151dm\u00e9nynek. A feh\u00e9r, illetve r\u00e9szben sz\u00fcrke \u00e9s fekete sz\u00edn\u0171 faminta a term\u00e9szettudom\u00e1nyi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son egyszerre utal a D\u00e9l-Ny\u00edrs\u00e9g f\u00f6ldrajzi kist\u00e1j d\u00e9lnyugati perem\u00e9n elhelyezked\u0151 erd\u0151s\u00e9g napjainkban is el\u0151fordul\u00f3 ritka, erd\u00e9szetileg azonban nem t\u00fal sokra tartott f\u00e1j\u00e1ra, s term\u00e9szetesen Magyarorsz\u00e1g m\u00e1sodik legnagyobb homokvid\u00e9kek\u00e9nt sz\u00e1montartott Ny\u00edrs\u00e9g (Betuletum) magyar \u00e9s latin elnevez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges vagy bibircses ny\u00edr (Betula pendula Roth) Magyarorsz\u00e1gon \u0151shonos faj, igaz, elterjed\u00e9se nem t\u00fal jelent\u0151s. Az \u0151szi h\u00f3napokban aranys\u00e1rga lombozat\u00fa \u00e9s fiatal korukban m\u00e9g vak\u00edt\u00f3an feh\u00e9r t\u00f6rzs\u0171 faegyedek kontinens\u00fcnk\u00f6n az \u00e9szaki (bore\u00e1lis) vid\u00e9keken alkotnak nagyobb \u00e1llom\u00e1nyokat, az Ur\u00e1lon t\u00fal pedig f\u0151leg Szib\u00e9ri\u00e1ban jellemz\u0151ek a t\u00e1jra a ny\u00edresek kiterjedt, messze elny\u00fal\u00f3 ritk\u00e1s ligetei. A hideget \u00e9s a t\u00e9li fagyokat kiv\u00e1l\u00f3an t\u0171r\u0151 faj are\u00e1j\u00e1t (elterjed\u00e9si ter\u00fclet\u00e9t) a forr\u00e1sok euroszib\u00e9riainak \u00edrj\u00e1k le.<\/p>\n\n\n\n

Haz\u00e1nkban a h\u0171v\u00f6sebb \u00e9s csapad\u00e9kban gazdagabb k\u00f6z\u00e9phegys\u00e9gi, dombvid\u00e9ki t\u00e9rs\u00e9geken terjedt el, ugyanakkor a mocsaras, l\u00e1pos, ingov\u00e1nyos, illetve a felsz\u00ednalatti vizekben b\u0151velked\u0151, magas talajv\u00edzn\u00edv\u00f3j\u00fa alf\u00f6ldi ter\u00fcleteken is<\/mark> rendre tal\u00e1lkozhatunk ny\u00edrligetekkel<\/mark>, sokszor mint a homoki t\u00f6lgyesek k\u00eds\u00e9r\u0151i<\/mark>. Hasonl\u00f3an az \u00e9gerhez \u00e9s f\u0171zh\u00f6z, ez a f\u00e1ssz\u00e1r\u00fa n\u00f6v\u00e9ny is p\u00e1ra- \u00e9s v\u00edzkedvel\u0151 faj<\/mark>. Nyirkos \u00e9s nedves \u00e9l\u0151helyeit k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a savany\u00fa, m\u00e9szszeg\u00e9ny talajk\u00f6rnyezetben kereshetj\u00fck, b\u00e1r m\u00e1shol is megjelenhetnek. Mivel a ny\u00edrnek k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy a f\u00e9nyig\u00e9nye<\/mark>, z\u00e1rt \u00e1llom\u00e1nyokban csak ritk\u00e1n fordul el\u0151. Pion\u00edr jelleg\u00e9n\u00e9l fogva a taxonnak fontos szerep jut a mesters\u00e9gesen kialak\u00edtott \u00edrt\u00e1sok, antropog\u00e9n eredet\u0171 bolygat\u00e1sok \u00e9s erod\u00e1lt erdei tiszt\u00e1sok n\u00f6v\u00e9nyt\u00e1rsul\u00e1saiban, szukcesszi\u00f3s folyamataiban.<\/p>\n\n\n\n

Debrecen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n r\u00e9gebben Hal\u00e1p k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n voltak ismertek nagyobb ny\u00edresek<\/mark>, amelyek sok\u00e1ig  \u00e9szakias hangulatot k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6ztek a homokbuck\u00e1kkal tark\u00edtott dimbes-dombos t\u00e1jnak. Rapaics Rajmund <\/strong>(1885\u20131954) botanikus, a pallagi Gazdas\u00e1gi Akad\u00e9mia<\/mark> tan\u00e1ra a 20. sz\u00e1zad m\u00e1sodik \u00e9vtized\u00e9nek elej\u00e9n kereste fel a megyesz\u00e9khelyt\u0151l keletre elter\u00fcl\u0151 ny\u00edrl\u00e1p-vid\u00e9ket<\/mark>, ahol val\u00f3s\u00e1ggal elb\u0171v\u00f6lte \u0151t a buckak\u00f6zi veget\u00e1ci\u00f3 korabeli gazdags\u00e1ga, s az ott l\u00e1tott \u0151si ny\u00edrligetek m\u00e9g \u00e9rintetlen sz\u00e9ps\u00e9ge. K\u00f6nyv\u00e9ben lelkendezve sz\u00e1molt be a Hal\u00e1pon tal\u00e1lt k\u00fcl\u00f6nleges term\u00e9szetvil\u00e1gr\u00f3l: <\/p>\n\n\n\n

\u201eCsod\u00e1latos, szinte hihetetlen egy ilyen l\u00e1p hat\u00e1sa arra a term\u00e9szetkutat\u00f3ra, aki az Alf\u00f6ldnek csak a sz\u00e1razabb vid\u00e9keit ismeri, a Ny\u00edrs\u00e9get pedig m\u00e9g nem l\u00e1tta. Amint bel\u00e9p\u00fcnk a ny\u00edrfaligetbe, egyszerre m\u00e1s vil\u00e1gban \u00e9rezz\u00fck magunkat, vagy pedig mintha nem is az Alf\u00f6ld\u00f6n lenn\u00e9nk, hanem \u00e9szakra a K\u00e1rp\u00e1tokt\u00f3l, a szil\u00e9ziai s\u00edkon. A ny\u00edrf\u00e1k, Betula pendula \u00e9s pubescens, ragyog\u00f3 feh\u00e9r t\u00f6rzs\u00fckkel \u00e9s lebben\u0151 leveleikkel, romantikus koron\u00e1jukkal eg\u00e9szen \u00faj \u00e9lvezetet adnak a puszt\u00e1k egyhang\u00fas\u00e1g\u00e1ban elf\u00e1radt szemnek.\u201d<\/em><\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Rapaics Rajmund <\/a>(1885\u20131954) botanikus \u00e9s egyik m\u0171v\u00e9nek bor\u00edt\u00f3ja<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A maximum 80\u2013100 \u00e9ves kort \u00e9s legf\u00f6ljebb 25\u201327 m\u00e9teres magass\u00e1got el\u00e9r\u0151 <\/mark>k\u00f6zepes termet\u0171, viszont felt\u0171n\u0151en gyors n\u00f6veked\u00e9s\u0171 fa habitusk\u00e9pe egyedi k\u00e9pet mutat. A t\u00f6rzs \u2013 fiatalabb korban \u00e9s a nem megfelel\u0151 adotts\u00e1g\u00fa \u00e9l\u0151helyeken \u2013 helyenk\u00e9nt ferde, g\u00f6rbe, csavarodott. Koron\u00e1ja ritka<\/mark>, ez\u00e9rt csak minim\u00e1lis \u00e1rny\u00e9kot ad, \u00e9s a heves es\u0151kt\u0151l sem v\u00e9di a t\u00f6rzs k\u00f6r\u00fcl elhelyezked\u0151 \u00e9l\u0151helyek organizmusait. Mag\u00e1nyosan, kisebb csoportokban \u00e9s ligetszer\u0171en egyar\u00e1nt el\u0151fordul. A betulint\u00f3l (egy triterp\u00e9n-vegy\u00fclett\u0151l) feh\u00e9r t\u00f6rzs k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9se nehezen \u00f6sszet\u00e9veszthet\u0151 a t\u00f6bbi hazai \u00e1llom\u00e1nyalkot\u00f3 fafaj\u00e9val, b\u00e1r a Betula nemzets\u00e9gen bel\u00fcl az\u00e9rt m\u00e9g a botanik\u00e1ban otthonosan mozg\u00f3 szakemberek sz\u00e1m\u00e1ra is ad\u00f3dhatnak determin\u00e1l\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9gek. S b\u00e1r els\u0151re tal\u00e1n \u00fagy gondolhatn\u00e1nk, hogy a ‘bibircses’ kifejez\u00e9s<\/mark>t a ny\u00edrfak\u00e9reg felsz\u00edn\u00e9nek min\u0151s\u00e9gi megjel\u00f6l\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k a dendrol\u00f3gusok, igaz\u00e1b\u00f3l a faj nev\u00e9ben szerepl\u0151 jelz\u0151 a fiatal n\u00f6v\u00e9nyek fel\u00e1ll\u00f3 hajt\u00e1sainak mirigydudoraira utal<\/mark>, amelyek a fa viaszkiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban j\u00e1tszanak fontos szerepet. A kezdetben m\u00e9g feh\u00e9r \u00e9s j\u00f3r\u00e9szt sima t\u00f6rzs id\u0151sebb korban mind s\u00f6t\u00e9tebb t\u00f3nus\u00fa lesz, tov\u00e1bb\u00e1 a talajfelsz\u00ednhez k\u00f6zelebb es\u0151 als\u00f3 r\u00e9szeken a s\u00f6t\u00e9tsz\u00fcrk\u00e9re v\u00e1ltoz\u00f3 ritidoma durv\u00e1n megrepedezik.<\/p>\n\n\n\n

\n

A ny\u00edr, illetve annak k\u00e9rge egyfajta bioindik\u00e1tork\u00e9nt is ismert,<\/mark> hiszen az atmoszf\u00e9ra legals\u00f3 r\u00e9teg\u00e9vel \u00e9rintkezve, \u00e9rz\u00e9kenyen reag\u00e1l a l\u00e9gszennyezetts\u00e9gre. <\/mark>A fa k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 tulajdons\u00e1gainak finom m\u00f3dosul\u00e1saib\u00f3l a kutat\u00f3k k\u00f6vetkeztet\u00e9seket tudnak levonni a leveg\u0151 \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9ben v\u00e9gbemen\u0151 t\u00e9r- \u00e9s id\u0151beli v\u00e1ltoz\u00e1sokr\u00f3l.\u00a0 \u00a0<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Az egy\u00e9bir\u00e1nt hajl\u00e9kony \u00e9s rugalmas faanyag xilotomiai, erd\u0151m\u0171szaki param\u00e9terei \u00e1ltal\u00e1ban ann\u00e1l jobbak, min\u00e9l \u00e9szakabbra helyezkedik el a ny\u00edrfa term\u0151helye. D\u00e9l fel\u00e9 haladva fokozatos min\u0151s\u00e9gi roml\u00e1s figyelhet\u0151 meg a t\u00f6rzs makroszk\u00f3pos szerkezet\u00e9ben. Mindezek ellen\u00e9re nemcsak az \u00e9szaki n\u00e9pek \u00e9let\u00e9ben j\u00e1tszott fontos gazdas\u00e1gi szerepet a ny\u00edrfa \u2013 amelynek szinte minden r\u00e9sz\u00e9t felhaszn\u00e1lt\u00e1k valamilyen form\u00e1ban a r\u00e9gi id\u0151kben \u2013 hanem Magyarorsz\u00e1gon is sokfel\u00e9, \u00edgy term\u00e9szetesen Debrecen vid\u00e9k\u00e9n is sokoldal\u00faan hasznos\u00edtott\u00e1k<\/mark>. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A n\u00f6v\u00e9nyhez haz\u00e1nkban is sz\u00e1mos \u00e9rdekes n\u00e9phagyom\u00e1ny k\u00f6t\u0151dik<\/strong>, melyek \u00e1pol\u00e1sa \u00e9s bemutat\u00e1sa az etnogr\u00e1fia feladata. B\u00e1r nem tisztem, r\u00f6viden m\u00e9gis illik sz\u00f3lnom a ny\u00edr felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9rdekesebb n\u00e9pies m\u00f3dj\u00e1r\u00f3l. Az egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb erdei tev\u00e9kenys\u00e9g az id\u0151sebb, termetesebb ny\u00edrf\u00e1k \u201emegcsapol\u00e1sa\u201d <\/mark>volt. Ennek l\u00e9nyege, hogy a ny\u00edri emberek \u2013 mik\u00e9nt Amaz\u00f3ni\u00e1ban a kaucsukot \u2013 a megv\u00e1gott, illetve megf\u00fart t\u00f6rzsekb\u0151l kicsorg\u00f3 levet (a ny\u00edrfavizet) gy\u0171jt\u0151t\u00e9k\u00e1kban felfogt\u00e1k. Az \u00e9des folyad\u00e9kot<\/mark> els\u0151sorban h\u0171s\u00edt\u0151 italk\u00e9nt<\/mark> fogyasztott\u00e1k. B\u0151s\u00e9ges hozam eset\u00e9n arra is jutott a ned\u0171b\u0151l, hogy kereskedjenek vele. Egyes forr\u00e1sok szerint a r\u00e9gi id\u0151k debreceni v\u00e1s\u00e1rain csebersz\u00e1mra \u00e1rus\u00edtott\u00e1k a magas cukortartalm\u00fa \u00fcd\u00edt\u0151italt<\/mark><\/em>. <\/p>\n\n\n\n

A gyomorb\u00e1ntalomban<\/mark> szenved\u0151 betegek <\/mark>k\u00fcl\u00f6n\u00f6s el\u0151szeretettel itt\u00e1k a ny\u00edrfavizet<\/mark>, amit\u0151l enyh\u00fcl\u00e9st rem\u00e9ltek k\u00ednjaikra. Horhi M\u00e9liusz P\u00e9ter,<\/strong> a botaniz\u00e1l\u00f3 debreceni reform\u00e1tus p\u00fcsp\u00f6k\u00a0\u201eHerbarium…\u201d<\/em>\u00a0c. 1578-ban megjelent m\u0171v\u00e9ben<\/strong> a\u00a0\u201emeleg term\u00e9szet\u0171, nedves\u201d<\/em>\u00a0ny\u00edrfa gy\u00f3gyhat\u00e1sair\u00f3l \u00edgy \u00edrt k\u00f6nyve 17. f\u00f3li\u00f3j\u00e1n:<\/p>\n\n\n\n

\u201eAz Nyirfa viz\u00e9t ha Tavasszal v\u00e9szed, \u00e9s iszod, igen j\u00f3 k\u0151 ellen, \u00e9s S\u00e1rgas\u00e1g ellen v\u00edzben f\u0151zd az level\u00e9t azt id meg.\u201d<\/em>Majd \u00edgy folytatta: \u201eAz Nyirfa succussa \u00e9s vize, \u00e1 szay rothadass\u00e1t gyogyittya.\u201d<\/em><\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

A gyeng\u00e9bbik nem sz\u00e9ps\u00e9g\u00fckre hi\u00fabb k\u00e9pvisel\u0151i m\u00fal\u00f3 n\u0151i vonzerej\u00fck fenntart\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben<\/mark> fogyasztott\u00e1k a ny\u00edrerd\u0151k cseppfoly\u00f3s halmaz\u00e1llapot\u00fa aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1t, mert \u00fagy tartott\u00e1k, hogy a \u201efav\u00edz\u201d megv\u00e9di \u0151ket a szepl\u0151s\u00f6d\u00e9st\u0151l<\/mark>. Volt,<\/mark> ahol speci\u00e1lis elj\u00e1r\u00e1ssal pezsg\u0151t is gy\u00e1rtottak a ny\u00edrfav\u00edzb\u0151l<\/mark>, igaz, nem champagne-min\u0151s\u00e9gben. A fa \u00e1gaib\u00f3l, cs\u00fcng\u0151 gallyaib\u00f3l sepr\u0171ket, gerebly\u00e9ket <\/mark>k\u00e9sz\u00edtettek, a xilof\u00e1g rovarok (pl. ny\u00edrfa k\u00e9regsz\u00fa, illetve ny\u00edr \u00fcvegsz\u00e1rny\u00fa lepk\u00e9k l\u00e1rv\u00e1i) k\u00e1rtev\u00e9seit\u0151l mentes eg\u00e9szs\u00e9ges t\u00f6rzsb\u0151l<\/mark> pedig b\u00fatorok szerkezeti elemeit \u00e9s sz\u00e9keket<\/mark> \u00e1ll\u00edtottak el\u0151 a f\u00e1val dolgoz\u00f3 mesteremberek. Az asztalosok, \u00e1csok sz\u00e1m\u00e1ra az is l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa volt, hogy a megmunk\u00e1land\u00f3 faanyag ne legyen fert\u0151z\u00f6tt k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rzskorhaszt\u00f3 gomb\u00e1k, pl. ny\u00edrtapl\u00f3 (Piptoporus betulinus) \u00e1ltal, mely rendszerint a s\u00e9r\u00fclt f\u00e1k sebz\u00e9sein kereszt\u00fcl t\u00e1madja meg a pusztul\u00e1sra \u00edt\u00e9lt gazdan\u00f6v\u00e9nyt. Eur\u00e1zsia \u00e9szaki t\u00e1jain a Betula v\u00e9kony, gy\u0171r\u0171sen elv\u00e1l\u00f3 k\u00e9rg\u00e9nek pap\u00edrszer\u0171 lapocsk\u00e1it (b\u0151rpar\u00e1it) cs\u00f3nakok bor\u00edt\u00e1s\u00e1hoz <\/mark>haszn\u00e1lt\u00e1k fel, \u00edgy pr\u00f3b\u00e1lva a v\u00edzzel \u00e9s az id\u0151j\u00e1r\u00e1s viszontags\u00e1gaival szemben ellen\u00e1ll\u00f3bb\u00e1 tenni j\u00e1rm\u0171veiket. A k\u00f6z\u00e9pkori Novgorod lak\u00f3i \u201eleveleket\u201d \u00edrtak ny\u00edrfak\u00e9regre<\/mark>, m\u00e1shol k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le sz\u00fcks\u00e9gleti- \u00e9s d\u00edszt\u00e1rgyakat<\/mark> k\u00e9sz\u00edtettek a feh\u00e9r t\u00f6rzs\u0171 fa jellegzetes k\u00fcls\u0151 burk\u00e1b\u00f3l. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt l\u00e1bbelik, sz\u0151nyegek, kosarak, szalagok, sz\u00edjak, k\u00f6telek, dobozok, szit\u00e1k <\/mark>ker\u00fcltek ki a ny\u00edr faanyag\u00e1t \u00e9s k\u00e9rg\u00e9t feldolgoz\u00f3 k\u00e9zm\u0171ves m\u0171helyekb\u0151l. \u00dajabban a ny\u00edrfa k\u00e9rg\u00e9nek ipari felhaszn\u00e1l\u00e1sa<\/mark> is jelent\u0151s. Betonba keverve <\/mark>p\u00e9ld\u00e1ul n\u00f6vekszik<\/mark> a k\u00fclt\u00e9ri burkol\u00e1shoz haszn\u00e1lt \u00e9p\u00edt\u0151anyag fagyt\u0171r\u00e9se, ez\u00e1ltal t\u00e9l\u00e1ll\u00f3s\u00e1ga<\/mark>.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt \u00e9s aj\u00e1nlott irodalom:<\/mark><\/p>\n\n\n\n

    \n
  • BARTHA D\u00e9nes: Magyarorsz\u00e1g fa- \u00e9s cserjefajai. Mez\u0151gazda Kiad\u00f3, Budapest, 1999. 46\u201347. pp.<\/li>\n\n\n\n
  • BARTHA D\u00e9nes\u2014TOBISCH Tam\u00e1s (\u00d6ssze\u00e1ll\u00edtotta): A bibircses ny\u00edr (Betula pendula). Az \u00e9v f\u00e1ja 2001. Ny\u00edregyh\u00e1za, 2001. 1\u20138. pp.<\/li>\n\n\n\n
  • B\u00d6RCS\u00d6K Zolt\u00e1n\u2014ADAMIK P\u00e9ter\u2014P\u00c1SZTORY Zolt\u00e1n: Fak\u00e9reg hasznos\u00edt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geinek \u00e1ttekint\u00e9se. Erd\u00e9szettudom\u00e1nyi K\u00f6zlem\u00e9nyek, 2019. 2. sz\u00e1m, 113\u2013138. pp.<\/li>\n\n\n\n
  • HORHI MELIUS P\u00e9ter: Herbarium. Az f\u00e1knak, f\u00fcveknek nevekr\u0151l, term\u00e9szetekr\u0151l \u00e9s hasznair\u00f3l. Heltai G\u00e1sp\u00e1rn\u00e9 m\u0171hely\u00e9ben, Kolozsv\u00e1r, 1578.<\/li>\n\n\n\n
  • KONKOLYN\u00c9 GYUR\u00d3 \u00c9va: A bibircses ny\u00edr kult\u00fart\u00f6rt\u00e9neti, kert\u00e9szeti \u00e9s t\u00e1ji vonatkoz\u00e1sai. Erd\u00e9szeti Lapok, 2001. 9. sz\u00e1m, 265\u2013267. pp.<\/li>\n\n\n\n
  • RAPAICS Raymund: A debreceni homokter\u00fclet n\u00f6v\u00e9nyzeti viszonyai. Joerges \u00c1gost \u00f6zvegye \u00e9s fia k\u00f6nyvnyomd\u00e1ja, Selmecb\u00e1nya, 1916. 42 p.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n

    <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    Jelen \u00fajrak\u00f6zl\u00e9ssel Debrecen z\u00f6ld t\u00fcdej\u00e9t, a Nagyerd\u0151t szeretn\u00e9nk \u00fcnnepelni, ezzel is csatlakozva a nemr\u00e9giben megtartott Nagyerd\u0151 Hete rendezv\u00e9nysorozathoz. <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":3514,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[39,33],"tags":[269,162,268,270,120,102],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3509"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3509"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3509\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3523,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3509\/revisions\/3523"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3514"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3509"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3509"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3509"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}