{"id":3455,"date":"2024-10-07T11:37:40","date_gmt":"2024-10-07T09:37:40","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3455"},"modified":"2025-01-06T21:33:16","modified_gmt":"2025-01-06T20:33:16","slug":"mozaikok-a-hosok-emleket-orzo-vigyazo-kooroszlan-tortenetebol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=3455","title":{"rendered":"Mozaikok a h\u0151s\u00f6k eml\u00e9k\u00e9t \u0151rz\u0151, vigy\u00e1z\u00f3 k\u0151oroszl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l"},"content":{"rendered":"\n

<\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Debrecen \u00e9let\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3k voltak az 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyei. Ennek egyik legismertebb mement\u00f3ja a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n<\/a>, amely az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elesett h\u0151seinek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Az \u00fctk\u00f6zet napj\u00e1n a magyar sereg I. hadtest\u00e9t Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef vez\u00e9r\u0151rnagy vezette, akinek neve az egyik aradi v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt is bevonult a t\u00f6rt\u00e9nelembe. Jelen \u00edr\u00e1sunkkal az eml\u00e9km\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel egy\u00fattal az aradi v\u00e9rtan\u00fakra is eml\u00e9kez\u00fcnk.  <\/p>\n\n\n\n

Debrecen lakoss\u00e1ga kezdetekt\u0151l fogva \u00e1polta 1848\u20131849 eml\u00e9k\u00e9t<\/mark>, hol titokban, hol b\u00fcszk\u00e9n-dacosan \u2013 ezzel is kifejezve szembe\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, tiltakoz\u00e1s\u00e1t a Bach-rendszer ellen. A forradalmi okm\u00e1nyok, a Kossuth-bank\u00f3k \u0151rz\u00e9se, rejteget\u00e9se \u00e9s a Kossuth-szak\u00e1ll viselete mellett a paci erd\u0151ben tal\u00e1lhat\u00f3 dombocska<\/strong> v\u00e1lt m\u00e9g az eml\u00e9kez\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1. Korabeli \u00fajs\u00e1gok has\u00e1bjain olvashatunk ennek szinte misztikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l:<\/p>\n\n\n\n

\n

Ha az utas Debreczenb\u0151l Hosszu-P\u00e1lyi fel\u00e9 megy s be\u00e9r a debreczeni erd\u0151s\u00e9gbe [\u2026] mindj\u00e1rt szem\u00e9be \u00f6tlik az \u00fatt\u00f3l balra egy dombocska, melyr\u0151l soha nem hi\u00e1nyzik a koszor\u00fa; ez egy honv\u00e9d sirja. 1849. augusztus 2-\u00e1n volt a debreczeni csata a nagy orosz hadsereg, \u00e9s Nagy S\u00e1ndor 5\u20146,000-nyi csapatja k\u00f6z\u00f6tt; [\u2026] a csata eld\u0151lte ut\u00e1n, a sz\u00e1mtalan ir\u00e1nyban sz\u00e9tporl\u00f3 honv\u00e9dsereg egyeseit \u0171zt\u00e9k mindenfel\u00e9; egy honv\u00e9d husz\u00e1rsz\u00e1zados (sokak szerint Szarka vagy Zarka nev\u00fc) az erd\u0151sz\u00e9lig futhatott, ott rogyott \u00f6ssze sebes\u00fclt lova, ott l\u00e1tt\u00e1k \u0151t mag\u00e1t is az erd\u0151cs\u0151sz\u00f6k elv\u00e9rzeni, miut\u00e1n zsebkend\u0151j\u00e9vel a l\u00e1ndsaszur\u00e1sb\u00f3l \u00f6ml\u0151 v\u00e9rt tov\u00e1bb feltartani nem birta, ezek temett\u00e9k \u0151t el is, ott a hol meghalt, Szab\u00f3 J\u00f3zsef debreczeni lakos \u00e1ltal a v\u00e1rosb\u00f3l hozott kopors\u00f3ba. Az\u00f3ta a sir ir\u00e1nt az utas kegyelettel van, tavaszt\u00f3l k\u00e9s\u0151 \u0151szig friss vir\u00e1gokat hint r\u00e1ja, vagy legal\u00e1bb z\u00f6ld galyat teszen a m\u00e1r sz\u00e1raz f\u00f6l\u00e9. Vad\u00e1sz\u00f3 tisztek t\u00f6bb \u00edzben elh\u00e1nyat\u00e1k e s\u00edrhalmot a cs\u0151sz\u00f6k \u00e1ltal, kik azt a vit\u00e9z urak t\u00e1vozt\u00e1val \u00fajra meg \u00fajra felhantolt\u00e1k, sz\u00f3val, a n\u00e9p kedvencz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt ez erdei mag\u00e1nos sir.<\/em><\/p>\n\n\n\n

M\u00e9g t\u00fcnd\u00e9rekkel is hoz\u00e1 azt kapcsolatba. Ezt is elmondom. A n\u00e9p azt tartja, hogy e sirt t\u00fcnd\u00e9rek \u0151rzik; egy a kegyeletr\u0151l nem nagy fogalommal bir\u00f3 debreczeni parasztasszony, megl\u00e1tva a siron egy sz\u00e9p p\u00e1ntlik\u00e1s vir\u00e1gkoszorut, meg\u00e1llit\u00e1 a talyig\u00e1st, kivel nem messze lev\u0151 kasz\u00e1l\u00f3j\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 ment; elvev\u00e9 a koszor\u00fat a sirr\u00f3l, s ism\u00e9t f\u00f6l\u00fclt a talyig\u00e1ra; alig mentek azonban egy p\u00e1r sz\u00e1z l\u00e9p\u00e9st, meg\u00e1ll a l\u00f3, s a k\u00edm\u00e9letlen ostorcsap\u00e1sok dacz\u00e1ra sem mozdult meg hely\u00e9r\u0151l. \u201eM\u00e1r kom\u00e1m asszony” \u2013 sz\u00f3lt a talyig\u00e1s \u2013 \u201eitt nem boldogulunk; tudom \u00e9n, hogy a t\u00fcnd\u00e9rek \u00e1lltak lovam el\u00e9, az\u00e9rt nem mozdul, \u2013 hanem vigye vissza azt a koszor\u00fat a sirra, honnan elvev\u00e9.” \u2013 Az asszony ugy tett mint komja javasl\u00e1, visszahelyez\u00e9 a koszor\u00fat, s visszamenve a talyig\u00e1hoz, alig tudott arra felkapaszkodni, mert a l\u00f3 minden n\u00f3gat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl haz\u00e1ig nyargalt. \u2013 Sz\u00f3val, nagy kegyelet van a n\u00e9pben e honv\u00e9dsir ir\u00e1nt.<\/em><\/p>\nVas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1861. febru\u00e1r 17.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9n, az okt\u00f3beri diploma kiad\u00e1sa ut\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc ny\u00edlt eml\u00e9kezete. Ennek nyom\u00e1n Debrecenben elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy az ismeretlen h\u0151s s\u00edrja f\u00f6l\u00e9 m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtanak<\/strong> az egykori honv\u00e9deknek. A gondolatot hamarosan tett k\u00f6vette, egy \u201et\u00e1rsulat\u201d alakult a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1ros akkori vezet\u0151 polg\u00e1raib\u00f3l (nagyr\u00e9szt a Polg\u00e1ri Casino tagjai; keresked\u0151k, c\u00e9hmesterek, \u00e9rtelmis\u00e9giek), melynek els\u0151 feladata a p\u00e9nz el\u0151teremt\u00e9se volt. Az anyagi k\u00e9rd\u00e9sek ut\u00e1n k\u00f6vetkezett az eml\u00e9km\u0171 megterveztet\u00e9se. A be\u00e9rkezett tervek k\u00f6z\u00fcl a t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1laszt\u00e1sa Koml\u00f3ssy Imre elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9re <\/mark>esett, amely \u201emegsebzett oroszl\u00e1nt \u00e1br\u00e1zolt, amint az orsz\u00e1g cimer\u00e9t er\u0151sen szor\u00edtja mag\u00e1hoz, \u2013 az \u00e1llami \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz m\u00e9g haldokl\u00e1s\u00e1ban is sz\u00edv\u00f3san ragaszkod\u00f3 magyar nemzetet jelk\u00e9pezv\u00e9n. Talapzat\u00e1n ezzel a fek ir\u00e1ssal: MDCCCXLIX. aug. 2. Ez az \u00e9v \u00e9s napsz\u00e1m fejezte ki, hogy a szoborm\u0171 a debreceni csat\u00e1ban k\u00fczd\u00f6tt honv\u00e9d-sereg eml\u00e9k\u00e9t is \u0151rzi.\u201d<\/em> (Zoltai Lajos: A debreceni honv\u00e9deml\u00e9k keletkez\u00e9se. A v\u00e1ndorl\u00f3 k\u0151oroszl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 Alkalmi visszaeml\u00e9kez\u00e9sek. Debreczeni Usj\u00e1g<\/em>, 1931. augusztus 1.)<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A francia kir\u00e1lyt v\u00e9d\u0151 sv\u00e1jci g\u00e1rda 1792-ben forradalm\u00e1rok \u00e1ltal lem\u00e9sz\u00e1rolt t\u00f6bb sz\u00e1z tagj\u00e1nak eml\u00e9kezet\u00e9t egy luzerni sziklafalban \u0151rz\u0151 szobor (\u201eL\u00f6wendenkmal\u201d) helyi fafarag\u00f3 \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett szuven\u00edrm\u00e1solata, Koml\u00f3ssy Imre debreceni polg\u00e1r tulajdon\u00e1b\u00f3l. Feltehet\u0151, hogy e szobrocska szolg\u00e1lt mint\u00e1ul a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n szoborhoz.
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra pesti k\u0151farag\u00f3kat, szobr\u00e1szokat k\u00e9rdeztek meg, v\u00e9g\u00fcl Marshalk\u00f3 J\u00e1nost <\/mark>b\u00edzt\u00e1k meg a feladattal. (K\u00e9s\u0151bb sz\u00e1mos alkot\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett m\u00e9g Debrecen v\u00e1ros\u00e1nak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00ednh\u00e1z szobrait vagy az Istv\u00e1n g\u0151zmalom parkj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6k\u0151k\u00fat szobrot.) Marshalk\u00f3 J\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra az oroszl\u00e1nmot\u00edvum nem volt ismeretlen, ugyanis szem\u00e9ly\u00e9ben a L\u00e1nch\u00edd k\u0151oroszl\u00e1njainak k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t tisztelhetj\u00fck. Az elk\u00e9sz\u00fclt gipszmodellen \u00e9s a m\u0171v\u00f6n az eredeti tervekhez k\u00e9pest n\u00e9mi v\u00e1ltoz\u00e1s fedezhet\u0151 fel: c\u00edmer helyett nemzeti z\u00e1szl\u00f3n fekszik az oroszl\u00e1n. Valamint eredetileg m\u00e9g a Pro Patria<\/em> feliratot helyezte volna m\u00e9g el a szobr\u00e1sz, amelyet v\u00e9g\u00fcl nem v\u00e9stek fel a talapzatra. A terveket l\u00e1tva a korabeli sajt\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp \u00e9rt\u00e9kelte az eml\u00e9km\u0171vet:<\/p>\n\n\n\n

Szikladarabokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 talapzaton nyugszik egy kif\u00e1radt, harczban kimer\u00fclt oroszl\u00e1n, er\u0151teljes karmaival \u0151rizv\u00e9n a nemzeti czimert \u00e9s h\u00e1romsz\u00edn\u0171 z\u00e1szl\u00f3t, legf\u00e9ltettebb kincseit. S\u00f6r\u00e9nye le-omlott, szem\u00e9nek f\u00e9nye kihalt, de a szobr\u00e1sz gyanittatja, hogy ez oroszl\u00e1n csak tetszhal\u00e1lban van, s \u00e9l \u00e9s \u00e9lni fog, b\u00e1r most merev \u00e9s mozdulatlan. Az oroszl\u00e1n alatt, mohhal k\u00f6r\u00fclrakott k\u0151t\u00e1bl\u00e1n lesz az elhunytat s a csata napj\u00e1t magyar\u00e1z\u00f3 felirat.<\/em><\/p>Vas\u00e1rnapi Ujsag<\/em>, 1861. j\u00fanius 23.<\/cite><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

A szobor a forr\u00e1sok szerint 400 m\u00e1zsa s\u00f3sk\u00fati k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, n\u00e9gy m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s h\u00e1rom m\u00e9ter magass\u00e1g\u00fa<\/mark>. Elhelyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s felavat\u00e1s\u00e1ra azonban m\u00e9g \u00e9veket kellett v\u00e1rni, mivel ism\u00e9t az abszolutizmus ideje \u2013 m\u00e9g ha valamennyivel szel\u00eddebb form\u00e1ban \u2013 k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be az elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n. Az elrejt\u00e9s\u00e9r\u0151l szint\u00e9n a \u201et\u00e1rsulat\u201d tagjai d\u00f6nt\u00f6ttek, s gondoskodtak. Az oroszl\u00e1n Vecsey Imre \u00e9p\u00edt\u0151mester piac utcai h\u00e1z\u00e1n\u00e1l \u201ebujdosott\u201d, s v\u00e1rta sors\u00e1nak jobbra fordul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Rajz \u00e9s anim\u00e1ci\u00f3: Orb\u00e1zi Zolt\u00e1n \u00e9s T\u00f3th R\u00f3bert
Sz\u00f6veg: Szab\u00f3 Anna Viola
Narr\u00e1ci\u00f3: Csikos S\u00e1ndor, Bakota \u00c1rp\u00e1d, Vranyecz Art\u00far, Papp Istv\u00e1n
Zene: Moln\u00e1r Attila Vajk
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Miel\u0151tt ismertetn\u00e9nk az oroszl\u00e1nszobor tov\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, \u00e9rdemes megeml\u00edteni annak eredet\u00e9t \u00e9s mint\u00e1it<\/strong>. Maga a pajzsot \u0151rz\u0151, fekv\u0151 oroszl\u00e1nalak \u2013 amelyet a szakirodalom hol haldokl\u00f3k\u00e9nt, hol alv\u00f3k\u00e9nt eml\u00edt \u2013 a nap\u00f3leoni koal\u00edci\u00f3s h\u00e1bor\u00fak k\u00f6vet\u0151en v\u00e1ltak elterjedtt\u00e9 a katonai s\u00edrokon. A legismertebb, s gyan\u00edthat\u00f3an els\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyok egyike<\/mark> \u2013 amelyr\u0151l a t\u00f6bbi hasonl\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet mint\u00e1zt\u00e1k \u2013 a sv\u00e1jci Luzernben tal\u00e1lhat\u00f3, amelyet Bertel Thorvaldsen tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett el Lukas Ahorn<\/mark>. A szobrot 1821-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a francia forradalomban r\u00e9szt vett \u00e9s elesett sv\u00e1jci g\u00e1rdist\u00e1k eml\u00e9k\u00e9re. A Mark Twain \u00e1ltal “vil\u00e1g legszomor\u00fabb \u00e9s legmegind\u00edt\u00f3bb szobr\u00e1nak”<\/em> nevezett alkot\u00e1st egy szikl\u00e1ba v\u00e1jt\u00e1k. A forr\u00e1sok szerint egy g\u00e1rdistat\u00e1rs kezdem\u00e9nyezte az eml\u00e9km\u0171 fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Luzern
K\u00e9peslap, 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ismert a G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ny, amelyr\u0151l egy rakt\u00e1ri rendez\u00e9s sor\u00e1n el\u0151ker\u00fclt korabeli n\u00e9met nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1gb\u00f3l, az Illustrierte Zeitung<\/em>-b\u00f3l szerezt\u00fcnk tudom\u00e1st. A naupliai (nafplioni) eml\u00e9km\u0171vet<\/mark> maga a bajor kir\u00e1ly, I. Lajos emeltette az 1830-as \u00e9vek g\u00f6r\u00f6g forradalm\u00e1ban r\u00e9szt vett \u00e9s elesett bajor katon\u00e1k eml\u00e9k\u00e9re \u2013 a feliraton 1833 \u00e9s 1834-es \u00e9vsz\u00e1m szerepel. (Az uralkod\u00f3 nem minden h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1mogatta a g\u00f6r\u00f6g mozgalmat, ugyanis ennek sor\u00e1n fi\u00e1t, Ott\u00f3t \u00fcltette a g\u00f6r\u00f6g tr\u00f3nra.) Az alkot\u00e1s 1841-re k\u00e9sz\u00fclt el, Christian Heinrich Siegel munk\u00e1ja, aki k\u00e9s\u0151bb az ath\u00e9ni m\u0171v\u00e9szeti iskola professzora lett. B\u00e1r a korabeli tud\u00f3s\u00edt\u00e1s nem jegyzi meg \u2013 csup\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k megsemmis\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteir\u0151l \u00edrt a szobor ismertet\u00e9se sor\u00e1n \u2013 az eml\u00e9km\u0171 adatlapj\u00e1n<\/a> egy\u00e9rtelm\u0171en jelzik, hogy a luzerni oroszl\u00e1n m\u00e1solatak\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt, ugyanakkor az antik g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara hat\u00e1s\u00e1t is kiemelik.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Illustrierte Zeitung<\/em>, 1849. december 8.
Forr\u00e1s: ANNO<\/a> – \u00d6sterreichische Nationalbibliothek<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Harmadik k\u00fclf\u00f6ldi mintak\u00e9nt az Atlant\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 m\u0171vet eml\u00edtj\u00fck meg egy helyi sajt\u00f3ban megjelent cikk<\/a> nyom\u00e1n. Az 1894-ben elk\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1s az oaklandi temet\u0151ben <\/mark>volt tal\u00e1lhat\u00f3 2021 augusztus\u00e1ig \u2013 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1nak indoka a restaur\u00e1l\u00e1s, illetve vandalizmus ut\u00e1ni helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 T. M. Brady munk\u00e1ja, aki a forr\u00e1sok szerint eredeti alkot\u00e1sk\u00e9nt hivatkozott az oroszl\u00e1nszoborra. Az eml\u00e9km\u0171vet az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor\u00e1nak ismeretlen h\u0151seinek eml\u00e9k\u00e9re \u00e9s tisztelet\u00e9re emelt\u00e9k az atlantai n\u0151k eml\u00e9kegylet\u00e9nek<\/a> kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A fenti felsorol\u00e1s kor\u00e1ntsem teljesk\u00f6r\u0171 a szobor adatlapj\u00e1n<\/a> tov\u00e1bbi k\u00fclf\u00f6ldi p\u00e9ld\u00e1nyok lelhet\u0151k fel. Magyarorsz\u00e1gon is elterjedt ez a mot\u00edvum, m\u00e1r az 1820-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n megjelent az els\u0151 minta. Fleschner F\u00fcl\u00f6p s\u00edreml\u00e9ke<\/mark> sajnos nem maradt meg az ut\u00f3korra, forr\u00e1sok alapj\u00e1n nagy sikert alkotott csod\u00e1l\u00f3i k\u00f6r\u00e9ben, ahogy egy korabeli kritika \u00edrta: \u201ea m\u0171 mag\u00e1ban foglalja: az ide\u00e1lt, a term\u00e9szetet, a szenved\u00e9lyt, a jellegzetess\u00e9get \u00e9s a tud\u00e1st.\u201d<\/em> [Id\u00e9zi: So\u00f3s Gyula: Adatok klasszicista szobr\u00e1szatunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez (Huber J\u00f3zsef 1777\u20131832?) M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 1964 1. sz.] A szakirodalom nagyr\u00e9sze Huber J\u00f3zsefnek tulajdon\u00edtja az alkot\u00e1st, m\u00edg m\u00e1s kutat\u00e1sok Dunaiszky L\u0151rincet nevezik meg m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u2013 viszont a luzerni hat\u00e1st valamennyien kiemelik. Az elpusztult szobor az egykori budai katonai temet\u0151ben volt tal\u00e1lhat\u00f3, a csal\u00e1d viszont nem n\u00e9zte j\u00f3 szemmel a s\u00edreml\u00e9k k\u00f6r\u00fcli cs\u0151d\u00fcletet, az \u0151 felfog\u00e1suk szerint:<\/p>\n\n\n\n

A s\u00edreml\u00e9knek nem c\u00e9lja a gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u00e9s, \u00e9rt\u00e9ke csup\u00e1n a hozz\u00e1tartoz\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re van. El\u00e9gedj\u00e9k meg a m\u0171v\u00e9szetek tetsz\u00e9s\u00e9vel.<\/em><\/p>[Id\u00e9zi: So\u00f3s Gyula: Adatok klasszicista szobr\u00e1szatunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez (Huber J\u00f3zsef 1777\u20131832?) M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 1964 1. sz.]<\/cite><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

Szinte a debreceni k\u0151oroszl\u00e1nnal egy id\u0151ben k\u00e9sz\u00fclt el az esztergomi katonai s\u00edreml\u00e9k<\/mark> a v\u00e1ros 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc alatt az Esztergom t\u00e1bori k\u00f3rh\u00e1zban elhunyt 604 honv\u00e9d eml\u00e9k\u00e9re. Palkovics K\u00e1roly v\u00e1rmegyei alisp\u00e1n ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt el a szobor Gerenday Antal piszkei k\u0151farag\u00f3 munk\u00e1ja nyom\u00e1n, melyet m\u00e9g 1861-ben lepleztek le<\/a>. Egy korabeli besz\u00e1mol\u00f3 szerint a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen az al\u00e1bbiakat hat\u00e1rozt\u00e1k el a szobor kapcs\u00e1n:<\/p>\n\n\n\n

\n

az eml\u00e9k s\u00f3sk\u00fati k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00edttess\u00e9k 2 l\u00e1b magas talapon 6 l\u00e1b magas, 4 l\u00e1b sz\u00e9les \u00e9s 3 l\u00e1b vastag oszlop \u00e1lljon, ez oszlop tetej\u00e9n f\u00e9llap talapzaton 2 l\u00e1bnyi magass\u00e1got tartva, egy haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n az \u0151si magyar czimert k\u00f6rmei \u00e9s fogai k\u00f6zt tartsa. Homlokr\u00e9sz\u00e9n Bajza e versei legyenek fel\u00edrva: Nyugosznak \u0151k a h\u0151s fiak dul\u00f3 csat\u00e1k ut\u00e1n.<\/em>
Jobboldal\u00e1n: Hatsz\u00e1zn\u00e9gy honv\u00e9d temetkezesei.<\/em>
Baloldal\u00e1n: Sz\u00e1zhetven\u00f6t osztr\u00e1k katona nyughelye, kiket a felebar\u00e1ti szeretet sebjeikben \u00e1polt \u00e9s a magyar nagylelk\u0171s\u00e9g h\u0151sei sirg\u00f6dr\u00e9be temetett.<\/em>
H\u00e1tuls\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n: 1848-49 Esztergom a haza v\u00e9d\u0151inek. 1861.<\/em><\/p>\nVas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1880. j\u00fanius 22.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

\"\"
Az 1861-ben fel\u00e1ll\u00edtott Esztergom-szentgy\u00f6rgymezei Honv\u00e9deml\u00e9k, Gerenday Antal szobra a k\u00f6vesdi hegyekkel 1868 k\u00f6r\u00fcl
Esztergom, Besz\u00e9des S\u00e1ndor f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ennyi kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n k\u00f6vetkezz\u00e9k ism\u00e9t a debreceni k\u0151oroszl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nete. A kiegyez\u00e9s \u00e9v\u00e9ben l<\/mark>\u00e1tt\u00e1k \u00fagy a debreceniek, hogy a szobrot m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don felavathatj\u00e1k. Ekkor m\u00e1r az Eml\u00e9kkert T\u00e1rsulat <\/strong>kezelte az \u00fcgyet, melynek c\u00e9lja a Nagytemplom \u00e9s Koll\u00e9gium k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fclet rendbet\u00e9tele, s olyan eml\u00e9kszobrok fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, azok sz\u00e1m\u00e1ra akik a haza \u00e9s a tudom\u00e1ny \u00e9rdek\u00e9ben nagy \u00e9rdemeket szereztek. Tulajdonk\u00e9ppen ez volt az els\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor, amelyet fel\u00e1ll\u00edtottak a kijel\u00f6lt ter\u00fcleten \u2013 a m\u00e1sodik Izs\u00f3 Mikl\u00f3s Csokonai szobra az \u00fan. kis eml\u00e9kkertben. H\u00e1rom \u00e9vtizedig \u00e1llt a k\u0151oroszl\u00e1n a Koll\u00e9gium f\u0151\u00e9p\u00fclete el\u0151tt<\/mark>, melyet f\u00e9nyk\u00e9pen \u00e9s ennek nyom\u00e1n korabeli k\u00e9peslapon is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtettek. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
Korabeli eml\u00e9kk\u00e9p a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1nr\u00f3l, Letzter L\u00e1z\u00e1r eredeti felv\u00e9tele
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1899. augusztus 2-\u00e1n <\/strong>a debreceni csata 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Debrecen v\u00e1rosa nagyszab\u00e1s\u00fa \u00fcnnep\u00e9lyekkel eml\u00e9kezett meg az esem\u00e9nyekr\u0151l. Ez alkalomb\u00f3l t\u00f6bb szoboravat\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 ekkor sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k el a Koll\u00e9gium el\u0151l a H\u0151s\u00f6k temet\u0151j\u00e9be<\/mark> a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1nt (amelyet eredetileg is odasz\u00e1ntak), s innent\u0151l kezdve v\u00e1lt a m\u00e1rcius 15-i, augusztus 2-i \u00e9s okt\u00f3ber 6-i megeml\u00e9kez\u00e9sek egyik kiemelt helysz\u00edn\u00e9v\u00e9 a k\u0151oroszl\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n helye nem maradt sok\u00e1ig \u00fcresen az Eml\u00e9kkertben \u2013 szint\u00e9n a nemzeti eszme szellem\u00e9ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 1902-ben a Szabads\u00e1gszobrot. A \u201evasty\u00fakk\u00e9nt\u201d vagy \u201eVas Zsuzsik\u00e9nt\u201d emlegetett sisakos Hung\u00e1ria \u00e9lete nem volt hossz\u00fa \u00e9let\u0171, p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a V\u00e1rosh\u00e1za udvar\u00e1ra ker\u00fclt, majd az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n beolvasztott\u00e1k. Hely\u00e9n napjainkban is l\u00e1that\u00f3 Bocskai Istv\u00e1n szobra ker\u00fclt. De ez egy m\u00e1r m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net…<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00faton szeretn\u00e9nk felh\u00edvni a kedves olvas\u00f3k figyelm\u00e9t a C\u00edvisek vil\u00e1ga<\/em> meg\u00fajult helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk Lass\u00fa v\u00e1rosiasod\u00e1s<\/em> egys\u00e9g\u00e9re, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek fedezhet\u0151k fel a ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel<\/mark>. B\u00e1r a Marshalk\u00f3-f\u00e9le kisszobor az 1848\u20131849 eml\u00e9kezete<\/em> t\u00e1rlatban tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 amelyet sok\u00e1ig a kaszin\u00f3ban \u00e1ll\u00edtottak ki \u2013, ebben az egys\u00e9gben is helyt kapott az oroszl\u00e1nszobor. A m\u00fazeum munkat\u00e1rsai egy izgalmas anim\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban dolgozt\u00e1k fel azt a pillanatot, amikor elhat\u00e1rozt\u00e1k a szobor elrejt\u00e9s\u00e9t, s annak m\u00f3dj\u00e1t.  <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin
\nDebrecen \u00e9let\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3k voltak az 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyei. Ennek egyik legismertebb mement\u00f3ja a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n, amely az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elesett h\u0151seinek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Az \u00fctk\u00f6zet napj\u00e1n a magyar sereg I. hadtest\u00e9t Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef vez\u00e9r\u0151rnagy vezette, akinek neve az egyik aradi v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt is bevonult a t\u00f6rt\u00e9nelembe. Az eml\u00e9km\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel az aradi v\u00e9rtan\u00fakra is eml\u00e9kez\u00fcnk. \u00a0<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":3461,"comment_status":"open","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"\n

<\/p>\n\n\n\n

Debrecen \u00e9let\u00e9ben meghat\u00e1roz\u00f3k voltak az 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyei. Ennek egyik legismertebb mement\u00f3ja a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n<\/a>, amely az 1849. augusztus 2-i debreceni csata elesett h\u0151seinek \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. Az \u00fctk\u00f6zet napj\u00e1n a magyar sereg I. hadtest\u00e9t Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef vez\u00e9r\u0151rnagy vezette, akinek neve az egyik aradi v\u00e9rtan\u00fak\u00e9nt is bevonult a t\u00f6rt\u00e9nelembe. Jelen \u00edr\u00e1sunkkal az eml\u00e9km\u0171 t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek felid\u00e9z\u00e9s\u00e9vel egy\u00fattal az aradi v\u00e9rtan\u00fakra is eml\u00e9kez\u00fcnk.  <\/p>\n\n\n\n

Debrecen lakoss\u00e1ga kezdetekt\u0151l fogva \u00e1polta 1848\u20131849 eml\u00e9k\u00e9t<\/mark>, hol titokban, hol b\u00fcszk\u00e9n-dacosan \u2013 ezzel is kifejezve szembe\u00e1ll\u00e1s\u00e1t, tiltakoz\u00e1s\u00e1t a Bach-rendszer ellen. A forradalmi okm\u00e1nyok, a Kossuth-bank\u00f3k \u0151rz\u00e9se, rejteget\u00e9se \u00e9s a Kossuth-szak\u00e1ll viselete mellett a debreceni csata sz\u00ednhely\u00e9n \u00e1ll\u00f3 dombocska<\/strong> v\u00e1lt m\u00e9g az eml\u00e9kez\u00e9s szimb\u00f3lum\u00e1v\u00e1. Korabeli \u00fajs\u00e1gok has\u00e1bjain olvashatunk ennek szinte misztikus t\u00f6rt\u00e9net\u00e9r\u0151l:<\/p>\n\n\n\n

\n

Ha az utas Debreczenb\u0151l Hosszu-P\u00e1lyi fel\u00e9 megy s be\u00e9r a debreczeni erd\u0151s\u00e9gbe [\u2026] mindj\u00e1rt szem\u00e9be \u00f6tlik az \u00fatt\u00f3l balra egy dombocska, melyr\u0151l soha nem hi\u00e1nyzik a koszor\u00fa; ez egy honv\u00e9d sirja. 1849. augusztus 2-\u00e1n volt a debreczeni csata a nagy orosz hadsereg, \u00e9s Nagy S\u00e1ndor 5\u20146,000-nyi csapatja k\u00f6z\u00f6tt; [\u2026] a csata eld\u0151lte ut\u00e1n, a sz\u00e1mtalan ir\u00e1nyban sz\u00e9tporl\u00f3 honv\u00e9dsereg egyeseit \u0171zt\u00e9k mindenfel\u00e9; egy honv\u00e9d husz\u00e1rsz\u00e1zados (sokak szerint Szarka vagy Zarka nev\u00fc) az erd\u0151sz\u00e9lig futhatott, ott rogyott \u00f6ssze sebes\u00fclt lova, ott l\u00e1tt\u00e1k \u0151t mag\u00e1t is az erd\u0151cs\u0151sz\u00f6k elv\u00e9rzeni, miut\u00e1n zsebkend\u0151j\u00e9vel a l\u00e1ndsaszur\u00e1sb\u00f3l \u00f6ml\u0151 v\u00e9rt tov\u00e1bb feltartani nem birta, ezek temett\u00e9k \u0151t el is, ott a hol meghalt, Szab\u00f3 J\u00f3zsef debreczeni lakos \u00e1ltal a v\u00e1rosb\u00f3l hozott kopors\u00f3ba. Az\u00f3ta a sir ir\u00e1nt az utas kegyelettel van, tavaszt\u00f3l k\u00e9s\u0151 \u0151szig friss vir\u00e1gokat hint r\u00e1ja, vagy legal\u00e1bb z\u00f6ld galyat teszen a m\u00e1r sz\u00e1raz f\u00f6l\u00e9. Vad\u00e1sz\u00f3 tisztek t\u00f6bb \u00edzben elh\u00e1nyat\u00e1k e s\u00edrhalmot a cs\u0151sz\u00f6k \u00e1ltal, kik azt a vit\u00e9z urak t\u00e1vozt\u00e1val \u00fajra meg \u00fajra felhantolt\u00e1k, sz\u00f3val, a n\u00e9p kedvencz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt ez erdei mag\u00e1nos sir.<\/em><\/p>\n\n\n\n

M\u00e9g t\u00fcnd\u00e9rekkel is hoz\u00e1 azt kapcsolatba. Ezt is elmondom. A n\u00e9p azt tartja, hogy e sirt t\u00fcnd\u00e9rek \u0151rzik; egy a kegyeletr\u0151l nem nagy fogalommal bir\u00f3 debreczeni parasztasszony, megl\u00e1tva a siron egy sz\u00e9p p\u00e1ntlik\u00e1s vir\u00e1gkoszorut, meg\u00e1llit\u00e1 a talyig\u00e1st, kivel nem messze lev\u0151 kasz\u00e1l\u00f3j\u00e1b\u00f3l hazafel\u00e9 ment; elvev\u00e9 a koszor\u00fat a sirr\u00f3l, s ism\u00e9t f\u00f6l\u00fclt a talyig\u00e1ra; alig mentek azonban egy p\u00e1r sz\u00e1z l\u00e9p\u00e9st, meg\u00e1ll a l\u00f3, s a k\u00edm\u00e9letlen ostorcsap\u00e1sok dacz\u00e1ra sem mozdult meg hely\u00e9r\u0151l. \u201eM\u00e1r kom\u00e1m asszony\" \u2013 sz\u00f3lt a talyig\u00e1s \u2013 \u201eitt nem boldogulunk; tudom \u00e9n, hogy a t\u00fcnd\u00e9rek \u00e1lltak lovam el\u00e9, az\u00e9rt nem mozdul, \u2013 hanem vigye vissza azt a koszor\u00fat a sirra, honnan elvev\u00e9.\" \u2013 Az asszony ugy tett mint komja javasl\u00e1, visszahelyez\u00e9 a koszor\u00fat, s visszamenve a talyig\u00e1hoz, alig tudott arra felkapaszkodni, mert a l\u00f3 minden n\u00f3gat\u00e1s n\u00e9lk\u00fcl haz\u00e1ig nyargalt. \u2013 Sz\u00f3val, nagy kegyelet van a n\u00e9pben e honv\u00e9dsir ir\u00e1nt.<\/em><\/p>\nVas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1861. febru\u00e1r 17.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az 1860-as \u00e9vek elej\u00e9n, az okt\u00f3beri diploma kiad\u00e1sa ut\u00e1n lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt a forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc ny\u00edlt eml\u00e9kezete. Ennek nyom\u00e1n Debrecenben elhat\u00e1rozt\u00e1k, hogy az ismeretlen h\u0151s s\u00edrja f\u00f6l\u00e9 m\u00e9lt\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet \u00e1ll\u00edtanak<\/strong> az egykori honv\u00e9deknek. A gondolatot hamarosan tett k\u00f6vette, egy \u201et\u00e1rsulat\u201d alakult a megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra a v\u00e1ros akkori vezet\u0151 polg\u00e1raib\u00f3l (nagyr\u00e9szt a Polg\u00e1ri Casino tagjai; keresked\u0151k, c\u00e9hmesterek, \u00e9rtelmis\u00e9giek), melynek els\u0151 feladata a p\u00e9nz el\u0151teremt\u00e9se volt. Az anyagi k\u00e9rd\u00e9sek ut\u00e1n k\u00f6vetkezett az eml\u00e9km\u0171 megterveztet\u00e9se. A be\u00e9rkezett tervek k\u00f6z\u00fcl a t\u00e1rsas\u00e1g v\u00e1laszt\u00e1sa Koml\u00f3ssy Imre elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9re <\/mark>esett, amely \u201emegsebzett oroszl\u00e1nt \u00e1br\u00e1zolt, amint az orsz\u00e1g cimer\u00e9t er\u0151sen szor\u00edtja mag\u00e1hoz, \u2013 az \u00e1llami \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g\u00e1hoz m\u00e9g haldokl\u00e1s\u00e1ban is sz\u00edv\u00f3san ragaszkod\u00f3 magyar nemzetet jelk\u00e9pezv\u00e9n. Talapzat\u00e1n ezzel a fek ir\u00e1ssal: MDCCCXLIX. aug. 2. Ez az \u00e9v \u00e9s napsz\u00e1m fejezte ki, hogy a szoborm\u0171 a debreceni csat\u00e1ban k\u00fczd\u00f6tt honv\u00e9d-sereg eml\u00e9k\u00e9t is \u0151rzi.\u201d<\/em> (Zoltai Lajos: A debreceni honv\u00e9deml\u00e9k keletkez\u00e9se. A v\u00e1ndorl\u00f3 k\u0151oroszl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nete \u2013 Alkalmi visszaeml\u00e9kez\u00e9sek. Debreczeni Usj\u00e1g<\/em>, 1931. augusztus 1.)<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
A francia kir\u00e1lyt v\u00e9d\u0151 sv\u00e1jci g\u00e1rda 1792-ben forradalm\u00e1rok \u00e1ltal lem\u00e9sz\u00e1rolt t\u00f6bb sz\u00e1z tagj\u00e1nak eml\u00e9kezet\u00e9t egy luzerni sziklafalban \u0151rz\u0151 szobor (\u201eL\u00f6wendenkmal\u201d) helyi fafarag\u00f3 \u00e1ltal k\u00e9sz\u00edtett szuven\u00edrm\u00e1solata, Koml\u00f3ssy Imre debreceni polg\u00e1r tulajdon\u00e1b\u00f3l. Feltehet\u0151, hogy e szobrocska szolg\u00e1lt mint\u00e1ul a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n szoborhoz.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A tervek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra pesti k\u0151farag\u00f3kat, szobr\u00e1szokat k\u00e9rdeztek meg, v\u00e9g\u00fcl Marshalk\u00f3 J\u00e1nost <\/mark>b\u00edzt\u00e1k meg a feladattal. (K\u00e9s\u0151bb sz\u00e1mos alkot\u00e1st k\u00e9sz\u00edtett m\u00e9g Debrecen v\u00e1ros\u00e1nak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00ednh\u00e1z szobrait vagy az Istv\u00e1n g\u0151zmalom parkj\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 sz\u00f6k\u0151k\u00fat szobrot.) Marshalk\u00f3 J\u00e1nos sz\u00e1m\u00e1ra az oroszl\u00e1nmot\u00edvum nem volt ismeretlen, ugyanis szem\u00e9ly\u00e9ben a L\u00e1nch\u00edd k\u0151oroszl\u00e1njainak k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9t tisztelhetj\u00fck. Az elk\u00e9sz\u00fclt gipszmodellen \u00e9s a m\u0171v\u00f6n az eredeti tervekhez k\u00e9pest n\u00e9mi v\u00e1ltoz\u00e1s fedezhet\u0151 fel: c\u00edmer helyett nemzeti z\u00e1szl\u00f3n fekszik az oroszl\u00e1n. Valamint eredetileg m\u00e9g a Pro Patria<\/em> feliratot helyezte volna m\u00e9g el a szobr\u00e1sz, amelyet v\u00e9g\u00fcl nem v\u00e9stek fel a talapzatra. A terveket l\u00e1tva a korabeli sajt\u00f3 a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp \u00e9rt\u00e9kelte az eml\u00e9km\u0171vet:<\/p>\n\n\n\n

Szikladarabokb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 talapzaton nyugszik egy kif\u00e1radt, harczban kimer\u00fclt oroszl\u00e1n, er\u0151teljes karmaival \u0151rizv\u00e9n a nemzeti czimert \u00e9s h\u00e1romsz\u00edn\u0171 z\u00e1szl\u00f3t, legf\u00e9ltettebb kincseit. S\u00f6r\u00e9nye le-omlott, szem\u00e9nek f\u00e9nye kihalt, de a szobr\u00e1sz gyanittatja, hogy ez oroszl\u00e1n csak tetszhal\u00e1lban van, s \u00e9l \u00e9s \u00e9lni fog, b\u00e1r most merev \u00e9s mozdulatlan. Az oroszl\u00e1n alatt, mohhal k\u00f6r\u00fclrakott k\u0151t\u00e1bl\u00e1n lesz az elhunytat s a csata napj\u00e1t magyar\u00e1z\u00f3 felirat.<\/em><\/p>Vas\u00e1rnapi Ujsag<\/em>, 1861. j\u00fanius 23.<\/cite><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

A szobor a forr\u00e1sok szerint 400 m\u00e1zsa s\u00f3sk\u00fati k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00fclt, n\u00e9gy m\u00e9ter hossz\u00fa \u00e9s h\u00e1rom m\u00e9ter magass\u00e1g\u00fa<\/mark>. Elhelyez\u00e9s\u00e9re \u00e9s felavat\u00e1s\u00e1ra azonban m\u00e9g \u00e9veket kellett v\u00e1rni, mivel ism\u00e9t az abszolutizmus ideje \u2013 m\u00e9g ha valamennyivel szel\u00eddebb form\u00e1ban \u2013 k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6tt be az elk\u00e9sz\u00fcl\u00e9se idej\u00e9n. Az elrejt\u00e9s\u00e9r\u0151l szint\u00e9n a \u201et\u00e1rsulat\u201d tagjai d\u00f6nt\u00f6ttek, s gondoskodtak. Az oroszl\u00e1n Vecsey Imre \u00e9p\u00edt\u0151mester piac utcai h\u00e1z\u00e1n\u00e1l \u201ebujdosott\u201d, s v\u00e1rta sors\u00e1nak jobbra fordul\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Miel\u0151tt ismertetn\u00e9nk az oroszl\u00e1nszobor tov\u00e1bbi t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t, \u00e9rdemes megeml\u00edteni annak eredet\u00e9t \u00e9s mint\u00e1it<\/strong>. Maga a pajzsot \u0151rz\u0151, fekv\u0151 oroszl\u00e1nalak \u2013 amelyet a szakirodalom hol haldokl\u00f3k\u00e9nt, hol alv\u00f3k\u00e9nt eml\u00edt \u2013 a nap\u00f3leoni koal\u00edci\u00f3s h\u00e1bor\u00fak k\u00f6vet\u0151en v\u00e1ltak elterjedtt\u00e9 a katonai s\u00edrokon. A legismertebb, s gyan\u00edthat\u00f3an els\u0151 p\u00e9ld\u00e1nyok egyike<\/mark> \u2013 amelyr\u0151l a t\u00f6bbi hasonl\u00f3 eml\u00e9km\u0171vet mint\u00e1zt\u00e1k \u2013 a sv\u00e1jci Luzernben tal\u00e1lhat\u00f3, amelyet Bertel Thorvaldsen tervei alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00edtett el Lukas Ahorn<\/mark>. A szobrot 1821-ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel a francia forradalomban r\u00e9szt vett \u00e9s elesett sv\u00e1jci g\u00e1rdist\u00e1k eml\u00e9k\u00e9re. A Mark Twain \u00e1ltal \"vil\u00e1g legszomor\u00fabb \u00e9s legmegind\u00edt\u00f3bb szobr\u00e1nak\"<\/em> nevezett alkot\u00e1st egy szikl\u00e1ba v\u00e1jt\u00e1k. A forr\u00e1sok szerint egy g\u00e1rdistat\u00e1rs kezdem\u00e9nyezte az eml\u00e9km\u0171 fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Luzern
K\u00e9peslap, 19. sz\u00e1zad v\u00e9ge<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Tal\u00e1n kev\u00e9sb\u00e9 ismert a G\u00f6r\u00f6gorsz\u00e1gban tal\u00e1lhat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ny, amelyr\u0151l egy rakt\u00e1ri rendez\u00e9s sor\u00e1n el\u0151ker\u00fclt korabeli n\u00e9met nyelv\u0171 \u00fajs\u00e1gb\u00f3l, az Illustrierte Zeitung<\/em>-b\u00f3l szerezt\u00fcnk tudom\u00e1st. A naupliai (nafplioni) eml\u00e9km\u0171vet<\/mark> maga a bajor kir\u00e1ly, I. Lajos emeltette az 1830-as \u00e9vek g\u00f6r\u00f6g forradalm\u00e1ban r\u00e9szt vett \u00e9s elesett bajor katon\u00e1k eml\u00e9k\u00e9re \u2013 a feliraton 1833 \u00e9s 1834-es \u00e9vsz\u00e1m szerepel. (Az uralkod\u00f3 nem minden h\u00e1ts\u00f3 sz\u00e1nd\u00e9k n\u00e9lk\u00fcl t\u00e1mogatta a g\u00f6r\u00f6g mozgalmat, ugyanis ennek sor\u00e1n fi\u00e1t, Ott\u00f3t \u00fcltette a g\u00f6r\u00f6g tr\u00f3nra.) Az alkot\u00e1s 1841-re k\u00e9sz\u00fclt el, Christian Heinrich Siegel munk\u00e1ja, aki k\u00e9s\u0151bb az ath\u00e9ni m\u0171v\u00e9szeti iskola professzora lett. B\u00e1r a korabeli tud\u00f3s\u00edt\u00e1s nem jegyzi meg \u2013 csup\u00e1n a g\u00f6r\u00f6g\u00f6k megsemmis\u00edt\u00e9si k\u00eds\u00e9rleteir\u0151l \u00edrt a szobor ismertet\u00e9se sor\u00e1n \u2013 az eml\u00e9km\u0171 adatlapj\u00e1n<\/a> egy\u00e9rtelm\u0171en jelzik, hogy a luzerni oroszl\u00e1n m\u00e1solatak\u00e9nt k\u00e9sz\u00fclt, ugyanakkor az antik g\u00f6r\u00f6g kult\u00fara hat\u00e1s\u00e1t is kiemelik.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Illustrierte Zeitung<\/em>, 1849. december 8.
Forr\u00e1s: ANNO<\/a> - \u00d6sterreichische Nationalbibliothek<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Harmadik k\u00fclf\u00f6ldi mintak\u00e9nt az Atlant\u00e1ban tal\u00e1lhat\u00f3 m\u0171vet eml\u00edtj\u00fck meg egy helyi sajt\u00f3ban megjelent cikk<\/a> nyom\u00e1n. Az 1894-ben elk\u00e9sz\u00fclt alkot\u00e1s az oaklandi temet\u0151ben <\/mark>volt tal\u00e1lhat\u00f3 2021 augusztus\u00e1ig \u2013 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1nak indoka a restaur\u00e1l\u00e1s, illetve vandalizmus ut\u00e1ni helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u2013 T. M. Brady munk\u00e1ja, aki a forr\u00e1sok szerint eredeti alkot\u00e1sk\u00e9nt hivatkozott az oroszl\u00e1nszoborra. Az eml\u00e9km\u0171vet az amerikai polg\u00e1rh\u00e1bor\u00fa konf\u00f6der\u00e1ci\u00f3s t\u00e1bor\u00e1nak ismeretlen h\u0151seinek eml\u00e9k\u00e9re \u00e9s tisztelet\u00e9re emelt\u00e9k az atlantai n\u0151k eml\u00e9kegylet\u00e9nek<\/a> kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n\n\n\n

A fenti felsorol\u00e1s kor\u00e1ntsem teljesk\u00f6r\u0171 a szobor adatlapj\u00e1n<\/a> tov\u00e1bbi k\u00fclf\u00f6ldi p\u00e9ld\u00e1nyok lelhet\u0151k fel. Magyarorsz\u00e1gon is elterjedt ez a mot\u00edvum, m\u00e1r az 1820-as \u00e9vek v\u00e9g\u00e9n megjelent az els\u0151 minta. Fleschner F\u00fcl\u00f6p s\u00edreml\u00e9ke<\/mark> sajnos nem maradt meg az ut\u00f3korra, forr\u00e1sok alapj\u00e1n nagy sikert alkotott csod\u00e1l\u00f3i k\u00f6r\u00e9ben, ahogy egy korabeli kritika \u00edrta: \u201ea m\u0171 mag\u00e1ban foglalja: az ide\u00e1lt, a term\u00e9szetet, a szenved\u00e9lyt, a jellegzetess\u00e9get \u00e9s a tud\u00e1st.\u201d<\/em> [Id\u00e9zi: So\u00f3s Gyula: Adatok klasszicista szobr\u00e1szatunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez (Huber J\u00f3zsef 1777\u20131832?) M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 1964 1. sz.] A szakirodalom nagyr\u00e9sze Huber J\u00f3zsefnek tulajdon\u00edtja az alkot\u00e1st, m\u00edg m\u00e1s kutat\u00e1sok Dunaiszky L\u0151rincet nevezik meg m\u0171v\u00e9szk\u00e9nt \u2013 viszont a luzerni hat\u00e1st valamennyien kiemelik. Az elpusztult szobor az egykori budai katonai temet\u0151ben volt tal\u00e1lhat\u00f3, a csal\u00e1d viszont nem n\u00e9zte j\u00f3 szemmel a s\u00edreml\u00e9k k\u00f6r\u00fcli cs\u0151d\u00fcletet, az \u0151 felfog\u00e1suk szerint:<\/p>\n\n\n\n

A s\u00edreml\u00e9knek nem c\u00e9lja a gy\u00f6ny\u00f6rk\u00f6dtet\u00e9s, \u00e9rt\u00e9ke csup\u00e1n a hozz\u00e1tartoz\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re van. El\u00e9gedj\u00e9k meg a m\u0171v\u00e9szetek tetsz\u00e9s\u00e9vel.<\/em><\/p>[Id\u00e9zi: So\u00f3s Gyula: Adatok klasszicista szobr\u00e1szatunk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez (Huber J\u00f3zsef 1777\u20131832?) M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151<\/em> 1964 1. sz.]<\/cite><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

Szinte a debreceni k\u0151oroszl\u00e1nnal egy id\u0151ben k\u00e9sz\u00fclt el az esztergomi katonai s\u00edreml\u00e9k<\/mark> a v\u00e1ros 1848\u20131849-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc alatt az Esztergom t\u00e1bori k\u00f3rh\u00e1zban elhunyt 604 honv\u00e9d eml\u00e9k\u00e9re. Palkovics K\u00e1roly v\u00e1rmegyei alisp\u00e1n ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt el a szobor Gerenday Antal piszkei k\u0151farag\u00f3 munk\u00e1ja nyom\u00e1n, melyet m\u00e9g 1861-ben lepleztek le. Egy korabeli besz\u00e1mol\u00f3 szerint a k\u00f6zgy\u0171l\u00e9sen az al\u00e1bbiakat hat\u00e1rozt\u00e1k el a szobor kapcs\u00e1n:<\/p>\n\n\n\n

\n

az eml\u00e9k s\u00f3sk\u00fati k\u0151b\u0151l k\u00e9sz\u00edttess\u00e9k 2 l\u00e1b magas talapon 6 l\u00e1b magas, 4 l\u00e1b sz\u00e9les \u00e9s 3 l\u00e1b vastag oszlop \u00e1lljon, ez oszlop tetej\u00e9n f\u00e9llap talapzaton 2 l\u00e1bnyi magass\u00e1got tartva, egy haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n az \u0151si magyar czimert k\u00f6rmei \u00e9s fogai k\u00f6zt tartsa. Homlokr\u00e9sz\u00e9n Bajza e versei legyenek fel\u00edrva: Nyugosznak \u0151k a h\u0151s fiak dul\u00f3 csat\u00e1k ut\u00e1n.<\/em>
Jobboldal\u00e1n: Hatsz\u00e1zn\u00e9gy honv\u00e9d temetkezesei.<\/em>
Baloldal\u00e1n: Sz\u00e1zhetven\u00f6t osztr\u00e1k katona nyughelye, kiket a felebar\u00e1ti szeretet sebjeikben \u00e1polt \u00e9s a magyar nagylelk\u0171s\u00e9g h\u0151sei sirg\u00f6dr\u00e9be temetett.<\/em>
H\u00e1tuls\u00f3 r\u00e9sz\u00e9n: 1848-49 Esztergom a haza v\u00e9d\u0151inek. 1861.<\/em><\/p>\nVas\u00e1rnapi Ujs\u00e1g<\/em>, 1880. j\u00fanius 22.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

\"\"
Az 1861-ben fel\u00e1ll\u00edtott Esztergom-szentgy\u00f6rgymezei Honv\u00e9deml\u00e9k, Gerenday Antal szobra a k\u00f6vesdi hegyekkel 1868 k\u00f6r\u00fcl
Esztergom, Besz\u00e9des S\u00e1ndor f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9tele<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ennyi kit\u00e9r\u0151 ut\u00e1n k\u00f6vetkezz\u00e9k ism\u00e9t a debreceni k\u0151oroszl\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nete. A kiegyez\u00e9s \u00e9v\u00e9ben l<\/mark>\u00e1tt\u00e1k \u00fagy a debreceniek, hogy a szobrot m\u00e9lt\u00f3 m\u00f3don felavathatj\u00e1k. Ekkor m\u00e1r az Eml\u00e9kkert T\u00e1rsulat <\/strong>kezelte az \u00fcgyet, melynek c\u00e9lja a Nagytemplom \u00e9s Koll\u00e9gium k\u00f6z\u00f6tti ter\u00fclet rendbet\u00e9tele, s olyan eml\u00e9kszobrok fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, azok sz\u00e1m\u00e1ra akik a haza \u00e9s a tudom\u00e1ny \u00e9rdek\u00e9ben nagy \u00e9rdemeket szereztek. Tulajdonk\u00e9ppen ez volt az els\u0151 k\u00f6zt\u00e9ri szobor, amelyet fel\u00e1ll\u00edtottak a kijel\u00f6lt ter\u00fcleten \u2013 a m\u00e1sodik Izs\u00f3 Mikl\u00f3s Csokonai szobra az \u00fan. kis eml\u00e9kkertben. H\u00e1rom \u00e9vtizedig \u00e1llt a k\u0151oroszl\u00e1n a Koll\u00e9gium f\u0151\u00e9p\u00fclete el\u0151tt<\/mark>, melyet f\u00e9nyk\u00e9pen \u00e9s ennek nyom\u00e1n korabeli k\u00e9peslapon is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtettek. <\/p>\n\n\n\n

\"\"
Korabeli k\u00e9peslap a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1nr\u00f3l
Forr\u00e1s: D\u00e9ri M\u00fazeum<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

1899. augusztus 2-\u00e1n <\/strong>a debreceni csata 50. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n Debrecen v\u00e1rosa nagyszab\u00e1s\u00fa \u00fcnnep\u00e9lyekkel eml\u00e9kezett meg az esem\u00e9nyekr\u0151l. Ez alkalomb\u00f3l t\u00f6bb szoboravat\u00e1s is t\u00f6rt\u00e9nt \u2013 ekkor sz\u00e1ll\u00edtott\u00e1k el a Koll\u00e9gium el\u0151l a H\u0151s\u00f6k temet\u0151j\u00e9be<\/mark> a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1nt (amelyet eredetileg is odasz\u00e1ntak), s innent\u0151l kezdve v\u00e1lt a m\u00e1rcius 15-i, augusztus 2-i \u00e9s okt\u00f3ber 6-i megeml\u00e9kez\u00e9sek egyik kiemelt helysz\u00edn\u00e9v\u00e9 a k\u0151oroszl\u00e1n.<\/p>\n\n\n\n

A Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n helye nem maradt sok\u00e1ig \u00fcresen az Eml\u00e9kkertben \u2013 szint\u00e9n a nemzeti eszme szellem\u00e9ben \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel 1902-ben a Szabads\u00e1gszobrot. A \u201evasty\u00fakk\u00e9nt\u201d vagy \u201eVas Zsuzsik\u00e9nt\u201d emlegetett sisakos Hung\u00e1ria \u00e9lete nem volt hossz\u00fa \u00e9let\u0171, p\u00e1r \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a V\u00e1rosh\u00e1za udvar\u00e1ra ker\u00fclt, majd az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa idej\u00e9n beolvasztott\u00e1k. Hely\u00e9n napjainkban is l\u00e1that\u00f3 Bocskai Istv\u00e1n szobra ker\u00fclt. De ez egy m\u00e1r m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net...<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ez\u00faton szeretn\u00e9nk felh\u00edvni a kedves olvas\u00f3k figyelm\u00e9t a C\u00edvisek vil\u00e1ga<\/em> meg\u00fajult helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunk Lass\u00fa v\u00e1rosiasod\u00e1s<\/em> egys\u00e9g\u00e9re, ahol k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00f6rt\u00e9netek fedezhet\u0151k fel a ki\u00e1ll\u00edtott t\u00e1rgyak seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel<\/mark>. B\u00e1r a Marshalk\u00f3-f\u00e9le kisszobor az 1848\u20131849 eml\u00e9kezete<\/em> t\u00e1rlatban tal\u00e1lhat\u00f3 \u2013 amelyet sok\u00e1ig a kaszin\u00f3ban \u00e1ll\u00edtottak ki \u2013, ebben az egys\u00e9gben is helyt kapott az oroszl\u00e1nszobor. A m\u00fazeum munkat\u00e1rsai egy izgalmas anim\u00e1ci\u00f3 form\u00e1j\u00e1ban dolgozt\u00e1k fel azt a pillanatot, amikor elhat\u00e1rozt\u00e1k a szobor elrejt\u00e9s\u00e9t, s annak m\u00f3dj\u00e1t.  <\/p>\n","_et_gb_content_width":""},"categories":[33,37],"tags":[122,95,42,80,24,44],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3455"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=3455"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3455\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3888,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/3455\/revisions\/3888"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3461"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=3455"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=3455"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=3455"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}