{"id":2988,"date":"2024-05-10T09:22:00","date_gmt":"2024-05-10T07:22:00","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2988"},"modified":"2024-05-10T09:21:24","modified_gmt":"2024-05-10T07:21:24","slug":"historia-naturalis-museologica-az-aviatika-tollas-bajnoka-a-fekete-golya","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2988","title":{"rendered":"HISTORIA NATURALIS MUSEOLOGICA \u2013 AZ AVIATIKA TOLLAS BAJNOKA: A FEKETE G\u00d3LYA"},"content":{"rendered":"\n<p>Szerz\u0151: Mez\u0151 Szilveszter<\/p>\n\n\n\n<p>(Els\u0151 megjelen\u00e9s: 2022. m\u00e1jus 18. <a href=\"https:\/\/derimuzeum.hu\/muzeumiblog.php?id=162\">D\u00e9ri M\u00fazeum Blog<\/a>)<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"1024\" height=\"307\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/banner_2-1-1024x307.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-2995\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/banner_2-1-980x294.jpg 980w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/banner_2-1-480x144.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) and (max-width: 980px) 980px, (min-width: 981px) 1024px, 100vw\" \/><\/figure>\n\n\n\n<p>A D\u00e9ri M\u00fazeum \u00faj id\u0151szaki ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, az&nbsp;<a href=\"https:\/\/www.derimuzeum.hu\/kiallitasok.php?id=60\">EgyediLEG<\/a>&nbsp;c. t\u00e1rlat az int\u00e9zm\u00e9ny csaknem valamennyi gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l bemutat n\u00e9h\u00e1ny k\u00fcl\u00f6nleges, valamilyen szempontb\u00f3l unik\u00e1lisnak sz\u00e1m\u00edt\u00f3 t\u00e1rgyat. A Term\u00e9szetrajzi \u00e9s K\u00f6rnyezetismereti Gy\u0171jtem\u00e9ny 11 darab t\u00e1rggyal, illetve t\u00e1rgyegy\u00fcttessel j\u00e1rult hozz\u00e1 a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1shoz. Ezek k\u00f6z\u00fcl most a <strong>fekete g\u00f3ly\u00e1<\/strong>t szeretn\u00e9m bemutatni, ami a <strong>&#8220;legkiv\u00e1l\u00f3bb v\u00e1ndor&#8221;<\/strong> jelz\u0151t kapta t\u00e1rlatunkon.<\/p>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image aligncenter size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"310\" height=\"1024\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/Fekete-golya_2-1-310x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-2996\"\/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Fot\u00f3: Mez\u0151 Szilveszter<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<p>A ki\u00e1ll\u00edtott prepar\u00e1tum a Hortob\u00e1gyr\u00f3l sz\u00e1rmazik. A lelt\u00e1rk\u00f6nyv aktu\u00e1lis rovata szerint <strong>1973-ban<\/strong> ker\u00fclt a D\u00e9ri M\u00fazeumba. Ebben az esztend\u0151ben <strong>nagyobb sz\u00e1m\u00fa fekete g\u00f3lya jelenl\u00e9t\u00e9r\u0151l sz\u00e1moltak be a Debrecent\u0151l nyugatra elter\u00fcl\u0151 szikes pusztas\u00e1gon<\/strong>. Fintha Istv\u00e1n (1941\u20132006) biol\u00f3gus az <em><a href=\"https:\/\/epa.oszk.hu\/01600\/01603\/00064\/pdf\/Aquila_EPA-01603_1975_229-252.pdf\">Aquila<\/a><\/em> c. foly\u00f3iratban adta k\u00f6zre hortob\u00e1gyi megfigyel\u00e9seit. Ebben egyebek mellett az is olvashat\u00f3, hogy a fekete g\u00f3ly\u00e1k nem nagyon vegy\u00fcltek feh\u00e9r rokonaikkal, s\u0151t sz\u00edvesebben tart\u00f3zkodtak k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 g\u00e9mek (kanalas \u00e9s sz\u00fcrke g\u00e9mek) t\u00e1rsas\u00e1g\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p>A fekete g\u00f3lya (Ciconia nigra) m\u00e9ret\u00e9ben, termet\u00e9ben hasonl\u00f3 a feh\u00e9r g\u00f3ly\u00e1hoz (Ciconia ciconia), \u00e1m ann\u00e1l valamivel ny\u00fal\u00e1nkabb, filigr\u00e1nabb testalkat jellemzi. Rendszertanilag mindketten a g\u00f3lyaf\u00e9l\u00e9k csal\u00e1dj\u00e1ba (Ciconiidae) tartoznak, teh\u00e1t k\u00f6zeli rokonok, atyafiak. Mindk\u00e9t faj feln\u0151tt egyedei fekete-feh\u00e9r alapsz\u00edn\u0171ek, csup\u00e1n az ar\u00e1nyok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151ek. A <strong>fekete g\u00f3ly\u00e1k test\u00e9nek csak a hasi r\u00e9sze feh\u00e9r<\/strong>, egyeb\u00fctt z\u00f6ldesfekete tollazat bor\u00edtja. A cs\u0151r \u00e9s a szemk\u00f6rny\u00e9k piros, a l\u00e1bak &#8220;s\u00e1rgar\u00e9pasz\u00edn\u0171ek&#8221;. A h\u00edm \u00e9s n\u0151st\u00e9ny p\u00e9ld\u00e1nyok szinte teljesen egyform\u00e1k, csup\u00e1n a cs\u0151r\u00fck vonala k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti meg \u0151ket egym\u00e1st\u00f3l. (A h\u00edm cs\u0151r\u00e9nek fels\u0151 k\u00e1v\u00e1ja k\u00f6z\u00e9pt\u00e1jon felfel\u00e9 hajlik.)<\/p>\n\n\n\n<p>Am\u00edg a feh\u00e9r g\u00f3ly\u00e1k kiv\u00e1ltk\u00e9pp kedvelik az ember k\u00f6zels\u00e9g\u00e9t, fekete rokonaik egy\u00e1ltal\u00e1n <strong>nem kult\u00farak\u00f6vet\u0151k<\/strong>. \u00c9l\u0151- \u00e9s f\u00e9szkel\u0151hely\u00fcket a telep\u00fcl\u00e9sekt\u0151l t\u00e1vol, legink\u00e1bb a nagy kiterjed\u00e9s\u0171 alf\u00f6ldi erd\u0151s\u00e9gek m\u00e9ly\u00e9n tal\u00e1lhatjuk meg. A n\u00e9pnyelv <strong>&#8220;erdei g\u00f3ly\u00e1nak&#8221; <\/strong>is nevezi ezt a mag\u00e1nyos alkat\u00fa, emberker\u00fcl\u0151 mad\u00e1rremet\u00e9t. Haz\u00e1nkban f\u0151leg a Duna \u00e1rt\u00e9ri erd\u0151s\u00e9geinek lak\u00f3ja, ahol legsz\u00edvesebben a tocsog\u00f3s tiszt\u00e1sokon \u00e9s a mocsaras r\u00e9szek v\u00edzb\u0151 ter\u00fcletein tart\u00f3zkodik. Igazi g\u00e1zl\u00f3mad\u00e1r. T\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t gyakran hasig a v\u00edzben g\u00e1zolva keresi a foly\u00f3kat k\u00eds\u00e9r\u0151 morotv\u00e1k \u00e9s kubikg\u00f6dr\u00f6k k\u00f6rnyezet\u00e9ben. Legink\u00e1bb halakat, k\u00e9t\u00e9lt\u0171eket (b\u00e9k\u00e1kat, unk\u00e1kat, g\u0151t\u00e9ket) fogyaszt, de nem veti meg a rovarokat, szitak\u00f6t\u0151l\u00e1rv\u00e1kat, f\u00f6ldigiliszt\u00e1kat sem. A legkisebb r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3 eml\u0151s\u00f6ket (egereket, pockokat, cick\u00e1nyokat) is elfogja. \u00c1llati eredet\u0171 t\u00e1pl\u00e1l\u00e9k\u00e1t id\u0151nk\u00e9nt v\u00edzi n\u00f6v\u00e9nyekkel, moh\u00e1kkal eg\u00e9sz\u00edti ki.<\/p>\n\n\n\n<p>F\u00e9szk\u00e9t \u00f6reg t\u00f6lgyek, er\u0151sebb ny\u00e1rf\u00e1k, sud\u00e1r jegenyefeny\u0151k \u00e9s magasabb hagy\u00e1sf\u00e1k vastagabb v\u00e1z\u00e1gaira, \u00e1gvill\u00e1iba \u00e9p\u00edti. (Id\u0151nk\u00e9nt el\u0151fordul, hogy nagytest\u0171 v\u00e1g\u00f3madarak \u00fcresen hagyott f\u00e9szkeit foglalj\u00e1k el.) A f\u00e9szek alapj\u00e1t vastagabb gallyak k\u00e9pezik, amiket s\u00e1rral, agyaggal tapaszt \u00f6ssze a f\u00e9szket egy\u00fctt \u00e9p\u00edt\u0151 p\u00e1r. A mohap\u00e1rn\u00e1kkal kib\u00e9lelt f\u00e9lg\u00f6mb alak\u00fa f\u00e9szek ak\u00e1r a t\u00f6bb m\u00e1zs\u00e1s s\u00falyt is el\u00e9rheti. (Az \u00f3ri\u00e1si f\u00e9szek oldal\u00e1ban t\u00e1rsb\u00e9rl\u0151k [verebek, sereg\u00e9lyek] is el\u0151fordulhatnak.) A f\u00e9szekbe m\u00e1jus v\u00e9g\u00e9n 3\u20135 feh\u00e9r toj\u00e1s ker\u00fcl. A kikel\u0151 apr\u00f3s\u00e1gok is feh\u00e9rek kezdetben, csak k\u00e9s\u0151bb &#8220;feketednek&#8221; meg. Ha a g\u00f3lyafiak gyomra korog, cs\u0151r\u00fckkel a f\u00e9szek gallyait \u00fct\u00f6getik. Mivel szinte mindig \u00e9hesek, gyakran kop\u00e1csolnak. A gondoskod\u00f3 sz\u00fcl\u0151k a begy\u00fckbe gy\u0171jt\u00f6tt t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kot ilyenkor a f\u00e9szekbe \u00f6klendezik, amit azt\u00e1n a fi\u00f3k\u00e1k szorgalmasan \u00f6sszeszedegetnek. A kis g\u00f3ly\u00e1k j\u00faliusra er\u0151s\u00f6dnek meg annyira, hogy m\u00e1r k\u00e9pesek kirep\u00fclni a csal\u00e1di otthonb\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n<blockquote class=\"wp-block-quote\">\n<p><strong>A g\u00f3lyap\u00e1r \u00e9veken kereszt\u00fcl ugyanazt a f\u00e9szket haszn\u00e1lja<\/strong>, ez\u00e9rt nagyon fontos, hogy fekete g\u00f3ly\u00e1k \u00e9l\u0151- \u00e9s k\u00f6lt\u0151helye h\u00e1bor\u00edtatlan maradjon!<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image aligncenter size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"602\" height=\"1024\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2024\/05\/Fekete-golya_1-602x1024.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-3001\"\/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Fot\u00f3: Mez\u0151 Szilveszter<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<p>\u0150sszel, amikor egy titokzatos bels\u0151 er\u0151 \u00fagy dikt\u00e1lja, a fekete g\u00f3ly\u00e1k csapatokba gy\u00fclekeznek, s megkezdik a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9st az el\u0151tt\u00fck \u00e1ll\u00f3 hossz\u00fa, t\u00f6bbezer kilom\u00e9teres v\u00e1ndor\u00fatra. <strong>Debrecen k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n a Fancsikai-tavakn\u00e1l \u00e9s a Hortob\u00e1gyon lehetett r\u00e9gebben<\/strong> ilyen <strong>l\u00e1tv\u00e1nyos g\u00f3lyaseregletet megfigyelni<\/strong>. A mi g\u00f3ly\u00e1ink a Boszporusz fel\u00e9 veszik az ir\u00e1nyt, hogy T\u00f6r\u00f6korsz\u00e1g, Sz\u00edria \u00e9s Izrael \u00e9rint\u00e9s\u00e9vel eljussanak a S\u00ednai-f\u00e9lszigetre. Onnan a N\u00edlus-v\u00f6lgy\u00e9n, a vil\u00e1g egyik legforgalmasabb mad\u00e1rmigr\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal\u00e1n kereszt\u00fcl haladva \u00e9rik el a szubszaharai \u00e9s egyenl\u00edt\u0151i ter\u00fcleteket, ahol \u00e1ttelelnek. A t\u00e9li h\u00f3napokat pihen\u00e9ssel, t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal t\u00f6ltik. F\u0151leg egyenessz\u00e1rny\u00fa rovarokat (s\u00e1sk\u00e1kat) fogyasztanak, ami miatt <strong>Afrika egyes r\u00e9szein &#8220;s\u00e1skamad\u00e1rnak&#8221; nevezik<\/strong> a fekete g\u00f3ly\u00e1kat. <\/p>\n\n\n\n<blockquote class=\"wp-block-quote\">\n<p>De <strong>h\u00edvj\u00e1k a &#8220;felh\u0151k madarainak&#8221; is<\/strong>, nem v\u00e9letlen\u00fcl. A ny\u00fajtott nyakkal \u00e9s kiny\u00fajtott l\u00e1bakkal rep\u00fcl\u0151 fekete g\u00f3ly\u00e1k ugyanis <strong>kiv\u00e1l\u00f3 avi\u00e1torok<\/strong>. V\u00e1ndor\u00fatjuk legnagyobb r\u00e9sz\u00e9t termikelve teszik meg, vagyis kihaszn\u00e1lva a felsz\u00e1ll\u00f3 meleg l\u00e9g\u00e1ramlatokat, vitorl\u00e1znak, siklanak a szelek sz\u00e1rny\u00e1n. Nappal a Nap, \u00e9jszaka a Hold \u00e9s a csillagok \u00e1ll\u00e1sa alapj\u00e1n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3dnak. \u00datjuk k\u00f6zben r\u00f6videbb-hosszabb pihen\u0151ket is beiktatnak a nagyobb \u00e1ll\u00f3vizek, bels\u0151 tavak \u00e9s sivatagi o\u00e1zisok p\u00e1lmaligetei k\u00f6rnyezet\u00e9ben.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n<p>Sajnos nem minden orsz\u00e1gban sz\u00e1m\u00edtanak v\u00e9dettnek, ahol kereszt\u00fcl haladnak v\u00e1ndorl\u00e1suk sor\u00e1n, ez\u00e9rt sokan elpusztulnak \u00fat k\u00f6zben. Azok a szerencs\u00e9s p\u00e9ld\u00e1nyok, amelyek tavasszal vissza\u00e9rkeznek hozz\u00e1nk, megint f\u00e9szket raknak, ism\u00e9telten r\u00e9szt v\u00e1llalva a fekete g\u00f3lya-l\u00e9t \u00e9vr\u0151l \u00e9vre \u00fajraindul\u00f3 k\u00f6rforg\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n<p><mark style=\"background-color:rgba(0, 0, 0, 0)\" class=\"has-inline-color has-black-color\">Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/mark>:<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>AG\u00d3CS G\u00e1bor:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3ly\u00e1k a Gemenci-erd\u0151ben<\/em>. Term\u00e9szet Vil\u00e1ga, 1993.<\/li>\n\n\n\n<li>ANDR\u00c9SI P\u00e1l:&nbsp;<em>Adatok a fekete g\u00f3lya K\u00f6r\u00f6s-\u00e1rt\u00e9ri el\u0151fordul\u00e1sair\u00f3l.<\/em>&nbsp;Mad\u00e1rtani T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3, 1980. 44\u201345. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>DEMETER L\u00e1szl\u00f3:&nbsp;<em>N\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 a g\u00f3ly\u00e1inkr\u00f3l.<\/em>&nbsp;Hargita N\u00e9pe, 2000. augusztus 29. 5. p.<\/li>\n\n\n\n<li>FENY\u0150SI L\u00e1szl\u00f3 \u2013 STIX J\u00f3zsef:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3lya fi\u00f3k\u00e1j\u00e1nak felnevel\u00e9se.<\/em>&nbsp;Mad\u00e1rtani T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3, 1995. 8. p.<\/li>\n\n\n\n<li>FINTHA Istv\u00e1n:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3lya a Hortob\u00e1gyon 1973-ban.<\/em>&nbsp;Aquila, 1975. 230. p.<\/li>\n\n\n\n<li>GERGELY J\u00f3zsef:&nbsp;<em>A fekete g\u00f3lya.&nbsp;<\/em>Magyar Sz\u00f3, 1986. 4. p.<\/li>\n\n\n\n<li>GY\u00d6RGY K\u00e1roly \u2013 UR\u00c1K Istv\u00e1n:&nbsp;<em>G\u00f3ly\u00e1k (Ciconiidae) Erd\u0151vid\u00e9ken.&nbsp;<\/em>Erd\u0151vid\u00e9ki Lapok, 2002. 25\u201329. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>KALOCSA B\u00e9la \u2013 TAM\u00c1S Enik\u0151:&nbsp;<em>Adatok a fekete g\u00f3lya (Ciconia nigra) t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s\u00e1hoz 1996\u20132000 k\u00f6z\u00f6tt Magyarorsz\u00e1gon v\u00e9gzett vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n.<\/em>&nbsp;Aquila 2000\u20132001. 241\u2013247. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>KALOCSA B\u00e9la \u2013 TAM\u00c1S Enik\u0151:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3ly\u00e1k (Ciconia nigra) nemzetk\u00f6zi sz\u00ednes gy\u0171r\u0171z\u00e9si programja \u00e9s ennek magyarorsz\u00e1gi vonatkoz\u00e1sai (1994\u20132000).<\/em>&nbsp;Aquila 2000\u20132001. 249\u2013257. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>KALOCSA B\u00e9la \u2013 TAM\u00c1S Enik\u0151:&nbsp;<em>A fekete g\u00f3lya v\u00e9delme<\/em>. Term\u00e9szetv\u00e9delmi K\u00f6zlem\u00e9nyek, 2004. 511\u2013516. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>KALOCSA B\u00e9la \u2013 TAM\u00c1S Enik\u0151:&nbsp;<em>A fekete g\u00f3lya (Ciconia nigra) hull\u00e1mt\u00e9ri \u00e9l\u0151helyeinek probl\u00e9m\u00e1i<\/em>. Term\u00e9szetv\u00e9delmi K\u00f6zlem\u00e9nyek, 2004. 535\u2013540. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>L\u00d3RINCZ Istv\u00e1n:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3lya (Ciconia nigra) f\u00e9szkel\u00e9se a Tisza hull\u00e1mter\u00e9ben.&nbsp;<\/em>Aquila, 1978. 147. p.<\/li>\n\n\n\n<li>MORVAI Szil\u00e1rd:&nbsp;<em>G\u00f3ly\u00e1k feket\u00e9n-feh\u00e9ren.<\/em>&nbsp;Turista Magazin, 2017. 78\u201381. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>PR\u00c1GER Gy\u00f6rgy:&nbsp;<em>A fekete g\u00f3lya.<\/em>&nbsp;F\u00f6ldmivel\u0151 MEDOSZ Lapja, 1985. 7. p.<\/li>\n\n\n\n<li>SCHMIDT Egon:&nbsp;<em>Feh\u00e9r g\u00f3lya \u2013 fekete g\u00f3lya.<\/em>&nbsp;Hajd\u00fa-Bihari N\u00e9plap, 1976. 15. p.<\/li>\n\n\n\n<li>SCHMIDT Egon:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3lya.<\/em>&nbsp;Nimr\u00f3d, 1980. 209. p.<\/li>\n\n\n\n<li>STOLLMAN Andr\u00e1s:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3lya.<\/em>&nbsp;A H\u00e9t, 1990.<\/li>\n\n\n\n<li>ZEKE Tam\u00e1s:&nbsp;<em>Mad\u00e1rinv\u00e1zi\u00f3k a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben.<\/em>&nbsp;\u00c9let \u00e9s Tudom\u00e1ny, 2011\/38. 1200\u20131202. pp.<\/li>\n\n\n\n<li>ZILINSZKI Martin:&nbsp;<em>Fekete g\u00f3ly\u00e1k Szeremle k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n.&nbsp;<\/em>Term\u00e9szet Vil\u00e1ga, 2008.<\/li>\n\n\n\n<li>WARVASOVSZKY Emil:&nbsp;<em>A fekete g\u00f3lya.&nbsp;<\/em>Fej\u00e9r Megyei H\u00edrlap, 1995. \u00e1prilis 21. 8. p.<\/li>\n<\/ul>\n\n\n\n<p><\/p>\n\n\n\n<hr class=\"wp-block-separator has-alpha-channel-opacity\"\/>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\">&nbsp; &nbsp; &nbsp;Tov\u00e1bbi Historia Naturalis Museologica bejegyz\u00e9sek a <a href=\"https:\/\/www.derimuzeum.hu\/muzeumiblog.php?id=130\">linkre kattintva<\/a>&nbsp;\u00e9rhet\u0151ek el.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Szerz\u0151: Mez\u0151 Szilveszter<br \/>\nJelen \u00fajrak\u00f6zl\u00e9s\u00fcnkkel ez\u00fattal a Madarak \u00e9s f\u00e1k napj\u00e1ra eml\u00e9kez\u00fcnk meg. <\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":3001,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[33],"tags":[109,219,127,222,102],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2988"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2988"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2988\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3002,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2988\/revisions\/3002"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/3001"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2988"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2988"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2988"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}