{"id":2291,"date":"2023-11-24T11:00:00","date_gmt":"2023-11-24T10:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2291"},"modified":"2024-02-01T20:12:19","modified_gmt":"2024-02-01T19:12:19","slug":"keptortenetek-a-fototarbol-ruzicska-gyula-misszioja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2291","title":{"rendered":"RUZICSKA GYULA MISSZI\u00d3JA"},"content":{"rendered":"\n

K\u00e9pt\u00f6rt\u00e9netek a Fot\u00f3t\u00e1rb\u00f3l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Szab\u00f3 Anna Viola<\/p>\n\n\n\n

K\u00e9p: Ruzicska Gyula (D\u00e9ri M\u00fazeum Fot\u00f3t\u00e1ra, EF_15779 P)<\/p>\n\n\n\n

Digit\u00e1lis ut\u00f3munka: Luk\u00e1cs Tiham\u00e9r<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Az al\u00e1bbi k\u00e9pt\u00f6rt\u00e9net a reform\u00e1ci\u00f3 h\u00f3napj\u00e1hoz, illetve a halottak eml\u00e9kezet\u00e9hez kapcsol\u00f3dik, egy debreceni f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz tal\u00e1n kevesek \u00e1ltal ismert k\u00fcldet\u00e9ses v\u00e1llalkoz\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n. A t\u00f6rt\u00e9nettel az al\u00e1bb bemutatott, n\u00e9h\u00e1ny \u00e9ve a gy\u0171jtem\u00e9nybe ker\u00fclt fot\u00f3lap r\u00e9v\u00e9n ismerkedtem meg, amelynek megv\u00e1s\u00e1rl\u00e1s\u00e1ra nem a k\u00e9p min\u0151s\u00e9ge, hanem annak felirata k\u00e9sztetett, mert \u00e9rdekes fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9neti adal\u00e9knak v\u00e9ltem. E felirat a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szt v\u00e1ratlan szerepben t\u00fcnteti fel, m\u00e9g ha Ruzicska Gyula \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net\u00e9t ismerve az kev\u00e9sb\u00e9 is lehet meglep\u0151. A k\u00e9p k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen hangz\u00f3 c\u00edme szint\u00e9n e fel\u0151l az \u00e9lett\u00f6rt\u00e9net fel\u0151l \u00e9rthet\u0151 meg.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A f\u00e9nynyom\u00e1s\u00fa lapon l\u00e1that\u00f3 felv\u00e9tel h\u00e1rom, l\u00e1that\u00f3an j\u00f3kedv\u0171 fiatalembert \u00e1br\u00e1zol, m\u00e9gpedig nem ak\u00e1rhol, hanem \u201evalcon\u201d. Az id\u00e9z\u0151jelb\u0151l sejthet\u0151, hogy ez nem egy helys\u00e9g neve, hanem a valcol\u00e1st jelentheti, az iparosifjak, mesterleg\u00e9nyek munka- \u00e9s tapasztalatszerz\u0151, hossz\u00fa \u00e9vekig tart\u00f3, lehet\u0151leg k\u00fclorsz\u00e1gi v\u00e1ndor\u00fatj\u00e1t, a sz\u00f3 azonban ebben a form\u00e1ban nem k\u00f6zkelet\u0171. Mint n\u00e9mi nyomoz\u00e1s ut\u00e1n megtudtam, maga a valcol\u00e1s kifejez\u00e9s sem volt az a m\u00falt sz\u00e1zadfordul\u00f3 el\u0151tt, az ilyen utaz\u00e1st hajdan, a c\u00e9hek kor\u00e1ban egyszer\u0171en v\u00e1ndorl\u00e1snak nevezt\u00e9k. A n\u00e9met eredet\u0171 kifejez\u00e9s (Walze, walzen) a nyomd\u00e1szok k\u00f6r\u00e9b\u0151l terjedt el, akik 1890-re a t\u00f6bbi mesters\u00e9gn\u00e9l sokkal szervezettebb form\u00e1ban \u00e9p\u00edtett\u00e9k ki eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1t beh\u00e1l\u00f3z\u00f3 \u00fatir\u00e1nyaikat, szab\u00e1lyozt\u00e1k a v\u00e1ndorok \u00fatip\u00e9nz\u00e9nek mennyis\u00e9g\u00e9t \u00e9s helyi egyes\u00fcleti kifizet\u00e9s\u00e9t. (A szakmai szolidarit\u00e1sra jellemz\u0151, hogy Debrecenben p\u00e9ld\u00e1ul m\u00e1r 1830-ban az \u00e1tutaz\u00f3kat is t\u00e1mogat\u00f3, seg\u00edt\u0151 p\u00e9nzt\u00e1rt hoztak l\u00e9tre a nyomd\u00e1szok, 1848-ban pedig Pesten megalakult az els\u0151 seg\u00e9lyegylet, a szakszervezet el\u0151dje). Szabad mesters\u00e9g l\u00e9v\u00e9n, sz\u00e1mukra a k\u00fclhoni gyakorlat, az idegen nyelvek elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa nem volt k\u00f6telez\u0151, csak aj\u00e1nlott, de a nyomd\u00e1k f\u00f6l\u00f6s sz\u00e1m\u00fa seg\u00e9deinek nem ny\u00edlt m\u00e1s lehet\u0151s\u00e9ge a munkaszerz\u00e9sre, mint ha v\u00e1ndorbotot vettek a kez\u00fckbe. Miut\u00e1n azonban Eur\u00f3p\u00e1nak az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 sz\u00e9tdarabol\u00e1sa ut\u00e1n az ellen\u0151rz\u00f6tt \u00fath\u00e1l\u00f3zatot t\u00f6bb\u00e9 nem lehetett biztos\u00edtani, a valcol\u00e1s szok\u00e1sa lassan megsz\u0171nt, illetve egy\u00e9ni szervez\u00e9s\u0171v\u00e9 lett, m\u00edgnem 1933-ban hivatalosan is felsz\u00e1molt\u00e1k. Meglehet, a k\u00f6znyelvben kor\u00e1bban is haszn\u00e1lt\u00e1k, \u00edrott nyoma a sz\u00e1zadfordul\u00f3 el\u0151tti nyomtatv\u00e1nyokban nincsen e kifejez\u00e9snek. A k\u00e9s\u0151bbi visszaeml\u00e9kez\u00e9sek viszont m\u00e1r eml\u00edtik a fenti form\u00e1ban is, miszerint a nyomd\u00e1sz \u00e9lete sor\u00e1n ak\u00e1r t\u00f6bbsz\u00f6r is \u201evalcon volt\u201d vagy \u201evalcra ment\u201d. Az \u00fatik\u00f6lts\u00e9g \u00e9s ell\u00e1t\u00e1s biztos\u00edt\u00e1s\u00e1nak szervezetts\u00e9ge megengedte, hogy ha szer\u00e9nyen is, de ak\u00e1r minden nyarat v\u00e1ndorl\u00e1ssal t\u00f6lts\u00f6n az, aki ennek sz\u00fcks\u00e9g\u00e9t \u00e9rezte.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Nagyv\u00e1rad \u2013<\/em> Budapest \u2013<\/em> Szeged<\/strong> \u2013<\/em> Kolozsv\u00e1r<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Hogy az 1859-ben Nagyv\u00e1radon sz\u00fcletett Ruzicska Gyula valcolt-e Eur\u00f3p\u00e1ban, azt nem r\u00f6gz\u00edtik forr\u00e1sok, az orsz\u00e1gon bel\u00fcl azonban sz\u00e1mos nyomd\u00e1ban megfordult. N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vnyi gimn\u00e1ziumi tanulm\u00e1ny ut\u00e1n nyomd\u00e1szinas, majd 17 \u00e9vesen felszabadulva, seg\u00e9d lett sz\u00fcl\u0151v\u00e1ros\u00e1ban, a H\u00fcgel Ott\u00f3-f\u00e9le nyomd\u00e1ban. Jellemz\u0151, hogy m\u00e1r ekkor, t\u00f6rekv\u0151 tanonckor\u00e1ban a legt\u00f6bb \u00edzl\u00e9st \u00e9s \u00fcgyess\u00e9get k\u00edv\u00e1n\u00f3 munkafolyamat, az \u201eakcidencia-szed\u00e9s\u201d vagyis az egyleveles nyomtatv\u00e1nyok egyedi tipogr\u00e1fi\u00e1ja \u00e9rdekelte; az a szak\u00e1g, amely szerinte <\/p>\n\n\n\n

\n

\u201enemcsak nagyobb p\u00e1lyaszeretetet \u00e9s odaad\u00e1st, hanem bizonyos lelkes\u00fclts\u00e9get is k\u00f6vetel\u201d<\/em>. A kedven \u00e9s az er\u0151s akaraton k\u00edv\u00fcl \u2013 mint k\u00e9s\u0151bb tan\u00edtv\u00e1nyainak \u00edrta \u2013 a j\u00f3 akcidencia-szed\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra \u201efelt\u00e9tlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges m\u00e9g: anyanyelv\u00e9nek hib\u00e1tlan ismerete, egy kis rajzolni tud\u00e1s \u00e9s legal\u00e1bb a n\u00e9met nyelv ismerete. Akinek ezeken k\u00edv\u00fcl k\u00f6z\u00e9piskolai j\u00f3 k\u00e9pzetts\u00e9ge is van, az m\u00e1r egyik l\u00e1b\u00e1val a c\u00e9ln\u00e1l van; a kinek pedig ez nincs, sz\u00fcks\u00e9ges, hogy tanul\u00f3 \u00e9veiben \u2013 az els\u0151 seg\u00e9di \u00e9veket is ide\u00e9rtve \u2013 \u00f6nk\u00e9pz\u00e9s \u00e1ltal szerezze meg a sz\u00fcks\u00e9ges ismereteket\u201d <\/em>\u2013 ak\u00e1rcsak \u0151 maga. Saj\u00e1t tapasztalata \u00e9s \u00f6nmaga biztat\u00e1sa \u00e1llhat am\u00f6g\u00f6tt az int\u00e9s m\u00f6g\u00f6tt is, hogy az igazi mesterszed\u0151nek a kudarcokon \u201esem szabad elkedvetlenednie, hanem \u00faj er\u0151t mer\u00edtve m\u00e9g a g\u00e1ncsol\u00e1sb\u00f3l is, mindig el\u0151re, magasabbra kell t\u00f6rekednie\u201d.<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

F\u0151n\u00f6ke eln\u00f6klet\u00e9vel 1880-ban Nagyv\u00e1radon is megalakult a nyomd\u00e1szok beteg-, temetkez\u00e9si, \u00e1tutaz\u00f3- \u00e9s munkan\u00e9lk\u00fclieket seg\u00e9lyez\u0151 egylete, amelynek els\u0151 16 tagja k\u00f6z\u00f6tt ott volt Ruzicska is, aki hamarosan az egylet jegyz\u0151je majd aleln\u00f6ke lett, akinek 1882-ben a szervezked\u00e9sre buzd\u00edt\u00f3 cikke jelent meg, s aki 1883-ban \u2013<\/em><\/strong> m\u00e1r aleln\u00f6kk\u00e9nt \u2013<\/em><\/strong> a nagyv\u00e1radi egyletet k\u00e9pviselte a budapesti nyomd\u00e1szkongresszuson. Ez \u00e9vt\u0151l a f\u0151v\u00e1rosban dolgozik, el\u0151bb a Pesti K\u00f6nyvnyomda R\u00e9szv\u00e9nyt\u00e1rsas\u00e1g, 1888-ban a Schlenker \u00e9s Kov\u00e1cs, 1889-ben a Wodianer szed\u0151je. Az ifj\u00fa ember agilit\u00e1s\u00e1ra hamar f\u00e9ny der\u00fcl, s m\u00e1r az els\u0151 \u00e9vben bev\u00e1lasztj\u00e1k az orsz\u00e1gos nyomd\u00e1szgy\u0171l\u00e9s el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 bizotts\u00e1g\u00e1nak 11 tagja k\u00f6z\u00e9, p\u00e9nzt\u00e1rnoka lesz a T\u00e1rsask\u00f6rnek, jegyz\u0151je a Seg\u00e9lyegyletnek, besz\u00e1mol\u00f3it rendszeresen k\u00f6zli az egylet lapja. Fennsz\u00f3val \u00e9s \u00edr\u00e1sban is harcol az \u00e9rdekk\u00e9pviselet\u00e9rt, a szab\u00e1lyozott fizet\u00e9s\u00e9rt \u00e9s munkaid\u0151\u00e9rt, a munkav\u00e1llal\u00f3k szem\u00e9lyes tisztess\u00e9g\u00e9nek meg\u0151rz\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u2013 a vele egy v\u00e9lem\u00e9nyen nem l\u00e9v\u0151kkel olykor szem\u00e9lyesked\u0151 vit\u00e1kba bonyol\u00f3dva. Szakcikkeket is \u00edr, legyen sz\u00f3 a g\u00f6r\u00f6g szavak szed\u00e9s\u00e9r\u0151l vagy hasznosnak v\u00e9lt, \u00faj tal\u00e1lm\u00e1nyok ismertet\u00e9s\u00e9r\u0151l. 1890\u201391-ben a szegedi V\u00e1rnai-f\u00e9le nyomda m\u0171vezet\u0151je, majd ’92 janu\u00e1rj\u00e1ban meg\u00e9rkezik Kolozsv\u00e1rra, ahol Ajtai K. Andor Magyar Polg\u00e1r nyomd\u00e1j\u00e1nak vezet\u0151i \u00e1ll\u00e1sa v\u00e1rja. M\u00e1rciusban tartj\u00e1k a kolozsv\u00e1ri nyomd\u00e1szok az els\u0151 megeml\u00e9kez\u00e9st T\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s<\/strong> s\u00edrj\u00e1n\u00e1l a H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben, ahol az \u00fcnnepi besz\u00e9det Ruzicska mondja, s azt \u00e9ljenz\u0151 lelkesed\u00e9s fogadja.<\/p>\n\n\n\n

A kolozsv\u00e1ri nyomd\u00e1szok atyamestere, a Hollandi\u00e1ban mag\u00e1t a bet\u0171metsz\u00e9s m\u0171v\u00e9sz\u00e9v\u00e9 k\u00e9pez\u0151 s tipogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1nak sz\u00e9ps\u00e9g\u00e9r\u0151l \u00e9s tisztas\u00e1g\u00e1r\u00f3l Eur\u00f3pa-szerte h\u00edress\u00e9 \u00e9s foglalkoztatott\u00e1 v\u00e1l\u00f3, de a n\u00e9pnevel\u00e9s jegy\u00e9ben a magyar nyelv\u0171 Bibli\u00e1t, zsolt\u00e1rokat, \u00e1b\u00e9c\u00e9sk\u00f6nyvet saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9g\u00e9n kinyomtat\u00f3, kolozsv\u00e1ri nyomd\u00e1j\u00e1ban sz\u00e1zn\u00e1l t\u00f6bb, hasznos ismereteket tan\u00edt\u00f3 k\u00f6nyvet kiad\u00f3, \u00e1m mindez\u00e9rt egyh\u00e1z\u00e1t\u00f3l csak g\u00e1ncsoskod\u00e1st elszenved\u0151, majd \u201ea k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges j\u00f3nak megg\u00e1tol\u00f3ival\u201d folytatott harc\u00e1ban kor\u00e1n elv\u00e9rz\u0151, 1702-ben eltemetett T\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s eml\u00e9kezete egy \u00e9vsz\u00e1zad alatt els\u00fcllyedt a feled\u00e9sben. S\u00edrj\u00e1nak helye is ismeretlenn\u00e9 lett lassank\u00e9nt az ut\u00f3kor sz\u00e1m\u00e1ra, m\u00edg v\u00e9g\u00fcl az 1870-es \u00e9vekben Szab\u00f3 S\u00e1muel kolozsv\u00e1ri reform\u00e1tus koll\u00e9giumi tan\u00e1r biztat\u00e1s\u00e1ra k\u00e9t di\u00e1kja f\u00f6l nem kutatta; ezt k\u00f6vet\u0151en \u00fajra meg \u00fajra megtal\u00e1lta valaki, aki h\u00edrt adott r\u00f3la. Az eml\u00e9kk\u0151 azonban ezek ut\u00e1n is elhanyagolt \u00e1llapotban maradt, mindaddig, m\u00edg Gyalui Farkas \u00fajs\u00e1g\u00edr\u00f3 \u00e9s k\u00f6nyvt\u00e1rnok az Erd\u00e9lyi M\u00fazeum-egyletben 1891 v\u00e9g\u00e9n tartott el\u0151ad\u00e1s\u00e1ban ism\u00e9t fel nem h\u00edvta r\u00e1 a figyelmet, illetve a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban fel nem sz\u00f3l\u00edtotta a s\u00edrgondoz\u00e1sra a kolozsv\u00e1ri nyomd\u00e1szegyletet.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Kolozsv\u00e1ron<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az el\u0151ad\u00e1s \u00e9l\u00e9nk visszhangot kelthetett a Kolozsv\u00e1rra frissen meg\u00e9rkezett Ruzicska lelk\u00e9ben, akit nemcsak T\u00f3tfalusi hal\u00e1l\u00e1nak m\u00e1rciusban elk\u00f6vetkez\u0151, 190. \u00e9vfordul\u00f3ja serkentett azonnali cselekedetre, s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nemcsak \u00f6nmag\u00e1nak, mint \u00fajonnan \u00e9rkezettnek pozicion\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9ge, de az is, hogy valamik\u00e9ppen saj\u00e1t karakter\u00e9t l\u00e1thatta t\u00fckr\u00f6z\u0151dni a sokoldal\u00fa T\u00f3tfalusi szem\u00e9ly\u00e9ben \u00e9s elhivatotts\u00e1g\u00e1ban, akinek mintha sors\u00e1t is ism\u00e9telte volna. Ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ra a nyomd\u00e1szegyletben elhat\u00e1rozz\u00e1k, hogy az \u00fcnneps\u00e9gre a s\u00edrk\u00f6vet megtiszt\u00edtj\u00e1k, felhantolj\u00e1k, k\u00e9s\u0151bb pedig a begy\u0171jtend\u0151 p\u00e9nzalapb\u00f3l \u00faj, d\u00edszes eml\u00e9ket \u00e1ll\u00edtanak a nagy el\u0151dnek.<\/p>\n\n\n\n

A lezajlott \u00fcnnep\u00e9ly ut\u00e1n az id\u0151 azonban ism\u00e9t eredm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl m\u00falott, m\u00edgnem Ruzicska, imm\u00e1r a nyomd\u00e1szegylet \u00faj eln\u00f6kek\u00e9nt, saj\u00e1t kez\u00e9be nem vette az \u00fcgyet, s a k\u00f6vetkez\u0151 t\u00edz \u00e9vben, tev\u00e9keny munk\u00e1ss\u00e1ga k\u00f6zepette mindent megtett, ami egy nyomd\u00e1szt\u00f3l telik, hogy a s\u00edreml\u00e9k k\u00f6lts\u00e9geit el\u0151teremtse. 1894 tavasz\u00e1n, megv\u00e1laszt\u00e1sa ut\u00e1n azonnal adom\u00e1nyoz\u00e1si felh\u00edv\u00e1st tett k\u00f6zz\u00e9 a helyi lapban, majd miut\u00e1n a k\u00f6zadakoz\u00e1s nem vezetett eredm\u00e9nyre, megterveztetve az eml\u00e9km\u0171vet \u00e9s kalkul\u00e1ci\u00f3t k\u00e9sz\u00edtve r\u00e1, \u00fagy d\u00f6nt\u00f6tt, hogy annak \u00e1r\u00e1t a nyomd\u00e1szegylet k\u00e9t \u00e9vvel kor\u00e1bban felmer\u00fclt k\u00f6nyvkiad\u00e1si terv\u00e9nek megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1b\u00f3l fogja fedezni. Ahelyett azonban, hogy egy nagyszab\u00e1s\u00fa T\u00f3tfalusi-monogr\u00e1fia elk\u00e9sz\u00fclt\u00e9re v\u00e1rt volna, Csern\u00e1toni Gyula tanfel\u00fcgyel\u0151 kor\u00e1bban \u00edrt s a felk\u00e9r\u00e9sre kieg\u00e9sz\u00edtett, T\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s, Erd\u00e9ly f\u00e9niksze<\/em> c\u00edm\u0171 \u00e9letrajz\u00e1t nyomtatta ki f\u00fczetes form\u00e1ban, a magyar nyomd\u00e1szok t\u00f6meges p\u00e1rtol\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1m\u00edtva. 15 krajc\u00e1rj\u00e1val azonban a sz\u00fcks\u00e9ges 750 forint igen lassan gy\u0171ld\u00f6g\u00e9lt, s az 5000 p\u00e9ld\u00e1nyb\u00f3l m\u00e9g 10 \u00e9v m\u00falva is tetemes mennyis\u00e9g volt rakt\u00e1ron.<\/p>\n\n\n\n

M\u00e1s munk\u00e1iban is T\u00f3tfalusi szelleme lebegve el\u0151tte, mik\u00e9nt el\u0151dje is az alapokkal, a nyelvtan \u00e9s helyes\u00edr\u00e1s kiad\u00e1s\u00e1val kezdte itthon a munk\u00e1t, \u00fagy Ruzicska is szakismereti alapm\u0171velts\u00e9get k\u00edv\u00e1nt ny\u00fajtani a magyar nyomd\u00e1szoknak. Els\u0151k\u00e9nt Hasznos tudnival\u00f3k<\/em> c\u00edmmel jelenik meg k\u00e9zik\u00f6nyve saj\u00e1t kiad\u00e1s\u00e1ban, amely a n\u00e9met szakirodalomb\u00f3l \u00e1ltala v\u00e1logatott \u00e9s ford\u00edtott cikkekb\u0151l szerkesztett, alfabetikus \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 rendszer\u0171 gy\u0171jtem\u00e9nye az \u00faj \u00e9s r\u00e9gi nyomd\u00e1szati elj\u00e1r\u00e1soknak, gyakorlati ismereteknek. Ugyane c\u00e9lb\u00f3l p\u00e1rtoln\u00e1 \u00e9s meg is szervezn\u00e9 ekkor egy komoly nyomd\u00e1szlexikon szerkeszt\u00e9s\u00e9t is, amelyet a szakmai m\u0171velts\u00e9g pall\u00e9roz\u00e1s\u00e1hoz olyan fontosnak tart, hogy ha a k\u00f6zponti egylet nem \u00e9lne felaj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val, maga adn\u00e1 azt ki. Ebb\u0151l az elsz\u00e1n\u00e1sb\u00f3l fakad tal\u00e1n k\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1llalkoz\u00e1sa, az orsz\u00e1g els\u0151 nyomd\u00e1sztanonciskol\u00e1j\u00e1nak megszervez\u00e9se 1896-ban, amelyet ugyan az iparkamara is t\u00e1mogat, m\u00e9gis \u0151 lesz az egyetlen szaktan\u00e1ra (a szakt\u00e1rgyakon, nyomdai gyakorlaton k\u00edv\u00fcl szabadk\u00e9zi rajzot, s\u0151t g\u00f6r\u00f6g \u00e9s a n\u00e9met nyelvet is tan\u00edt) \u00e9s \u0151 \u00edrja meg a tank\u00f6nyvet is, amely olyan j\u00f3l siker\u00fcl, hogy a miniszt\u00e9rium az orsz\u00e1g \u00f6sszes ipariskol\u00e1j\u00e1nak megk\u00fcldeti, s a m\u00e1sodik, b\u0151v\u00edtett kiad\u00e1s is hamar elfogy. A nyomd\u00e1szat \u00e1ltal\u00e1nos ismertet\u00e9se mellett a cinkmarat\u00e1sr\u00f3l egy k\u00fcl\u00f6n szakk\u00f6nyvet is \u00edr. Tal\u00e1n ezen elj\u00e1r\u00e1sok egyike, a k\u00f6nyvben is t\u00e1rgyalt fotocinkogr\u00e1fiai \u00faton k\u00e9sz\u00fcl\u0151 klis\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak gyakorl\u00e1sa sor\u00e1n ismerkedett meg a f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szettel, amely fel\u00e9 \u00e9letp\u00e1ly\u00e1ja r\u00f6videsen elkanyarodik, hogy majd csak \u00e9lete utols\u00f3 t\u00edz \u00e9v\u00e9ben t\u00e9rjen vissza a nyomd\u00e1szathoz.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Debrecenben<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Az \u00faj elj\u00e1r\u00e1sok ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se ekkoriban m\u00e1r nagyobb t\u00e9rt, modernebb felszerel\u00e9st k\u00edv\u00e1nna, mint ami Kolozsv\u00e1ron rendelkez\u00e9s\u00e9re \u00e1ll, \u00edgy amikor Debrecenben meg\u00fcr\u00fcl az \u00e9ppen ekkor moderniz\u00e1lni kezdett v\u00e1rosi nyomda \u00fczletvezet\u0151i sz\u00e9ke, megp\u00e1ly\u00e1zza \u00e9s el is nyeri az \u00e1ll\u00e1st. Mire azonban az 1900-dik \u00e9v febru\u00e1rj\u00e1ban meg\u00e9rkezik Debrecenbe, az \u00e1ll\u00e1st m\u00e1r bet\u00f6lt\u00f6tte egy kedvez\u0151bb poz\u00edci\u00f3ban l\u00e9v\u0151 versenyt\u00e1rsa. K\u00e1rp\u00f3tl\u00e1sul az ekkor k\u00f6zkereseti t\u00e1rsas\u00e1gk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 Csokonai nyomda m\u0171vezet\u0151i \u00e1ll\u00e1s\u00e1t k\u00edn\u00e1lj\u00e1k fel sz\u00e1m\u00e1ra, amit el is foglal (tal\u00e1n neki is esz\u00e9be jutott ekkor, hogy T\u00f3tfalusi sem azt a nyomd\u00e1t kapta meg, amikor hazaj\u00f6tt, amit \u00edg\u00e9rtek neki, m\u00e9gis megcsin\u00e1lta) s 1902 v\u00e9g\u00e9re c\u00e9gvezet\u0151 lesz.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6zben a Gutenberg 500. sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra kiadott eml\u00e9kalbumba \u00edrt cikk\u00e9ben ism\u00e9t megkongatja a v\u00e9szharangot: T\u00f3tfalusi hal\u00e1l\u00e1nak 200. \u00e9vfordul\u00f3ja v\u00e9szesen k\u00f6zel\u00edt, de m\u00e9g mindig hi\u00e1nyzik 250 korona! \u201eGondolkozzunk rajta, vajon \u00e1ldozhatn\u00e1nk-e m\u00e9lt\u00f3bban az eml\u00e9kezet olt\u00e1r\u00e1n e nevezetes \u00e9vfordul\u00f3n, mint azzal, ha \u00f6sszeadjuk e csek\u00e9ly \u00f6sszeget?\u201d<\/em><\/p>\n\n\n\n

\u0150 maga gondolkozik, s \u00faj \u00f6tlete t\u00e1mad, amelyet 1901. augusztus\u00e1ban tesz k\u00f6zz\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eA j\u00f6v\u0151 1902. \u00e9v m\u00e1rczius 20-\u00e1n lesz 200 esztendeje annak, hogy T\u00f3tfalusi Kis Mikl\u00f3s, a magyar nyomd\u00e1szatnak az eg\u00e9sz vil\u00e1gon oly nagy elismer\u00e9st kiv\u00edvott szakt\u00e1rsunk meghalt s a kolozsv\u00e1ri temet\u0151ben eltemettetett. Nyugv\u00f3hely\u00e9t ma m\u00e9g egy nagy t\u00f6rt\u00e9nelmi beccsel b\u00edr\u00f3, de korhadt, gazzal betemetett s\u00edrk\u0151 jelzi addig, m\u00edg a temet\u0151-rendez\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben ezt is el nem t\u00e1vol\u00edtj\u00e1k a t\u00f6rmel\u00e9kek k\u00f6z\u00e9.<\/em><\/p>\n\n\n\n

1892. \u00e9v \u00f3ta m\u00e1r sok mindenf\u00e9le m\u00f3dot megk\u00eds\u00e9rtettem arra, hogy azt a p\u00e9nzt, mely arra sz\u00fcks\u00e9ges, hogy nagynev\u0171 el\u0151d\u00fcnk s\u00edreml\u00e9k\u00e9t restaur\u00e1lva, az eny\u00e9szett\u0151l megmenthess\u00fck, el\u0151teremtsem, de mind a mai napig a k\u00f6lts\u00e9geknek csak fel\u00e9t siker\u00fclt \u00f6sszekoldulnom. Ha sokoldal\u00fa elfoglalts\u00e1gom egy-egy id\u0151re feledteti is velem elv\u00e1llalt f\u00f6ladatom teljes\u00edt\u00e9s\u00e9t, vagy az eredm\u00e9nytelens\u00e9g lehangol is, \u00fajra meg \u00fajra kutatom a m\u00f3dot, mellyel a m\u00e9g sz\u00fcks\u00e9ges \u00f6sszeget el\u0151teremthessem, \u00edgy legut\u00f3bb arra a gondolatra j\u00f6ttem, hogy miut\u00e1n mi nyomd\u00e1szok is h\u00f3dolunk a k\u00e9pes levelez\u0151lap divatj\u00e1nak, csin\u00e1lok a nyomd\u00e1sz-\u00e9letb\u0151l hat f\u00e9nyk\u00e9p-f\u00f6lv\u00e9telt \u00e9s azt k\u00e9pes levelez\u0151-lap alakj\u00e1ban forgalomba hozom a s\u00edreml\u00e9k jav\u00e1ra. A gondolatot tett k\u00f6vette s ma k\u00e9szen van a hat j\u00f3l siker\u00fclt f\u00e9nynyom\u00e1s\u00fa genrek\u00e9p. Az 1-s\u0151 k\u00e9p h\u00e1rom v\u00edgan \u00e9nekelve \u00abvalczol\u00f3\u00bb nyomd\u00e1szt, a 2-ik a t\u00e1rsas-eb\u00e9det a \u00abvalczon\u00bb, a 3-ik a h\u00e9tf\u0151 reggelt a nyomd\u00e1ban, a 4-ik annak a k\u00e9rd\u00e9snek \u00abgefirttel\u00bb val\u00f3 eld\u00f6nt\u00e9s\u00e9t: ki fizeti az eczetes szalval\u00e1d\u00e9 \u00e9s s\u00f6rb\u0151l rendezend\u0151 uzsonn\u00e1t? az 5-ik a regalisok k\u00f6zt rendezett uzsonn\u00e1t \u00e9s a 6-ik a g\u00e9pmester ur \u00abegyenget\u00e9s\u00bb-\u00e9t \u00e1br\u00e1zolja.<\/strong><\/em><\/p>\n\n\n\n

E k\u00e9pes-levelez\u0151-lapok 3 krj\u00e1val kaphat\u00f3k n\u00e1lam, a f\u00f6ntebb el\u0151adott okb\u00f3l f\u00f6lk\u00e9rem a szakt\u00e1rsakat, ne mulassz\u00e1k el az azokb\u00f3l val\u00f3 rendel\u00e9st, s tegy\u00e9k lehet\u0151v\u00e9, hogy a 200 \u00e9ves fordul\u00f3ra elk\u00e9sz\u00fclhessen nagynev\u0171 el\u0151d\u00fcnk s\u00edreml\u00e9ke.\u201d<\/em><\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

\u00cdme h\u00e1t kiindul\u00f3pontul v\u00e1lasztott f\u00e9nyk\u00e9p\u00fcnk megfejt\u00e9se. A hatf\u00e9le k\u00e9pb\u0151l \u00e1ltalam egyel\u0151re ez az egyetlen p\u00e9ld\u00e1ny ismert, amelynek jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mindemellett az adja, hogy a sorozat v\u00e9lhet\u0151en valahol m\u00e9g fellelhet\u0151 t\u00f6bbi darabj\u00e1val egy\u00fctt ez k\u00e9pezi Ruzicska Gyula f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz legkor\u00e1bbi ismert felv\u00e9tel\u00e9t. (Ha olvas\u00f3ink k\u00f6z\u00fcl valakinek van tudom\u00e1sa m\u00e1s p\u00e9ld\u00e1nyokr\u00f3l, k\u00e9rem, \u00e9rtes\u00edtsen!)*<\/a><\/p>\n\n\n\n

A k\u00e9peslapok forgalomba ker\u00fcltek (jelen p\u00e9ld\u00e1nyt 1902. j\u00falius 21-\u00e9n keltezt\u00e9k Kolozsv\u00e1ron, m\u00e1r az avat\u00e1s ut\u00e1n), de hogy puszt\u00e1n ebb\u0151l siker\u00fclt-e fedezni a hi\u00e1nyz\u00f3 \u00f6sszeget, az nem ismert adat. Miut\u00e1n azonban v\u00e9gre elk\u00e9sz\u00fclt a m\u00e1rv\u00e1nyt\u00e1bl\u00e1kkal \u00e9kes\u00edtett piedeszt\u00e1l, amelyre a restaur\u00e1lt r\u00e9gi k\u0151kopors\u00f3t felemelt\u00e9k volna, e m\u0171velethez, a befejez\u00e9shez, ism\u00e9t kalapoznia kellett a nyomd\u00e1szegyletnek, ez\u00fattal \u00f6sszes rakt\u00e1ron l\u00e9v\u0151 kiadv\u00e1nyuk kedvezm\u00e9nyes \u00e1ruba bocs\u00e1t\u00e1s\u00e1val.<\/p>\n\n\n\n

A s\u00edreml\u00e9ket 1902. m\u00e1jus 19-\u00e9n avatt\u00e1k fel a H\u00e1zsong\u00e1rdi temet\u0151ben. A s\u00edrn\u00e1l ism\u00e9t Ruzicska mondta a T\u00f3tfalusi p\u00e1ly\u00e1j\u00e1t hosszan m\u00e9ltat\u00f3, de \u201elelkes\u00fclt \u00e9s \u00e9leter\u0151s\u201d <\/em>besz\u00e9det, amelynek v\u00e9gszav\u00e1ban a fel\u00e1ll\u00edtott s\u00edreml\u00e9ket annak jel\u00e9nek tekinti, hogy az ipar a tud\u00e1ssal p\u00e1rosulva milyen sz\u00e9p eredm\u00e9nyeket \u00e9rhet el, s mint t\u00e9vednek azok, akik len\u00e9zik s ker\u00fclik az iparral val\u00f3, hasznos \u00e9s l\u00e9lek\u00fcd\u00edt\u0151 foglalkoz\u00e1st. Az avat\u00e1s ut\u00e1n lef\u00e9nyk\u00e9pezte a s\u00edreml\u00e9ket, els\u0151k\u00e9nt \u00f6r\u00f6k\u00edtve meg azt.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Misszi\u00f3j\u00e1nak teljes\u00edt\u00e9se mintha hidat k\u00e9pezne Ruzicska sz\u00e1m\u00e1ra \u00faj mesters\u00e9ge fel\u00e9, hiszen e f\u00e9nyk\u00e9pekkel csaknem h\u00fasz \u00e9vre elt\u00e1volodik a nyomd\u00e1szatt\u00f3l; a v\u00e1llalt feladat bev\u00e9gz\u00e9se egy m\u00e1sik \u00e9let fel\u00e9 nyit utat. A Csokonai nyomda a meg\u00e9lhet\u00e9s\u00e9t ekkor m\u00e9g fedezi ugyan, de m\u00e1r nem jelent kih\u00edv\u00e1st sz\u00e1m\u00e1ra (1906-ban a V\u00e1rosi nyomda a t\u00f6bbi kisnyomd\u00e1val egy\u00fctt be is kebelezi); egy koll\u00e9giumi \u00e9s egyh\u00e1zker\u00fcleti kiadv\u00e1nyokra szakosodott modern \u201eprotest\u00e1ns nyomda\u201d l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 terve pedig nem kap szabad utat (\u00f6tlet\u00e9t m\u00e1svalaki val\u00f3s\u00edthatja meg). \u00cdgy 1904 j\u00falius\u00e1ban a Csokonai nyomda Kossuth utcai \u00fczlethelyis\u00e9g\u00e9ben fot\u00f3cikk-keresked\u00e9st nyit amat\u0151rf\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szek sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s augusztusban megind\u00edtja (szerkeszti \u00e9s kiadja) Amateur-\u00fatmutat\u00f3<\/em> c\u00edm\u0171 lapj\u00e1t, amelyben \u201ea kezd\u0151 amateur a megvil\u00e1g\u00edt\u00e1st\u00f3l (expon\u00e1l\u00e1s) kezdve a k\u00e9p kartonra ragaszt\u00e1s\u00e1ig minden egyes proced\u00far\u00e1ra megtal\u00e1lja a helyes \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 \u00fatmutat\u00e1st\u201d<\/em>. A feliratkoz\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra ingyenesen post\u00e1zott lapban, amelynek k\u00e9t \u00e9s f\u00e9l \u00e9ven \u00e1t \u00f6sszesen 16 sz\u00e1ma jelenik meg, nyomd\u00e1sz-szakk\u00f6nyvei bev\u00e1lt m\u00f3dszer\u00e9vel n\u00e9metb\u0151l ford\u00edtott cikkeket k\u00f6z\u00f6l okul\u00e1sul, hiszen m\u00e1r T\u00f3tfalusi p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n is azt l\u00e1tta, hogy <\/p>\n\n\n\n

\n

\u201ea magyar ember a halad\u00e1s \u00e9s tud\u00e1s minden \u00e1g\u00e1ban csodalatos k\u00e9pess\u00e9gekkel van meg\u00e1ldva s ezek k\u00e9pess\u00e9 teszik nemcsak arra, hogy gyorsan elsaj\u00e1t\u00edtsa azt, amit szerencs\u00e9sebb viszonyok k\u00f6z\u00f6tt \u00e9l\u0151 nemzetek megalkottak, hanem hogy meg is el\u0151zze \u0151ket\u201d<\/em>.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Ennek jegy\u00e9ben ismeretterjeszt\u0151 el\u0151ad\u00e1sokat is tart: a halad\u00f3knak az \u00e1ltala kipr\u00f3b\u00e1lt \u00faj elj\u00e1r\u00e1sokat mutatja be, a kezd\u0151ket pedig gr\u00e1tisz megtan\u00edtja f\u00e9nyk\u00e9pezni.<\/p>\n\n\n\n

1906 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l a fot\u00f3cikk\u00fczletet \u00faj helyen, a Piac utca 34. sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z udvar\u00e1n hagyom\u00e1nyos portr\u00e9fot\u00f3-m\u0171termi \u00e9s b\u00e9rlabor\u00e1l\u00e1si szolg\u00e1ltat\u00e1ssal kib\u0151v\u00edtve folytatja, de szervezked\u0151 \u00e9nje sem nyugszik: kezdem\u00e9nyez\u00e9s\u00e9re novemberben megalakul a Debreceni M\u0171kedvel\u0151 F\u00e9nyk\u00e9pez\u0151k Egyes\u00fclete. Ezzel elkezd\u0151dik Ruzicska Gyula kezdetben f\u00e9nyesen \u00edvel\u0151, majd egyre hepehup\u00e1sabb f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9szkarrierje \u2013 ami azonban m\u00e1r egy m\u00e1sik t\u00f6rt\u00e9net.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Felhaszn\u00e1lt irodalom<\/p>\n\n\n\n