{"id":2045,"date":"2023-10-31T12:00:00","date_gmt":"2023-10-31T11:00:00","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2045"},"modified":"2023-10-31T15:19:47","modified_gmt":"2023-10-31T14:19:47","slug":"gabor-istvan-foepitesz-megnyito-beszede-a-civishazak-szinevaltozasa-cimu-fotokiallitason","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=2045","title":{"rendered":"G\u00e1bor Istv\u00e1n f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz megnyit\u00f3besz\u00e9de a C\u00edvish\u00e1zak sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa c\u00edm\u0171 fot\u00f3ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son"},"content":{"rendered":"\n

2023. okt\u00f3ber 17. D\u00e9ri M\u00fazeum<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Luk\u00e1cs Tiham\u00e9r felv\u00e9tele<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

(Lakner Lajos igazhat\u00f3helyettes k\u00f6sz\u00f6nt\u0151je)<\/em><\/p>\n\n\n\n

Kedves vend\u00e9geink! A ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st G\u00e1bor Istv\u00e1n f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sz fogja megnyitni, viszont \u00e9n, mint h\u00e1zigazda, k\u00e9t mondatot m\u00e9giscsak mondan\u00e9k. Egyr\u00e9szt k\u00f6sz\u00f6nt\u00f6m \u00f6n\u00f6ket, \u00e9s \u00f6r\u00fcl\u00f6k, hogy elj\u00f6ttek a mai ki\u00e1ll\u00edt\u00e1smegnyit\u00f3nkra, m\u00e1sr\u00e9szt k\u00f6sz\u00f6netet mondok azoknak a koll\u00e9g\u00e1knak, akik elk\u00e9sz\u00edtett\u00e9k a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st. K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m G\u00e1bor Istv\u00e1nnak, hogy elv\u00e1llalta a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s megnyit\u00e1s\u00e1t, Harangi Attil\u00e1nak a k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9st \u00e9s hogy majd el\u0151ad\u00e1st tart, Szab\u00f3 Anna Viola koll\u00e9gan\u0151mnek a v\u00e1logat\u00e1st \u00e9s a k\u00e9pek gondoz\u00e1s\u00e1t. Nem feledkezhet\u00fcnk meg Vigh Levent\u00e9r\u0151l sem, hiszen \u0151 volt az, aki a mai modern v\u00e1rosk\u00e9peket elk\u00e9sz\u00edtette \u00e9s megpr\u00f3b\u00e1lta azt a perspekt\u00edv\u00e1t felvenni, ami az arch\u00edv k\u00e9peken l\u00e1tszik, s ez\u00e1ltal a m\u00falt Debrecene \u00e9s a mostani valamilyen m\u00f3don \u00f6ssze\u00e9rt, \u00fagyhogy neki is sok k\u00f6sz\u00f6nettel tartozunk.<\/em><\/p>\n\n\n\n

Nem olyan r\u00e9gen olvastam egy nagyon \u00e9rdekes tanulm\u00e1nyt, amir\u0151l nem is gondoltam, hogy l\u00e9tezik ilyen. Arr\u00f3l sz\u00f3lt, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben m\u0171k\u00f6dik a fikci\u00f3. \u00c9n mindig azt gondoltam, hogy ott t\u00e9gl\u00e1k vannak, malter van meg beton van, teh\u00e1t hogy nem fikt\u00edven k\u00e9pzelj\u00fck el a h\u00e1zat. \u00c9s ennek a l\u00e9nyege az volt, hogy a fikci\u00f3 \u00fagy m\u0171k\u00f6dik az \u00e9p\u00edt\u00e9szetben, hogy az \u00e9p\u00edt\u00e9sz, a tervez\u0151, a megrendel\u0151t kifaggatja a v\u00e1gyair\u00f3l. \u0150 besz\u00e9lni fog a v\u00e1gyair\u00f3l, \u00e9s ennek megfelel\u0151en k\u00e9sz\u00fcl el az a tervrajz, ami azt\u00e1n, ahogy Istv\u00e1n mondta nekem, nem biztos, hogy a v\u00e9g\u00fcl elk\u00e9sz\u00fcl\u0151 \u00e9p\u00fclet pontos rajza. \u00c9s ebb\u0151l arra gondoltam, tov\u00e1bbvive a gondolatot, hogy nem lehets\u00e9ges-e egy v\u00e1rost \u00fagy megtervezni, hogy figyelembe vessz\u00fck a polg\u00e1rainak a v\u00e1gyait. Teh\u00e1t \u00fagy k\u00e9sz\u00fcl egy v\u00e1rosk\u00e9p, \u00fagy k\u00e9sz\u00fcl egy v\u00e1rosrendez\u00e9si terv, vagy nem tudom micsoda, nyilv\u00e1nval\u00f3an ez egy szakma, hogy a v\u00e1ros polg\u00e1rainak, akik itt \u00e9lik a napjaikat, a v\u00e1gyai ebben a tervben megjelennek, m\u00e9g ha nem is val\u00f3sulnak meg, mint a h\u00e1zak eset\u00e9ben sem, de m\u00e9gis lehets\u00e9ges, hogy bizonyos v\u00e1gyelemek megjelennek, \u00e9s lehet, hogy akkor a v\u00e1roshoz val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s, a v\u00e1ros szeretete, Debrecen szeretete tal\u00e1n jobban bele\u00e9g a v\u00e1roslak\u00f3k sz\u00edv\u00e9be. Mert itt a D\u00e9ri M\u00fazeumban azt tapasztaljuk, ha megk\u00e9rdezz\u00fck a debrecenieket bizonyos helyt\u00f6rt\u00e9neti k\u00e9rd\u00e9sekr\u0151l, hogy bizony, \u00fagy t\u0171nik, nagyon kop\u00f3ban van ez a helyt\u00f6rt\u00e9neti tud\u00e1s, ami mondjuk a 70-es, 80-as, 90-es \u00e9vekben m\u00e9g sokkal er\u0151sebb volt. Hi\u00e1ba vannak olyan kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, mint amit Erdei N\u00f3ra is csin\u00e1l a v\u00e1rosi s\u00e9t\u00e1kkal. Nyilv\u00e1nval\u00f3an van ennek k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ge, de \u00e9n \u00fagy \u00e9rzem, hogy az a t\u00f6rt\u00e9netveszt\u00e9s, ami a mai t\u00e1rsadalomban v\u00e9gbemegy, az el\u00e9gg\u00e9 nehezen meg\u00e1ll\u00edthat\u00f3. Mi mindenk\u00e9ppen azon dolgozunk, \u00e9s az\u00e9rt is csin\u00e1lt\u00e1k koll\u00e9g\u00e1im ezt a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st, hogy ez valamilyen m\u00f3don megfordulhasson. Most pedig megk\u00e9rem G\u00e1bor Istv\u00e1nt, hogy mondja el a megnyit\u00f3besz\u00e9d\u00e9t.<\/em><\/p>\n\n\n\n

\"\"
Vigh Levente felv\u00e9tele<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m sz\u00e9pen a lehet\u0151s\u00e9get. Most, hogy a bevezet\u0151 gondolatokat hallottam, nyomban eszembe jutott az \u00e9p\u00edt\u00e9szeti fikci\u00f3ra egy j\u00f3 p\u00e1r anal\u00f3gia, ak\u00e1r Debrecent \u00e9rint\u0151en is. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n p\u00e9ld\u00e1ul, ahonnan az els\u0151 k\u00e9peket l\u00e1thatjuk a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1son, m\u00e1r megjelent egy olyan \u00e9p\u00edt\u00e9szeti v\u00e1rosrendez\u00e9si fikci\u00f3 Debrecenben, amit Acz\u00e9l G\u00e9za fektetett le v\u00e1rosrendez\u00e9s c\u00edm\u00e9n legel\u0151sz\u00f6r, \u00e9s abban megny\u00edltak azok a v\u00e1rosrendez\u00e9si ide\u00e1k, amelyek ugyanennyire ide\u00e1k maradtak a mai napig, \u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ezek \u00edgy is fognak maradni. Teh\u00e1t ez egy fikci\u00f3 volt. Azt\u00e1n 1909-re siker\u00fclt egy olyan v\u00e1rosrendez\u00e9si tervet leraknia, amely viszont 100 \u00e9ven kereszt\u00fcl a mindenkori v\u00e1rosrendez\u00e9s alepelem\u00e9\u00fcl szolg\u00e1lt. Ilyen v\u00e1rosrendez\u00e9si fikci\u00f3 maradt p\u00e9ld\u00e1ul, a Nap utca k\u00f6zep\u00e9n, vagy \u00e9ppen a Meszena utc\u00e1nak a fels\u0151 harmad\u00e1ban a R\u00e1k\u00f3czi utca fel\u0151l, egy olyan, sarokh\u00e1znak \u00e9p\u00fclt, historikus \u00e9p\u00fcletbe\u00e9p\u00edt\u00e9s, ami egy valamikori Acz\u00e9l G\u00e9za-f\u00e9le utcanyit\u00e1snak lett volna a be\u00e9p\u00edt\u00e9se. A K\u00fat utc\u00e1nak az Egymalom utca fel\u0151li v\u00e9g\u00e9ben is volt egy, imm\u00e1r elbontott \u00e9p\u00fclet, ami a K\u00fat utca kisz\u00e9les\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l sz\u00f3lt volna, az az egyetlen egy \u00e9p\u00fclet val\u00f3sult meg abb\u00f3l a szab\u00e1lyoz\u00e1sb\u00f3l 1909-t\u0151l, azt\u00e1n visszah\u00fazt\u00e1k a szab\u00e1lyoz\u00e1si vonalat a jelenlegi jogi hat\u00e1rra, \u00e9s maradt a K\u00fat utca jelenlegi sz\u00e9less\u00e9g\u00e9ben. Tal\u00e1n m\u00e9g egy el\u0151kertes h\u00e1z van az iskol\u00e1t\u00f3l lentebb a K\u00fat utc\u00e1n. Nem akarom azonban a tisztelt megjelenteket szakbarb\u00e1rs\u00e1ggal untatni, ink\u00e1bb a v\u00e1rosk\u00e9p v\u00e1ltoz\u00e1sair\u00f3l, mint kultur\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sr\u00f3l szeretn\u00e9k egy n\u00e9h\u00e1ny bevezet\u0151 gondolatot megosztani, egyfajta t\u00e1rlatvezet\u00e9sk\u00e9nt is.<\/p>\n\n\n\n

\n

Debrecennek az az arculata, amit ma keres\u00fcnk, nyomokban megtal\u00e1lunk, \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l a keletkez\u00e9s\u00e9t is meg merj\u00fck mondani, hiszen m\u00e1r ott vannak a pall\u00e9rok enged\u00e9lyez\u00e9seiben, valahol 1870-t\u0151l a debreceni r\u00e9gi telekk\u00f6nyvekben a nyomai: azokat az \u00e9p\u00fcleteket t\u00f6bb \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti korra lehet elosztani.<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Ami l\u00e1that\u00f3 \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti kor \u00e9s ezeken a k\u00e9peken is megtal\u00e1ljuk, az els\u0151nek tal\u00e1n a barokk, aminek egy finom vonulat\u00e1t m\u00e9g egy f\u00e9s\u0171sfogas be\u00e9p\u00edt\u00e9sn\u00e9l valahol az \u00e1talakul\u00e1s hajnal\u00e1n megtal\u00e1ljuk egy nyitott kapus, de sz\u00e9pen keretezett, falazott kapus \u00e9p\u00fcletn\u00e9l.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Barokk lak\u00f3h\u00e1z a Kossuth utca 49 sz\u00e1m alatt, Ecsedi Istv\u00e1n felv\u00e9tele, 1933.<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A klasszicizmusnak, ami a sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1n megjelent, egy-k\u00e9t emeletes h\u00e1zban a nyomait megtal\u00e1ljuk, \u00e9s azt\u00e1n tal\u00e1n a romantika, amib\u0151l keveset, de ann\u00e1l jelent\u0151s\u00e9gteljesebbet tal\u00e1lunk Debrecenben, nemcsak a sz\u00ednh\u00e1z \u00e9p\u00fclet\u00e9ben, de a Sesztina-h\u00e1zban, tal\u00e1n a Kaszanyitzky-h\u00e1zban is, \u00e9s itt a fot\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt is l\u00e1thatunk romantikus \u00e9p\u00fcleteket, amilyen 1865\u201370 ut\u00e1n m\u00e1r nem \u00e9p\u00fclt Debrecenben. \u00c1tvette ennek a szerep\u00e9t a historizmus. Na, ezzel nem tudott mit kezdeni, azt hiszem, az ut\u00f3kor.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Szek\u00e9rv\u00e1s\u00e1r, m\u00f6g\u00f6tte historikus, klasszicista \u00e9s romantikus \u00e9p\u00fcletek sora a Kossuth utc\u00e1n, Ecsedi Istv\u00e1n felv\u00e9tele, 1930-as \u00e9vek<\/em><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A historizmussal, mint \u00e9p\u00edt\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti, m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyzattal el\u00e9g keveset tudott kezdeni, nem csak a debreceni, hanem a magyarorsz\u00e1gi m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9net is. \u00c9n m\u00e1r az egyetemen tanultam a historizmusr\u00f3l, m\u00e1r akkor volt kutat\u00e1sa ennek a m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti ir\u00e1nyzatnak, de nagyon neh\u00e9z volt megfogni. Ha nagyon el\u00e9be akarunk menni az elemz\u0151 m\u0171vekben, tal\u00e1n Fischer von Erlachnak az 1715 k\u00f6r\u00fcl megjelent els\u0151 \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9ben tal\u00e1ljuk a forr\u00e1st, ahol B\u00e9cset, mint birodalmi k\u00f6zpontot R\u00f3m\u00e1hoz \u00e9s a R\u00f3mai Birodalomhoz pr\u00f3b\u00e1lta hasonl\u00edtani, \u00e9s a barokkot egy olyan fel\u00fct\u00e9ssel akarta megfogalmazni, amelyik \u00f6sszegzi az \u00f6sszes akkori m\u0171v\u00e9szeti \u00e1gat. Minden egyes formai elemet megpr\u00f3b\u00e1lt integr\u00e1lni az akkori B\u00e9cs abban a Fischer von Erlach-i architekt\u00far\u00e1ban, \u00e9s tal\u00e1n ez volt az els\u0151 koncepci\u00f3zus historikus \u00e9p\u00edt\u00e9szeti megfogalmaz\u00e1s, ami minden egyes korst\u00edlust, ami addig l\u00e9tezett, egyes\u00edteni akart.<\/p>\n\n\n\n

Ezt az integr\u00e1lts\u00e1got valamilyen form\u00e1ban a 19. sz\u00e1zad meg\u00f6r\u00f6k\u00f6lte. Ez a magas kult\u00far\u00e1kban a jelent\u0151sebb \u00e9p\u00fcletekn\u00e9l, de orsz\u00e1gonk\u00e9nt m\u00e1s-m\u00e1s megjelen\u00e9ssel h\u00f3d\u00edtott, n\u00e1lunk itt K\u00f6z\u00e9p-Eur\u00f3p\u00e1ban jellemz\u0151 m\u00f3don a neorenesz\u00e1nsz \u00e9s a neobarokk ir\u00e1ny\u00e1ba mozdult el. Errefel\u00e9 nem volt annyira divatos a n\u00e9met nyelvter\u00fcletnek az egyik fontos birodalmi jelk\u00e9pek\u00e9nt szolg\u00e1l\u00f3 g\u00f3tika, amely m\u00f6g\u00f6tt komoly ideol\u00f3giai \u00e9s hatalmi hat\u00e1st pr\u00f3b\u00e1ltak felt\u00e9telezni. A neog\u00f3tika a K\u00e1rp\u00e1t-medenc\u00e9ben, m\u00e9g ink\u00e1bb itt a keleti r\u00e9szen viszonylag ritk\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott, de k\u00e9s\u0151i lenyomatai az\u00e9rt Debrecenben is \u00e9rezhet\u0151k voltak. A Petz Samu-f\u00e9le \u00e9p\u00edt\u00e9szetben ott vannak annak a neog\u00f3tik\u00e1nak a lenyomatai, amelyekb\u0151l nagyon kev\u00e9s, \u00e9s jellemz\u0151en k\u00f6z\u00e9p\u00fclet val\u00f3sult meg, de az orsz\u00e1g m\u00e1s r\u00e9szein a polg\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9szetben is nyomokban fellelhet\u0151. Debrecenben a neog\u00f3tika a polg\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9szetben szinte teljes m\u00e9rt\u00e9kben hi\u00e1nyzik. Els\u0151sorban a katolikus vid\u00e9keken lehetett ink\u00e1bb hagyom\u00e1nya.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik ilyen er\u0151teljesebb st\u00edlust az a klassziciz\u00e1lts\u00e1g jelenti, aminek a g\u00f6r\u00f6g-r\u00f3mai hagyom\u00e1nyok feleleven\u00edt\u00e9se, s\u0151t az els\u0151 m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi kifejez\u00e9seink is k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151k ebben az eur\u00f3pai t\u00e9rben, ahol el\u0151sz\u00f6r megfogalmaztak egy eml\u00e9km\u0171 \u2013 m\u0171eml\u00e9k fogalomp\u00e1rost, aminek ugyanaz a nyelvi gy\u00f6kere, a Monument, \u00e9s mind a kett\u0151 ugyanarra a c\u00e9lra utal: jelk\u00e9p \u00e9s eml\u00e9k. Mind a kett\u0151nek ugyanez volt a hagyom\u00e1nyos 19. sz\u00e1zadi \u00e9rtelmez\u00e9se. A m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem is nagyj\u00e1b\u00f3l ide teheti le az els\u0151 voks\u00e1t, innen sz\u00e1rmaztathatja mind a tudom\u00e1ny, mind pedig a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delmi kult\u00fara a hagyom\u00e1nyait. Debrecenben \u00e9rdekes m\u00f3don ez a klasszicizmus fel\u00e9 val\u00f3 visszafordul\u00e1s t\u00f6bb form\u00e1ban is megjelenik a 19. sz\u00e1zad folyam\u00e1n. Ezzel p\u00e1rhuzamosan a neorenesz\u00e1nsz az, ami ebben a polg\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9szetben, nekem \u00fagy t\u0171nik, egy elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9gi ir\u00e1nyt pr\u00f3b\u00e1l felmutatni. Mi ez az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g? Valahogy \u00fagy fogalmazt\u00e1k az ebben \u00edt\u00e9szek \u2013 nekem k\u00f6nny\u0171 dolgom van, mert nem \u00e9rtekez\u00e9st \u00edrok, ahol pontos st\u00edlus- \u00e9s forr\u00e1skritik\u00e1t kell alkalmaznom, szabad el\u0151ad\u00e1sban ezt elmondhatom \u2013 hogy tal\u00e1n az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclts\u00e9g az a szoci\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9gnek a kimutat\u00e1sa, az, ami nagyon fontos volt enn\u00e9l a polg\u00e1ri vil\u00e1gn\u00e1l, a k\u00f6rnyezet\u00e9hez k\u00e9pest. Ezekben a fot\u00f3kban ez a szoci\u00e1lis elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9s, ami az utca t\u00f6bbi h\u00e1z\u00e1t\u00f3l, azoknak a h\u00e1zaknak a b\u00e9lyegek\u00e9nt, az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u00e9st kifejezi, er\u0151s\u00edti, ez mindenk\u00e9ppen jelen van. Ez a polg\u00e1rosod\u00e1snak egy nagyon saj\u00e1tos politikai kifejez\u0151eszk\u00f6ze az \u00e9n \u00e9rtelmez\u00e9semben, hiszen a dualizmus kor\u00e1ban a keresked\u0151knek, polg\u00e1roknak, \u00e9rtelmis\u00e9gieknek nem volt hatalmi szerepk\u00f6re. A dualizmusban a nagybirtokrendszernek volt parlament\u00e1ris \u00e9rdekk\u00e9pviselete. A t\u00f6bbi polg\u00e1ri elemnek vagy a t\u00e1rsadalom als\u00f3 r\u00e9teg\u00e9nek nem volt. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a kifejez\u0151 ereje ennek a hatalmi \u00e1gnak csak a v\u00e1rosi t\u00e9rben tudott megfogalmaz\u00f3dni, illetve a v\u00e1rosiasod\u00f3, polg\u00e1rosod\u00f3 vid\u00e9ki terekben. A falusi paraszti kult\u00far\u00e1kban ugyan\u00fagy megtal\u00e1ljuk a polg\u00e1rosod\u00e1s jeleit, mint \u00e9p\u00edt\u00e9szeti elemeket, mint elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 form\u00e1kat, amelyeknek a sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge \u00e1ltal \u2013 sokszor st\u00edlusbeli kevered\u00e9sekkel er\u0151s\u00edtve, de kifejezetten ebben a plaszticit\u00e1sukban \u2013 egyfajta maszkot vettek fel. Gottfried Semper \u00edgy fogalmazta, hogy a historizmus az egy maszk m\u00f6g\u00e9 b\u00fajt architekt\u00fara. \u00c9s ez a maszk, ez nagyon fontos, hogy takarjon valamit.<\/p>\n\n\n\n

\"\"
Historikus, nagypolg\u00e1ri lak\u00f3h\u00e1zak a Kossuth utca 56. sz\u00e1mn\u00e1l, Benk\u0151 L\u00e1szl\u00f3 felv\u00e9tele, 1951<\/em>.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

Ez a maszk, ez Debrecenben is sz\u00e9pen v\u00e9gigvonul ezeken az utc\u00e1kon. K\u00e9rem, ne t\u00e1rsadalomkritikai \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt, hanem \u00f6nmag\u00e1ban, m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kk\u00e9nt vegy\u00e9k ezt a maszkot. Fontosnak tartjuk ezt a maszkot, mint jelens\u00e9get, hiszen m\u00f6g\u00f6tte teljesen m\u00e1s kult\u00fara uralkodott, mint amit kifel\u00e9 mutatott. Van egy els\u0151 traktus, ahol m\u00e9g ennek a polg\u00e1rosults\u00e1gnak vannak megjelen\u00e9sei a d\u00edszes kapualjakban, a bels\u0151 polg\u00e1ri tereknek az egym\u00e1sba f\u0171z\u0151d\u0151 megnyilv\u00e1nul\u00e1saiban a barokkos t\u00e9rszervez\u00e9st\u0151l kezdve, ak\u00e1r b\u00e1rmilyen palotaszer\u0171 megnyilv\u00e1nul\u00e1sban. De alapj\u00e1ban v\u00e9ve ez a nagyszer\u0171s\u00e9g az utcafronton az\u00e9rt m\u00e9giscsak egy hat\u00e1rt h\u00faz. Nem v\u00e9letlen\u00fcl vannak olyan magasan az ablakai, nem v\u00e9letlen\u00fcl olyan nagyok \u00e9s olyan z\u00e1rtak a kapui. Nem volt ennyire z\u00e1rt az a f\u00e9s\u0171sfogas parasztpolg\u00e1ri \u00e9p\u00edt\u00e9szeti kult\u00fara, amelyik egy ideig m\u00e9g nyitott volt az utca fel\u00e9, sz\u00e9pen lassan z\u00e1rult, falazta k\u00f6rbe mag\u00e1t, \u00e9s lett ennek a b\u00e1styaszer\u0171s\u00e9ge a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben egy fontos \u00e9s er\u0151s jelenl\u00e9t. A k\u00f6rnyezetkult\u00fara is m\u00e1s volt a 19. sz\u00e1zad m\u00e1sodik fel\u00e9ben, az utcakult\u00fara m\u00e9g nem \u00e9rte el azt a f\u00e1s\u00edt\u00e1st, amit m\u00e1r ezeken a fot\u00f3kon l\u00e1tunk. A f\u00e1s\u00edt\u00e1si programok k\u00e9s\u0151bb jelentek meg. A portalan\u00edt\u00e1ssal, a s\u00e1rt\u00f3l val\u00f3 meg\u00f3v\u00e1s\u00e1val a v\u00e1rosnak t\u00f6bbsz\u00f6r, t\u00f6bb form\u00e1ban pr\u00f3b\u00e1lkoztak, de valahol a sz\u00e1zadfordul\u00f3n tudt\u00e1k \u00e1tt\u00f6rni ezt a hat\u00e1rt. Nekem ez t\u0171nik ebb\u0151l a fot\u00f3sorozatb\u00f3l a kezdetnek, ennek akar egyfajta t\u00e1rsadalmi lenyomata lenni.<\/p>\n\n\n\n

Mi\u00e9rt olyan fontos nek\u00fcnk, hogy ezt a historizmust valahogy pr\u00f3b\u00e1ljuk kiboncolni? Az ut\u00f3\u00e9lete miatt. Mi\u00e9rt keress\u00fck az \u00e9rt\u00e9ket a historizmusban? Mert az ut\u00f3\u00e9lete a 20. sz\u00e1zadi t\u00f6rt\u00e9nelemben m\u00e1r a m\u00e1sodik vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa el\u0151tt is amortiz\u00e1l\u00f3dott. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg minden ut\u00f3lagos olvasata ennek a polg\u00e1rosul\u00f3 megjelen\u00e9snek, ennek a maszknak az ut\u00f3\u00e9lete, kereste volna ennek a val\u00f3dis\u00e1g\u00e1t. Kereste volna ennek a st\u00edlusbeli k\u00f6vetkezetess\u00e9g\u00e9t, t\u00e1rsadalmi lenyomatait, \u00e9s nem tal\u00e1lta meg, mert az egy elveszett vil\u00e1g. A t\u00e1blab\u00edr\u00f3i kor szerintem a Trianonnal elveszett v\u00e9gleg. A Trianon ut\u00e1ni t\u00e1rsadalom ezt az olvasatot m\u00e1r nem ismerte el. M\u00e9g lettek fel\u00faj\u00edtott h\u00e1zak, m\u00e9g lettek j\u00f3l karbantartott polg\u00e1ri \u00e9p\u00fcletek, de az\u00e9rt elindult ennek az er\u00f3zi\u00f3ja, \u00e9s a divatok sz\u00e9pen lassan \u00e1talak\u00edtott\u00e1k ezt. Borsos 1930-as v\u00e1rosrendez\u00e9si terve \u00e1talak\u00edtotta az 1909-es tervet, de \u0151 is teljesen m\u00e1s v\u00e1rosszerkezetbe pr\u00f3b\u00e1lta ezt a v\u00e1rossz\u00f6vetet bele\u00e1gyazni, ugyan\u00fagy, ahogy Acz\u00e9l G\u00e9za sem az organikus v\u00e1rosfejl\u0151d\u00e9sre, hanem egy v\u00e1rosi ide\u00e1ra, sug\u00e1rutak, k\u00f6rutak rendszer\u00e9re pr\u00f3b\u00e1lta felf\u0171zni a v\u00e1rost. Az a diszkr\u00e9ci\u00f3, ami akkor m\u00e9g megfogalmaz\u00f3dott, az bomlott le valamikor az 50-es, 60-as \u00e9vek v\u00e1roskult\u00far\u00e1j\u00e1ban. A v\u00e1rosrendez\u00e9s 1970-re teljesen \u00e1t\u00edrta ezeket a v\u00e1rossz\u00f6veti paradigm\u00e1kat, \u00e9s \u00e1ldozatul esett rengeteg olyan utcar\u00e9szlet, komplett utcak\u00e9p, amelyik annak idej\u00e9n ennek a v\u00e1rosnak a l\u00e9pt\u00e9k\u00e9t, \u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9t, karakter\u00e9t, fazonjait \u00e9s t\u00e1rsadalm\u00e1t szimboliz\u00e1lta. A t\u00e1rsadalmi szimb\u00f3lum leboml\u00e1s\u00e1nak tal\u00e1n a legfontosabb k\u00e9pe a szemben l\u00e9v\u0151 falon, balr\u00f3l a m\u00e1sodik k\u00e9pnek az als\u00f3 r\u00e9sze, amit \u00fagy h\u00edvtunk annak idej\u00e9n, hogy borotv\u00e1l\u00e1s, homlokzatborotv\u00e1l\u00e1s.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

A Mester utca 26 sz\u00e1m\u00fa h\u00e1z 1951-ben \u00e9s 2023-ban, Benk\u0151 L\u00e1szl\u00f3 \u00e9s Vigh Levente felv\u00e9telein<\/em><\/p>\n\n\n\n

M\u00e9g a konzolosan be\u00e9p\u00edtett timpanon t\u00e9gl\u00e1kat is, ezeket a faragott t\u00e9gl\u00e1kat is minden er\u0151vel v\u00e9st\u00e9k le a k\u0151m\u0171vesek, annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy min\u00e9l s\u00edkabb fel\u00fcletet hozzanak ki, ott l\u00e1tszik f\u00f6l\u00f6tte az eredeti klasszikus homlokzatk\u00e9pz\u00e9s, mert ennek a borotv\u00e1l\u00e1snak szimb\u00f3lum\u00e9rt\u00e9ke volt. Nem v\u00e9letlen\u00fcl fogalmaz\u00f3dott meg ez a borotv\u00e1l\u00e1s. Mondhatn\u00e1nk felsz\u00ednesen azt, hogy sematiz\u00e1l\u00e1s, de ez t\u00f6bb mint sematiz\u00e1l\u00e1s, egyfajta ideol\u00f3giai \u00e1t\u00edr\u00e1sr\u00f3l volt sz\u00f3 ebben a helyzetben.<\/p>\n\n\n\n

Arra kev\u00e9s volt ez a t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg, hogy mindenkinek lakhat\u00e1st ny\u00fajtson egyik napr\u00f3l a m\u00e1sikra. Ezt a lak\u00f3telepekkel kialak\u00edtotta, a Darabos utc\u00e1n ott l\u00e1that\u00f3, de a lakhat\u00e1snak az \u00e1tford\u00edt\u00e1sa bel\u00fcl is teljesen \u00fajrasz\u00f6vetes\u00edtette ezeket a lak\u00f3\u00e9p\u00fcleteket, rengeteg sz\u00fcks\u00e9glak\u00e1s, szuter\u00e9nlak\u00e1s stb. s\u0171r\u0171s\u00f6d\u00f6tt be ezekbe az \u00e9pen maradt v\u00e1rosi \u00e9p\u00fcletekbe, a homlokzatukat pedig elkezdt\u00e9k egyenl\u0151v\u00e9 tenni. Ez az egyenl\u0151v\u00e9 t\u00e9tel, ez a t\u00e1rsadalmi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek lebont\u00e1s\u00e1nak a szimb\u00f3luma volt sokkal ink\u00e1bb. Ez nem az az egyenl\u0151s\u00e9g, amir\u0151l a szocialista ideol\u00f3gi\u00e1kban besz\u00e9l\u00fcnk, ez az egyenl\u0151v\u00e9 t\u00e9tel m\u00e1r a k\u00e9t h\u00e1bor\u00fa k\u00f6z\u00f6tt is megform\u00e1l\u00f3dott. Azok az art deco homlokzatok, amit a k\u0151m\u0171vesek \u00fajrak\u0151poroz\u00e1ssal \u00e9rtek el, az is egyfajta egyenl\u0151v\u00e9 t\u00e9teli ir\u00e1nyt vetett fel, moderniz\u00e1lt\u00e1k ezeket a h\u00e1zakat. Ezeknek az \u00e1tv\u00e1ltoz\u00e1soknak, sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1soknak a r\u00e9v\u00e9n a h\u00e1zak val\u00f3ban elvesztett\u00e9k az eredeti karakter\u00fcket, \u00e9s annak a polg\u00e1rs\u00e1gnak, eln\u00e9z\u00e9st k\u00e9rek, de a l\u00e9tjogosults\u00e1g\u00e1t is, amelyik valamif\u00e9le \u00e9letteret pr\u00f3b\u00e1lt szimboliz\u00e1lni e h\u00e1zak m\u00f6g\u00f6tt, vagy \u00e9ppen a homlokzatuk el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n

\n

A Harangi Attil\u00e1val k\u00f6z\u00f6s kedvenc k\u00e9p\u00fcnk innen, ezen az Elm\u00fal\u00e1s-falon a negyedik k\u00e9pnek a fels\u0151 r\u00e9sze, ahol egy olyan utcak\u00e9pet l\u00e1tunk, ahol t\u00f6bb t\u00e1rsadalmi r\u00e9teg, de mindenki \u00fcnnepl\u0151ben, a mai \u00e9rtelemben v\u00e9ve, ugyan\u00fagy \u00fcnnepli az utcai l\u00e9tet, mint amennyire \u00fcnneplik a h\u00e1zak is.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

\"\"
A Darabos \u00e9s a Thaly K\u00e1lm\u00e1n utca keresztez\u0151d\u00e9se, Zoltai Lajos felv\u00e9tele, 1908<\/em>.<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

A maszk, az egy \u00fcnnep volt ebben az \u00e9rtelemben. Ez Sempernek ugyanolyan fontos volt, hiszen az eg\u00e9sz sz\u00ednh\u00e1zkult\u00far\u00e1ban ezt az \u00fcnnepform\u00e1t pr\u00f3b\u00e1lta megfogalmazni. Teh\u00e1t a historizmus az \u00e9n \u00e9rtelmez\u00e9semben, az az \u00fcnnep. \u00c9s ez az \u00fcnnep veszett el nagyj\u00e1b\u00f3l az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faval.<\/p>\n\n\n\n

K\u00f6sz\u00f6n\u00f6m sz\u00e9pen a figyelmet.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

Vigh Levente \u00e9s Luk\u00e1cs Tiham\u00e9r felv\u00e9telei<\/em><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

2023. okt\u00f3ber 17. D\u00e9ri M\u00fazeum
\nEl\u0151ad\u00e1s \u00e9s kamarat\u00e1rlat sorozat indult a k\u00f6zelm\u00faltban a D\u00e9ri M\u00fazeum “C\u00edvisek vil\u00e1ga” \u00e1lland\u00f3 helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1hoz kapcsol\u00f3d\u00f3an. A sorozat m\u00e1sodik esem\u00e9ny\u00e9t, Harangi Attila \u00e9p\u00edt\u00e9sz, Szab\u00f3 Anna Viola fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00e9s V\u00edgh Levente fot\u00f3s C\u00edvis h\u00e1zak sz\u00ednev\u00e1ltoz\u00e1sa c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t G\u00e1bor Istv\u00e1n, a v\u00e1ros f\u0151\u00e9p\u00edt\u00e9sze nyitotta meg. Ezt k\u00f6vet\u0151en Harangi Attila tartott el\u0151ad\u00e1st a t\u00e9m\u00e1ban.<\/p>\n","protected":false},"author":14,"featured_media":2052,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[35,1],"tags":[95,42,108,127,65,151,44],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2045"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/14"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=2045"}],"version-history":[{"count":6,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2045\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":2164,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/2045\/revisions\/2164"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/2052"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=2045"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=2045"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=2045"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}