{"id":1990,"date":"2023-10-06T12:10:00","date_gmt":"2023-10-06T10:10:00","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1990"},"modified":"2023-10-06T12:10:57","modified_gmt":"2023-10-06T10:10:57","slug":"debrecen-1848-49-es-emlekezete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1990","title":{"rendered":"Debrecen 1848\u201349-es eml\u00e9kezete"},"content":{"rendered":"\n

Debrecen t\u00f6rt\u00e9nete szorosan \u00f6sszefon\u00f3dott az 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc esem\u00e9nyeivel. Kossuth Lajos \u00e9s az akkori korm\u00e1ny itt tart\u00f3zkod\u00e1sa vagy az 1849. augusztus 2-i csata a v\u00e1rosi eml\u00e9kezet r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt, mik\u00e9nt Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef alakja. A debreceni csata hadvez\u00e9re az aradi v\u00e9rtan\u00fak egyikek\u00e9nt is ismert. Eml\u00e9k\u00e9t ma a 2-es sz\u00e1m\u00fa toborz\u00f3iroda (P\u00e9terfia utca 58\/A) fal\u00e1n elhelyezett eml\u00e9kt\u00e1bla<\/a> \u00e9s a r\u00f3la elnevezett halmon tal\u00e1lhat\u00f3 mement\u00f3<\/a> \u0151rzi. Jelen \u00edr\u00e1sunkkal el\u0151tte \u00e9s a t\u00f6bbi aradi v\u00e9rtan\u00fa el\u0151tt tisztelg\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n

A D\u00e9ri M\u00fazeum 1848\u20131849 eml\u00e9kezete c\u00edm\u0171 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban t\u00f6bb t\u00e1rgyi eml\u00e9k is megtekinthet\u0151 az aradi v\u00e9rtan\u00fakkal kapcsolatban. Tal\u00e1n az egyik legk\u00fcl\u00f6nlegesebb ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyak k\u00f6z\u00e9 tartozik az aradi kiv\u00e9gz\u00e9s\u00fck sz\u00ednhely\u00e9r\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 csontmaradv\u00e1nyokat \u00e9s bit\u00f3fat\u00f6red\u00e9keket tartalmaz\u00f3, fens\u00e9ges farag\u00e1s\u00fa ereklyel\u00e1da. A m\u00e1sik egy k\u00e9zirat, mely az aradi v\u00e9rtan\u00fak kiv\u00e9gz\u00e9si hely\u00e9nek 1932\u201333-ban t\u00f6rt\u00e9nt felt\u00e1r\u00e1s\u00e1r\u00f3l tud\u00f3s\u00edt. Pataky S\u00e1ndor (1880\u20131969) fest\u0151m\u0171v\u00e9sz 1937-ben a D\u00e9ri M\u00fazeumban mutatkozott be egy\u00e9ni t\u00e1rlat\u00e1val. Ekkor adta a m\u00fazeumnak az aradi kiv\u00e9gz\u00e9s helysz\u00edn\u00e9n t\u00f6rt\u00e9nt r\u00e9g\u00e9szeti felt\u00e1r\u00e1sok rendk\u00edv\u00fcl alapos le\u00edr\u00e1s\u00e1t, melyet gazdag sz\u00f6vegk\u00f6zi \u00e1br\u00e1k tesznek m\u00e9g \u00e9rdekesebb\u00e9 \u00e9s \u00e9rt\u00e9kess\u00e9. A t\u00e1rlatra az egykori 1848\u201349-es nemzet\u0151r\u00f6k \u201evigy\u00e1znak\u201d, akik a Debreceni Honv\u00e9degylet tagjai is voltak. Az \u00f6reg honv\u00e9deket tulajdonk\u00e9ppen a V\u00e1rosi M\u00fazeum els\u0151 terem\u0151reik\u00e9nt tartjuk sz\u00e1mon.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

A Honv\u00e9degylet c\u00e9lja a szabads\u00e1gharc \u00e9s forradalom eml\u00e9k\u00e9nek \u00e1pol\u00e1sa, a rokkant honv\u00e9dek \u00e9s hozz\u00e1tartoz\u00f3k (\u00f6zvegyek, \u00e1rv\u00e1k) seg\u00edt\u00e9se volt. A Honv\u00e9degyleti igazolv\u00e1nyok ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val igazolta az arra jogosultakat, s biztos\u00edtotta ell\u00e1t\u00e1sukat. Az oklevelekb\u0151l n\u00e9h\u00e1nyat a D\u00e9ri M\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9neti gy\u0171jtem\u00e9nye is \u0151riz, melyek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t Kutassi Imre m\u0171hely\u00e9ben nyomtatt\u00e1k ki. A d\u00edszes nyomtatv\u00e1nyok tartalmazz\u00e1k az illet\u0151 egykori titulus\u00e1t is. Figyelemrem\u00e9lt\u00f3k a keretd\u00edszben megb\u00faj\u00f3, az 1848\u201349-es forradalom \u00e9s szabads\u00e1gharc gy\u0151ztes csat\u00e1ir\u00f3l megeml\u00e9kez\u0151 szalagszer\u0171 mot\u00edvumok.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n


Debrecenben \u2013 m\u00e1s telep\u00fcl\u00e9shez hasonl\u00f3an \u2013 1867-ben alakult meg a Honv\u00e9degylet a kiegyez\u00e9st \u00e9s a koron\u00e1z\u00e1st k\u00f6vet\u0151en, amikor az uralkod\u00f3, Ferenc J\u00f3zsef szimbolikus gesztusokkal (koron\u00e1z\u00e1si aj\u00e1nd\u00e9k \u00e1tenged\u00e9se, katonai nyugd\u00edj enged\u00e9lyez\u00e9se) elismerte a volt honv\u00e9deket. A Debreceni Honv\u00e9degylet eln\u00f6ke, Patay Istv\u00e1n a szabads\u00e1gharc idej\u00e9n honv\u00e9dezredesk\u00e9nt teljes\u00edtett szolg\u00e1latot, k\u00e9s\u0151bb orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151k\u00e9nt v\u00e1lt ismertt\u00e9.
Patay Istv\u00e1n, a Honv\u00e9degylet eln\u00f6kek\u00e9nt elrendelte, hogy az aradi v\u00e9rtan\u00fak el\u0151tt tisztelegve 13 volt honv\u00e9d egyenruh\u00e1ba \u00f6lt\u00f6zve minden nemzeti \u00fcnnep\u00e9ly alkalm\u00e1val az esem\u00e9ny d\u00edsz\u00e9nek emel\u00e9s\u00e9re cs\u00e1k\u00f3val \u00e9s oldalfegyverrel jelenjen meg. Az \u00f6lt\u00f6zet a k\u00f6vetkez\u0151kb\u0151l \u00e1llt: <\/p>\n\n\n\n

\n

\u201eaz 1848\/49-ki honv\u00e9dek \u00f6lt\u00f6zete szerint k\u00e1v\u00e9sz\u00edn atilla piros zsin\u00f3rral, k\u00e9k magyar nadr\u00e1g piros zsin\u00f3rral, set\u00e9tsz\u00fcrke k\u00f6penyeg f\u00e9nyes gombokkal, fekete cs\u00e1k\u00f3, el\u00f6l orsz\u00e1gc\u00edmerrel, altiszti jelv\u00e9nyek nemzeti-sz\u00edn r\u00f3zs\u00e1val, fel\u00fcl zsin\u00f3r helyett nemzeti-sz\u00edn szalaggal, \u00e9s bakancs\u201d<\/em><\/p>\nSzab\u00f3 Anna Viola: N\u00e9methi J\u00f3zsef f\u00e9nyk\u00e9p\u00e9sz felv\u00e9telei a debreceni 48-as honv\u00e9dekr\u0151l. In: Magyar Kult\u00fara magazin, 2022\/3. (Husz\u00e1r), 56\u201357.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Az egyenruh\u00e1t bemutat\u00f3 sorokat Szab\u00f3 Anna Viola, a D\u00e9ri M\u00fazeum fot\u00f3t\u00f6rt\u00e9n\u00e9sz \u00edr\u00e1s\u00e1ban tal\u00e1ljuk meg, melyben a debreceni \u00f6reg 48-as honv\u00e9dekr\u0151l k\u00e9sz\u00fclt 1902-es f\u00e9nyk\u00e9pfelv\u00e9telek t\u00f6rt\u00e9nete ismerhet\u0151 meg.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A v\u00e1ros 1848\u201349-es eml\u00e9kezet\u00e9ben a debreceni csata \u00e9s h\u0151sei kaptak nagyobb hangs\u00falyt, a Honv\u00e9dtemet\u0151, illetve a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n is els\u0151sorban nekik \u00e1ll\u00edt eml\u00e9ket. A korabeli forr\u00e1sok szint\u00e9n a m\u00e1rcius 15-i \u00e9s az augusztus 2-i esem\u00e9nyek feleleven\u00edt\u00e9s\u00e9r\u0151l \u00edrnak. A kiegyez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en tartottak el\u0151sz\u00f6r az aradi v\u00e9rtan\u00fakra eml\u00e9kezve gy\u00e1szmis\u00e9t a r\u00f3mai katolikus templomban, amely szok\u00e1s rendszeress\u00e9 v\u00e1lt okt\u00f3ber 6-\u00e1n. Az 50. \u00e9vfordul\u00f3 alkalm\u00e1b\u00f3l orsz\u00e1gszerte, \u00edgy Debrecenben is nagyszab\u00e1s\u00fa \u00fcnnep\u00e9lyekkel ad\u00f3ztak az 1848\u201349-es szabads\u00e1gharcnak \u00e9s forradalomnak. 1899. augusztus 2-\u00e1n a debreceni csata f\u00e9l \u00e9vsz\u00e1zados fordul\u00f3j\u00e1n t\u00f6bb nevezetes esem\u00e9ny t\u00f6rt\u00e9nt: ekkor ker\u00fclt \u00e1t az Eml\u00e9kkertb\u0151l a H\u0151s\u00f6k temet\u0151j\u00e9be a Haldokl\u00f3 oroszl\u00e1n, amelyet eredetileg is odasz\u00e1ntak. Marshalk\u00f3 J\u00e1nos szobr\u00e1t az \u00faj hely\u00e9n koszor\u00fak t\u00f6mege lepte el, s lepi el mind a mai napig a m\u00e1rcius 15-i, augusztus 2-i \u00e9s okt\u00f3ber 6-i megeml\u00e9kez\u00e9seken.<\/p>\n\n\n\n

Ugyanezen a napon t\u00f6rt\u00e9nt meg a debreceni csata \u00fajabb mement\u00f3j\u00e1nak leleplez\u00e9se. Alig egy \u00e9vvel ezel\u0151tt sz\u00fcletett meg az elhat\u00e1roz\u00e1s az eml\u00e9koszlop emel\u00e9s\u00e9r\u0151l, mely az \u00fctk\u00f6zet helysz\u00edn\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3. A 8 m\u00e9ter magas obeliszket a t\u00e9glagy\u00e1rak k\u00f6rny\u00e9k\u00e9n l\u00e9v\u0151 halomra \u00e1ll\u00edtott\u00e1k fel, term\u00e9sk\u0151b\u0151l \u00e9s v\u00f6r\u00f6s, sajtolt t\u00e9gl\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00edtett\u00e9k. A sajt\u00f3forr\u00e1sok T\u00f3th Andr\u00e1snak tulajdon\u00edtj\u00e1k az alkot\u00e1st. Oldal\u00e1n egy kis t\u00e1bl\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151 felirat olvashat\u00f3 rajta m\u00e9g ma is:<\/p>\n\n\n\n

E halomn\u00e1l vez\u00e9nyelte Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef honv\u00e9d t\u00e1bornok
augusztus 2-\u00e1n a szabads\u00e1g\u00e9rt h\u0151si elsz\u00e1nts\u00e1ggal k\u00fczd\u00f6tt
honv\u00e9d csapatot a t\u00edzszerte nagyobb c\u00e1ri orosz hader\u0151vel szemben
A csata elveszett, de h\u0151s honv\u00e9deink eml\u00e9ke \u00f6r\u00f6kk\u00e9 \u00e9lni fog.<\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

A helyi \u00e9s orsz\u00e1gos lapok egyar\u00e1nt besz\u00e1moltak az esem\u00e9nyr\u0151l, amelyre a d\u00e9lut\u00e1ni \u00f3r\u00e1kban a Honv\u00e9dtemet\u0151ben tartott megeml\u00e9kez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en ker\u00fclt sor: <\/p>\n\n\n\n

\n

\u201ea menet pedig a Nagy S\u00e1ndor halom fel\u00e9 indult. Gy\u00f6ny\u00f6r\u0171 l\u00e1tv\u00e1ny volt n\u00e9zni a nemzetisz\u00edn z\u00e1szl\u00f3s \u00e9s jelv\u00e9nyes csapatot, amint hazafias dalokat \u00e9nekelve vonult a h\u0151s t\u00e1bornokr\u00f3l elnevezett halom fel\u00e9. F\u00e9l \u00f3ra telt bele, m\u00edg meg\u00e9rkeztek.\u201d<\/em><\/p>\nDebreczen<\/em> 1899. augusztus 3.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Az \u00fcnnep\u00e9ly Pet\u0151fi Dalk\u00f6r m\u0171sor\u00e1val vette kezdet\u00e9t. Vecsey Imre tan\u00e1csnok, tiszteletbeli f\u0151jegyz\u0151 tartotta meg az eml\u00e9kbesz\u00e9det, ut\u00e1na Kun B\u00e9la joghallgat\u00f3 szavalta el saj\u00e1t k\u00f6ltem\u00e9ny\u00e9t. Ezt k\u00f6vette a koszor\u00faz\u00e1s, majd \u00fajabb besz\u00e9dek hangzottak el Simonffy Imre polg\u00e1rmestert\u0151l \u00e9s Beniczky Miksa volt orsz\u00e1ggy\u0171l\u00e9si k\u00e9pvisel\u0151t\u0151l. A v\u00e9g\u00e9n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g egy\u00fctt \u00e9nekelte el a Sz\u00f3zat<\/em>ot.  <\/p>\n\n\n\n

A debreceni csata helysz\u00edne \u00e9s eml\u00e9km\u0171 az\u00f3ta szerves r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a megeml\u00e9kez\u00e9seknek. A halmot kor\u00e1bban Kakas- vagy Kokashalomk\u00e9nt h\u00edvt\u00e1k, magaslati hely l\u00e9v\u00e9n kiv\u00e1l\u00f3 terepet jelentett a helysz\u00edn szemrev\u00e9telez\u00e9s\u00e9re, ahogy tette egykor Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef t\u00e1bornok az \u00fctk\u00f6zet napj\u00e1n. A n\u00e9p a szomor\u00fa esem\u00e9nyeket k\u00f6vet\u0151en Nagys\u00e1ndor halomk\u00e9nt kezdte emlegetni a helyet. Az ott magasod\u00f3 eml\u00e9km\u0171 ma Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef-eml\u00e9km\u0171k\u00e9nt ismert, az id\u0151k folyam\u00e1n az okt\u00f3ber 6-i megeml\u00e9kez\u00e9sek egyik fontos helysz\u00edn\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Az 1910-es \u00e9vekig, az utols\u00f3 \u00f6reghonv\u00e9d hal\u00e1l\u00e1ig tartott\u00e1k azt a szok\u00e1st, hogy az aradi v\u00e9rtan\u00fak napj\u00e1n az \u00e9letben maradtak – kezdetben 13-an – k\u00f6rbe\u00e1llt\u00e1k az obeliszket, \u00e9s teljes ruh\u00e1zatban, fegyverzetben tisztelegtek a h\u0151si halottak el\u0151tt.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A nagyv\u00e1radi sz\u00fclet\u00e9s\u0171 Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef a tavaszi hadj\u00e1ratban szerzett \u00e9rdemeinek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en v\u00e1lt Kossuth Lajos t\u00e1bornok\u00e1v\u00e1. A debreceni csata ut\u00e1n G\u00f6rgeit k\u00f6vette, jelen volt a vil\u00e1gosi fegyverlet\u00e9teln\u00e9l. 1849. okt\u00f3ber 6-\u00e1n a szabads\u00e1gharc \u00e9s forradalomban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tele miatt k\u00f6t\u00e9l\u00e1ltali hal\u00e1lra \u00edt\u00e9lt\u00e9k, s kilencedikk\u00e9nt v\u00e9gezt\u00e9k ki. A fennmaradt forr\u00e1sok szerint utols\u00f3 szavai a k\u00f6vetkez\u0151k voltak: Hodie mihi, cras tibi!<\/em> Azaz “Ma nekem, holnap neked”. Az elm\u00falt \u00e9vek nagy visszhangot kiv\u00e1lt\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nelmi forr\u00e1sa volt az egy csal\u00e1di hagyat\u00e9kb\u00f3l el\u0151ker\u00fclt b\u00facs\u00falev\u00e9l, melynek sorait Nagys\u00e1ndor J\u00f3zsef 1849. okt\u00f3ber 6-\u00e1n, hajnali \u00f3r\u00e1kban \u00edrta. A nagyb\u00e1tyj\u00e1nak, Nagys\u00e1ndor Imre kalocsai \u00e9rseki orvosnak c\u00edmzett lev\u00e9lben az egykori hadvez\u00e9r elk\u00f6sz\u00f6nt csal\u00e1dj\u00e1t\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Irodalomjegyz\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n