El\u0151zm\u00e9ny gyan\u00e1nt eml\u00e9kezz\u00fcnk meg Zoltai sokoldal\u00fa gy\u0171jt\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9r\u0151l:<\/p>\n\n\n\n
M\u00e1r a V\u00e1rosi M\u00fazeum (a D\u00e9ri M\u00fazeum el\u0151dje) alap\u00edt\u00e1s\u00e1t\u00f3l kezdve r\u00e9szt vett a munk\u00e1ban Zoltai Lajos lev\u00e9lt\u00e1ros, mint a v\u00e1rosi tan\u00e1cs ad hoc bizotts\u00e1g\u00e1nak jegyz\u0151je. Hamarosan tiszteletd\u00edjas m\u00fazeum\u0151r, 1907-t\u0151l pedig a m\u00fazeum megb\u00edzott vezet\u0151je lett. Fontos pont ez a m\u00fazeum t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben, szem\u00e9ly\u00e9ben nagy tud\u00e1s\u00fa gy\u0171jt\u0151 \u00e9s szervez\u0151 vette \u00e1t a m\u00fazeum ir\u00e1ny\u00edt\u00e1s\u00e1t, akinek figyelme egyform\u00e1n fordult minden m\u00fazeumi szak\u00e1g ir\u00e1ny\u00e1ba. Els\u0151 jelent\u00e9s\u00e9ben az iparm\u0171v\u00e9szeti t\u00e1rgyakat egyr\u00e9szt a M\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9netn\u00e9l, m\u00e1sr\u00e9szt a R\u00e9gis\u00e9g t\u00e1r gyarapod\u00e1s\u00e1n\u00e1l jegyezte fel. Az Egyh\u00e1zker\u00fclet ter\u00fclet\u00e9n kutass\u00e1k fel \u00e9s dokument\u00e1lj\u00e1k a gy\u00fclekezetekn\u00e9l l\u00e9v\u0151 r\u00e9gi templomi kegyt\u00e1rgyakat. Az 1700 el\u0151tti okleveleket k\u00fcldj\u00e9k be a Lev\u00e9lt\u00e1rba, az anyak\u00f6nyveket hozass\u00e1k rendbe, az egyetemen pedig oktass\u00e1k a reform\u00e1tus egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szetet. <\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n Sajn\u00e1latos m\u00f3don Zoltai nyug\u00e1llom\u00e1nyba vonul\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en P. Szalay Em\u0151ke hasonl\u00f3 jelleg\u0171 \u00e9s sz\u00ednvonal\u00fa tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9ig t\u00f6bb \u00e9vtizedes \u0171r keletkezett.<\/p>\n\n\n\n A h\u00e1bor\u00fa ellen\u00e9re is gyarapodott a M\u00fazeum \u00f3n \u00e1llom\u00e1nya:<\/p>\n\n\n\n 1915-ben a h\u00e1bor\u00fas esem\u00e9nyek ellen\u00e9re z\u00f6kken\u0151mentesen folyt a m\u00fazeum gyarapod\u00e1sa. L\u00f6fkovits Art\u00far javasolta, hogy l\u00e9pjenek kapcsolatba a Hadseg\u00e9lyez\u0151 Egyes\u00fclettel, \u00e9s szerezzenek enged\u00e9lyt arra, hogy a h\u00e1bor\u00fas f\u00e9mgy\u0171jt\u00e9sn\u00e9l beker\u00fcl\u0151 t\u00e1rgyakat a m\u00fazeum munkat\u00e1rsai \u00e1tvizsg\u00e1lhass\u00e1k \u00e9s a muze\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u0171eket megszerezhess\u00e9k. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt 6 darab \u00f3nkann\u00e1t siker\u00fclt \u00edgy megmenteni a pusztul\u00e1st\u00f3l.<\/p>\n\n\n\n \u00c9kszerek \u2013 A temet\u0151b\u0151l a C\u00edvisek vil\u00e1g\u00e1ba<\/em>:<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdemes kiemelni az 1920\u201329 k\u00f6z\u00f6tti id\u0151szakot is, az ekkor bek\u00f6vetkezett gyarapod\u00e1s jelent\u0151s. Ebben az id\u0151szakban kezd\u0151d\u00f6tt el Debrecen elhagyott temet\u0151inek felsz\u00e1mol\u00e1sa. Folyamatosan ker\u00fcltek el\u0151 \u00e9kszerek, viseletdarabok \u2013 amelynek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en gazdag temet\u0151i leletegy\u00fcttes \u00e1llt \u00f6ssze. A gy\u0171r\u0171k, f\u00fcgg\u0151k, mente\u00f6vek, p\u00e1rt\u00e1k, csatok, karperecek, l\u00e1ncok az iparm\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1lyhoz ker\u00fcltek. A C\u00edvisek vil\u00e1ga<\/em> eml\u00edtett alegys\u00e9g\u00e9ben egy sz\u00e9p v\u00e1logat\u00e1s ezekb\u0151l is megtekinthet\u0151.<\/p>\n\n\n\n D\u00e9ri Frigyes gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l:<\/p>\n\n\n\n Ebben az id\u0151szakban m\u00e1r a gy\u0171jtem\u00e9ny anyag\u00e1nak r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezte D\u00e9ri Frigyes gy\u0171jtem\u00e9nye, amely \u00e1ltal\u00e1nos m\u0171vel\u0151d\u00e9st\u00f6rt\u00e9neti jelleg\u00e9nek megfelel\u0151en jelent\u0151s iparm\u0171v\u00e9szeti anyagot is fel\u00f6lelt. A felvid\u00e9ki \u00e9s erd\u00e9lyi \u00f3n remekek sz\u00e9p r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a p\u00e1ratlan \u00e9s szerte\u00e1gaz\u00f3 m\u0171t\u00e1rgyegy\u00fcttesnek. A k\u00e9t gy\u0171jtem\u00e9ny t\u00f6k\u00e9letesen kieg\u00e9sz\u00edtette egym\u00e1st.<\/p>\n\n\n\n \u00c1ltal\u00e1nos \u00e9rdekess\u00e9gek az \u00f3nnal kapcsolatban:<\/p>\n\n\n\n A k\u00f6vetkez\u0151kben ess\u00e9k n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3 az \u00f3nm\u0171vess\u00e9gr\u0151l. Az \u00f3n a k\u00f6z\u00e9pkort\u00f3l kezd\u0151d\u0151en a mindennapi haszn\u00e1lati t\u00e1rgyak, els\u0151sorban az asztali ed\u00e9nyek kedvelt anyaga volt. A korai id\u0151szakb\u00f3l meglehet\u0151sen kev\u00e9s sz\u00e1m\u00fa t\u00e1rgy maradt fent, ennek oka, hogy az \u00f3n a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-v\u00e1ltoz\u00e1sra igen \u00e9rz\u00e9keny. Hideg hat\u00e1sra anyag\u00e1ban v\u00e1ltoz\u00e1s indul meg \u2013 meg\u00e1ll\u00edthatatlan reakci\u00f3kkal. Az ed\u00e9ny sz\u00edne el\u0151sz\u00f6r sz\u00fcrk\u00e9v\u00e9 v\u00e1lik, fel\u00fclet\u00e9r\u0151l levelesen v\u00e1lnak le a r\u00e9szek, v\u00e9g\u00fcl teljesen megsemmis\u00fcl. Ez az ed\u00e9nyr\u0151l-ed\u00e9nyre is terjed(het)\u0151 folyamat az \u00f3npestis. Ez\u00e9rt az \u00f3ned\u00e9nyeket egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol kell t\u00e1rolni. A D\u00e9ri M\u00fazeum kiv\u00e9teles sz\u00e9ps\u00e9g\u0171 \u00f3n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t szerencs\u00e9re elker\u00fclte ez az alattomos fert\u0151z\u00e9s. A r\u00e9gi ed\u00e9nyek megsemmis\u00fcl\u00e9s\u00e9nek m\u00e1sik oka, hogy puha \u00e1llaguk miatt k\u00f6nnyen s\u00e9r\u00fclnek. A hib\u00e1s ed\u00e9nyek alapanyagk\u00e9nt ker\u00fcltek \u00fajra felhaszn\u00e1l\u00e1sra, \u00edgy a r\u00e9gi form\u00e1k elt\u0171ntek. A reform\u00e1tus egyh\u00e1z k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen kedvelte az \u00f3ned\u00e9nyeket. A nagyobb m\u00e9ret\u0171 kann\u00e1kat az \u00farvacsora oszt\u00e1s sor\u00e1n \u00farasztali boros kannak\u00e9nt haszn\u00e1lt\u00e1k. Keny\u00e9roszt\u00f3 t\u00e1ny\u00e9rk\u00e9nt szint\u00e9n gyakran vettek ig\u00e9nybe \u00f3nt\u00e1lakat, t\u00e1ny\u00e9rokat. Az a t\u00e9ny, hogy a felv\u00e1gott \u00farvacsorai kenyeret a t\u00e1ny\u00e9rra helyezik, sokban hozz\u00e1j\u00e1rult ahhoz, hogy a t\u00e1ny\u00e9rok a poharakhoz, kelyhekhez k\u00e9pest nagyon egyszer\u0171 d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u0171ek voltak, mivel a r\u00e1tett keny\u00e9r miatt sz\u00e9ps\u00e9g\u00fck kev\u00e9ss\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetett. T\u00f6bb gy\u00fclekezetben megel\u00e9gedtek az \u00f3n keny\u00e9roszt\u00f3 t\u00e1ny\u00e9rokkal, t\u00e1lakkal \u2013 de a poharak, kelyhek eset\u00e9ben aranyozott ez\u00fcst illett az \u00far asztal\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n Az \u00f3ned\u00e9nyek d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9t alapvet\u0151 technik\u00e1ja ismert: a domborm\u0171ves \u00f6nt\u00e9s \u00e9s a v\u00e9s\u00e9ssel val\u00f3 d\u00edsz\u00edt\u00e9s. A domborm\u0171ves d\u00edsz\u00edt\u00e9sek a haszn\u00e1lati ed\u00e9nyeken megjelenve a billent\u0151k \u00e9s a l\u00e1bak eset\u00e9ben szinte kiz\u00e1r\u00f3lagosan, m\u00edg a f\u00fclek eset\u00e9ben j\u00f3val ritk\u00e1bban k\u00e9sz\u00fcltek ezzel a technik\u00e1val. Ugyancsak domborm\u0171ves a kann\u00e1k egyik jellegzetes d\u00edsz\u00edt\u00e9se az \u00fagynevezett fen\u00e9kr\u00f3zsa. A v\u00e9s\u00e9s, benne a zeg-zugos vonalat l\u00e9trehoz\u00f3 flechtel\u00e9s gyakoribb volt a domborm\u0171ves d\u00edsz\u00edt\u00e9sn\u00e9l. A kor \u00e1ltal\u00e1nosan elterjedt keleti eredet\u0171 vir\u00e1gmint\u00e1i d\u00edszlenek az ed\u00e9nyeken; a gr\u00e1n\u00e1talma, rozetta, szegf\u0171, tulip\u00e1n k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le levelekkel, amelyek k\u00f6z\u00fcl az akantuszlevelek a legv\u00e1ltozatosabbak. Kedveltek voltak a mad\u00e1r\u00e1br\u00e1zol\u00e1sok, mitol\u00f3giai, bibliai t\u00f6rt\u00e9netek, c\u00e9hjelv\u00e9nyek, szarvasok is. A 17\u201318. sz\u00e1zadban a d\u00edsz\u00edt\u0151elemek minden iparm\u0171v\u00e9szeti \u00e1gban, \u00edgy az \u00f3n\u00f6nt\u00e9sben is szinte azonosak. A d\u00edsz\u00edt\u00e9sben fontos szerepe van az ed\u00e9nyeken meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett feliratoknak, melyek dekorat\u00edv jelleg\u00e9t elhelyez\u00e9s\u00fck mellett egy\u00e9b elemek, koszor\u00fak, c\u00e9hjelv\u00e9nyek is fokozz\u00e1k. Az \u00f3ned\u00e9nyek jelz\u00e9s\u00e9t illet\u0151en:<\/p>\n\n\n\n Az \u00f3n a l\u00e1gys\u00e1ga miatt nem a legalkalmasabb haszn\u00e1lati ed\u00e9nyek k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9re, ez\u00e9rt kem\u00e9nyebb\u00e9 t\u00e9tele miatt m\u00e1s f\u00e9mekkel \u00f6tv\u00f6zt\u00e9k. P\u00e9ld\u00e1ul \u00f3lommal, ami m\u00e9rgez\u0151, \u00edgy csak m\u00e9rs\u00e9kelt mennyis\u00e9gben vegy\u00edthett\u00e9k. Az \u00e1rtalom megel\u0151z\u00e9s\u00e9re el\u0151\u00edrt\u00e1k a haszn\u00e1lat megengedett ar\u00e1ny\u00e1t. Ez volt a min\u0151s\u00e9g jelz\u00e9se, amit k\u00f6telez\u0151en ellen\u0151riztek. \u00cdgy alakult ki az \u00f3nt\u00e1rgyak eset\u00e9ben a jelz\u00e9s haszn\u00e1lata. Ilyen a mesterjegy, melyb\u0151l meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 a t\u00e1rgy k\u00e9sz\u00edt\u0151je. A m\u00e1sik csoportot a c\u00e9hjegyek vagy a v\u00e1rosjegyek alkotj\u00e1k. A harmadik jelz\u00e9s az \u00f3n \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9re utal. 10:1 \u00f3n-\u00f3lom ar\u00e1nyt fejezte ki a Feinzinn jelz\u00e9s, melyet Fz vagy koron\u00e1s r\u00f3zsa, valamint a Probzinn felirat jelzett. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 eur\u00f3pai orsz\u00e1gokra, illetve nem \u00f3lommal val\u00f3 \u00f6tv\u00f6z\u00e9sre utal\u00f3 jelz\u00e9sek is l\u00e9teznek. Ennek ellen\u00e9re az \u00f3ned\u00e9nyek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9n nem tal\u00e1lunk jelz\u00e9seket. Ennek oka lehet, hogy kor\u00e1bban m\u00e9g nem vett\u00e9k szigor\u00faan ezek megl\u00e9t\u00e9t, valamint el\u00e9g jelent\u0151s volt a c\u00e9hen k\u00edv\u00fcli kont\u00e1r mesterek sz\u00e1ma. Az el\u0151\u00edr\u00e1sok ellen\u00e9re bizonyos t\u00e1rgyt\u00edpusokat nem volt k\u00f6telez\u0151 jeggyel ell\u00e1tni, illetve a kiemelked\u0151 darabokat \u00e1ltal\u00e1ban nem jelezt\u00e9k. Ez lehet a magyar\u00e1zata annak, hogy m\u00edg a t\u00e1lak t\u00e1ny\u00e9rok legnagyobb r\u00e9sze jelzett, a kancs\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt j\u00f3val kevesebb a jelz\u00e9ssel ell\u00e1tott darabok sz\u00e1ma.<\/p>\n\n\n\n A D\u00e9ri M\u00fazeum iparm\u0171v\u00e9szeti oszt\u00e1ly\u00e1n 17 \u00f3nkanna tal\u00e1lhat\u00f3. A D\u00e9ri Frigyes \u00e1ltal beker\u00fclt darabok kiv\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl Erd\u00e9lyb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 magyar \u00e9s sz\u00e1sz \u00f3ned\u00e9nyek a 17. \u00e9s 18. sz\u00e1zadb\u00f3l. Ezt az anyagot Sigerius Emil szerezte meg \u00e9s \u00e1ll\u00edtotta \u00f6ssze a m\u0171gy\u0171jt\u0151nek. \u00c9rdekess\u00e9g, hogy egy nagyobb csoport hasonl\u00f3 t\u00e1rgyakb\u00f3l \u2013 szint\u00e9n Sigerius r\u00e9v\u00e9n \u2013 az Iparm\u0171v\u00e9szeti M\u00fazeumba ker\u00fclt. A v\u00e1ltozatos form\u00e1kat k\u00f6vet\u0151 ed\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ge van az \u00f3nkann\u00e1knak. Az \u00farvacsoraoszt\u00e1skor ezekben a nagyobb m\u00e9ret\u0171 ed\u00e9nyekben tett\u00e9k fel az \u00farasztal\u00e1ra a bort, majd ezekb\u0151l t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k a kelyhekbe. A reform\u00e1tusok \u00farasztali boros ed\u00e9nyeik\u00e9nt haszn\u00e1latos \u00f3nkann\u00e1k teljesen megegyeznek a saj\u00e1t korukban vil\u00e1gi haszn\u00e1latra k\u00e9sz\u00edtett ed\u00e9nyekkel. D\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00fckben a v\u00e9s\u00e9s uralkodik. A kann\u00e1k pal\u00e1stj\u00e1nak k\u00f6zep\u00e9t t\u00f6lti be leggyakrabban az \u00e1ll\u00f3 vir\u00e1gbokor vagy a fekv\u0151 hull\u00e1minda k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le levelekkel \u00e9s vir\u00e1gokkal. Fontos szerep\u00fck van a rajta elhelyezett feliratoknak, melyekb\u0151l nem csak a keletkez\u00e9s \u00e9vsz\u00e1m\u00e1ra, de k\u00e9sz\u00edt\u0151j\u00e9re \u00e9s k\u00e9sz\u00edttet\u0151j\u00e9re is k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk.<\/p>\n\n\n\n \u00c9rdemes ell\u00e1togatni a D\u00e9ri M\u00fazeumba a C\u00edvisek Vil\u00e1ga<\/em> meg\u00fajult helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1st megtekinteni \u2013 \u00e9s a sok arany, ez\u00fcst, dr\u00e1gak\u00f6ves t\u00e1rgy mellett a szeg\u00e9nyek ez\u00fcstj\u00e9re is figyelmet ford\u00edtani.<\/p>\n\n\n\n D\u00c9RI Frigyes N\u00c9METH G\u00e1bor ORMOSI Vikt\u00f3ria P. SZALAY Em\u0151ke S\u0150REGI J\u00e1nos WEINER Mih\u00e1lyn\u00e9 ZOLTAI Lajos <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Szerz\u0151: Ormosi Vikt\u00f3ria
Zoltai Lajos a m\u00fazeumba val\u00f3 \u00e9rkez\u00e9s\u00e9t\u0151l kezdve kiv\u00e9teles szak\u00e9rtelemmel, tervszer\u0171en igyekezett felder\u00edteni a megy\u00e9ben l\u00e9v\u0151 muze\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1rgyakat. Javaslat\u00e1ra a M\u00fazeumi Bizotts\u00e1g k\u00f6rlev\u00e9llel fordult a Hajd\u00fa V\u00e1rosokhoz, hogy jelents\u00e9k a birtokukban l\u00e9v\u0151 r\u00e9gis\u00e9geket; \u00e9s egyben k\u00e9rte \u00e1tad\u00e1sukat a m\u00fazeum r\u00e9sz\u00e9re. Kora muzeol\u00f3gusi szeml\u00e9let\u00e9t messze megel\u0151zve nagy figyelmet ford\u00edtott az egyh\u00e1zak, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a reform\u00e1tus egyh\u00e1zk\u00f6zs\u00e9gek tulajdon\u00e1ban l\u00e9v\u0151 t\u00f6rt\u00e9neti, iparm\u0171v\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9kekkel b\u00edr\u00f3 egyh\u00e1zi szertart\u00e1si ed\u00e9nyek, ter\u00edt\u0151k felder\u00edt\u00e9s\u00e9re. Mivel ekkoriban m\u00e9g nem voltak reform\u00e1tus egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9nyek, \u00edgy a k\u00f6zgy\u0171jtem\u00e9nyekbe ker\u00fcltek be a muze\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u0171 egyh\u00e1zi m\u0171t\u00e1rgyak.
A tanulm\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l \u00e9rdemes az 1912-es \u00e9v jelent\u0151s gyarapod\u00e1s\u00e1t kiemelni. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt ekkor ker\u00fcltek be a m\u00fazeumba Derecsk\u00e9r\u0151l a 18. sz\u00e1zadi \u00f3ned\u00e9nyek. \u00c9rdekess\u00e9g\u00fck, hogy az \u00f3n nem\u0171 t\u00e1rgyakn\u00e1l minden k\u00fcl\u00f6n\u00f6sebb felt\u00e9tel n\u00e9lk\u00fcl k\u00f6vetkezett be ez. Let\u00e9tk\u00e9nt t\u00f6rt\u00e9n\u0151 elhelyez\u00e9s\u00fck, illetve cser\u00e9j\u00fck az egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szeti ez\u00fcst t\u00e1rgyakn\u00e1l gyakoribb elj\u00e1r\u00e1s volt. A presbit\u00e9rium csak ily m\u00f3don (let\u00e9t form\u00e1j\u00e1ban) engedte \u00e1t \u0151ket a m\u00fazeumnak, m\u00edg az \u00f3ned\u00e9nyekn\u00e9l nem ragaszkodtak ehhez.
Nagy eredm\u00e9ny volt, hogy a v\u00e1rosi tan\u00e1cs hat\u00e1rozatot hozott k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 v\u00e1rosi hivatalokban l\u00e9v\u0151 muze\u00e1lis \u00e9rt\u00e9k\u0171 t\u00e1rgyakr\u00f3l, s \u00edgy sor ker\u00fclhetett ezek m\u00fazeumnak val\u00f3 \u00e1tad\u00e1s\u00e1ra. Az 1913-as esztend\u0151 jelent\u0151s\u00e9ge az\u00e9rt figyelemrem\u00e9lt\u00f3, mert Zoltai ind\u00edtv\u00e1ny\u00e1ra a M\u00fazeumi Bizotts\u00e1g k\u00fcl\u00f6n foglalkozott a templomi m\u0171t\u00e1rgyak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9vel. Felh\u00edv\u00e1st int\u00e9zett az esperesekhez a templomokban l\u00e9v\u0151 festett vir\u00e1gos vagy faragott mennyezetek, karzatok, sz\u00f3sz\u00e9kek \u00farasztalok, padok \u00f6ssze\u00edr\u00e1s\u00e1ra.
1921-ben Zoltai ism\u00e9t k\u00eds\u00e9rletet tett a reform\u00e1tus eml\u00e9kanyag felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re. A Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet<\/em> c\u00edm\u0171 foly\u00f3iratban k\u00f6z\u00f6lte Baltaz\u00e1r Dezs\u0151h\u00f6z \u00edrt level\u00e9t, amelyben a reform\u00e1tus templomok kincseinek vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9re h\u00edvja fel a figyelmet. El\u00e9gtelennek tartja a reform\u00e1tus egyh\u00e1z javainak \u0151rz\u00e9s\u00e9t. Tolm\u00e1csolja a Debreceni M\u00fazeum Fel\u00fcgyel\u0151 Bizotts\u00e1g\u00e1nak aj\u00e1nl\u00e1sait, egy\u00fattal javaslatokkal \u00e9l \u0151 maga is:<\/p>\n\n\n\n\n
Haz\u00e1nkban a 15. sz\u00e1zadban kannagy\u00e1rt\u00f3k\u00e9nt eml\u00edtik az \u00f3n\u00f6nt\u0151 mestereket. Az els\u0151 feljegyz\u00e9sek Bud\u00e1n, Kass\u00e1n, Pozsonyban \u00e9s Brass\u00f3ban sorolnak fel \u00f3n\u00f6nt\u0151 mestereket. Sz\u00e1muk eleinte alacsony volt, ez\u00e9rt nem alkottak \u00f6n\u00e1ll\u00f3 c\u00e9heket, m\u00e1s \u2013 t\u00f6bbnyire rokon \u2013 szakm\u00e1kkal t\u00e1rsultak.
A 16\u201317. sz\u00e1zadban az \u00f3ned\u00e9ny elterjed\u00e9se eredm\u00e9nyezte az \u00f3n\u00f6nt\u0151 c\u00e9hek l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9t. Ez az id\u0151szak az orsz\u00e1g h\u00e1rom r\u00e9szre szakad\u00e1s\u00e1nak kora. Az orsz\u00e1g k\u00f6zep\u00e9t elfoglal\u00f3 t\u00f6r\u00f6k h\u00f3dolts\u00e1gi ter\u00fcleten a 16. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig tart\u00f3 szerves fejl\u0151d\u00e9s megakadt. \u00cdgy \u00e9rthet\u0151 az, hogy az ebben az id\u0151szakban kiteljesed\u0151 \u00f3n\u00f6nt\u00e9s a fels\u0151-magyarorsz\u00e1gi \u00e9s erd\u00e9lyi ter\u00fcleteken jelentkezett, legkor\u00e1bban itt j\u00f6ttek l\u00e9tre az \u00f3n\u00f6nt\u0151 c\u00e9hek is. A f\u00e9nyes\u00edtett \u00f3ned\u00e9nyeket a csillog\u00e1suk miatt gyakran nevezt\u00e9k a szeg\u00e9nyek ez\u00fcstj\u00e9nek. A 17\u201318. sz\u00e1zadban az arisztokrata udvarokban ugyan\u00fagy kedvelt haszn\u00e1lati ed\u00e9nyek voltak, mint a v\u00e1rosi polg\u00e1rs\u00e1g k\u00f6r\u00e9ben. A 18. sz\u00e1zadban a jobb\u00e1gy, paraszti hagyat\u00e9ki lelt\u00e1rakban is tal\u00e1lkozunk \u00f3ned\u00e9nyek eml\u00edt\u00e9s\u00e9vel. A c\u00e9hek is jelent\u0151s sz\u00e1mban \u0151riztek \u00f3nkann\u00e1kat, t\u00e1lakat, poharakat.
A 20. sz\u00e1zad elej\u00e9t\u0151l kezd\u0151d\u0151en ir\u00e1nyult ism\u00e9t a figyelem az \u00f3ned\u00e9nyekre. Weiner Mih\u00e1lyn\u00e9, N\u00e9meth G\u00e1bor, Holl Imre tanulm\u00e1nyai jelent\u0151sek. P. Szalay Em\u0151ke kutat\u00e1sai a hat\u00e1ron t\u00fal is \u00e1t\u00edvelnek: k\u00e1rp\u00e1taljai, vajdas\u00e1gi \u00e9s dr\u00e1vasz\u00f6gi reform\u00e1tus \u00f3ned\u00e9nyek feldolgoz\u00e1s\u00e1t \u00e9s ismertet\u00e9s\u00e9t is v\u00e9gezte. A magyar \u00f3ned\u00e9ny \u00e1llom\u00e1ny nagyobb r\u00e9sz\u00e9t napjainkban is a reform\u00e1tus gy\u00fclekezetek \u0151rzik.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/09\/120819-ontargyak.jpg\")
Teh\u00e1t az \u00f3ned\u00e9nyekn\u00e9l is megfigyelhet\u0151ek a m\u0171v\u00e9szeti st\u00edlusok meghat\u00e1rozott jellegzetess\u00e9gei. A magyarorsz\u00e1gi \u00f3ned\u00e9nyek az \u00e1ltal\u00e1nos eur\u00f3pai, \u00fagynevezett n\u00e9met form\u00e1kat k\u00f6vetik. Az \u00f3ned\u00e9nyek form\u00e1i k\u00f6z\u00fcl a reform\u00e1tus egyh\u00e1z rendtart\u00e1s\u00e1ban a legjellegzetesebb az \u00e1ltalam is bemutatni k\u00edv\u00e1nt kanna volt, ezen k\u00edv\u00fcl a t\u00e1l, kancs\u00f3 \u00e9s t\u00e1ny\u00e9r form\u00e1k a leggyakoribbak. Poh\u00e1rb\u00f3l, palackb\u00f3l pedig ezekn\u00e9l is kevesebb maradt fent.<\/p>\n\n\n\n
Eszt\u00e9tik\u00e1j\u00e1ban kiemelkedik a f\u00e9nyk\u00e9pen \u00e9s a C\u00edvisek vil\u00e1ga <\/em>helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban is l\u00e1that\u00f3 D. F. 273.1.5. jelzet\u0171 fedeles kanna. Lapos talp\u00e1n k\u00e9t egym\u00e1ssal szembefut\u00f3 hull\u00e1mvonal\u00fa poncol\u00e1s, derek\u00e1n k\u00e9t-k\u00e9t p\u00e1rhuzamos k\u00f6r k\u00f6z\u00f6tt poncolt stiliz\u00e1lt vir\u00e1gok vannak. F\u00fcl\u00e9n pr\u00e9selt ind\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt levelek \u00e9s stiliz\u00e1lt nefelejcsek. Fel\u00fcl k\u00e9t keresztbe tett kard mesterjegy, fedele pedig n\u00e9gyr\u00e9szesen tagolt gombban v\u00e9gz\u0151dik. Brass\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3, 18. sz\u00e1zadi darab.<\/p>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/09\/120745-ontargyak.jpg\")
<\/figure>\n\n\n\n![\"\"](\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/09\/120746-ontargyak.jpg\")
<\/figure>\n
Felhaszn\u00e1lt irodalom:<\/p>\n\n\n\n
1922 A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9nyeinek le\u00edr\u00e1sa. Debrecen Szab. Kir. V\u00e1ros \u00e9s a Tisz\u00e1nt\u00fali Ref. Egyh\u00e1zker\u00fclet K\u00f6nyvnyomda V\u00e1llalata<\/p>\n\n\n\n
1981 Fels\u0151-Magyarorsz\u00e1g \u00f3nm\u0171vess\u00e9ge a XVI-XVII. Sz\u00e1zadban. Egyh\u00e1zi haszn\u00e1latban l\u00e9v\u0151 \u00f3ned\u00e9nyek, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a kassai kannagy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9hre. In: M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00c9rtes\u00edt\u0151, 171\u2013188.
1983 \u00d3ned\u00e9nyek. \u00c9vezredek Kincsei 2. \u2013 Budapest, M\u00fazs\u00e1k<\/p>\n\n\n\n
2019 Vir\u00e1gmot\u00edvumokkal d\u00edsz\u00edtett \u00f3nkann\u00e1k a D\u00e9ri M\u00fazeum Iparm\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9ben. In: Pietas et Scientia \u2013Tanulm\u00e1nyok P. Szaly Em\u0151ke tisztelet\u00e9re. Szerkesztette: P. Sz\u00e1szfalvi M\u00e1rta \u00e9s Kavecs\u00e1nszki M\u00e1t\u00e9. 213\u2013225.<\/p>\n\n\n\n
1977 A D\u00e9ri M\u00fazeum Iparm\u0171v\u00e9szeti Gy\u0171jtem\u00e9nye 1905\u20131975. In: A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve. 1976. 301\u2013322.
2006 XVII. sz\u00e1zadi erd\u00e9lyi \u00f3nkann\u00e1k a K\u00e1rp\u00e1taljai Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zker\u00fclet gy\u00fclekezeteiben. In: A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve 2005. 83\u201394.
2012 Reform\u00e1tus Egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet. Debrecen, Kapit\u00e1lis Kft. A Magyar Reform\u00e1tus Egyh\u00e1z Javainak T\u00e1ra XXIV. A reform\u00e1tus gy\u00fclekezetek templomai, felszerel\u00e9si t\u00e1rgyai, k\u00f6nyv- \u00e9s iratanyaga.
1978 Vezet\u0151 a D\u00e9ri M\u00fazeum ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saihoz. M\u00f3dy Gy\u00f6rgy k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9vel szerk. Dank\u00f3 Imre. Debrecen, Alf\u00f6ldi Nyomda<\/p>\n\n\n\n
1941 Zoltai Lajos 1861\u20131939. In: A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve 1939\u20131940. 197\u2013348. (Zoltai bibliogr\u00e1fi\u00e1val)<\/p>\n\n\n\n
1971 \u00d3nm\u0171vess\u00e9g. A magyar gy\u0171jtem\u00e9nyek legszebb \u00f3nt\u00e1rgyai. Budapest, Corvina
1975 \u00d3ned\u00e9nyek Hajd\u00fa-Bihar megy\u00e9ben. In: A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve 1973.<\/p>\n\n\n\n
1921 Protest\u00e1ns egyh\u00e1zm\u0171v\u00e9szet. In: Magyar Iparm\u0171v\u00e9szet 27\u201328.<\/p>\n\n\n\n
<\/p>\n\n\n\n
\nA D\u00e9ri M\u00fazeum \u00faj helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ban a \u201eMegmarad\u00e1s v\u00e1rosa – A szabads\u00e1g \u00e1ra\u201d egys\u00e9gn\u00e9l az eddigiekn\u00e9l t\u00f6bb \u00f3nkann\u00e1t tekinthetnek meg a l\u00e1togat\u00f3k. Ez\u00fattal az iparm\u0171v\u00e9szeti gy\u0171jtem\u00e9ny vir\u00e1gd\u00edszes \u00f3nkann\u00e1ir\u00f3l esik sz\u00f3, melyekb\u0151l j\u00fanius \u00f3ta l\u00e1thatnak ki\u00e1ll\u00edtott p\u00e9ld\u00e1nyokat a m\u00fazeum vend\u00e9gei.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":1974,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[39,33],"tags":[109,70,127,65,139],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1973"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1973"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1973\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1981,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1973\/revisions\/1981"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1974"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1973"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1973"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1973"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}