{"id":164,"date":"2023-05-16T09:10:00","date_gmt":"2023-05-16T07:10:00","guid":{"rendered":"http:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=164"},"modified":"2023-05-17T09:17:26","modified_gmt":"2023-05-17T07:17:26","slug":"a-dualizmus-uralkodoja-debrecenben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=164","title":{"rendered":"A dualizmus uralkod\u00f3ja Debrecenben"},"content":{"rendered":"\n

Szerz\u0151: Nov\u00e1k \u00c1d\u00e1m<\/p>\n\n\n\n

(Eredeti megjelen\u00e9s 2020. okt\u00f3ber 1.\u00a0D\u00e9ri M\u00fazeum M\u00fazeumi Blog<\/a>)<\/em><\/p>\n\n\n\n

B\u00e1r 1849-ben Debrecenben mondt\u00e1k ki a Habsburg-h\u00e1z tr\u00f3nfoszt\u00e1s\u00e1t, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sa alkalm\u00e1val m\u00e9gis, m\u00e1r 1852-ben ell\u00e1togatott ide I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e1togat\u00e1sra m\u00e9g a kiegyez\u00e9s el\u0151tt (1857), a harmadikra viszont m\u00e1r j\u00f3val az ut\u00e1n ker\u00fclt sor, 1890-ben. Egy v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben mindig k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott, ha az orsz\u00e1g koron\u00e1s feje l\u00e1togatta meg. A vizit\u00e1ci\u00f3ra a sz\u00e9kelyh\u00eddi hadgyakorlat megtekint\u00e9s\u00e9nek keret\u00e9n bel\u00fcl ker\u00fclt sor. A h\u00edrr\u0151l a Pesti Napl\u00f3<\/em> 1890. augusztus 29-i sz\u00e1m\u00e1nak vez\u00e9rcikke adott tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, \u00edgy azt k\u00f6vet\u0151en l\u00e1zas k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s vette kezdet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Az akkor m\u00e1r neves debreceni \u00e9kszer\u00e9sz \u00e9s \u00f3r\u00e1s, a debreceni m\u00fazeum\u00fcgy p\u00e1rtfog\u00f3ja, L\u00f6fkovits Art\u00far a budapesti Scheid c\u00e9g \u00e1ltal eml\u00e9k\u00e9rmet k\u00e9sz\u00edtett az uralkod\u00f3 l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l. Az 50 ez\u00fcst \u00e9s 200 bronz p\u00e9ld\u00e1ny mellett egy arany is k\u00e9sz\u00fclt. Ezt a darabot L\u00f6fkovits a kir\u00e1lynak sz\u00e1nta, b\u00edzva abban, hogy azt szem\u00e9lyesen adhatja majd \u00e1t. A legenda szerint ut\u00f3bbiban el\u0151sz\u0151r csal\u00f3dnia kellett, de v\u00e9g\u00fcl a v\u00e1rosh\u00e1za nagytan\u00e1csterm\u00e9ben m\u00e9gis kihallgat\u00e1st nyert Ferenc J\u00f3zseft\u0151l. Az uralkod\u00f3 dics\u00e9rte az \u00e9kszer\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s f\u00e1radoz\u00e1s\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb pedig aj\u00e1nd\u00e9kkal t\u00fcntette ki L\u00f6fkovitsot.<\/p>\n\n\n\n

Az 1867-ben kiharcolt kiegyez\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9pp a Monarchia magyar fel\u00e9ben er\u0151teljes fejl\u0151d\u00e9s indult meg, \u00e9s az uralkod\u00f3 l\u00e1togat\u00e1sakor ez a lend\u00fclet \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t v\u00e1rosunkon is. Ekkor m\u00e1r 33 \u00e9ve vas\u00faton is el lehetett jutni a c\u00edvisekhez, a Csokonai Sz\u00ednh\u00e1zban 25 \u00e9ve j\u00e1tszottak darabokat. A sz\u00ednh\u00e1zzal szemben 1887-ben Koml\u00f3 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melynek hely\u00e9n \u00e9ppen 1890-ben adt\u00e1k \u00e1t az Angol Kir\u00e1lyn\u0151 Sz\u00e1llod\u00e1t Gerzon J\u00e1nos m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9ben. A kir\u00e1lyi l\u00e1togat\u00e1s \u00e9s az \u00f3r\u00e1smester h\u00f3dolata minden bizonnyal b\u0151 hetekre biztos\u00edtott besz\u00e9dt\u00e9m\u00e1t az itt m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z vend\u00e9gei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Ez \u00e9v \u0151sz\u00e9n, okt\u00f3ber 11-\u00e9n vas\u00e1rnap egy csal\u00e1di nap keret\u00e9ben eleven\u00edtj\u00fck fel a boldog b\u00e9keid\u0151k k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi hangulat\u00e1t a D\u00e9ri M\u00fazeumban. C\u00edvisek cs\u00e9sz\u00e9vel <\/em>c\u00edmmel vet\u00edtett k\u00e9pes el\u0151ad\u00e1st hallgathatnak meg az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k a korszak k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi etikettj\u00e9r\u0151l, a debreceni f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k t\u00e1rsas\u00e1gi szok\u00e1sair\u00f3l. \u00c9remb\u00f6rze keret\u00e9n bel\u00fcl bemutatjuk a korabeli fizet\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket, Ferenc J\u00f3zsefhez k\u00f6thet\u0151 eml\u00e9k\u00e9rmeket, kit\u00fcntet\u00e9seket. A rendezv\u00e9ny ingyenes, \u00edgy minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151t szeretettel v\u00e1runk.<\/p>\n\n\n\n

A dualizmus uralkod\u00f3ja 140 \u00e9ve \u0151sszel tett l\u00e1togat\u00e1st Debrecenben, ennek eml\u00e9k\u00e9\u00fcl v\u00e1lasztottuk L\u00f6vkovits Art\u00far bronz eml\u00e9k\u00e9rm\u00e9t a H\u00f3nap \u00c9rm\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\n
\n

El\u0151lap: I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s magyar kir\u00e1ly jobbra fordul\u00f3, bab\u00e9r\u00e1gakon nyugv\u00f3 mellk\u00e9pe 
K\u00f6rirata: EML\u00c9K \u0150 FELS\u00c9GE L\u00c1TOGAT\u00c1S\u00c1RA SZABAD KIR\u00c1LYI DEBRECZEN V\u00c1ROS\u00c1BAN
H\u00e1tlap: Debrecen v\u00e1ros c\u00edmere
K\u00f6rirata: 1890 SZEPTEMBER 12 \u00c9N.
Bronz, f\u00fclezett.
Ltsz.: Sz.1906.1195.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: Nov\u00e1k \u00c1d\u00e1m
\nB\u00e1r 1849-ben Debrecenben mondt\u00e1k ki a Habsburg-h\u00e1z tr\u00f3nfoszt\u00e1s\u00e1t, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sa alkalm\u00e1val m\u00e9gis, m\u00e1r 1852-ben ell\u00e1togatott ide I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r.<\/p>\n","protected":false},"author":9,"featured_media":165,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"\n

B\u00e1r 1849-ben Debrecenben mondt\u00e1k ki a Habsburg-h\u00e1z tr\u00f3nfoszt\u00e1s\u00e1t, a szabads\u00e1gharc lever\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151 orsz\u00e1gj\u00e1r\u00e1sa alkalm\u00e1val m\u00e9gis, m\u00e1r 1852-ben ell\u00e1togatott ide I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r. A k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e1togat\u00e1sra m\u00e9g a kiegyez\u00e9s el\u0151tt (1857), a harmadikra viszont m\u00e1r j\u00f3val az ut\u00e1n ker\u00fclt sor, 1890-ben. Egy v\u00e1ros \u00e9let\u00e9ben mindig k\u00fcl\u00f6nleges esem\u00e9nynek sz\u00e1m\u00edtott, ha az orsz\u00e1g koron\u00e1s feje l\u00e1togatta meg. A vizit\u00e1ci\u00f3ra a sz\u00e9kelyh\u00eddi hadgyakorlat megtekint\u00e9s\u00e9nek keret\u00e9n bel\u00fcl ker\u00fclt sor. A h\u00edrr\u0151l a Pesti Napl\u00f3 1890. augusztus 29-i sz\u00e1m\u00e1nak vez\u00e9rcikke adott tud\u00f3s\u00edt\u00e1st, \u00edgy azt k\u00f6vet\u0151en l\u00e1zas k\u00e9sz\u00fcl\u0151d\u00e9s vette kezdet\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Az akkor m\u00e1r neves debreceni \u00e9kszer\u00e9sz \u00e9s \u00f3r\u00e1s, a debreceni m\u00fazeum\u00fcgy p\u00e1rtfog\u00f3ja, L\u00f6fkovits Art\u00far a budapesti Scheid c\u00e9g \u00e1ltal eml\u00e9k\u00e9rmet k\u00e9sz\u00edtett az uralkod\u00f3 l\u00e1togat\u00e1sa alkalm\u00e1b\u00f3l. Az 50 ez\u00fcst \u00e9s 200 bronz p\u00e9ld\u00e1ny mellett egy arany is k\u00e9sz\u00fclt. Ezt a darabot L\u00f6fkovits a kir\u00e1lynak sz\u00e1nta, b\u00edzva abban, hogy azt szem\u00e9lyesen adhatja majd \u00e1t. A legenda szerint ut\u00f3bbiban el\u0151sz\u0151r csal\u00f3dnia kellett, de v\u00e9g\u00fcl a v\u00e1rosh\u00e1za nagytan\u00e1csterm\u00e9ben m\u00e9gis kihallgat\u00e1st nyert Ferenc J\u00f3zseft\u0151l. Az uralkod\u00f3 dics\u00e9rte az \u00e9kszer\u00e9sz munk\u00e1j\u00e1t \u00e9s f\u00e1radoz\u00e1s\u00e1t, k\u00e9s\u0151bb pedig aj\u00e1nd\u00e9kkal t\u00fcntette ki L\u00f6fkovitsot.<\/p>\n\n\n\n

Az 1867-ben kiharcolt Kiegyez\u00e9s eredm\u00e9nyek\u00e9pp a Monarchia magyar fel\u00e9ben er\u0151teljes fejl\u0151d\u00e9s indult meg, \u00e9s az uralkod\u00f3 l\u00e1togat\u00e1sakor ez a lend\u00fclet m\u00e1r \u00e9reztette hat\u00e1s\u00e1t v\u00e1rosunkon is. Ekkor m\u00e1r 33 \u00e9ve vas\u00faton is el lehetett jutni a c\u00edvisekhez, a Csokonai Sz\u00ednh\u00e1zban 25 \u00e9ve j\u00e1tszottak darabokat. A sz\u00ednh\u00e1zzal szemben 1887-ben Koml\u00f3 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, melynek hely\u00e9n \u00e9ppen 1890-ben adt\u00e1k \u00e1t az Angol Kir\u00e1lyn\u00e9 Sz\u00e1llod\u00e1t Gerzon J\u00e1nos m\u0171k\u00f6dtet\u00e9s\u00e9ben. A kir\u00e1lyi l\u00e1togat\u00e1s, \u00e9s az \u00f3r\u00e1smester h\u00f3dolata minden bizonnyal b\u0151 hetekre biztos\u00edtott besz\u00e9dt\u00e9m\u00e1t az itt m\u0171k\u00f6d\u0151 k\u00e1v\u00e9h\u00e1z vend\u00e9gei sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n\n\n\n

Ez \u00e9v \u0151sz\u00e9n, okt\u00f3ber 11-\u00e9n vas\u00e1rnap egy csal\u00e1di nap keret\u00e9ben eleven\u00edtj\u00fck fel a boldog b\u00e9keid\u0151k k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi hangulat\u00e1t a D\u00e9ri M\u00fazeumban. C\u00edvisek cs\u00e9sz\u00e9vel c\u00edmmel vet\u00edtett k\u00e9pes el\u0151ad\u00e1st hallgathatnak meg az \u00e9rdekl\u0151d\u0151k a korszak k\u00e1v\u00e9h\u00e1zi etikettj\u00e9r\u0151l, a debreceni f\u00e9rfiak \u00e9s n\u0151k t\u00e1rsas\u00e1gi szok\u00e1sair\u00f3l. \u00c9remb\u00f6rze keret\u00e9n bel\u00fcl bemutatjuk a korabeli fizet\u0151eszk\u00f6z\u00f6ket, Ferenc J\u00f3zsefhez k\u00f6thet\u0151 eml\u00e9k\u00e9rmeket, kit\u00fcntet\u00e9seket. A rendezv\u00e9ny ingyenes, \u00edgy minden \u00e9rdekl\u0151d\u0151t szeretettel v\u00e1runk.<\/p>\n\n\n\n

A dualizmus uralkod\u00f3ja 140 \u00e9ve \u0151sszel tett l\u00e1togat\u00e1st Debrecenben, ennek eml\u00e9k\u00e9\u00fcl v\u00e1lasztottuk L\u00f6vkovits Art\u00far bronz eml\u00e9k\u00e9rm\u00e9t a H\u00f3nap \u00c9rm\u00e9nek.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\n
\n

<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

El\u0151lap: I. Ferenc J\u00f3zsef cs\u00e1sz\u00e1r \u00e9s magyar kir\u00e1ly jobbra fordul\u00f3, bab\u00e9r\u00e1gakon nyugv\u00f3 mellk\u00e9pe 
K\u00f6rirata: EML\u00c9K \u0150 FELS\u00c9GE L\u00c1TOGAT\u00c1S\u00c1RA SZABAD KIR\u00c1LYI DEBRECZEN V\u00c1ROS\u00c1BAN
H\u00e1tlap: Debrecen v\u00e1ros c\u00edmere
K\u00f6rirata: 1890 SZEPTEMBER 12 \u00c9N.
Bronz, f\u00fclezett.
Ltsz.: Sz.1906.1195.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n","_et_gb_content_width":""},"categories":[41,39],"tags":[70,65,68,61,92],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/164"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/9"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=164"}],"version-history":[{"count":13,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/164\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1364,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/164\/revisions\/1364"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/165"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=164"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=164"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=164"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}