{"id":1606,"date":"2023-06-27T15:54:16","date_gmt":"2023-06-27T13:54:16","guid":{"rendered":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1606"},"modified":"2023-06-27T15:55:37","modified_gmt":"2023-06-27T13:55:37","slug":"mit-rejt-a-cehlada","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1606","title":{"rendered":"Mit rejt a c\u00e9hl\u00e1da?"},"content":{"rendered":"\n
\n

2023. j\u00fanius 24-\u00e9n, szombaton, a M\u00fazeumok \u00c9jszak\u00e1j\u00e1n tekintheti meg el\u0151sz\u00f6r a nagyk\u00f6z\u00f6ns\u00e9g a D\u00e9ri M\u00fazeum meg\u00fajul\u00f3 helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, a C\u00edvisek vil\u00e1g\u00e1t<\/em>. A k\u00f6vetkez\u0151kben az \u00faj r\u00e9szegys\u00e9gek kur\u00e1torainak \u00edr\u00e1sait olvashatj\u00e1k egy-egy kiemelt t\u00e1rgyr\u00f3l. <\/p>\n<\/blockquote>\n\n\n\n

Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin<\/p>\n\n\n\n

A helyt\u00f6rt\u00e9neti ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sor\u00e1n a l\u00e1togat\u00f3 gyakran tal\u00e1lkozhat c\u00e9hl\u00e1d\u00e1val, mint ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rggyal. \u00c1ltal\u00e1ban z\u00e1rt \u00e1llapotban l\u00e1that\u00f3, egy-egy mesters\u00e9get bemutatva, olykor a helyi b\u00fatorm\u0171v\u00e9szetet dics\u00e9rve.[1]<\/a> A C\u00edvisek vil\u00e1ga<\/em> ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sban viszont nyitott form\u00e1ban jelenik meg a c\u00e9hl\u00e1da, amellyel a c\u00e9h, a c\u00e9hk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g szerep\u00e9re k\u00edv\u00e1njuk felh\u00edvni a figyelmet. Emellett a c\u00e9lunk ezzel az is, hogy a kor\u00e1bbi ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sok sor\u00e1n megjelent, szerepelt, l\u00e1tott t\u00e1rgyakat m\u00e1s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9ssel, \u00fajszer\u0171 szeml\u00e9ltet\u00e9ssel mutassuk be a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9gnek.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Ker\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9hl\u00e1da, 1779. a Megmarad\u00e1s v\u00e1rosa – A szabads\u00e1g \u00e1ra<\/em> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9gben<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A Megmarad\u00e1s v\u00e1rosa \u2013 A szabads\u00e1g \u00e1ra<\/em> c. ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g arra a k\u00e9rd\u00e9sre keresi a v\u00e1laszt, hogy Debrecen a legzivatarosabb id\u0151szakban, a h\u00e1rom r\u00e9szre szakadt Magyar Kir\u00e1lys\u00e1g idej\u00e9n minek k\u00f6sz\u00f6nhette megmarad\u00e1s\u00e1t? Hogyan boldogult az ad\u00f3z\u00e1sok, sarcok vil\u00e1g\u00e1ban, mik\u00e9nt \u00e9lte t\u00fal a fosztogat\u00e1sokat, t\u00e1mad\u00e1sokat, a j\u00e1rv\u00e1nyokat \u00e9s a t\u0171zv\u00e9szeket? Ugyanis a sok megpr\u00f3b\u00e1ltat\u00e1s dac\u00e1ra ezt a k\u00f6zel 150-200 \u00e9vet a c\u00edvisv\u00e1ros aranykor\u00e1nak nevezik.<\/p>\n\n\n\n

T\u00f6bb t\u00e9nyez\u0151t lehet megeml\u00edteni, de fontos hangs\u00falyozni, hogy ezek egy\u00fcttesen, egym\u00e1st er\u0151s\u00edtve seg\u00edtett\u00e9k Debrecent a t\u00fal\u00e9l\u00e9sben \u00e9s \u00fajj\u00e1sz\u00fclet\u00e9sben. A v\u00e1rosi vezet\u00e9s, a vall\u00e1s mellett a v\u00e1ros gazdags\u00e1ga, kereskedelme \u00e9s k\u00e9zm\u0171ipara egyar\u00e1nt meghat\u00e1roz\u00f3 t\u00e9nyez\u0151nek bizonyult a fennmarad\u00e1sban. Ut\u00f3bbinak alapja a c\u00e9h, a c\u00e9hk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g volt, melynek erej\u00e9t \u00e9s szerep\u00e9t tal\u00e1n a c\u00e9hl\u00e1d\u00e1val lehet szeml\u00e9letesen \u00e9rz\u00e9keltetni.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

A c\u00e9hl\u00e1da egy c\u00e9h \u00e9let\u00e9ben az egyik legfontosabb t\u00e1rgyi kell\u00e9k volt, ebben tartott\u00e1k a c\u00e9h \u00e9rt\u00e9keit, mint p\u00e9ld\u00e1ul a c\u00e9hszab\u00e1lyzatot, kiv\u00e1lts\u00e1glevelet, jegyz\u0151k\u00f6nyvet, egy\u00e9b fontos iratokat, a pecs\u00e9tnyom\u00f3t, ez\u00fcsted\u00e9nyeit\/ poharait, s term\u00e9szetesen a p\u00e9nzt is. Gyakran rendelkezett rejtett fi\u00f3kkal. A c\u00e9hl\u00e1da a c\u00e9hk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00f6sszetart\u00f3 erej\u00e9t fejezte ki, sok esetben mag\u00e1t a c\u00e9het c\u00e9hl\u00e1da kifejez\u00e9ssel is illett\u00e9k. A nyitott c\u00e9hl\u00e1da pedig \u00fcnnep\u00e9lyes alkalmat jelentett, ilyenkor tisztess\u00e9ges \u00f6lt\u00f6z\u00e9kben, fedetlen f\u0151vel \u00e9s fegyvertelen\u00fcl lehetett megjelenni. B\u00fcntett\u00e9k \u00e9s tiltott\u00e1k az illetlen viselked\u00e9st \u00e9s besz\u00e9det. A nyitott c\u00e9hl\u00e1da el\u0151tt zajlott valamennyi szertart\u00e1s (pl. c\u00e9hmester v\u00e1laszt\u00e1s, inasfelszabad\u00edt\u00e1s\u2026 stb.), \u00e9s az egym\u00e1s k\u00f6z\u00f6tti peres \u00fcgyeket is itt rendezt\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201ea Cz\u00e9hbeli gy\u00fclekezetben v\u00e9tettess\u00e9k fel, mely alkalmatoss\u00e1ggal mind a panaszt t\u00e9v\u0151, mind a panaszlott f\u00e9l, \u00fcl\u0151 sz\u00e9keikr\u0151l fel kelljenek, s a Cz\u00e9h l\u00e1da mell\u00e9 alv\u00e1n, a dolgot tisztess\u00e9gesenn \u00e9s illend\u0151k\u00e9pen terjessz\u00e9k el\u0151\u201d<\/em><\/p>\nKer\u00e9kgy\u00e1rt\u00f3 c\u00e9h artikulusai 1828., 40. cikkely. Id\u00e9zi: P. Szalai Em\u0151ke: Debreceni c\u00e9hl\u00e1d\u00e1k. In: Dank\u00f3 Imre \u2013 M\u00f3dy Gy\u00f6rgy \u2013 Ujv\u00e1ry Zolt\u00e1n (szerk.): A Debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00c9vk\u00f6nyve 1979. Debrecen, 1981. 118.<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

A fentiek mellett a c\u00e9hl\u00e1da m\u00e1s szimbolikus jelent\u0151s\u00e9ggel is b\u00edr. A c\u00e9hekben uralkod\u00f3 szigor\u00fa el\u0151\u00edr\u00e1sok, norm\u00e1k tulajdonk\u00e9ppen visszak\u00f6sz\u00f6ntek a korabeli Debrecen mindennapjainak szok\u00e1saiban, purit\u00e1n erk\u00f6lcseiben, melyeket a v\u00e1rosi vezet\u00e9s \u00e9s a reform\u00e1tus vall\u00e1s alak\u00edtott ki. Ezek visszak\u00f6sz\u00f6nnek a c\u00e9h \u00e9let\u00e9ben is, melyeket a c\u00e9hszab\u00e1lyzat, artikulus r\u00f6gz\u00edtett. Az artikulusok megbecs\u00fclts\u00e9g\u00e9t jelzi az, hogy bek\u00f6t\u00e9s\u00fck k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151mesterek \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9ntek, k\u00f6z\u00fcl\u00fck sz\u00e1mos darab iparm\u0171v\u00e9szeti jelent\u0151s\u00e9ggel rendelkezik. Az \u00f6tv\u00f6s\u00f6k c\u00e9hszab\u00e1lyzata p\u00e9ld\u00e1ul \u2013 amely egykor\u00fa m\u00e1solatban maradt fenn \u2013 aranyozott sz\u00edn\u0171, barnab\u0151rbe bor\u00edtott fat\u00e1bl\u00e1s k\u00f6t\u00e9ssel ell\u00e1tott dokumentum. M\u00e1r maguk az el\u0151\u00edr\u00e1sok is utalnak a fentebb eml\u00edtett t\u00e9nyez\u0151k fontoss\u00e1g\u00e1ra, p\u00e9ld\u00e1ul a 34. cikkely a vall\u00e1s, az egyh\u00e1z meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9t id\u00e9zi meg:<\/p>\n\n\n\n

\u201eTov\u00e1bb\u00e1 mi\u00e9rt hogy az \u00faristen azokat szokta meg\u00e1ldani, az kik \u0151 fels\u00e9g\u00e9t tiszt\u00f6lik \u00e9s az \u0151 anyaszentegyh\u00e1z\u00e1t el\u0151seg\u00edtik, annak ok\u00e1\u00e9rt v\u00e9gezt\u00fck ezt, hogy az be\u00e1ll\u00f3 p\u00e9nznek, tudniillik az ide fel megmondott nyolcz forintnak harmadr\u00e9sze az ecclesi\u00e1hoz j\u00e1rjon \u00e9s k\u00e9t r\u00e9sze az c\u00e9hnek maradjon\u2026\u201d<\/em><\/p><\/blockquote><\/figure>\n\n\n\n

Vagyis benne van az, hogy a kitart\u00e1st, a j\u00f3 erk\u00f6lcs\u00f6t \u00e9s magaviseletet az Isten elismeri, meglesz a m\u00e9lt\u00f3 jutalom \u00e9rte a k\u00e9s\u0151bbiekben. Debrecen eset\u00e9ben mindez a kiv\u00e1lasztott k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g \u00e9rzet\u00e9vel t\u00e1rsult.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

2023. \u00e1prilis 11-\u00e9n, a v\u00e1ros napj\u00e1n a k\u00f6z\u00f6ns\u00e9g betekint\u00e9st nyerhetett a C\u00edvisek vil\u00e1ga ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sba a 7 t\u00e1rgy \u2013 7 t\u00f6rt\u00e9net<\/em> rendezv\u00e9ny\u00e9n keret\u00e9n bel\u00fcl, ahol a r\u00e9szegys\u00e9gek kur\u00e1tor muzeol\u00f3gusai mes\u00e9ltek egy-egy ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si t\u00e1rgyon kereszt\u00fcl az egys\u00e9g t\u00e9m\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s \u00fczenet\u00e9r\u0151l. Ennek sor\u00e1n az \u00f6tv\u00f6s c\u00e9h c\u00e9hl\u00e1d\u00e1ja \u00e9s artikulusa ker\u00fclt bemutat\u00e1sra, amelyek egy\u00fattal a legkor\u00e1bbi c\u00e9hes t\u00e1rgyi eml\u00e9kek k\u00f6z\u00e9 tartoznak. A c\u00e9hszab\u00e1lyzat 1600-b\u00f3l sz\u00e1rmazik, m\u00edg a c\u00e9hl\u00e1da 17. sz\u00e1zadb\u00f3l val\u00f3. B\u00e1r egyszer\u0171, d\u00edsz\u00edtetlen megjelen\u00e9s\u0171 \u2013 nincs felirat, s \u00e1br\u00e1zol\u00e1s rajta \u2013, a kem\u00e9nyf\u00e1b\u00f3l kialak\u00edtott szerkezet, rejtett rekeszeivel \u00e9s fi\u00f3kjaival egy\u00fctt m\u00e9gis a debreceni b\u00fatorm\u0171vess\u00e9g meghat\u00e1roz\u00f3 darabj\u00e1nak, t\u00edpus\u00e1nak sz\u00e1m\u00edt. Kulcspajzs\u00e1nak kialak\u00edt\u00e1sa figyelemre m\u00e9lt\u00f3, empire jelleg\u0171. Az \u00f6tv\u00f6s c\u00e9h a korszakban Debrecen egyik legjelent\u0151sebb c\u00e9h\u00e9nek sz\u00e1m\u00edtott. Term\u00e9keivel sokszor seg\u00edtette a v\u00e1rost a sarcok \u00e9s ad\u00f3k kifizet\u00e9s\u00e9ben \u2013 gondoljunk csak p\u00e9ld\u00e1ul a fejedelmeknek \u00e9s m\u00e1s uralkod\u00f3knak aj\u00e1nd\u00e9kozott d\u00edszfegyverekre, d\u00edszed\u00e9nyekre. Emellett tagjai k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bben rendszerint bet\u00f6lt\u00f6ttek valamilyen tiszts\u00e9get a v\u00e1rosi vezet\u00e9sben szen\u00e1tork\u00e9nt vagy esk\u00fcdtb\u00edr\u00f3k\u00e9nt. S\u0151t f\u0151b\u00edr\u00f3 is ker\u00fclt ki soraikb\u00f3l Szegedi G\u00e1sp\u00e1r szem\u00e9ly\u00e9ben, aki 1644-ben \u00e1llt a v\u00e1ros \u00e9l\u00e9n.<\/p>\n\n\n\n

\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n
Az \u00f6tv\u00f6s c\u00e9h c\u00e9hl\u00e1d\u00e1ja (17. sz\u00e1zad) \u00e9s artikulusa (1600)<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Ugyancsak sz\u00e1mos \u00e9rdekess\u00e9ggel szolg\u00e1l a fentebb eml\u00edtett t\u00e1rgyak beker\u00fcl\u00e9se is: a l\u00e1d\u00e1ra Zoltai Lajos bukkant r\u00e1 1906-ban egy Csokona utcai lak\u00e1sban. A tulajdonos, L\u0151rincs\u00e1k L\u00e1szl\u00f3 \u00f6zvegye volt. L\u0151rincs\u00e1k L\u00e1szl\u00f3 a 19. sz\u00e1zad v\u00e9g\u00e9n neves aranym\u0171vese, \u00e9kszer\u00fczlete \u00e9s m\u0171helye a Sz\u00e9chenyi utcai Degenfeld-h\u00e1zban volt tal\u00e1lhat\u00f3. Ismertebb munk\u00e1ja k\u00f6z\u00e9 tartozik a Kossuth utcai reform\u00e1tus Verestemplom ez\u00fcst keresztel\u0151t\u00e1lja 1886-b\u00f3l. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az utols\u00f3 c\u00e9hmesterek csal\u00e1djait\u00f3l szerezhette meg ezeket a t\u00e1rgyakat L\u0151rincs\u00e1k L\u00e1szl\u00f3. A t\u00f6rt\u00e9net szomor\u00fas\u00e1ga az, hogy csak a c\u00e9hl\u00e1da, illetve m\u00e1shonnan az artikulus ker\u00fclt el\u0151, a t\u00f6bbi c\u00e9hes anyag \u00e9s t\u00e1rgy az id\u0151k sor\u00e1n elkall\u00f3dott:<\/p>\n\n\n\n

\n

\u201emegfelel\u0151 hat\u00f3s\u00e1gi ellen\u0151rz\u00e9s \u00e9s int\u00e9zked\u00e9s hi\u00e1ny\u00e1ban mag\u00e1ntulajdonn\u00e1 lett; lasank\u00e9nt sz\u00e9tsz\u00f3r\u00f3dott, hasznavehetetlennek v\u00e9lt lim-lomk\u00e9nt elpusztult. A c\u00e9h iratt\u00e1r\u00e1nak, jegyz\u0151- \u00e9s sz\u00e1mad\u00f3k\u00f6nyveinek elkall\u00f3d\u00e1s\u00e1t sajn\u00e1ljuk a legjobban.\u201d<\/em><\/p>\n(Zoltai Lajos: \u00d6tv\u00f6s\u00f6k \u00e9s \u00f6tv\u00f6sm\u0171vek Debrecenben. Adal\u00e9kok a debreceni \u00f6tv\u00f6ss\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9hez. Debrecen, 1937. 46.)<\/cite><\/blockquote>\n\n\n\n

Ez is mutatja, illetve a ki\u00e1ll\u00edt\u00e1ssal is szeretn\u00e9nk az \u00fczenni, hogy fontos a hagyom\u00e1nyok, eml\u00e9kek \u00e9s t\u00e1rgyi \u00e9rt\u00e9kek meg\u0151rz\u00e9se, \u00e1tad\u00e1sa, hogy a m\u00faltat az ut\u00f3kor is megismerhesse.<\/p>\n\n\n\n

\n\n\n\n

[1]<\/a> A debreceni asztalos c\u00e9hn\u00e9l p\u00e9ld\u00e1ul sok\u00e1ig a remekvizsga t\u00e1rgya volt a c\u00e9hl\u00e1da elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se, illetve megtervez\u00e9se, az asztalos mesterrajzokon is rendszerint felt\u0171nik a c\u00e9hl\u00e1da.<\/p>\n\n\n\n

<\/p>\n\n\n\n

Irodalomjegyz\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n