{"id":1261,"date":"2023-05-16T11:41:54","date_gmt":"2023-05-16T09:41:54","guid":{"rendered":"http:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1261"},"modified":"2023-05-17T10:20:51","modified_gmt":"2023-05-17T08:20:51","slug":"a-patikus-konyvtara","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1261","title":{"rendered":"A patikus k\u00f6nyvt\u00e1ra"},"content":{"rendered":"\n

K\u00f6nyvek a meg\u00fajul\u00f3 Arany Egyszarv\u00fa patika \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1si egys\u00e9g\u00e9nek k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1b\u00f3l<\/strong><\/p>\n\n\n\n

Szerz\u0151: Korompai Bal\u00e1zs<\/p>\n\n\n\n

Fot\u00f3k: mag\u00e1ngy\u0171jtem\u00e9ny, D\u00e9ri M\u00fazeum<\/p>\n\n\n\n

Digit\u00e1lis ut\u00f3munka: Luk\u00e1cs Tiham\u00e9r<\/p>\n\n\n\n

Ha napjaink Debrecen\u00e9ben keress\u00fck az Arany Egyszarv\u00fa patik\u00e1t, akkor m\u00e1r csak nyomait tal\u00e1lhatjuk. Azt az \u00e9p\u00fcletet, melyben 1852-ig m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, 1966-ban lebontott\u00e1k. Hely\u00e9n \u00e9p\u00fcl a V\u00e1rosh\u00e1za m\u00f6g\u00f6tti m\u00e9lygar\u00e1zs. A Sas utca-Nagy Cegl\u00e9d (ma Kossuth) utca sark\u00e1n m\u00e9g n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt is patika m\u0171k\u00f6d\u00f6tt, ott, ahov\u00e1 1852 ut\u00e1n \u00e1tk\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az Arany Egyszarv\u00fa. M\u00e1ra ez is bez\u00e1rt. Azonban a V\u00e1rosi, majd D\u00e9ri M\u00fazeum \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1saiban mindig \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egys\u00e9gben mutatkozhatott be az Arany Egyszarv\u00fa patika, k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en Rotschnek Emil nagylelk\u0171 aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1nak. A C\u00edvisek vil\u00e1ga<\/em> c\u00edmmel meg\u00fajul\u00f3 \u00e1lland\u00f3 ki\u00e1ll\u00edt\u00e1sunkban is \u00f6n\u00e1ll\u00f3an, \u00e1m az eddigiekt\u0151l elt\u00e9r\u0151 bemutat\u00e1sban v\u00e1rja majd tov\u00e1bbra is a l\u00e1togat\u00f3kat.<\/p>\n\n\n\n

Az al\u00e1bbiakban olyan k\u00f6nyveket mutatunk be, amelyek ak\u00e1r egy patikus k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1ban is megtal\u00e1lhat\u00f3ak lehettek.<\/p>\n\n\n\n

H\u00e1zi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s orvoss\u00e1gok<\/em><\/p>\n\n\n\n

N\u00e9gy bord\u00e1ra f\u0171z\u00f6tt, kem\u00e9nyt\u00e1bl\u00e1s b\u0151rk\u00f6t\u00e9sben, gerinc\u00e9n c\u00edmk\u00e9vel. A b\u0151rk\u00f6t\u00e9s igen haszn\u00e1lt \u00e1llapotban, szakadt, sz\u00far\u00e1gta. A gerincen vaknyom\u00e1sos n\u00f6v\u00e9nyi mint\u00e1k. A k\u00f6nyvtest hi\u00e1nyos, a c\u00edmlap \u00e9s a k\u00f6tet utols\u00f3 lapja hi\u00e1nyzik. A k\u00f6t\u00e9st\u00e1bla bels\u0151 oldalain, el\u0151l \u00e9s h\u00e1tul ceruz\u00e1s bejegyz\u00e9sek, n\u00e9vbe\u00edr\u00e1s: Kern Anna \u00e9s matematikai m\u0171veletek olvashat\u00f3k \u00e9s l\u00e1that\u00f3k. A kicsi k\u00f6tetet l\u00e1that\u00f3an rengeteget haszn\u00e1lt\u00e1k, olvast\u00e1k, forgatt\u00e1k. A lapok sz\u00e9lei t\u00f6redezettek, kopottak, piszkosak, de sz\u00f6veghi\u00e1nyt nem okoznak. Els\u0151 kiad\u00e1sa 1761-b\u0151l ismert Kolozsv\u00e1rott. A teljes c\u00edm k\u00f6vetkez\u0151 volt: Sz\u00e9p \u00e1itatos k\u00fcl\u00f6mb-k\u00fcl\u00f6mbf\u00e9le Magyar versek, Mellyeket m\u00e1s t\u00f6bb szerzetes foglalatoss\u00e1gi k\u00f6z\u00f6tt, egykor s m\u00e1skor irogatott, most pedig n\u00e9mely k\u00f6z\u00f6ns\u00e9ges H\u00e1zi-orvoss\u00e1gokkal egy\u00fctt Nemes \u00e9s Privilegiumos J\u00e1sz-Ap\u00e1ti v\u00e1ross\u00e1nak Istenes k\u00f6lts\u00e9g\u00e9vel kinyomtattatott Fr. Juh\u00e1sz M\u00e1t\u00e9, Serafikus Szent Ferencz Minorita Conventualis szerzet\u00e9b\u0151l val\u00f3 \u00c1ldoz\u00f3 Pap.<\/em> A c\u00edm alapj\u00e1n a szerz\u0151 Juh\u00e1sz M\u00e1t\u00e9 ferences szerzetes volt. Versei nem hagytak m\u00e9ly nyomot a magyar irodalomt\u00f6rt\u00e9netben, de a H\u00e1zi k\u00fcl\u00f6n\u00f6s orvoss\u00e1gok<\/em> t\u00f6bb kiad\u00e1st is meg\u00e9lt, 1763-ban, 1768-ban, 1773-ban \u00e9s 1785-ben is. Ezt a k\u00f6tetet Nagy Iv\u00e1n az Irodalomt\u00f6rt\u00e9neti K\u00f6zlem\u00e9nyek<\/em>ben \u00edgy jellemezte 1893-ban: Ez az \u00f6t\u00f6dik r\u00e9sz, mely bet\u00fcrendben a kuruzsl\u00e1ssal rokon orvosi tan\u00e1csokat tartalmaz, nem is tartozn\u00e9k a verses gy\u0171jtem\u00e9nyhez, ha csak a k\u00f6nyvet mint a szerz\u0151 \u00f6sszes m\u0171veinek kiad\u00e1s\u00e1t nem akarjuk tekinteni. \u00c9s r\u00f6viden csak annyit jegyz\u00fcnk meg r\u00f3la, hogy a verses n\u00e9gy r\u00e9szn\u00e9l ez volt a kap\u00f3sabb, mert m\u00e9g a szerz\u0151 hal\u00e1la ut\u00e1n is ez 1773. \u00e9s 1785-ben kolozsv\u00e1ri k\u00fcl\u00f6n ut\u00e1nnyomatokban r\u00e9szes\u00fclt.<\/em> Ezt, a kuruzsl\u00e1ssal rokon orvosi tan\u00e1csokat al\u00e1t\u00e1masztja, ha beleolvasunk a Hagym\u00e1z<\/em>r\u00f3l (a. m. t\u00edfusz) \u00edrtakba: V\u00e9gy kender mag olajt, kend meg a\u2019 test\u00e9t, el-nem hatalmazhatik az emberen. vagy: A Lesty\u00e1n gy\u00fckeret igen er\u0151s borban meg kel f\u0151zni, \u2019s egy leped\u0151t bel\u00e9 m\u00e1rtani, \u00e9s abban a\u2019 leped\u0151ben mez\u00edtelen tartani, \u2019s le-fektetni, hogy izzadgyon. \u2026<\/em><\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6tet \u00e1llapota igazolja F\u00f6ldi J\u00e1nos (1755\u20131801), a Hajd\u00faker\u00fclet f\u0151orvosa gondolatait, aki egyik orvosi k\u00f6r\u00fatj\u00e1r\u00f3l sz\u00f3l\u00f3 jelent\u00e9s\u00e9ben arr\u00f3l panaszkodott, hogy mennyit kell harcolnia a babonas\u00e1ggal, a kuruzsl\u00e1ssal, a javasasszonyokkal. Nem lehet v\u00e9letlen, hogy az 1761-es els\u0151 kiad\u00e1s ut\u00e1n m\u00e9g sok alkalommal \u00fajranyomt\u00e1k \u00e9s kiadt\u00e1k. A tov\u00e1bbi kiad\u00e1sok sz\u00f6veg\u00e9ben v\u00e1ltozatlanok, de t\u00f6rdel\u00e9s\u00fck, oldalsz\u00e1muk, d\u00edsz\u00edt\u00e9s\u00fck elt\u00e9r\u0151. A c\u00edmlap hi\u00e1ny\u00e1ban tov\u00e1bbi kutat\u00e1st ig\u00e9nyel majd k\u00f6tet\u00fcnk kiad\u00e1si id\u0151pontj\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyvecske m\u00fazeumba ker\u00fcl\u00e9se is igen \u00e9rdekes, hiszen 1984-ben aj\u00e1nd\u00e9kozta Makl\u00e1ri Tibor k\u00f6nyvt\u00e1runknak. Makl\u00e1ri Tibor \u00e1sv\u00e1nygy\u0171jt\u0151 volt Debrecenben \u00e9s szint\u00e9n a D\u00e9ri M\u00fazeumnak aj\u00e1nd\u00e9kozta k\u00e9s\u0151bb \u00e1sv\u00e1nygy\u0171jtem\u00e9nye kiemelked\u0151 darabjait. Ez\u00e9rt 1996-ban Pro Museo D\u00e9ri kit\u00fcntet\u00e9st kapott. \u00cdgy m\u00e1r komoly debreceni vonatkoz\u00e1sa is van a k\u00f6tetnek.<\/p>\n\n\n\n

Az aukci\u00f3s eredm\u00e9nyeket b\u00f6ng\u00e9szve azt tal\u00e1ljuk, hogy 2011-ben egy 1768-as kiad\u00e1s\u00e1t, b\u00e1r ahogy a besz\u00e1mol\u00f3ban fogalmaznak: nem nevezhet\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges ritkas\u00e1gnak, <\/em>45 ezres kiki\u00e1lt\u00e1sr\u00f3l indulva 80 ezer forinton \u00fct\u00f6ttek le.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6vetkez\u0151 k\u00f6tet\u00fcnk is jogosan tart ig\u00e9nyt a ritkas\u00e1g-k\u00fcl\u00f6nlegess\u00e9g besorol\u00e1sra. \u00d6nmag\u00e1ban a k\u00f6tet tal\u00e1n nem, mert szerencs\u00e9re \u2013 b\u00e1r ezt a szerz\u0151k nem \u00edgy l\u00e1tt\u00e1k – rengeteg p\u00e9ld\u00e1ny maradt fenn bel\u0151le. Z\u00f6ld pap\u00edrk\u00f6t\u00e9ses, gerinc\u00e9n v\u00f6r\u00f6s c\u00edmke arany felirattal, kopott, gerinc\u00e9n\u00e9l szakadt p\u00e9ld\u00e1ny. C\u00edmlapj\u00e1n korabeli tulajdonos leh\u00fazott n\u00e9vbe\u00edr\u00e1sa: V\u00e9gh vagy V\u00edgh Istv\u00e1n mk. Lapjai \u00e9pek, v\u00e9gig olvashat\u00f3, \u00e1m k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 foltok sok helyen el\u0151fordulnak. A 250. oldalig a lapsz\u00e9len egybef\u00fcgg\u0151, sz\u00e9lr\u0151l indul\u00f3 \u00e1z\u00e1snyom l\u00e1that\u00f3 v\u00e1ltakoz\u00f3 kiterjed\u00e9sben. Ez annak f\u00e9ny\u00e9ben lehet \u00e9rdekes, hogy a k\u00f6tetekb\u0151l visszamaradt p\u00e9ld\u00e1nyokat egy nedves pinc\u00e9ben t\u00e1rolt\u00e1k. Ez a folt is ennek lehet bizony\u00edt\u00e9ka. A 306\u2013307. oldalak k\u00f6zt egy n\u00f6v\u00e9nypr\u00e9sel\u00e9s okozta folt miatt h\u00e1rom sorban r\u00f6vid sz\u00f6veghi\u00e1ny l\u00e1that\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny sz\u00f3t \u00e9s bet\u0171t \u00e9rintve. A folt eg\u00e9szen a 334. oldalig k\u00f6vethet\u0151 a k\u00f6tetben. A 340\u2013341. oldal k\u00f6z\u00f6tt apr\u00f3 n\u00f6v\u00e9nyi pr\u00e9selm\u00e9ny. 370\u2013390. oldalak k\u00f6zt is s\u00e1rg\u00e1s folt. A 424\u2013456. oldalak k\u00f6zt is n\u00f6v\u00e9nypr\u00e9sel\u00e9s miatti s\u00e1rg\u00e1s folt van a lapok als\u00f3 fele k\u00f6zep\u00e9n. Az 506\u2013507. oldalak k\u00f6zt ism\u00e9t n\u00f6v\u00e9nypr\u00e9sel\u00e9s okozta r\u00f6vid sz\u00f6veghi\u00e1ny \u00e9s a folt az 530. oldalig l\u00e1that\u00f3. A 601\u2013608 oldalakon tal\u00e1lhat\u00f3 Index Generum minden t\u00e9tele fekete \u00e9s v\u00f6r\u00f6s ceruz\u00e1val jelzett. A fentiek arra utalnak, hogy valaki akt\u00edvan haszn\u00e1lta a k\u00f6tetet.<\/p>\n\n\n\n

Di\u00f3szegi S\u00e1muel Debreczeni Pr\u00e9dik\u00e1tor \u00e9s Fazekas Mih\u00e1ly F\u0151 Hadnagy Magyar F\u0171v\u00e9sz k\u00f6nyv<\/em>\u00e9r\u0151l van sz\u00f3, mely Debrecenben jelent meg 1807-ben. Azonban ebben a k\u00f6tetben van valami, ami egyediv\u00e9, unik\u00e1liss\u00e1 teszi. Ennek azonban kicsit hosszabb a t\u00f6rt\u00e9nete, de \u00e9rdemes sz\u00e1nni r\u00e1 n\u00e9h\u00e1ny pillanatot. Volt egy \u00e9lelmes k\u00f6nyves ember az 1960-as \u00e9vekben, aki gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9b\u0151l lek\u00f6z\u00f6ltetett 1962-ben a Magyar K\u00f6nyvszeml\u00e9<\/em>ben n\u00e9h\u00e1ny eml\u00e9kexlibrist. Ezt minden bizonnyal megl\u00e1tta a D\u00e9ri M\u00fazeum is \u00e9s m\u00e1r siker\u00fclt is eladni 600 forint\u00e9rt, ami akkor komoly \u00f6sszeg volt. De mi is ez a k\u00fcl\u00f6nleges eml\u00e9kexlibris? Arady K\u00e1lm\u00e1n \u00edgy \u00edrt r\u00f3la a R\u00e9gi magyar eml\u00e9kexlibrisek c. k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben: Lehetetlen bizonyos megillet\u0151d\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl szeml\u00e9ln\u00fcnk FAZEKAS Istv\u00e1n di\u00f3szegi pr\u00e9dik\u00e1tor egyetlen p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00e9sz\u00fclt exlibris\u00e9t, amit h\u0151n szeretett b\u00e1tyj\u00e1nak, FAZEKAS Mih\u00e1ly (1766\u20141828) ny. f\u0151hadnagynak, a Ludas Matyi \u00edr\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a debreceni f\u00fcv\u00e9szk\u00f6nyv t\u00e1rsszerz\u0151j\u00e9nek adom\u00e1ny\u00e1b\u00f3l b\u00edrt Magyar f\u00fcv\u00e9sz k\u00f6nyv (Debrecen, 1807) p\u00e9ld\u00e1ny\u00e1ba ragasztott be. V\u00e9konyp\u00e9nz\u0171 ember l\u00e9v\u00e9n, k\u00f6lts\u00e9gesebb exlibrisre nem tellett kedves b\u00e1tyja eml\u00e9k\u00e9t nagy becsben tartott k\u00f6nyv\u00e9ben m\u00e9gis meg akarv\u00e1n \u00f6r\u00f6k\u00edteni ez\u00e9rt egy sz\u00e9p\u00edr\u00f3val, bizonyos T\u00d3TH S\u00e1muellel k\u00e9sz\u00edttetett k\u00f6nyvjegyet, amelynek sz\u00e9p kalligrafi\u00e1ja szinte r\u00e9zmetszetnek hat. V\u00e9kony vonal keretelte 79×98 mm rombuszalak\u00fa t\u00e9rben 9 sor sz\u00f6veg: \u201eCs. K. F\u0151 Hadnagy | FAZEKAS MIH\u00c1LY \u00darnak, | NSzK. Debreczen V\u00e1rosa’ Esk\u00fcdtj\u00e9nek | \u00e9s Fundualis Perceptor\u00e1nak, | mint kedves B\u00e1tty\u00e1nak | aj\u00e1nd\u00e9k\u00e1b\u00f3l b\u00edrja | Fazekas Istv\u00e1n | Di\u00f3szegi Predik. | 1824.” A sz\u00e9p\u00edr\u00f3 a keret jobb als\u00f3 sz\u00e9l\u00e9n jelezte m\u0171v\u00e9t: ,,Scr. Sam. T\u00f3th m. propr.” Ut\u00e1na vakar\u00e1s nyoma, amelyb\u0151l egy nagy L vagy D (Debrecen?) m\u00e9g kivehet\u0151. <\/em>(Magyar K\u00f6nyvszemle<\/em>, 1962., 78. \u00e9vfolyam, 1. sz\u00e1m, 61\u201362. o.)<\/p>\n\n\n\n

A fenti le\u00edr\u00e1s m\u00e1r \u00e9rthet\u0151v\u00e9 teszi, hogy mi\u00e9rt rendk\u00edv\u00fcli ritkas\u00e1g ez a F\u0171v\u00e9sz k\u00f6nyv<\/em>. Azonban n\u00e9h\u00e1ny fontos dolog a fenti le\u00edr\u00e1sban nem pontos. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9retek k\u00e9rd\u00e9se! A rombusz ugyanis egyenl\u0151 oldal\u00fa n\u00e9gysz\u00f6g! Teh\u00e1t a 79×98 mm m\u00e9retadatok nem fedhetnek rombuszt. A rombuszforma keret val\u00f3s m\u00e9rete: 62×64 mm. Nem szab\u00e1lyos rombusz, mivel az oldalai nem egyenl\u0151ek. K\u00e9t oldala vastag, k\u00e9t oldala v\u00e9kony vonal. Az eml\u00e9kexlibris le\u00edr\u00e1s\u00e1ban v\u00e9kony vonal szerepel! Ha a m\u00e9retadat csak n\u00e9h\u00e1ny millim\u00e9terrel t\u00e9r el, az m\u00e9g esetleg a m\u00e9r\u00e9si hibahat\u00e1rba besz\u00e1m\u00edthat\u00f3. Itt azonban igen er\u0151s, t\u00f6bb centim\u00e9teres elt\u00e9r\u00e9s l\u00e1that\u00f3. Erre neh\u00e9z magyar\u00e1zatot tal\u00e1lni.<\/p>\n\n\n\n

A m\u00e1sik fontos k\u00e9rd\u00e9s az a c\u00edmlapon szerepl\u0151, \u00e1m leh\u00fazott n\u00e9vbe\u00edr\u00e1s: V\u00e9gh <\/em>vagy V\u00edgh Istv\u00e1n mk<\/em>. Amennyiben Fazekas Mih\u00e1ly aj\u00e1nd\u00e9kba adott egy k\u00f6nyvet, pontosabban egy saj\u00e1t maga \u00e1ltal \u00edrott k\u00f6nyvet, akkor felt\u00e9telezhet\u0151, hogy nem egy harmadik szem\u00e9ly k\u00f6nyv\u00e9t adta oda. Pedig ez a n\u00e9vbe\u00edr\u00e1s egy harmadik szem\u00e9lyt sejtet. Ez f\u0151leg annak ismeret\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, hogy sajn\u00e1latos m\u00f3don a F\u0171v\u00e9sz k\u00f6nyv<\/em>b\u0151l sok sz\u00e1z p\u00e9ld\u00e1ny maradt meg, mert nem volt r\u00e1 kereslet. Ez is m\u00e9g megv\u00e1laszoland\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s, tov\u00e1bbi kutat\u00e1st ig\u00e9nyel. A n\u00e9vbe\u00edr\u00e1sra tal\u00e1n v\u00e1laszt adhat, ha felt\u00e9telezz\u00fck, hogy Fazekas Istv\u00e1n birtok\u00e1b\u00f3l m\u00e1r kiker\u00fclve lett a k\u00f6tet V\u00e9gh vagy V\u00edgh Istv\u00e1n\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

A sz\u00e9p\u00edr\u00f3 jelzete sem egyezik m\u00e1r a le\u00edr\u00e1ssal, csak a Scr. Sam. T\u00f3th m.<\/em> olvashat\u00f3, azt\u00e1n val\u00f3ban vakar\u00e1s l\u00e1that\u00f3. Nagyon fontos k\u00e9rd\u00e9snek \u00e9rzem, hogy a k\u00f6zlem\u00e9ny szerz\u0151je egy\u00e9rtelm\u0171en egyetlen p\u00e9ld\u00e1nyban k\u00e9sz\u00fclt<\/em>nek \u00edrja le, valamint sz\u00e9p kalligrafi\u00e1ja szinte r\u00e9zmetszetnek hat<\/em>. A k\u00f6tetbe beragasztott lapon l\u00e9v\u0151 eml\u00e9kexlibris viszont biztosan nyomdai term\u00e9k, amihez valamilyen nyom\u00f3lemezt, d\u00facot kellett k\u00e9sz\u00edteni. Ebben az esetben nem besz\u00e9lhet\u00fcnk egyetlen p\u00e9ld\u00e1nyr\u00f3l, hisz a lemez \u00e9ppen a t\u00f6bbsz\u00f6ri el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1st szolg\u00e1lja. Pontosabb megfogalmaz\u00e1ssal egyetlen ismert p\u00e9ld\u00e1nya lehet Fazekas Istv\u00e1n eml\u00e9kexlibris\u00e9nek!<\/p>\n\n\n\n

A legnagyobb probl\u00e9ma viszont a Magyar K\u00f6nyvszeml\u00e9<\/em>ben megjelent le\u00edr\u00e1ssal kapcsolatban az, hogy Fazekas Mih\u00e1lynak nem volt \u00e9letben maradt fi\u00fatestv\u00e9re! Julow Viktor Fazekas-monogr\u00e1fi\u00e1j\u00e1b\u00f3l is ismerhetj\u00fck, hogy k\u00e9t fi\u00fatestv\u00e9re sz\u00fcletett, mindkett\u0151t Istv\u00e1n n\u00e9vre keresztelt\u00e9k, de kiskorukban meghaltak. Fazekas Istv\u00e1n \u00e9desapja, a szint\u00e9n Fazekas Istv\u00e1n ut\u00e1n lett di\u00f3szegi pr\u00e9dik\u00e1tor \u00e9s Julow munk\u00e1ja alapj\u00e1n unokatestv\u00e9re volt Fazekas Mih\u00e1lynak. \u00cdgy elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az eml\u00e9kexlibris soraiban olvashat\u00f3 mint kedves B\u00e1tty\u00e1nak <\/em>kifejez\u00e9s nem v\u00e9r szerinti testv\u00e9rt jelent, hanem rokoni fokot, eset\u00fcnkben unokab\u00e1ty. Czuczor-Fogarasi: Magyar nyelv sz\u00f3t\u00e1r\u00e1<\/em>ban (Pest, 1862) a b\u00e1tya kifejez\u00e9sn\u00e9l ezt \u00edrja: Szorosabb \u00e9rtelemben n\u00e1lunk id\u0151sebb atyafi, v\u00e9rrokon.<\/em> Ez alapj\u00e1n elfogadhat\u00f3nak t\u0171nik az aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1shoz k\u00e9sz\u00edtett eml\u00e9kexlibris sz\u00f6vegez\u00e9se. A n\u00e9v le\u00edr\u00e1sa is k\u00e9rd\u00e9seket vethet fel, hiszen, ha alaposan megn\u00e9zz\u00fck a Fazekas Istv\u00e1n n\u00e9vbe\u00edr\u00e1st, akkor felt\u0171nhet, hogy a keresztn\u00e9vb\u0151l hi\u00e1nyzik az s bet\u0171. Az I \u00e9s a t k\u00f6z\u00f6tt csak egy, a t sz\u00e1r\u00e1nak tetej\u00e9hez kapcsol\u00f3d\u00f3, alulr\u00f3l indul\u00f3 \u00edvelt vonald\u00edszt tal\u00e1lunk. Ez elt\u00e9r a sz\u00f6veg t\u00f6bbi s bet\u0171j\u00e9nek k\u00e9tf\u00e9le \u00edr\u00e1sk\u00e9p\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A le\u00edr\u00e1sban sem Arady K\u00e1roly, sem k\u00e9s\u0151bb Julow Viktor nem eml\u00edti, hogy a be\u00edrt n\u00e9v vagyis Fazekas Itv\u00e1n alatt tizenh\u00e1rom, elt\u00e9r\u0151 hossz\u00fas\u00e1g\u00fa \u00e9s egym\u00e1st\u00f3l is elt\u00e9r\u0151 t\u00e1vols\u00e1g\u00fa fekete vonal l\u00e1that\u00f3. Szokatlan megold\u00e1s mind az exlibrist, mind a le\u00edr\u00e1st k\u00e9sz\u00edt\u0151 r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A lelt\u00e1rk\u00f6nyvi bejegyz\u00e9s sem egy\u00e9rtelm\u0171 a k\u00f6tettel kapcsolatban, mert el\u0151sz\u00f6r k\u00f6nyvk\u00e9nt jegyezt\u00e9k be: 1 m\u0171 1 k\u00f6tetben 608 oldalon, ezt azonban \u00e9ppen Julow Viktor t\u00f6r\u00f6lte \u00e9s \u00e1ttette a f\u00e9nyk\u00e9p, egy\u00e9b anyag kateg\u00f3ri\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n

Az eml\u00e9kexlibris le\u00edr\u00e1sa, bemutat\u00e1sa elt\u00e9r megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban, st\u00edlus\u00e1ban, sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1ban Arady K\u00e1roly k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9ben a t\u00f6bbi exlibris\u00e9t\u0151l. Olyannak hat, mintha valaki a piacon a port\u00e9k\u00e1j\u00e1t dics\u00e9rn\u00e9. Ez annak f\u00e9ny\u00e9ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen \u00e9rdekes, hogy Arady K\u00e1roly f\u0151orvos m\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti diplom\u00e1val is rendelkezett, a magyar exlibris-t\u00f6rt\u00e9net legkiv\u00e1l\u00f3bb tud\u00f3sa volt, maga is t\u00f6bb t\u00edzezer lapos gy\u0171jtem\u00e9nnyel rendelkezett. Kozocsa S\u00e1ndor \u00edrt r\u00f3la nekrol\u00f3got a Magyar K\u00f6nyszeml\u00e9<\/em>ben 1965-ben. Nem tartom val\u00f3sz\u00edn\u0171nek, hogy az adott t\u00e9m\u00e1ban m\u00e9ly tud\u00e1ssal rendelkez\u0151 tud\u00f3s ilyen alapvet\u0151 hib\u00e1kat v\u00e9tene egy \u00e1ltala is l\u00e1tott t\u00e1rgy le\u00edr\u00e1s\u00e1val kapcsolatban. Ink\u00e1bb arr\u00f3l lehet sz\u00f3, hogy k\u00e9szen kapta a le\u00edr\u00e1st \u00e9s beemelte k\u00e9sz\u00fcl\u0151 k\u00f6zlem\u00e9ny\u00e9be, ellen\u0151rz\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl.<\/p>\n\n\n\n

A fenti probl\u00e9m\u00e1kra a k\u00f6tetet \u00e9rt\u00e9kess\u00e9, egyediv\u00e9 tev\u0151 eml\u00e9kexlibrissel kapcsolatban pillanatnyilag nem tudunk magyar\u00e1zatot tal\u00e1lni. Az \u00fcgyben \u00e9rdekeltek, \u00edgy Arady K\u00e1roly, Julow Viktor \u00e9s a gy\u0171jt\u0151 m\u00e1r halottak. Az azonban bizonyos, hogy az 1960-as \u00e9vekben viszonylag k\u00f6nnyen \u00e9s ar\u00e1nylag kev\u00e9s befektet\u00e9ssel lehetett r\u00e9gi k\u00f6nyvekhez hozz\u00e1jutni. Egy, esetleg ut\u00f3lag beragasztott eml\u00e9kexlibris pedig m\u00e1r komolyan megemelhette az adott k\u00f6tet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Egy helytelen\u00fcl(?) felvett m\u00e9retadat eset\u00e9ben nem is gondolhatn\u00e1nk, hogy eljuthatunk addig, hogy ez m\u00e1r hamis\u00edt\u00e1s! Hamis\u00edt\u00e1s? Korabeli a pap\u00edr, korabeli a nyomtat\u00e1s, korabeli a k\u00f6tet is, \u00e1m m\u00e9gis azt \u00e9rzem, hogy valami nem illik \u00f6ssze a t\u00f6rt\u00e9netben.<\/p>\n\n\n\n

Harmadik k\u00f6nyv\u00fcnk t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban a gy\u00f3gyszer\u00e9szethez, azon bel\u00fcl a gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek megismer\u00e9s\u00e9hez kapcsol\u00f3dhat. Egy 1830-ban, Pozsonyban megjelent m\u0171, f\u00e9lv\u00e1szon, pap\u00edrk\u00f6t\u00e9sesben, gerinc\u00e9n c\u00edmfelirattal, n\u00e9h\u00e1ny ceruz\u00e1s al\u00e1h\u00faz\u00e1ssal \u00e9s bejegyz\u00e9ssel. A szerz\u0151 Stephan Endlicher azaz Endlicher Istv\u00e1n. Munk\u00e1ja f\u0151 \u00e9rdeme a Jussieu-f\u00e9le n\u00f6v\u00e9nyrendszertan alkalmaz\u00e1sa, egy\u00e9bk\u00e9nt alig t\u00e9r el Lumnitzer 1791-ben megjelent k\u00f6nyv\u00e9t\u0151l.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6tet \u00e9rdekess\u00e9g\u00e9t az el\u0151z\u00e9klapon olvashat\u00f3 n\u00e9vbe\u00edr\u00e1s adja: Schuk J\u00f3sk\u00e1\u00e9<\/em>. A m\u0171 1952-ben ker\u00fclt a m\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be, a Numizmatikai T\u00e1rsulat helyi (vagyis debreceni) csoportja tulajdon\u00e1b\u00f3l, a Magyar R\u00e9g\u00e9szeti, M\u0171v\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s \u00c9remtani T\u00e1rsulat \u00e9rm\u00e9szeti csoportj\u00e1t\u00f3l. Schuk J\u00f3zsefk\u00e9nt \u00e9desap\u00e1t \u00e9s fi\u00e1t ismerhetj\u00fck Debrecen sz\u0171kebb k\u00f6rnyezet\u00e9b\u0151l. Az \u00e9desapa Veszpr\u00e9m v\u00e1rmegye f\u0151orvosa volt, majd az 1880-as \u00e9vekben telep\u00fcltek \u00e1t Hajd\u00fahadh\u00e1zra. Hajd\u00fa v\u00e1rmegye f\u0151orvosa lett, fia k\u00e9s\u0151bb az Isteni Gondvisel\u00e9s gy\u00f3gyszert\u00e1r tulajdonosa volt Hajd\u00fab\u00f6sz\u00f6rm\u00e9nyben. Id\u0151sebb Schuk J\u00f3zsef (1829\u20131913) az \u00fckap\u00e1m volt, ez\u00e9rt volt nagyon meglep\u0151 \u00e9s megd\u00f6bbent\u0151 a k\u00f6nyvt\u00e1ri polcr\u00f3l levett k\u00f6nyvet kinyitva az \u0151 n\u00e9vbe\u00edr\u00e1s\u00e1val tal\u00e1lkozni. Feltehet\u0151, hogy a k\u00f6tetben szerepl\u0151 be\u00edr\u00e1sok is t\u0151le sz\u00e1rmaznak. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a 481. oldalon kezd\u0151d\u0151 Index-hez f\u0171z\u00f6tt megjegyz\u00e9s: Kereszttel jegyzettek saj\u00e1t nemei a szerz\u0151nek, melyek Sadler \u00e9s Di\u00f3szegiben hi\u00e1nyzanak. <\/em>Sadler J\u00f3zsef a Nemzeti M\u00fazeum term\u00e9szetrajzi t\u00e1r\u00e1nak vezet\u0151je volt 1821-t\u0151l. 1825\u201326-ban jelent meg Flora Comitatus Pestiensis<\/em> c. munk\u00e1ja. Di\u00f3szegi S\u00e1muel eset\u00e9ben minden bizonnyal az 1813-ban megjelent Orvosi F\u0171v\u00e9sz k\u00f6nyv<\/em>re gondolt. Ebb\u0151l is levonhatjuk azt a k\u00f6vetkeztet\u00e9st, hogy szakirodalomban j\u00e1rtas ember forgatta Endlicher k\u00f6tet\u00e9t, azt \u00f6sszehasonl\u00edtotta kora m\u00e1s fontos szakkiadv\u00e1nyaival. A csal\u00e1di legend\u00e1rium szerint Schuk J\u00f3zsef igen sok k\u00f6nyvet, szakk\u00f6nyvet v\u00e1s\u00e1rolt, sokszor csal\u00e1dja tagjainak aj\u00e1nlotta dedik\u00e1l\u00e1s\u00e1val, de \u0151 haszn\u00e1lta azokat. Saj\u00e1t gy\u0171jtem\u00e9nyekkel is rendelkezett, toj\u00e1s- \u00e9s lepkegy\u0171jtem\u00e9ny mellett herb\u00e1riuma is volt. Megvizsg\u00e1lva az 1952-ben beker\u00fclt tov\u00e1bbi k\u00f6teteket a t\u00e1rsulatt\u00f3l, azok k\u00f6z\u00fcl huszonh\u00e1rom k\u00f6nyvben tal\u00e1ltam n\u00e9vbejegyz\u00e9st vagy aj\u00e1nd\u00e9koz\u00e1si sorokat. Mind az id\u0151sebb \u00e9s ifjabb Schuk J\u00f3zsefhez kapcsol\u00f3dott. Ezek a bejegyz\u00e9sek igazolj\u00e1k a csal\u00e1di legend\u00e1riumot, val\u00f3ban csal\u00e1dtagjainak v\u00e1s\u00e1rolta a szakk\u00f6nyveket, eset\u00fcnkben fi\u00e1nak, de \u0151 haszn\u00e1lta azokat. N\u00e9h\u00e1ny tov\u00e1bbi k\u00f6tetben nem volt be\u00edr\u00e1s, de t\u00e9m\u00e1juk alapj\u00e1n (botanika, lepk\u00e9szet) bizonyosan azok is a Schuk-k\u00f6nyvt\u00e1r tagjai lehettek. Azt, hogy a k\u00f6tetek (list\u00e1j\u00e1t l\u00e1sd a Mell\u00e9kletben) hogyan ker\u00fcltek a fenti t\u00e1rsulat helyi csoportj\u00e1hoz, nem tudjuk, m\u00e9g nincs r\u00e1 adatunk.<\/p>\n\n\n\n

Az utols\u00f3 k\u00e9t k\u00f6tet m\u00e1r ink\u00e1bb iparm\u0171v\u00e9szeti darab, mint tudom\u00e1nyos munka. De mindenk\u00e9ppen ebbe a sorba illik, ahol sz\u00e1nd\u00e9kunk szerint olyan k\u00f6tetekre k\u00edv\u00e1ntuk felh\u00edvni a figyelmet, amelyeket egy patik\u00e1ban haszn\u00e1lhattak, benn\u00fck recepteket, gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra javaslatokat tal\u00e1lhattak. Az 1900-as P\u00e1rizsi vil\u00e1gki\u00e1ll\u00edt\u00e1sra Debrecen v\u00e1rosa k\u00e9t k\u00f6tetes herb\u00e1riumot \u00e1ll\u00edttatott \u00f6ssze Hortob\u00e1gy jellegzetesebb n\u00f6v\u00e9nyei<\/em> c\u00edmmel. A k\u00f6tetek kivitelez\u00e9s\u00e9t D\u00e1vidh\u00e1zy K\u00e1lm\u00e1n k\u00f6nyvk\u00f6t\u0151mester k\u00e9sz\u00edtette. Impoz\u00e1ns, hatalmas k\u00f6tetek sz\u0171rh\u00edmz\u00e9sre eml\u00e9keztet\u0151 b\u0151rk\u00f6t\u00e9sben, aranyozott lap\u00e9lekkel, v\u00e1rosi c\u00edmerrel, h\u00e1ts\u00f3 oldalukon r\u00e9z cs\u00fasztat\u00f3gombokkal ell\u00e1tva k\u00e9sz\u00fcltek el. Val\u00f3di iparm\u0171v\u00e9szeti remekek, melyek a nagy hagyom\u00e1nnyal b\u00edr\u00f3 debreceni k\u00f6nyvk\u00f6t\u00e9szet \u00e9rt\u00e9k\u00e9t m\u00e9lt\u00e1n bemutat\u00f3 darabok. A herb\u00e1rium Debrecen v\u00e1ros aj\u00e1nd\u00e9kak\u00e9nt ker\u00fclt a V\u00e1rosi M\u00fazeum gy\u0171jtem\u00e9ny\u00e9be 1905-ben. A k\u00f6tetet a k\u00f6zelm\u00falt egyik m\u00fazeumi \u00e9vk\u00f6nyv\u00e9ben Nov\u00e1k Tibor J\u00f3zsef mutatta be. A benn\u00fck elhelyezett 151 faj herb\u00e1riumi lapjai csak a n\u00f6v\u00e9nyek neveit tartalmazza. Fontos adatok hi\u00e1nyoznak ahhoz, hogy komoly tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kkel b\u00edrhasson az egy\u00e9bk\u00e9nt csod\u00e1latos \u00e1llapotban megmaradt herb\u00e1riumi anyag. Igy hi\u00e1nyzik a gy\u0171jt\u00e9s pontos helye, ideje, a gy\u0171jt\u0151 szem\u00e9lye is. Ezek hi\u00e1ny\u00e1ban m\u00e1r tudom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kkel nem b\u00edr a kollekci\u00f3. R\u00e1ad\u00e1sul pontatlan meghat\u00e1roz\u00e1sokkal is tal\u00e1lkozhatunk. A k\u00e9t k\u00f6tet \u00edgy iparm\u0171v\u00e9szeti szempontb\u00f3l jelent\u0151s, tudom\u00e1nyos szempont\u00fa hi\u00e1nyoss\u00e1gai ellen\u00e9re is meghat\u00e1roz\u00f3 darabok a debreceni k\u00e9zm\u0171vesipar t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben.<\/p>\n\n\n\n

A bemutatott k\u00f6nyvek abban is hasonl\u00edtanak, hogy m\u00e9g tov\u00e1bbi kutat\u00e1sokat ig\u00e9nyelnek, hogy megnyugtat\u00f3 v\u00e1laszokat kaphassunk a felmer\u00fclt k\u00e9rd\u00e9sekre.<\/p>\n\n\n\n

A k\u00f6nyvek \u00e9rdekes \u00e9letutat futnak be, de v\u00e9g\u00fcl a hely\u00fckre ker\u00fclnek. Ez a hely a fenti k\u00f6tetek sz\u00e1m\u00e1ra a D\u00e9ri M\u00fazeum, Debrecen v\u00e1ros kultur\u00e1lis sz\u00f6vet\u00e9nek t\u00f6bb mint sz\u00e1z\u00e9ves m\u00faltra visszatekint\u0151 k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9kk\u00f6ve.<\/p>\n\n\n\n

MELL\u00c9KLET<\/p>\n\n\n\n

1.<\/td>I.1952.160.<\/td>Frivaldszky Imre: Jellemz\u0151 adatok Magyarorsz\u00e1g faun\u00e1j\u00e1hoz. Pest, 1865.<\/td> <\/td><\/tr>
2.<\/td>I.1952.161.<\/td>Sadler J\u00f3zsef: Flora comitatus Pestiensis. Pars I-II. Pest, 1825-26.<\/td>Schuk J\u00f3sk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
3.<\/td>I.1952.162.<\/td>Dr. Kittel Martin Balduin: Taschenbuch der Flora Deutschlands zum Gebrauche auf botanischen Excursionen,  Erste Abtheilung, N\u00fcrnberg, bei Johann Leonhard Schrag, 1844.<\/td>Schuk Josk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
4.<\/td>I.1952.163.<\/td>Kirschbaum C. L.: Die Cicadinem der Gegend von Wiesbaden und Frankfurt a M. nebst einer Anzahl neuer oder schwer zu unterscheidener Arten aus anderen Gegenden Europa\u2019s. Wiesbaden 1868.<\/td>J\u00f3ska fiamnak 1886ik \u00e9vben n\u00e9vnapj\u00e1ra Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
5.<\/td>I.1952.164.<\/td>Franz Then: Katalog der \u00d6sterreichischen Cicadinen. Wien, 1886. Alfred H\u00f6lder<\/td> <\/td><\/tr>
6.<\/td>I.1952.165.<\/td>Mayr Matthaeus: Tabellen zum Bestimmen der Familien und Gattungen der Cicadinen von Centraleuropa, nebst Angaben der aus diesem Gebiete bekannten Arten, Innsbruck, 1884. Wagner<\/td> <\/td><\/tr>
7.<\/td>I.1952.166.<\/td>Mayr Matthaeus: Rhynchota Tirolensia II. Hemiptera homoptera (Cicadinen), Innsbruck, 1880.<\/td> <\/td><\/tr>
8.<\/td>I.1952.167.<\/td>Fieber F. X.: Katalog der europ\u00e4ischen Cicadinen, nach Originalien mit Benutzung der neisten Literatur,  Wien 1872.<\/td> <\/td><\/tr>
9.<\/td>I.1952.168.<\/td>Dr. August Neilreich A.: Aufz\u00e4hlung der in Ungarn und Slavonien bisher beobachteten Gef\u00e4sspflanzen nebst einer Pflanzengeografischen Uebersicht, Wien, 1866. Wilhelm Braum\u00fcller.<\/td>1882 26\/7 Schuk J\u00f3sk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
10.<\/td>I.1952.169.<\/td>Eduard Schmidlin: Popul\u00e4re Botanik oder gemeinfassliche Anleitung zum Stadium der Pflanze und des Pflanzenreiches. Stuttgart, Krais & Hoffmann, 1857.<\/td> <\/td><\/tr>
11.<\/td>I.1952.170.<\/td>Johann Wilhelm Meigen: Deutschlands Flora oder Systematische Beschreibung der in Deutschland wildwachsenden und im Freien angebaut werdenden Pflanzen, Band I., II., III., Essen, 1836-37.<\/td>J\u00f3ska fiamnak 1886ik \u00e9vben nevenapj\u00e1n Dr Schuk<\/em>  <\/td><\/tr>
12.<\/td>I.1952.171.<\/td>A. Karsch: Die Insektenwelt. Ein Taschenbuch zu entomologischen Exkursionen f\u00fcr Lehrer und Lernende. Otto Lenz, Leipzig, 1883.<\/td>J\u00f3sk\u00e1nak I \u00e9ves gy\u00f3gyszer\u00e9sz gyakornoknak Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
13.<\/td>I.1952.172.<\/td>Dr. E. L. Taschenberg: Die Hymenopteren Deutschlands nach ihren Gattungen und theilweise nach ihren Arten als Wegweiser f\u00fcr \u2026, Leipzig, Eduard Kummer, 1866.<\/td>J\u00f3sk\u00e1nak 1886i \u00e9v uj\u00e9v napj\u00e1n aty\u00e1d Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
14.<\/td>I.1952.173.<\/td>H. Heinemann: Die Schmetterlinge Deutschlands und der Schweiz, Band I-II. Braunschweig 1863-70.<\/td>J\u00f3ska fiamnak mint gy\u00f3gyszer\u00e9sz gyakornoknak 1888ik \u00e9vi sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1ra Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
15.<\/td>I.1952.174.<\/td>Ludwig Sorhagen: Die Kleinschmetterlinge der Mark Brandenburg und einiger angrenzenden Landschaften, Berlin, R. Friedl\u00e4nder&Sohn, 1886.<\/td>J\u00f3ska fiamnak 1887 uj\u00e9vi aj\u00e1nd\u00e9kul Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
16.<\/td>I.1952.175.<\/td>Dr. R. J. Schiner: Catalogus systematicus Dipterorum Europae Vindobonae, 1864.<\/td>Schuk J\u00f3zsef<\/em><\/td><\/tr>
17.<\/td>I.1952.176.<\/td>Kaltenbach J. H.: Die Pflanzenfeinde aus der klasse der Insekten. Ein nach Pflanzenfamilien geordnetes Handbuch s\u00e4mmtlicher auf den einheimischen Pflanzen bisher beobachteten Insekten zum Gebrauch f\u00fcr Entomologen, Insektensammler, Botaniker, Land- und Forstwirthe und Gartenfreunde, Stuttgart, Julius Hoffmann, 1874.<\/td> <\/td><\/tr>
18.<\/td>I.1952.178.<\/td>Endlicher I.: Flora Posoniensis, Posonii, 1830.<\/td>Schuk J\u00f3sk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
19.<\/td>I.1952.179.<\/td>W\u00e1gner H.: Illustrierte deutsche Flora, Stuttgart 1882.<\/td>J\u00f3sk\u00e1mnak 1893 uj\u00e9vi eml\u00e9k\u00fcl Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
20.<\/td>I.1952.180.<\/td>Dahlbom A. G.: Hymenoptara europaea praecipue borealia. Tomus I-II. Berolini 1845, 54.<\/td>Josephus Schuk (?)<\/em><\/td><\/tr>
21.<\/td>I.1952.181.<\/td>Clessin S.: Deutsche Excursions-Mollusken-Fauna. N\u00fcrnberg, 1884.<\/td>Schuk J\u00f3ska<\/em><\/td><\/tr>
22.<\/td>I.1952.182.<\/td>Moln\u00e1r Istv\u00e1n: A sz\u0151l\u0151m\u0171vel\u00e9s \u00e9s bor\u00e1szat k\u00e9zik\u00f6nyve. Budapest, 1897.<\/td>Schuk J\u00f3zsef gy\u00f3gyszer\u00e9sz<\/em><\/td><\/tr>
23.<\/td>I.1952.183.<\/td>Schur J. F.: Enumeratio plantarum Transsilvaniae. Vindobonae, 1866.<\/td>1882 26\/7 Schuk J\u00f3ka tanul\u00f3\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
24.<\/td>I.1952.184.<\/td>Fieber F. X.: Die europ\u00e4ischen Hemiptera. Wien, 1861.<\/td>J\u00f3sk\u00e1nak 1886ik \u00e9ve nevenapj\u00e1ra aty\u00e1d Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
25.<\/td>I.1952.185.<\/td>Treitschke F.: H\u00fclfsbuch f\u00fcr Schmetterlingssammler. Wien, 1844.<\/td>N\u00e9vbe\u00edr\u00e1s nincs, de volt lepkegy\u0171jtem\u00e9nye!<\/em><\/td><\/tr>
26.<\/td>I.1952.186.<\/td>Ban A.: Handbuch f\u00fcr Schmetterlings-Sammler. Magdeburg, 1886.<\/td>J\u00f3sk\u00e1nak<\/em><\/td><\/tr>
27.<\/td>I.1952.187.<\/td>Lorinser G: Botanisches Excursionsbuch, Wien, 1854.<\/td>Schuk Josk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
28.<\/td>I.1952.188.<\/td>Schrank F.: Enumeratio insectorum Austriae indigenorum. Augsburg, 1781.<\/td>Schuk Josk\u00e1\u00e9<\/em><\/td><\/tr>
29.<\/td>I.1952.189.<\/td>Meigen J. W.: Systematische Beschreibung der Europ\u00e4ischen Schmetterlinge. Aachen und Leipzig, 1829.<\/td>N\u00e9vbe\u00edr\u00e1s nincs, de volt lepkegy\u0171jtem\u00e9nye!<\/em><\/td><\/tr>
30.<\/td>I.1952.190.<\/td>Leunis J.: Synopsis der Pflanzenhunde. Hannover, 1877.<\/td>J\u00f3ska fiamnak 14ik sz\u00fclet\u00e9snapi eml\u00e9k\u00fcl 1882 26\/7 Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr>
31.<\/td>I.1952.191<\/td>Oken: Allgemeine Naturgeschichte f\u00fcr alle St\u00e4nde (Botanik) Band I, II, III, IV. Stuttgart, 1831.<\/td>J\u00f3ska fiamnak 1884 Kar\u00e1csony aj\u00e1nd\u00e9k Dr Schuk<\/em><\/td><\/tr><\/tbody><\/table>
Schuk-k\u00f6nyvt\u00e1r<\/strong><\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n\n\n\n
\"\"
Schuk J\u00f3zsef orvos<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"
Schuk J\u00f3zsef gy\u00f3gyszer\u00e9sz<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n
\"\"<\/figure>\n<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Szerz\u0151: Korompai Bal\u00e1zs
\nHa napjaink Debrecen\u00e9ben keress\u00fck az Arany Egyszarv\u00fa patik\u00e1t, akkor m\u00e1r csak nyomait tal\u00e1lhatjuk. <\/p>\n","protected":false},"author":6,"featured_media":1264,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"","_et_gb_content_width":""},"categories":[36,33],"tags":[55,58,110],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1261"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/6"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1261"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1261\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1407,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1261\/revisions\/1407"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1264"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1261"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1261"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1261"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}