{"id":1244,"date":"2023-05-16T11:04:54","date_gmt":"2023-05-16T09:04:54","guid":{"rendered":"http:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1244"},"modified":"2023-05-17T09:57:04","modified_gmt":"2023-05-17T07:57:04","slug":"a-torok-csaszar-debrecenben-a-rickl-haz-es-a-labashaz-tortenete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/?p=1244","title":{"rendered":"A T\u00f6r\u00f6k Cs\u00e1sz\u00e1r Debrecenben &#8211; A Rickl-h\u00e1z \u00e9s a L\u00e1bash\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"\n<p>Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin<\/p>\n\n\n\n<p>Napjainkban a Piac utc\u00e1n \u00fczletek \u00e9s vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 egys\u00e9gek kirakatai v\u00e1rj\u00e1k az oda bet\u00e9r\u0151ket \u00e9s az ott s\u00e9t\u00e1l\u00f3kat. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a kor\u00e1bbi id\u0151kben sem. A 18\u201319. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n n\u0151tt meg a bolti kereskedelem jelent\u0151s\u00e9ge, erre az id\u0151szakra tehet\u0151 a Piac utca jellegzetes k\u00e9p\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1nak kezdete. Sz\u00e1mos \u2013 irodalmi alkot\u00e1sokban is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u2013 keresked\u00e9s jelezte Debrecen lassan kialakul\u00f3 v\u00e1rosi, polg\u00e1ri arculat\u00e1t. Jelen \u00edr\u00e1s a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem alatt \u00e1ll\u00f3 Rickl-h\u00e1z \u00e9s a L\u00e1bash\u00e1z (Piac utca 39.), valamint egykori tulajdonosainak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be r\u00f6viden.<\/p>\n\n\n\n<p>A Rickl-h\u00e1z \u00e9s a L\u00e1bash\u00e1z hist\u00f3ri\u00e1ja 1790-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l, illetve 1820 k\u00f6r\u00fcl kezd\u0151d\u00f6tt, viszont a telek lakotts\u00e1ga \u00e9s keresetts\u00e9ge kor\u00e1bbr\u00f3l is kimutathat\u00f3. Zoltai Lajos kutat\u00e1sai sor\u00e1n a 16\u201317. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1ig vezette vissza a hely t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A tulajdonosok neveit v\u00e9gig b\u00f6ng\u00e9szve, t\u00f6bb keresked\u0151 felt\u0171nik a list\u00e1ban: Erd\u0151di Andr\u00e1s, Gesztefeld Albert \u00e9s F\u00e9nyes Istv\u00e1n mellett egyar\u00e1nt kalm\u00e1r megnevez\u00e9s szerepel. Gesztefeld Albert egyike volt az 1700-as \u00e9vek k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n betelep\u00fcl\u0151 idegen sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa polg\u00e1roknak. Elismerts\u00e9g\u00e9t jelzi, hogy nemcsak a debreceni polg\u00e1rok k\u00f6z\u00e9 nyert felv\u00e9telt, hanem beker\u00fclt a Nagys\u00e1gos Kalm\u00e1r T\u00e1rsas\u00e1g tagjai k\u00f6z\u00e9, s\u0151t a t\u00e1rsas\u00e1g m\u00e1sodgazd\u00e1j\u00e1v\u00e1 is megv\u00e1lasztott\u00e1k. Gazdags\u00e1g\u00e1ra pedig a vagyonlelt\u00e1r\u00e1ban szerepl\u0151 l\u00e1ncos ez\u00fcst \u00f3ra utal, amely akkoriban m\u00e9g nem volt elterjedt.<\/p>\n\n\n\n<p>Neki, pontosabban az \u00f6zvegy\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 egy r\u00e9szletesebb le\u00edr\u00e1s a helyr\u0151l, melyet v\u00e9grendelet\u00e9ben m\u00e1sodik f\u00e9rje \u00e9s fia, Gesztefeld Mih\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt osztott fel: <em>\u201eMeg osztozni k\u00edv\u00e1nv\u00e1n pedig a h\u00e1tuls\u00f3 h\u00e1z konyh\u00e1st\u00f3l kamar\u00e1st\u00f3l mint \u00fajabb \u00e9p\u00fclet a fijam\u00e9 legyen, ez a nagy h\u00e1z pedig konyh\u00e1st\u00f3l kamar\u00e1st\u00f3l a f\u00e9rjem\u00e9 \u00f6r\u00f6k\u00f6sen, [\u2026] a boltot is ketten b\u00edrj\u00e1k ha az emberkori id\u0151 ut\u00e1n fijammal a f\u00e9rjem megegyezhet \u00e9s egy\u00fctt kereskedhetik\u2026&nbsp; Egyar\u00e1nt b\u00edrj\u00e1k a pincz\u00e9ket, sz\u00e1ll\u00e1st a h\u00e1zn\u00e1l l\u00e9v\u0151 kis kertet \u00e9s liba kertet is, \u00e9s a t\u00e9gl\u00e1s kerti sz\u0151l\u0151t\u201d<\/em> (Id\u00e9zi: S\u00fcli-Zakar Istv\u00e1n: A Rickl-h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumai. Debrecen, 1990. 19.) A fenti sorok szint\u00e9n bizony\u00edtj\u00e1k, hogy azon a helyen m\u00e1r kor\u00e1bban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt bolt. Az \u00e9p\u00fclet k\u0151h\u00e1zk\u00e9nt a pinc\u00e9j\u00e9vel egy\u00fctt a korszak impoz\u00e1ns \u00e9p\u00edtm\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartozhatott. Az ingatlant k\u00e9s\u0151bb F\u00e9nyes Istv\u00e1n vette meg, akit\u0151l el\u0151sz\u00f6r csak b\u00e9relte azt Rickl J\u00f3zsef Antal. A Piac utca 39. sz\u00e1m\u00fa telek h\u00e1zzal, bolttal egy\u00fctt 1789-ben ker\u00fclt az els\u0151 \u201edebreceni\u201d Rickl tulajdon\u00e1ba.<\/p>\n\n\n\n<p>Rickl J\u00f3zsef Antal n\u00e9met\u2013osztr\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa katolikusk\u00e9nt ker\u00fclt Debrecenbe, mint idegen. 1785-ben nyert felv\u00e9telt a c\u00edvispolg\u00e1rok k\u00f6z\u00e9, viszont a Nemes Kalm\u00e1ri T\u00e1rsas\u00e1g soraiba nem ker\u00fclt be. A csal\u00e1d egy\u00e9bk\u00e9nt a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig nem volt, nem lehetett tagja a helyi kereskedelmi egyes\u00fcleteknek. Rickl J\u00f3zsef Antal Als\u00f3-Ausztri\u00e1ban, majd Pesten saj\u00e1t\u00edtotta el a kereskedelem fort\u00e9lyait. Itt nyitotta meg els\u0151 \u00fczlethelyis\u00e9g\u00e9t, amely annyira j\u00f6vedelmez\u0151nek bizonyult, hogy hamarosan megnyitotta fi\u00f3k\u00fczlet\u00e9t Debrecenben, Kolozsv\u00e1rott \u00e9s Kecskem\u00e9ten. Debrecen az orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rai miatt volt vonz\u00f3 helysz\u00edn, amelyet igyekezett maga jav\u00e1ra ford\u00edtani. Ez\u00e9rt is t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy a boltja kijel\u00f6l\u00e9sekor a f\u0151utca k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t szemelte ki, amelyet kil\u00e9pett a csal\u00e1di legend\u00e1rium szerint. Megjelen\u00e9se felbolygatta a helyi keresked\u0151ket, akik a v\u00e1rosi tan\u00e1csnak panaszkodtak, s k\u00e9rtek seg\u00edts\u00e9get a konkurencia ellen. A lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok alapj\u00e1n az 1790-es \u00e9vekben h\u00fazhatta fel a Piac utcai telken azt az ist\u00e1ll\u00f3t \u00e9s rakt\u00e1rt, amely a L\u00e1bash\u00e1z alapjainak tekinthet\u0151k. Kiemelend\u0151 a telken l\u00e9v\u0151 kert is, mivel a hagyom\u00e1ny szerint itt vethettek el\u0151sz\u00f6r burgony\u00e1t Debrecenben.<\/p>\n\n\n\n<p>Rickl J\u00f3zsef Antal hal\u00e1la ut\u00e1n fia, Rickl J\u00f3zsef Zelmos vette \u00e1t a debreceni \u00fczletet. Az apa az utols\u00f3 \u00e9veiben sokat betegeskedett, \u00fczletei k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet is elvesztett, peresked\u00e9sben \u00e1llt m\u00e1sokkal, k\u00f6zt\u00fck a saj\u00e1t gyerekeivel is. Rickl J\u00f3zsef Zelmos Kecskem\u00e9ten \u00e9s Pesten tanulta ki a mesters\u00e9get, Ausztri\u00e1ban, Triesztben is megfordult keresked\u0151tanonck\u00e9nt. Neveltet\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en mindv\u00e9gig a keresked\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. 1811 nyar\u00e1n ker\u00fclt a debreceni \u00fczlet \u00e9l\u00e9re, egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig a polg\u00e1rjogot is elnyerte, melynek sor\u00e1n az esk\u00fct magyarul tette le. A bolt az \u0151 vezet\u00e9se alatt tett szert igaz\u00e1n nagy forgalomra \u00e9s h\u00edrn\u00e9vre. Apj\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u0151t is bepanaszolt\u00e1k a v\u00e1rosi tan\u00e1csn\u00e1l, \u00e1m ezek sem akad\u00e1lyozt\u00e1k a gyarapod\u00e1sban. Rickl J\u00f3zsef Zelmos a v\u00e1ros egyik legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151 polg\u00e1ra lett, id\u0151vel bev\u00e1lasztott\u00e1k a v\u00e1rosi k\u00fcls\u0151 tan\u00e1csba. Ugyanakkor a katolikus hit\u00e9t sosem adta fel, t\u00e1mogatta a debreceni katolikusokat \u00e9s tartotta a katolikus szok\u00e1sokat. Szok\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a k\u00f6rmenetek alkalm\u00e1b\u00f3l a Rickl-h\u00e1z kapualj\u00e1ban a saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9gen fel\u00e1ll\u00edtott t\u00e1bori olt\u00e1rn\u00e1l is megjelentek a h\u00edvek. Az esem\u00e9ny ut\u00e1n a h\u00e1z gazd\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1ban vill\u00e1sreggelivel l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl a n\u00e9pes csal\u00e1dot.<\/p>\n\n\n\n<p>A Piac utca 39. sz\u00e1m\u00fa telek csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don \u00e9ps\u00e9gben v\u00e9szelte \u00e1t az 1802. \u00e9s 1811. \u00e9vi t\u0171zv\u00e9szeket. M\u00e9gis az 1820-as \u00e9vekben \u00faj emeletes h\u00e1z \u00e9p\u00fclt meg itt, a napjainkban is \u00e1ll\u00f3, j\u00f3l ismert Rickl-h\u00e1z. Kevesen tudj\u00e1k, hogy az \u00e9p\u00fclet azon kev\u00e9s els\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozott, amelynek fal\u00e1n l\u00e1mp\u00e1s vil\u00e1g\u00edtott az 1830-as \u00e9vekben. Debrecenben sok\u00e1ig nem volt k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, a reformkorban indultak meg azok a kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, melyek c\u00e9lul t\u0171zt\u00e9k ki, hogy legal\u00e1bb a f\u0151bb helyeken legyen vil\u00e1g\u00edt\u00e1s. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1sban a t\u00e1rsadalmi egyes\u00fcletek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Casin\u00f3, az \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00f3 rend\u0151rkapit\u00e1nys\u00e1g \u00e9s egyes mag\u00e1nh\u00e1zak, \u00fczletek vettek r\u00e9szt.<\/p>\n\n\n\n<p>Az \u00e9p\u00fclet \u00e9s a keresked\u00e9s alakj\u00e1t a tulajdonos csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel egy\u00fctt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n t\u00f6bb t\u00e1rcacikk meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette, de Szab\u00f3 Magda reg\u00e9ny\u00e9ben is olvashatunk r\u00f3la. A \u201eleglelkesebb kr\u00f3nik\u00e1s\u201d, M\u00f3ricz P\u00e1l a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp mutatta be olvas\u00f3inak a helyet:<\/p>\n\n\n\n<p class=\"has-text-align-center\"> <em>\u201e\u00d3don sik\u00e1torra eml\u00e9keztet\u0151, kett\u0151s udvar\u00e1val, Debrecen piac\u00e1n, m\u00e9g fenn\u00e1ll sz\u00e1znegyvenesztend\u0151s t\u00f6m\u00f6r m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1ban a Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia emeletes h\u00e1za. B\u00e1sty\u00e1s, vastag k\u0151falai k\u00f6z\u00f6tt, h\u00eddszer\u0171 fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel kett\u00e9rekesztett v\u00e1rszer\u0171 udvar\u00e1n az emeletes \u00f6regh\u00e1zba \u00e9p\u00edtve bolt\u00edves lakszob\u00e1k, \u00f3ri\u00e1si kalm\u00e1rbolt, irodahelyis\u00e9gek, rakt\u00e1rak, pinc\u00e9k s a m\u00e1sodik udvar m\u00e9ly\u00e9n \u00f3lak sorakoznak zegzugos \u00f6sszevisszas\u00e1gban, vast\u00e1bl\u00e1s ablakaikkal, kong\u00f3 vasajt\u00f3ikkal, a r\u00e9zoroszl\u00e1nfejes t\u00f6lgykapuval, hirdetve az \u0151si kalm\u00e1r nagym\u00f3dot, mely itten sz\u00e1zadokra biztons\u00e1gos t\u0171zhelyet rendezett be\u2026 A pinc\u00e9k sz\u00e1raz rejtekei m\u00e9g illatoznak a sz\u00e1zad\u00e9v \u00f3ta pihentetett asz\u00faborok zamatj\u00e1t\u00f3l, a homokb\u00f3l m\u00e9g fel\u00e9nk ragyog a dr\u00e1ga francia pezsg\u0151 aranyos kupakja, a f\u00f6ldszint s az emeletek \u00f6bl\u00f6s rakt\u00e1raib\u00f3l m\u00e9g nem illant el j\u00f3 szaga a sz\u00e1zados id\u0151k\u00f6n \u00e1t itt halomra rakott kincses keleti f\u0171szersz\u00e1moknak\u2026\u201d <\/em>(M\u00f3ricz P\u00e1l: A Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia. Egy 140 esztend\u0151s debreceni c\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. \u00c9let, XI. \u00e9vf., 19. sz., 1914. m\u00e1jus 10., 586. A sorokat a bolt bez\u00e1r\u00e1sa idej\u00e9n vetette pap\u00edrra az \u00edr\u00f3.)<\/p>\n\n\n\n<p>A T\u00f6r\u00f6k Cs\u00e1sz\u00e1rhoz c\u00e9g\u00e9re \u2013 t\u00f6r\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1r a lovon \u2013 h\u00edvogat\u00f3an csalogatta be a vev\u0151ket a boltba. Fenn\u00e1ll\u00e1sa folyam\u00e1n h\u00e1romf\u00e9le \u00e1br\u00e1zol\u00e1sban l\u00e1thatt\u00e1k \u201eaz uralkod\u00f3t\u201d a debreceniek. Az utols\u00f3 c\u00e9gt\u00e1bla 1894-ben k\u00e9sz\u00fclt el megrendel\u00e9sre 200 x 90 cm nagys\u00e1gban. Zeilinger Ede, egykori debreceni c\u00edmerfest\u0151 levele szerint <em>\u201eezen t\u00f6r\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1r festm\u00e9nyt Szenes F\u00fcl\u00f6p bar\u00e1tom \u00e9s tanonc t\u00e1rsam festette nekem felk\u00e9r\u00e9semre, v\u00e9letlen\u00fcl \u00e1tutaz\u00f3ban l\u00e9v\u00e9n, k\u00e9r\u00e9semet teljes\u00edtette.\u201d <\/em>(Zelinger Ede levele Nagyb\u00e1kay Antalhoz. Debrecen, 1940. j\u00fanius 19. m\u00e1solat \u2013 I.1953.2., D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye)<\/p>\n\n\n\n<p>Nemcsak az \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9se vonzotta a tekintetet, hanem a bolt berendez\u00e9se \u00e9s k\u00edn\u00e1lata is. A rendk\u00edv\u00fcli boltforgalmat lebonyol\u00edt\u00f3 T\u00f6r\u00f6k Cs\u00e1sz\u00e1rhoz \u00fczlet a gyarmat\u00e1rukeresked\u00e9s egyik k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott a t\u00e9rs\u00e9gben. Az \u00e1rucikkek els\u0151sorban kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosokb\u00f3l \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy szerepet j\u00e1tszott Trieszt, amely a csal\u00e1d k\u00e9s\u0151bbi tagjainak, boltvezet\u0151inek is fontos \u00e1llom\u00e1sa lett a szakma elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u2013 \u00e9s Balk\u00e1nr\u00f3l \u00e9rkeztek. A n\u00e9pszer\u0171 term\u00e9kek k\u00f6z\u00e9 tartoztak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le f\u0171szerek, k\u00e1v\u00e9, k\u00e9s\u0151bb tea, de divatcikkek, ruhanem\u0171k, n\u00fcrnbergi \u00e1ruk is keresettek voltak. A gyapj\u00fa \u00e9s a toll ir\u00e1nt f\u0151k\u00e9nt a k\u00fclf\u00f6ldi keresked\u0151k \u00e9rdekl\u0151dtek. A pult \u00e9s a polcok tartalma mellett ugyanolyan csalogat\u00f3nak bizonyult a pult felett, mennyezetr\u0151l lel\u00f3g\u00f3 c\u00e1paprepar\u00e1tum (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint cethalm\u00famia), amely a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9rkezett az egyik tengermell\u00e9ki \u00e1rusz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal egy\u00fctt. A kit\u00f6m\u00f6tt \u00e1llat a boltban dolgoz\u00f3 inasok \u00e9s leg\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra is meghat\u00e1roz\u00f3 volt, ugyanis ennek sz\u00e1j\u00e1ba dobt\u00e1k \u00e9letrajzaikat, visszaeml\u00e9kez\u00e9seiket felszabadul\u00e1sukkor, t\u00e1voz\u00e1sukkor.<\/p>\n\n\n\n<p>A boltot 1913 \u0151sz\u00e9n z\u00e1ratta be v\u00e9gleg Rickl G\u00e9za, miut\u00e1n \u00fczletvezet\u0151je meghalt. \u0150 maga m\u00e1r a c\u00edvisekhez hasonl\u00f3an a gazd\u00e1lkod\u00e1snak szentelte idej\u00e9t a csal\u00e1d elepi, macsi \u00e9s egy\u00e9b birtokain. A Rickl csal\u00e1d sz\u00e1mos tagja be\u00edrta mag\u00e1t a helyi eml\u00e9kezetbe. Rickl J\u00f3zsef Zelmos hal\u00e1la ut\u00e1n \u00f6zvegye, Rozina asszony \u00e9s veje, Dragota Ign\u00e1c vitt\u00e9k a boltot, akik tov\u00e1bb gyarap\u00edtott\u00e1k a csal\u00e1di vagyont, s m\u00e9g forgalmasabb\u00e1 tett\u00e9k az \u00fczletet. Rozina asszony a nagy termete miatt fotelb\u00f3l igazgatta a bolt \u00fcgyeit. Emellett seg\u00edtette <em>\u201ea nemes f\u00f6ldesasszonyok t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s\u00e1t a k\u00e9tnem\u0171 fiatals\u00e1g serd\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l, (\u2026) a f\u00f6ldes\u00fari csal\u00e1dok kedves tervezget\u00e9seihez nem egyszer f\u0171z\u00f6tt hely\u00e9nval\u00f3, j\u00f3lir\u00e1ny\u00edt\u00f3 okos sz\u00f3t\u201d<\/em> is. (M\u00f3ricz P\u00e1l: Magyar sirat\u00f3. Feljegyz\u00e9sek, t\u00f6rt\u00e9netek a r\u00e9gi magyar \u00e9letb\u0151l. Szerz\u0151 saj\u00e1t kiad\u00e1sa, Tahit\u00f3tfalusi Sylvester nyomdai m\u0171int\u00e9zet nyom\u00e1s\u00e1ban, \u00e9.n. 15.) Rickl J\u00f3zsef Zelmos \u00e9s Rozina asszony fiai az 1848\u20131849-es esem\u00e9nyekben \u00e9s harcokban vett\u00e9k ki r\u00e9sz\u00fcket derekasan, s\u0151t ifjabb Rickl J\u00f3zsef Zelmos kardot is cser\u00e9lt a nagy k\u00f6lt\u0151vel, Pet\u0151fi S\u00e1ndorral. Ugyancsak legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt \u201eMici mama\u201d (Rickl J\u00f3zsef Zelmosn\u00e9 Brunner M\u00e1ria) Rickl-pecseny\u00e9je, ami val\u00f3j\u00e1ban toj\u00e1sban r\u00e1ntott zs\u00f6ml\u00e9t, bund\u00e1s kenyeret jelentett.<\/p>\n\n\n\n<p>A csal\u00e1d igyekezett beolvadni a debreceni t\u00e1rsadalomba, h\u00e1zass\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n kapcsolatba ker\u00fcltek m\u00e1s keresked\u0151csal\u00e1dokkal \u00e9s helyi \u00e9rtelmis\u00e9giekkel. A vagyon nagyobb r\u00e9sz\u00e9t ingatlanokba \u00e9s f\u00f6ldekbe fektett\u00e9k, egyre nagyobb teret kapott a gazd\u00e1lkod\u00e1s, amellyel tulajdonk\u00e9pp a c\u00edvis szok\u00e1sokat \u00e9s hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vett\u00e9k.<\/p>\n\n\n\n<div class=\"wp-block-group is-layout-constrained\">\n<div class=\"wp-block-columns is-layout-flex wp-container-5\">\n<div class=\"wp-block-column is-content-justification-center is-layout-constrained\" style=\"flex-basis:100%\">\n<div class=\"wp-block-group is-layout-constrained\">\n<figure class=\"wp-block-gallery has-nested-images columns-2 is-cropped wp-block-gallery-1 is-layout-flex\">\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"800\" height=\"603\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image006.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1275\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image006.jpg 800w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image006-480x362.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 800px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Rickl-h\u00e1z utcak\u00e9ppel<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"611\" height=\"800\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image003.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1272\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image003.jpg 611w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image003-480x628.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 611px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Rickl-h\u00e1z kapualj<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"497\" height=\"800\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image001.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1269\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image001.jpg 497w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image001-480x773.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 497px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Gondy-Egey felv\u00e9tele Rickl J\u00f3zsef Zelmosr\u00f3l<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"692\" height=\"800\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image002.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1270\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image002.jpg 692w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image002-480x555.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 692px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">N\u00e9met nyelv\u0171 \u00e1rjegyz\u00e9k 1803-b\u00f3l<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"800\" height=\"593\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image005.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1274\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image005.jpg 800w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image005-480x356.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 800px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Rickl-h\u00e1z irod\u00e1ja<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"800\" height=\"624\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image008.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1276\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image008.jpg 800w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image008-480x374.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 800px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">\u00c1rjegyz\u00e9k 1812-b\u0151l<\/figcaption><\/figure>\n\n\n\n<figure class=\"wp-block-image size-large\"><img decoding=\"async\" loading=\"lazy\" width=\"800\" height=\"512\" src=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image007.jpg\" alt=\"\" class=\"wp-image-1277\" srcset=\"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image007.jpg 800w, https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/wp-content\/uploads\/2023\/05\/image007-480x307.jpg 480w\" sizes=\"(min-width: 0px) and (max-width: 480px) 480px, (min-width: 481px) 800px, 100vw\" \/><figcaption class=\"wp-element-caption\">Sz\u00e1mla 1830-as \u00e9vekb\u0151l<\/figcaption><\/figure>\n<\/figure>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n\n\n\n<p>Irodalomjegyz\u00e9k:<\/p>\n\n\n\n<ul>\n<li>M\u00f3ricz P\u00e1l: A Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia. Egy 140 esztend\u0151s debreceni c\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. \u00c9let, XI. \u00e9vf., 19. sz., 1914. m\u00e1jus 10.<\/li>\n\n\n\n<li>M\u00f3ricz P\u00e1l: Magyar sirat\u00f3. Feljegyz\u00e9sek, t\u00f6rt\u00e9netek a r\u00e9gi magyar \u00e9letb\u0151l. Szerz\u0151 saj\u00e1t kiad\u00e1sa, Tahit\u00f3tfalusi Sylvester nyomdai m\u0171int\u00e9zet nyom\u00e1s\u00e1ban, \u00e9.n.<\/li>\n\n\n\n<li>Nagyb\u00e1kay Antal Zelmos: A debreceni Rickl csal\u00e1d 1848-as hagyom\u00e1nyai. In: Sz. M\u00e1th\u00e9 M\u00e1rta \u2013 Selmeczi L\u00e1szl\u00f3 (szerk.): A debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00e9vk\u00f6nyve 1997\u20131998. Debrecen, 1999.<\/li>\n\n\n\n<li>Nagyb\u00e1kay Antal Zelmos: Egy r\u00e9gi keresked\u0151h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9-b\u0151l. In: Dr. Gazdag Istv\u00e1n (szerk.): Hajd\u00fa-Bihar megyei Lev\u00e9lt\u00e1r \u00e9vk\u00f6nyve XI. Debrecen, 1984.<\/li>\n\n\n\n<li>S\u00fcli-Zakar Istv\u00e1n: A Rickl-h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumai. Debrecen, 1990.<\/li>\n\n\n\n<li>Zelinger Ede levele Nagyb\u00e1kay Antalhoz. Debrecen, 1940. j\u00fanius 19. m\u00e1solat \u2013 I.1953.2., D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye<\/li>\n\n\n\n<li>Zoltai Lajos: Helyrajzt\u00f6rt\u00e9net. K\u00e9zirat. &#8211; D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye<\/li>\n<\/ul>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin<br \/>\nNapjainkban a Piac utc\u00e1n \u00fczletek \u00e9s vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 egys\u00e9gek kirakatai v\u00e1rj\u00e1k az oda bet\u00e9r\u0151ket \u00e9s az ott s\u00e9t\u00e1l\u00f3kat. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a kor\u00e1bbi id\u0151kben sem.<\/p>\n","protected":false},"author":5,"featured_media":1250,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_et_pb_use_builder":"off","_et_pb_old_content":"<!-- wp:paragraph -->\n<p>Szerz\u0151: V\u00e1radi Katalin<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Napjainkban a Piac utc\u00e1n \u00fczletek \u00e9s vend\u00e9gl\u00e1t\u00f3 egys\u00e9gek kirakatai v\u00e1rj\u00e1k az oda bet\u00e9r\u0151ket \u00e9s az ott s\u00e9t\u00e1l\u00f3kat. Nem volt ez m\u00e1sk\u00e9pp a kor\u00e1bbi id\u0151kben sem. A 18\u201319. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1n n\u0151tt meg a bolti kereskedelem jelent\u0151s\u00e9ge, erre az id\u0151szakra tehet\u0151 a Piac utca jellegzetes k\u00e9p\u00e9nek kialakul\u00e1s\u00e1nak kezdete. Sz\u00e1mos \u2013 irodalmi alkot\u00e1sokban is meg\u00f6r\u00f6k\u00edtett \u2013 keresked\u00e9s jelezte Debrecen lassan kialakul\u00f3 v\u00e1rosi, polg\u00e1ri arculat\u00e1t. Jelen \u00edr\u00e1s a m\u0171eml\u00e9kv\u00e9delem alatt \u00e1ll\u00f3 Rickl-h\u00e1z \u00e9s a L\u00e1bash\u00e1z (Piac utca 39.), valamint egykori tulajdonosainak t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t mutatja be r\u00f6viden.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A Rickl-h\u00e1z \u00e9s a L\u00e1bash\u00e1z hist\u00f3ri\u00e1ja 1790-as \u00e9vek elej\u00e9t\u0151l, illetve 1820 k\u00f6r\u00fcl kezd\u0151d\u00f6tt, viszont a telek lakotts\u00e1ga \u00e9s keresetts\u00e9ge kor\u00e1bbr\u00f3l is kimutathat\u00f3. Zoltai Lajos kutat\u00e1sai sor\u00e1n a 16\u201317. sz\u00e1zad fordul\u00f3j\u00e1ig vezette vissza a hely t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t. A tulajdonosok neveit v\u00e9gig b\u00f6ng\u00e9szve, t\u00f6bb keresked\u0151 felt\u0171nik a list\u00e1ban: Erd\u0151di Andr\u00e1s, Gesztefeld Albert \u00e9s F\u00e9nyes Istv\u00e1n mellett egyar\u00e1nt kalm\u00e1r megnevez\u00e9s szerepel. Gesztefeld Albert egyike volt az 1700-as \u00e9vek k\u00f6zepe t\u00e1j\u00e1n betelep\u00fcl\u0151 idegen sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa polg\u00e1roknak. Elismerts\u00e9g\u00e9t jelzi, hogy nemcsak a debreceni polg\u00e1rok k\u00f6z\u00e9 nyert felv\u00e9telt, hanem beker\u00fclt a Nagys\u00e1gos Kalm\u00e1r T\u00e1rsas\u00e1g tagjai k\u00f6z\u00e9, s\u0151t a t\u00e1rsas\u00e1g m\u00e1sodgazd\u00e1j\u00e1v\u00e1 is megv\u00e1lasztott\u00e1k. Gazdas\u00e1g\u00e1ra pedig a vagyonlelt\u00e1r\u00e1ban szerepl\u0151 l\u00e1ncos ez\u00fcst \u00f3ra utal, amely akkoriban m\u00e9g nem volt elterjedt.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Neki, pontosabban az \u00f6zvegy\u00e9nek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151 egy r\u00e9szletesebb le\u00edr\u00e1s a helyr\u0151l, melyet v\u00e9grendelet\u00e9ben m\u00e1sodik f\u00e9rje \u00e9s fia, Gesztefeld Mih\u00e1ly k\u00f6z\u00f6tt osztott fel: <em>\u201eMeg osztozni k\u00edv\u00e1nv\u00e1n pedig a h\u00e1tuls\u00f3 h\u00e1z konyh\u00e1st\u00f3l kamar\u00e1st\u00f3l mint \u00fajabb \u00e9p\u00fclet a fijam\u00e9 legyen, ez a nagy h\u00e1z pedig konyh\u00e1st\u00f3l kamar\u00e1st\u00f3l a f\u00e9rjem\u00e9 \u00f6r\u00f6k\u00f6sen, [\u2026] a boltot is ketten b\u00edrj\u00e1k ha az emberkori id\u0151 ut\u00e1n fijammal a f\u00e9rjem megegyezhet \u00e9s egy\u00fctt kereskedhetik\u2026&nbsp; Egyar\u00e1nt b\u00edrj\u00e1k a pincz\u00e9ket, sz\u00e1ll\u00e1st a h\u00e1zn\u00e1l l\u00e9v\u0151 kis kertet \u00e9s liba kertet is, \u00e9s a t\u00e9gl\u00e1s kerti sz\u0151l\u0151t\u201d<\/em> (Id\u00e9zi: S\u00fcli-Zakar Istv\u00e1n: A Rickl-h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumai. Debrecen, 1990. 19.) A fenti sorok szint\u00e9n bizony\u00edtj\u00e1k, hogy azon a helyen m\u00e1r kor\u00e1bban is m\u0171k\u00f6d\u00f6tt bolt. Az \u00e9p\u00fclet k\u0151h\u00e1zk\u00e9nt a pinc\u00e9j\u00e9vel egy\u00fctt a korszak impoz\u00e1ns \u00e9p\u00edtm\u00e9nyei k\u00f6z\u00e9 tartozhatott. Az ingatlant k\u00e9s\u0151bb F\u00e9nyes Istv\u00e1n vette meg, akit\u0151l el\u0151sz\u00f6r csak b\u00e9relte azt Rickl J\u00f3zsef Antal. A Piac utca 39. sz\u00e1m\u00fa telek h\u00e1zzal, bolttal egy\u00fctt 1789-ben ker\u00fclt az els\u0151 \u201edebreceni\u201d Rickl tulajdon\u00e1ba.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Rickl J\u00f3zsef Antal n\u00e9met\u2013osztr\u00e1k sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa katolikusk\u00e9nt ker\u00fclt Debrecenbe, mint idegen. 1785-ben nyert felv\u00e9telt a c\u00edvispolg\u00e1rok k\u00f6z\u00e9, viszont a Nemes Kalm\u00e1ri T\u00e1rsas\u00e1g soraiba nem ker\u00fclt be. A csal\u00e1d egy\u00e9bk\u00e9nt a 19. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9ig nem volt, nem lehetett tagja a helyi kereskedelmi egyes\u00fcleteknek. Rickl J\u00f3zsef Antal Als\u00f3-Ausztri\u00e1ban, majd Pesten saj\u00e1t\u00edtotta el a kereskedelem fort\u00e9lyait. Itt nyitotta meg els\u0151 \u00fczlethelyis\u00e9g\u00e9t, amely annyira j\u00f6vedelmez\u0151nek bizonyult, hogy hamarosan megnyitotta fi\u00f3k\u00fczlet\u00e9t Debrecenben, Kolozsv\u00e1rott \u00e9s Kecskem\u00e9ten. Debrecen az orsz\u00e1gos v\u00e1s\u00e1rai miatt volt vonz\u00f3 helysz\u00edn, amelyet igyekezett maga jav\u00e1ra ford\u00edtani. Ez\u00e9rt is t\u00f6rt\u00e9nhetett meg, hogy a boltja kijel\u00f6l\u00e9sekor a f\u0151utca k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1t szemelte ki, amelyet kil\u00e9pett a csal\u00e1di legend\u00e1rium szerint. Megjelen\u00e9se felbolygatta a helyi keresked\u0151ket, akik a v\u00e1rosi tan\u00e1csnak panaszkodtak, s k\u00e9rtek seg\u00edts\u00e9get a konkurencia ellen. A lev\u00e9lt\u00e1ri forr\u00e1sok alapj\u00e1n az 1790-es \u00e9vekben h\u00fazhatta fel a Piac utcai telken azt az ist\u00e1ll\u00f3t \u00e9s rakt\u00e1rt, amely a L\u00e1bash\u00e1z alapjainak tekinthet\u0151k. Kiemelend\u0151 a telken l\u00e9v\u0151 kert is, mivel a hagyom\u00e1ny szerint itt vethettek el\u0151sz\u00f6r burgony\u00e1t Debrecenben.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Rickl J\u00f3zsef Antal hal\u00e1la ut\u00e1n fia, Rickl J\u00f3zsef Zelmos vette \u00e1t a debreceni \u00fczletet. Az apa az utols\u00f3 \u00e9veiben sokat betegeskedett, \u00fczletei k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet is elvesztett, peresked\u00e9sben \u00e1llt m\u00e1sokkal, k\u00f6zt\u00fck a saj\u00e1t gyerekeivel is. Rickl J\u00f3zsef Zelmos Kecskem\u00e9ten \u00e9s Pesten tanulta ki a mesters\u00e9get, Ausztri\u00e1ban, Triesztben is megfordult keresked\u0151tanonck\u00e9nt. Neveltet\u00e9s\u00e9nek megfelel\u0151en mindv\u00e9gig a keresked\u0151i p\u00e1ly\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt. 1811 nyar\u00e1n ker\u00fclt a debreceni \u00fczlet \u00e9l\u00e9re, egy \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb pedig a polg\u00e1rjogot is elnyerte, melynek sor\u00e1n az esk\u00fct magyarul tette le. A bolt az \u0151 vezet\u00e9se alatt tett igaz\u00e1n nagy forgalomra \u00e9s h\u00edrn\u00e9vre szert. Apj\u00e1hoz hasonl\u00f3an \u0151t is bepanaszolt\u00e1k a v\u00e1rosi tan\u00e1csn\u00e1l, \u00e1m ezek sem akad\u00e1lyozt\u00e1k a gyarapod\u00e1sban. Rickl J\u00f3zsef Zelmos a v\u00e1ros egyik legt\u00f6bb ad\u00f3t fizet\u0151 polg\u00e1ra lett, id\u0151vel bev\u00e1lasztott\u00e1k a v\u00e1rosi k\u00fcls\u0151 tan\u00e1csba. Ugyanakkor a katolikus hit\u00e9t sosem adta fel, t\u00e1mogatta a debreceni katolikusokat \u00e9s tartotta a katolikus szok\u00e1sokat. Szok\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt, hogy a k\u00f6rmenetek alkalm\u00e1b\u00f3l a Rickl-h\u00e1z kapualj\u00e1ban a saj\u00e1t k\u00f6lts\u00e9gen fel\u00e1ll\u00edtott t\u00e1bori olt\u00e1rn\u00e1l is megjelentek a h\u00edvek. Az esem\u00e9ny ut\u00e1n a h\u00e1z gazd\u00e1ja \u00e1ltal\u00e1ban vill\u00e1sreggelivel l\u00e1tta vend\u00e9g\u00fcl a n\u00e9pes csal\u00e1dot.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A Piac utca 39. sz\u00e1m\u00fa telek csod\u00e1val hat\u00e1ros m\u00f3don \u00e9ps\u00e9gben v\u00e9szelte \u00e1t az 1802. \u00e9s 1811. \u00e9vi t\u0171zv\u00e9szeket. M\u00e9gis az 1820-as \u00e9vekben \u00faj emeletes h\u00e1z \u00e9p\u00fclt meg itt, a napjainkban is \u00e1ll\u00f3, j\u00f3l ismert Rickl-h\u00e1z. Kevesen tudj\u00e1k, hogy az \u00e9p\u00fclet azon kev\u00e9s els\u0151k k\u00f6z\u00e9 tartozott, amelynek fal\u00e1n l\u00e1mp\u00e1s vil\u00e1g\u00edtott az 1830-as \u00e9vekben. Debrecenben sok\u00e1ig nem volt k\u00f6zvil\u00e1g\u00edt\u00e1s, a reformkorban indultak meg azok a kezdem\u00e9nyez\u00e9sek, melyek c\u00e9lul t\u0171zt\u00e9k ki, hogy legal\u00e1bb a f\u0151bb helyeken legyen vil\u00e1g\u00edt\u00e1s. A megval\u00f3s\u00edt\u00e1sban a t\u00e1rsadalmi egyes\u00fcletek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a Casin\u00f3, az \u00fajonnan fel\u00e1ll\u00f3 rend\u0151rkapit\u00e1nys\u00e1g \u00e9s egyes mag\u00e1nh\u00e1zak, \u00fczletek vettek r\u00e9szt.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Az \u00e9p\u00fclet \u00e9s a keresked\u00e9s alakj\u00e1t a tulajdonos csal\u00e1d t\u00f6rt\u00e9net\u00e9vel egy\u00fctt a sz\u00e1zadfordul\u00f3n t\u00f6bb t\u00e1rcacikk meg\u00f6r\u00f6k\u00edtette, de Szab\u00f3 Magda reg\u00e9ny\u00e9ben is olvashatunk r\u00f3la. A \u201eleglelkesebb kr\u00f3nik\u00e1s\u201d, M\u00f3ricz P\u00e1l a k\u00f6vetkez\u0151k\u00e9pp mutatta be olvas\u00f3inak a helyet: <em>\u201e\u00d3don sik\u00e1torra eml\u00e9keztet\u0151, kett\u0151s udvar\u00e1val, Debrecen piac\u00e1n, m\u00e9g fenn\u00e1ll sz\u00e1znegyvenesztend\u0151s t\u00f6m\u00f6r m\u00e9lt\u00f3s\u00e1g\u00e1ban a Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia emeletes h\u00e1za. B\u00e1sty\u00e1s, vastag k\u0151falai k\u00f6z\u00f6tt, h\u00eddszer\u0171 fel\u00e9p\u00edtm\u00e9nnyel kett\u00e9rekesztett v\u00e1rszer\u0171 udvar\u00e1n az emeletes \u00f6regh\u00e1zba \u00e9p\u00edtve bolt\u00edves lakszob\u00e1k, \u00f3ri\u00e1si kalm\u00e1rbolt, irodahelyis\u00e9gek, rakt\u00e1rak, pinc\u00e9k s a m\u00e1sodik udvar m\u00e9ly\u00e9n \u00f3lak sorakoznak zegzugos \u00f6sszevisszas\u00e1gban, vast\u00e1bl\u00e1s ablakaikkal, kong\u00f3 vasajt\u00f3ikkal, a r\u00e9zoroszl\u00e1nfejes t\u00f6lgykapuval, hirdetve az \u0151si kalm\u00e1r nagym\u00f3dot, mely itten sz\u00e1zadokra biztons\u00e1gos t\u0171zhelyet rendezett be\u2026 A pinc\u00e9k sz\u00e1raz rejtekei m\u00e9g illatoznak a sz\u00e1zad\u00e9v \u00f3ta pihentetett asz\u00faborok zamatj\u00e1t\u00f3l, a homokb\u00f3l m\u00e9g fel\u00e9nk ragyog a dr\u00e1ga francia pezsg\u0151 aranyos kupakja, a f\u00f6ldszint s az emeletek \u00f6bl\u00f6s rakt\u00e1raib\u00f3l m\u00e9g nem illant el j\u00f3 szaga a sz\u00e1zados id\u0151k\u00f6n \u00e1t itt halomra rakott kincses keleti f\u0171szersz\u00e1moknak\u2026\u201d <\/em>(M\u00f3ricz P\u00e1l: A Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia. Egy 140 esztend\u0151s debreceni c\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. \u00c9let, XI. \u00e9vf., 19. sz., 1914. m\u00e1jus 10., 586.) A sorokat a bolt bez\u00e1r\u00e1sa idej\u00e9n vetette pap\u00edrra az \u00edr\u00f3.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A T\u00f6r\u00f6k Cs\u00e1sz\u00e1rhoz c\u00e9g\u00e9re \u2013 t\u00f6r\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1r a lovon \u2013 h\u00edvogat\u00f3an csalogatta be a vev\u0151ket a boltba. Fenn\u00e1ll\u00e1sa folyam\u00e1n h\u00e1romf\u00e9le \u00e1br\u00e1zol\u00e1sban l\u00e1thatt\u00e1k \u201eaz uralkod\u00f3t\u201d a debreceniek. Az utols\u00f3 c\u00e9gt\u00e1bla 1894-ben k\u00e9sz\u00fclt el megrendel\u00e9sre 200 x 90 cm nagys\u00e1gban. Zeilinger Ede, egykori debreceni c\u00edmerfest\u0151 levele szerint <em>\u201eezen t\u00f6r\u00f6k cs\u00e1sz\u00e1r festm\u00e9nyt Szenes F\u00fcl\u00f6p bar\u00e1tom \u00e9s tanonc t\u00e1rsam festette nekem felk\u00e9r\u00e9semre, v\u00e9letlen\u00fcl \u00e1tutaz\u00f3ban l\u00e9v\u00e9n, k\u00e9r\u00e9semet teljes\u00edtette.\u201d <\/em>(Zelinger Ede levele Nagyb\u00e1kay Antalhoz. Debrecen, 1940. j\u00fanius 19. m\u00e1solat \u2013 I.1953.2., D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye)<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Nemcsak az \u00e9p\u00fclet k\u00fcls\u0151 megjelen\u00e9se vonzotta a tekintetet, hanem a bolt berendez\u00e9se \u00e9s k\u00edn\u00e1lata is. A rendk\u00edv\u00fcli boltforgalmat lebonyol\u00edt\u00f3 T\u00f6r\u00f6k Cs\u00e1sz\u00e1rhoz \u00fczlet a gyarmat\u00e1rukeresked\u00e9s egyik k\u00f6zpontj\u00e1nak sz\u00e1m\u00edtott a t\u00e9rs\u00e9gben. Az \u00e1rucikkek els\u0151sorban kik\u00f6t\u0151v\u00e1rosokb\u00f3l \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen nagy szerepet j\u00e1tszott Trieszt, amely a csal\u00e1d k\u00e9s\u0151bbi tagjainak, boltvezet\u0151inek is fontos \u00e1llom\u00e1sa lett a szakma elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s\u00e1ban \u2013 \u00e9s Balk\u00e1nr\u00f3l \u00e9rkeztek. A n\u00e9pszer\u0171 term\u00e9kek k\u00f6z\u00e9 tartoztak k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le f\u0171szerek, k\u00e1v\u00e9, k\u00e9s\u0151bb tea, de divatcikkek, ruhanem\u0171k, n\u00fcrnbergi \u00e1ruk is keresettek voltak. A gyapj\u00fa \u00e9s a toll ir\u00e1nt f\u0151k\u00e9nt a k\u00fclf\u00f6ldi keresked\u0151k \u00e9rdekl\u0151dtek. A pult \u00e9s a polcok tartalma mellett ugyanolyan csalogat\u00f3nak bizonyult a pult felett, mennyezetr\u0151l lel\u00f3g\u00f3 c\u00e1paprepar\u00e1tum (m\u00e1s forr\u00e1sok szerint cethalm\u00famia), amely a 19. sz\u00e1zad elej\u00e9n \u00e9rkezett az egyik tengermell\u00e9ki \u00e1rusz\u00e1ll\u00edtm\u00e1nnyal egy\u00fctt. A kit\u00f6m\u00f6tt \u00e1llat a boltban dolgoz\u00f3 inasok \u00e9s leg\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1ra is meghat\u00e1roz\u00f3 volt, ugyanis ennek sz\u00e1j\u00e1ba dobt\u00e1k \u00e9letrajzaikat, visszaeml\u00e9kez\u00e9seiket felszabadul\u00e1sukkor, t\u00e1voz\u00e1sukkor.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A boltot 1913 \u0151sz\u00e9n z\u00e1ratta be v\u00e9gleg Rickl G\u00e9za, miut\u00e1n \u00fczletvezet\u0151je meghalt. \u0150 maga m\u00e1r a c\u00edvisekhez hasonl\u00f3an a gazd\u00e1lkod\u00e1snak szentelte idej\u00e9t a csal\u00e1d elepi, macsi \u00e9s egy\u00e9b birtokain. A Rickl csal\u00e1d sz\u00e1mos tagja be\u00edrta mag\u00e1t a helyi eml\u00e9kezetbe. Rickl J\u00f3zsef Zelmos hal\u00e1la ut\u00e1n \u00f6zvegye, Rozina asszony \u00e9s veje, Dragota Ign\u00e1c vitt\u00e9k a boltot, akik tov\u00e1bb gyarap\u00edtott\u00e1k a csal\u00e1di vagyont, s m\u00e9g forgalmasabb\u00e1 tett\u00e9k az \u00fczletet. Rozina asszony a nagy termete miatt fotelb\u00f3l igazgatta a bolt \u00fcgyeit. Emellett seg\u00edtette <em>\u201ea nemes f\u00f6ldesasszonyok t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00e1s\u00e1t a k\u00e9tnem\u0171 fiatals\u00e1g serd\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l, (\u2026) a f\u00f6ldes\u00fari csal\u00e1dok kedves tervezget\u00e9seihez nem egyszer f\u0171z\u00f6tt hely\u00e9nval\u00f3, j\u00f3lir\u00e1ny\u00edt\u00f3 okos sz\u00f3t\u201d<\/em> is. (M\u00f3ricz P\u00e1l: Magyar sirat\u00f3. Feljegyz\u00e9sek, t\u00f6rt\u00e9netek a r\u00e9gi magyar \u00e9letb\u0151l. Szerz\u0151 saj\u00e1t kiad\u00e1sa, Tahit\u00f3tfalusi Sylvester nyomdai m\u0171int\u00e9zet nyom\u00e1s\u00e1ban, \u00e9.n. 15.) Rickl J\u00f3zsef Zelmos \u00e9s Rozina asszony fiai az 1848\u20131849-es esem\u00e9nyekben \u00e9s harcokban vett\u00e9k ki r\u00e9sz\u00fcket derekasan, s\u0151t ifjabb Rickl J\u00f3zsef Zelmos kardot is cser\u00e9lt a nagy k\u00f6lt\u0151vel, Pet\u0151fi S\u00e1ndorral. Ugyancsak legend\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lt \u201eMici mama\u201d (Rickl J\u00f3zsef Zelmosn\u00e9 Brunner M\u00e1ria) Rickl-pecseny\u00e9je, ami val\u00f3j\u00e1ban toj\u00e1sban r\u00e1ntott zs\u00f6ml\u00e9t, bund\u00e1s kenyeret jelentett.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>A csal\u00e1d igyekezett beolvadni a debreceni t\u00e1rsadalomba, h\u00e1zass\u00e1gok r\u00e9v\u00e9n kapcsolatba ker\u00fcltek m\u00e1s keresked\u0151csal\u00e1dokkal \u00e9s helyi \u00e9rtelmis\u00e9giekkel. A vagyon nagyobb r\u00e9sz\u00e9t ingatlanokba \u00e9s f\u00f6ldekbe fektett\u00e9k, egyre nagyobb teret kapott a gazd\u00e1lkod\u00e1s, amellyel tulajdonk\u00e9pp a c\u00edvis szok\u00e1sokat \u00e9s hagyom\u00e1nyokat k\u00f6vett\u00e9k.<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:paragraph -->\n<p>Irodalomjegyz\u00e9k:<\/p>\n<!-- \/wp:paragraph -->\n\n<!-- wp:list -->\n<ul><!-- wp:list-item -->\n<li>M\u00f3ricz P\u00e1l: A Rickl nagykalm\u00e1r-dinasztia. Egy 140 esztend\u0151s debreceni c\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l. \u00c9let, XI. \u00e9vf., 19. sz., 1914. m\u00e1jus 10.<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>M\u00f3ricz P\u00e1l: Magyar sirat\u00f3. Feljegyz\u00e9sek, t\u00f6rt\u00e9netek a r\u00e9gi magyar \u00e9letb\u0151l. Szerz\u0151 saj\u00e1t kiad\u00e1sa, Tahit\u00f3tfalusi Sylvester nyomdai m\u0171int\u00e9zet nyom\u00e1s\u00e1ban, \u00e9.n.<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>Nagyb\u00e1kay Antal Zelmos: A debreceni Rickl csal\u00e1d 1848-as hagyom\u00e1nyai. In: Sz. M\u00e1th\u00e9 M\u00e1rta \u2013 Selmeczi L\u00e1szl\u00f3 (szerk.): A debreceni D\u00e9ri M\u00fazeum \u00e9vk\u00f6nyve 1997\u20131998. Debrecen, 1999.<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>Nagyb\u00e1kay Antal Zelmos: Egy r\u00e9gi keresked\u0151h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9net\u00e9-b\u0151l. In: Dr. Gazdag Istv\u00e1n (szerk.): Hajd\u00fa-Bihar megyei Lev\u00e9lt\u00e1r \u00e9vk\u00f6nyve XI. Debrecen, 1984.<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>S\u00fcli-Zakar Istv\u00e1n: A Rickl-h\u00e1z t\u00f6rt\u00e9nelmi dokumentumai. Debrecen, 1990.<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>Zelinger Ede levele Nagyb\u00e1kay Antalhoz. Debrecen, 1940. j\u00fanius 19. m\u00e1solat \u2013 I.1953.2., D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye<\/li>\n<!-- \/wp:list-item -->\n\n<!-- wp:list-item -->\n<li>Zoltai Lajos: Helyrajzt\u00f6rt\u00e9net. K\u00e9zirat. - D\u00e9ri M\u00fazeum, T\u00f6rt\u00e9neti T\u00e1r gy\u0171jtem\u00e9nye<\/li>\n<!-- \/wp:list-item --><\/ul>\n<!-- \/wp:list -->","_et_gb_content_width":""},"categories":[39,37],"tags":[54,55,42,49],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1244"}],"collection":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/5"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=1244"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1244\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1399,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/posts\/1244\/revisions\/1399"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/media\/1250"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=1244"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcategories&post=1244"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/helyiertek.derimuzeum.hu\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Ftags&post=1244"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}