Szerző: Novák Ádám

(Első megjelenés: 2020. július 7. Déri Múzeum Blog)

A nagy meleg elől sokan keresnek menedéket a strandokon. Nem volt ez másképp korábban sem; az alábbiakban a debreceni fürdőtörténetről olvashatnak egy kis összefoglalót.

Nagy eseménynek számított – különösen a pandémia korlátozásait követően – a Nagyerdei Strandfürdő megnyitása 2020. június 20-án. A Békás-tó és a Nagyerdei Stadion felújítása után a város vezetése ismét jelentős közösségi teret adott át a látogatóknak a város tüdejének is nevezett helyszínen. A Nagyerdő ehhez hasonló beépítésére volt már példa történelmünkben, az 1920-as, 30-as években zajlottak az első jelentős beruházások a területen. Akkor a fürdőügy került előtérbe, majd 1936-ban átadták a Nagyerdei Stadiont is.

A debreceni fürdőkultúra története visszavezethető a 19. század elejére. A most átadott komplexum közelében 1826-ban készült el Simonyi óbester kezdeményezésére, a városi tanács döntése és támogatása nyomán, a vendéglővel párosult fürdőház, melynek tervezője Povolny Ferenc építőmester volt. A klasszicista stílusban megálmodott épület 1896-ban gőzfürdővel, 1925-ben hideg vizes úszómedencével bővült. Nagy lendületet adott a terület fejlődésének az első hévízkút fúrása. Pávai Vajna Ferenc geológus vezetésével 1929–33 között olajkutató fúrások nyomán ugyanis hévíz fakadt a város területén. Az így felfedezett földalatti „kincs” kiaknázására a Vásáry István irányította városvezetés nagyerdei fürdőtelep fejlesztését kezdeményezte. A strandfürdőt vári Szabó Tibor városi építészmérnök tervei alapján építették, és 1932-ben nyitották meg. Még ugyanebben az évben, november 19-én átadták a város első fedett uszodáját is.

“Aminthogy Debrecen város közönsége, de a nyár folyamán a városban nagy számmal megfordult idegenek is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak a strandfürdő berendezéseiről, melyeknek artisztikus mivolta, modernsége, használhatósága és olcsósága országos hírűvé tették a nagyerdei strandfürdőt.”

“Ennek a reményen felüli nagy látogatottságnak oka amellett, hogy a strandfürdő környezete, a Nagyerdő százados tölgyei alatti elhelyezkedése, virágos díszítései, világfürdőkéhez hasonlatos tarka, sokszínű fürdőző tömegei vonzó hatással voltak mindenkire, kétségtelenül a fürdő belépődíjainak olcsósága volt.”

“A város vezetősége azonban nem elégedett meg ennyivel, hanem a hőforrás vizének teljes kihasználása érdekében szeptember 12-én megindította a téli fedett medence építését. November hónap folyamán ez is elkészül s egész télen át megfelelő orvosi felügyelet és gyógyberendezkedések mellett a hőforrás vizének gyógyhatását kereső, gyógyulni kívánó közönség rendelkezésére fog állani. A medence olyan méretekben készül, hogy úszóversenyek rendezésére is alkalmas lesz.”

Részletek CS. A Debreceni strandfürdő c. cikkéből. Városok Lapja, 1932. december 1.

Eme jeles alkalomra készült egy emlékplakett, melyet a Hónap Érmének választottunk.

A fehér fémből készült plakett mérete 45×65 mm. Felső részén Debrecen város címere, alsó részén az alábbi felirat olvasható:

DEBRECEN–VÁROS–FEDETT–USZODÁJÁNAK–AVATÁSÁRA–1932.XI.19.

Bal alsó sarkában S.G.A. mesterjegy, mely arra utal, hogy a Scheid Ezüstáru és Éremgyárban készült az emlék.

Leltári száma: DM VIII.74.20.7.

Debrecenben nem csak a Nagyerdőn létesültek fürdők. Szikszay Gyula földbirtokos és nagyvállalkozó 1888 decemberében nyitotta meg a nejéről elnevezett Margit-fürdőt az István Gőzmalom közelében. Itt volt a város első, sportolásra alkalmas medencéje is. Az épületet 1941-ben bontották el. A cívis vendéglátás vagy a mozié mellett a fürdőzés történetéről is összeállított a múzeum Fotótára egy virtuális kiállítást.

---

Jegyzetek: [Váradi Katalin]

1. Az idézet a mostani szerkesztés során került be az írásba.
2. Kis adalék az 1826-ban megépült fürdőházhoz: az óbester kezdeményezése mellett a megvalósulásban szerepet játszott Nagyvárad példája is, ahol már négy fürdőhely is működött. A régi Fürdőház, vagy ahogy akkor nevezték „Feredőház”, végül 1826-ban készült el a Királyi Kamara tervei alapján. Az építkezés három éven át tartott, irányítója a Városháza építőmestere, Povolny Ferenc volt – tulajdonképpen ő pályázott egyedül a tervek kivitelezésére. Hasonlóan a belvárosi épületekhez szintén klasszicista stílusban húzták fel az új épületet, ugyanazok a stíluselemek csodálhatók meg a mai Vigadón, mint a Nagytemplomnál vagy a Régi Városházánál. Tizenkét fürdőszobát építettek az úri vendégek számára, valamint biztosították a szórakozást a kör alakú hatalmas bálteremmel, és az amellett található biliárd- és kártyaszobákkal. A Fürdőház a 19. század második felében vált igazán felkapott és kedvelt hellyé, de már 1849-ben a városba menekültek is felfedezték maguknak, itt pihenték ki fáradalmaikat és tartották vígságaikat.
3. Az 1920-as, 1930-as évek nagy építkezéseit, változásait többféle módon igyekezett reprezentálni Debrecen városa. Ennek egyik példája a „Debrecen 1933. augusztus 4.” című fényképes album. Az albumot a városba érkező cserkészek tiszteletére adták ki, akik a Gödöllőn megrendezett IV. Cserkész Világdzsemborin vettek részt. A kiadvány első oldalán dr. Vásáry István üdvözlő szavai szerepelnek angolul. A 14 darab fényképet tartalmazó album 5 nyelvű képaláírásaival méltán tekinthető a két világháború közötti városfejlődés lenyomatának. Az albumról részletesebben a HATÁr-sorSOK c. kiállítási katalógusban olvashatnak, melyben helyet kapott a cikkben ismertetett emlékplakett is.
4. Debreceni fürdőtörténetéhez a teljesség igénye nélkül az alábbiakat ajánljuk még:
   • Krankovics Ilona: A Debreceni Gyógyfürdő története. Debrecen, 2021.
   • Váradi Katalin: Úszási emlékek a Déri Múzeum gyűjteményeiben